Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-24 / 304. szám, vasárnap

Lépcsők az olimpiai dobogóig MILYEN VOLT BORZOV VILÄGHlRESSÉGE ELŐTT? helyen telelnek A Cebovcei (Csáb) labdarúgás nem tekinthet vissza nagy múltra, hiszen csupán a felszabadulás után jelentkezett. Azelőtt, ha egybe is gyűltek a falu fiataljai, csak időtöltésből futballoztak. Nem volt pálya, csak a szérűskertekben, vagy a réten kergették a labdát. A legtöbb esetben mezítláb vagy saját cipőben, felszerelés nélkül. Az elmúlt két és fél évtized azonban lényeges változást hozott a csábi futballban is. Jelenleg két felnőtt és egy ifjúsági csapata játszik a járási bajnokságban. A felnőtt együttes (képünkön) a II. osztályban szerepel, s az őszi Idény befejezése után 20 ponttal, 40:15-ös gólaránnyal az első helyen áll. Pajer József, a csapat edzője eléggé magára hagyatottan látja el a csapat körüli tennivalókat, de szívesen csinálja, mert láthatja, hogy munkája eredményes. A csapat minden tagja mindvégig fegyelmezetten játszott. Az edzéseken itt-ott hiányos a létszám, de ez érthető is, hiszen közülük sokan idegenben dolgoznak, így nincs is lehetőségük az edzések rendszeres látogatására. így a hiányosságokat lelkesedéssel kell pótolniuk, hogy a nehéz mezőnyben elsők lehessenek. A táblázat első helye önbizalmat ad a csapat játékosainak. akik így nyugodtabban készülhetnek a tavaszi erőpróbára. Szükség is van a jó felkészülésre, hiszen a mérkőzések két harmadát idegenben játszszák. — Csupán a nagy ellenfelekkel mérkőznek vendéglátókként. Az első hely megtartása nem látszik lehetetlen feladatnak. Amennyiben ez valóra válik, az I/B osztályba való julyén végeztek. A csapat edzője és vezetője Jakab Ferenc pedagógus, akinek Irányítása mellett igazi egységgé formálódtak a Játékosok. Van közöttük több tehetség, akiknek hasznát csakhamar a felnőtt csapat látja. Az egyesület elnökének, Filip Józsefnek véleménye szerint, bőven akad anyagi probléma. A pálya talaját alaposan javítani kellene, a játéktér bekerítésre szorul. Most készül az új öltöző, amelynek földszintjén még raktár és zuhanyozó, emeletén pedig klubhelyiség lesz. Az építkezést, amelyen már a belső munkálatok folynak, a járási szervek csaknem százezer koronával segítették, a helyi földműves szövetkezet pedig 30 000 korona értékű munkát végzett az építkezésnél. Jelentős anyagi támogatást nyújt a hnb is, amely a munkálatokat irányítja. A község polgárai, de különösen a sportkedvelő fiatalok eddig mintegy 70 000 korona értékű társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez. A sportegyesület jól el van látva felszereléssel. Az efsz támogatása is jelentős: autóbuszt biztosít az idegenben sorra kerülő mérkőzésekre, felszerelést vásárol a csapatnak. Az egyesület anyagi gondjait a kulturális rendezvényekből befolyt évi 5000 korona is enyhíti. A mérkőzések bevétele nem jelentős, hiszen a községnek mindössze 1000 lakosa van é6 a nézők között a sportlétesítmény kerítése híján potyázó is jócskán akad. Az egyesületnek még sakk- és asztalitenisz-szakosztálya is van. Mindkettő a járási bajnokság részvevője. A sakkozók vezetője Jakab László, az asztaliValerij Borzovról már sok mindent, majdnem mindent megírtak. Lapunkban is többször foglalkoztunk eredményeivel, Európa-bajaoki és olimpiai bajnoki győzelmével. De milyen is volt a müncheni olimpia vágtaszakaszainak a hőse mielőtt a két aranyérmet a nyakába akasztották. Borzov magányosan nőtt fel. Apja szinte állandóan szolgálatban volt, anyja pedig mindig tett-vett valamit a ház körül. Nem voltak testvérei, így egyedül futkosott a kertet körülvevő kerítés meliatt, mindenáron az árnyékát akarta elhagyni. Kedvenc játékai közé tartozott a futkosás. Amikor azonban elérkezett az iskolába menés ideje, vége lett a gondtalan játéknak. Az első négy esztendőben a játszadozó diákból komoly gyerekember lett. Most az egyesekért futott, nem pedig a kőkerítés mellett rótta a lépéseket: az osztály legjobb tanulói közé tartozott. A futás vágya azonban csak rövid időre szenderedett el benne; az ötödik osztályban ismét elkezdte kedvenc szórakozását. Tizenkét éves korában a pionírtáborból hozta a győztesnek kijáró első oklevelét. Kézzel frták, semmilyen dísz nem csillogott rajta. És kapott hozzá egy csomag cukorkát. A testnevelési órák bizonyos Idő után kezdték nem érdekelni Valerijt. Könnyen, minden különösebb megerőltetés nélkül teljesítette az előírt normákat, feladatokat, gyakorlatokat. Utána szomorúan üldögélt a padon és ügyelte a kevésbé ügyes gyerekek tornászását. Ekkor tanítója elvitte öt Vojtasz edzőhöz; az megkérte Valerijt, hogy mutassa be neki futó- és ugrótudományát. Rögtön megállapította, bogy milyen tehetséges gyerekkel van dolga. Elvitte magával B pályára és elkezdtek dolgozni. Borzov atléta lett. Tizenhárom éves korában 12 másodperc alatt futotta a 100 métert; egy évvel később megközelítette a 11 mp-et, majd tl,-zenöt esztendős korában a célbírák 10,5-öt mértek neki. Híre a város falain kívülre ls hamar eljutott. Sokan azonban kételkedtek Borzov „másodperceiben". De hát így szokott ez már ,1-ienni. A bizalmatlanság azon"-'toan nem tartott sokáig. Sem az JSeső, sem a szél, sem az új pá*fcyák és ellenfelek — nem tudta megakadályozni Borzov elsőségét a versenyeken. Lvovba, az ukrán ifjúsági bajnokságra a na^y esélyes szerepében érkezett. Nagy fölénnyel nyerte a 100 és a 200 métert, s csak 400 méteren maradt alul egy tized másodperccel. Akkor még nem osztogatott autogramot, de már válogathatott az ajánlatok között. Mindenki fel akarta karolni a kivételes képességű futót. Érdeklődött a mezőgazdasági, a pedagógiai, a műszaki főiskola és még ki tudja hány oktatási intézmény. Jöttek a tanszékvezető tanárok, edzők, vezetők. Borzov megbeszélt mindent szüleivel és edzőjével, majd a kijevi pedagógiai főiskola ajánlatát fogadta Valerij Borzov számos trófeái egyikével... el, Petrovszkij edző keze alá került. Eltelt egy esztendő és Valerij élete teljesen megváltozott. Csak nagyon nehezen szokta meg a nagyváros életritmusát, az új edzésmódszereket. Az idény kezdete előtt egy rosszul sikerült bemelegítő edzés köz- ben ízomsérülést szenvedett. Grlbov doktor aranykeze azonban visszaadta Borzovot az atlétikának. Ezt tudjuk ma. De akkor úgy tűnt, hogy a páratlan tehetségű futó kénytelen befejezni merészen induló pályafutását. Mert a sorozatos sérülések következtében egyre halványult a remény. Sokan pálcát ls törtek felette, mások figyelembe se vették. Csak ketten maradtak: Borzov és Petrovszkij. Üjrakezdtek mindent fokozatosan, hogy megállapítsák, mi is okozta tula jdonképpen a szerencsétlen sérüléseket. Az Izmok, amelyek nem bírták a megerőltető edzéseket, nem tudtak új és út sebességre „átkapcsolni". Čsak a tehetség nem elegendő, a szervezetet is fel kell készíteni az igényes, átgondolt, fegyelmezett edzésekre. Két évig szívta magába Borzov a gyorsaság csodálatos orvosságát. íjfyekezett önmagát megismerni, megérteni az edző gondolatait, és javaslatait, igyekezett szorosan együttműködni vele. Már ekkor kialakult az edző és a versenyző közötti együttműködés alapelve, amely mind a mai napig érvényes: „Sohasem nyomtam el Borzov személyiségét. Igyekeztem támogatni saját kezdeményezését", — mondja Valentyin Petrovszkij. — „Megtartottam magamnak az edzés irányítását, de a versenyeken sohasem „őriztem", kezdettől fogva engedtem, hogy egyedül találja fel magát a feltételek és bonyolult helyzetek közepette. Engem soha senki nem látott a versenypálya szélén, amint tanítványomnak valamilyen tanácsokat igyekeztem volna a fülébe kiabálni. Mindent, amit szükségesnek tartottam, az edzéseken gyakoroltuk. Valentyin Petrovszkij maga Is jól tudja, hogy csak fokozatosan jutott el ezekhez a megállapításokhoz. Amikor Valerij kezdett rohamosan fejlődni, a legtöbbet arról gondolkodtam: hogyan lehetne megakadályozni az önbizalma elvesztését. Voltak tanítványaim, akik kitűnően helytálltak az edzéseken, de a versenyen egy másodperccel rosszabb Időt futottak. Éppen ezért nagyon elővigyázatos voltam Borzovval. A tehetségéhez mérten kapta a feladatokat, és szigorúan ügyeltem a fizikai és pszichikai állapotára. 1968 tavaszától Borzov megszűnik fiatal tehetség lenni. Bajnok lett belőle. Megnyerte az olimpiai reménységek versenyét, három aranyérmet szerzett a junior Európa-bajnokságon, a mexikói olimpiai játékok előestéjén 10,2-őt futott 100 m-en. Ezt az eredményt akkor a véletlennek tulajdonították, így az olimpiai csapatban idősebb, tapasztaltabb atléták kaptak helyet. A kételyek csak 1969 augusztusában, egy hónappal az athéni Európa-bajnokságon elért győzelme után oszlottak el. A rajt előtt az edző izgatottabb volt, mint a versenyző. Petrovszkij ekkor azt mondta az újságíróknak: „Borzov 10,1re is képes, de lehet, hogy egy másodperccel jobbra ls." Tíz perccel a döntő előtt eleredt az eső, komor felhők keringtek a kijevi stadion fölött A döntő nyolc futóját a sötétben szinte alig lehetett látnL Csak a harmadik rajt sikerült. Borzov már a táv felénél kétméteres előnnyel rendelkezett. A célban még egy méterrel megtoldja. A villámok megvilágítják az eget, az időmérők hosszasan tanácskoznak, utána minden világos: Borzov kerek 10 mp alatt futotta a 100 métert. Kellemetlen időben, esőben, zivatarban! Az elnémult stadionban megszólalnak a harsonák és a hangosanbeszélő közli: „A győzelmi emelvényhez kérjük Borzovot és Petrovszkij edzőt." Borzov oldalra áll, és előre engedi mesterét a dobogóra. Ilyen volt Valerij Borzov mielőtt világhíresség lett belőle. (T .V.) A vezetőség és a tagság is úgy látja jónak, hogy. még más sportágakkal is alaposabban kellene foglalkozni. A helyi kilencéves iskolában kézilabda, atlétika és futball járja. Tóth Vince elvtárs, a hnb elnöke megemlítette, hogy a tavasz folyamán meg kell valósítani egy gyermekjátszótér építését. A labdarúgó-pálya ugyanis kiváló gyepszőnyeggel borított amilyenből kevés van a járásban, s ha a gyerekek túl sokat játszadoznak rajta, akkor tönkre megy. E terv megvalósítása kívánatosnak látszik, mert a pálya csupán a bajnoki mérkőzéseken szereplők rendelkezésére fog állni, a játszótéren pedig az utánpótlás tagjai fejlődhetnek. A vezetőség a sikeresen szerepelt csapat tagjait megajándékozta, s azok nevében a csapatkapitány, Kuczmann János mondott köszönetet. A hozzászólók figyelmeztettek arra, hogy tavasszal nagy lesz a küzdelem a bajnoki címért, hiszen Felsőpatony csapata 19 ponttal rendelkezik, 5amorinnak (Somorjának) egy, Orechová Potôňnak (Dióspatonynak) kettővel van kevesebbje. FARKAS SÁNDOR tást jelenti számukra, s ezért már érdemes küzdeni. Két évvel ezelőtt már szerepeltek ebben az osztályban, de kiestek, mert a feljebbjutást kiharcoló csapat hat tehetséges tagja tényleges szolgálatra vonnlt be. Közülük Kramlik Dušanra, aki Popradon Játszott, fel is figyelt a Spartak Trnava vezetősége és a leszerelés után át is igazolta. A csapat a bajnoki találkozókon kívül barátságos mérkőzések egész sorát Játszotta le. Minden esztendőben oda-vissza alapon megmérkőzik a magyarországi Varsány és Herencsény csapatával. A csábi B-csapat a járási III. osztályban szerepel. Ebben az együttesben azok kaptak helyet, akik nem fértek be az A-csapatba, vagy már eljárt felettük az idő. A helyi ifjúsági labdarúgók a járási II. osztály második heÍgy látta Portisch — A távozó esztendő legsikeresebb évem. A hollandiai Wijk an Zee-ben, Las Palmasban és San Antonióban győztem, jól sikerült az olimpia. Egy-két hónapot pihenni szeretnék. Hívtak az angliai Hastingsba, s a hollandiai Wijk an Zee-be, de fáradságom miatt lemondtam a részvételt Jövőre a legnagyobb feladat a zónaközi verseny lesz. A Szovjetunióban és Brazíliában küzd majd egy-egy nagyon erős csoport a továbbjutásért. Ogy érzem, esélyeim vannak. Ezt a kijelentést tette a San Antóniából hazaérkezett Portisch Lajos, magyar nemzetközi sakknagymester. teniszezőket Tóth Tibor pedagógus irányítja. Nagy baj, hogy edzési lehetőségeik korlátozottak. Megfelelő helyiséggel és asztalokkal nem rendelkeznek. Ezért is várják annyira, hogy elkészüljön az új öltöző, amelynek klubhelyiségében lehetőség nyílik rendszeresebb edzésekre, a mérkőzésekre valő komolyabb felkészülésekre. Az elmondottakból kiderül, hogy Csáb község sportja járási méretben is jelentős. A helység apraja-nagyja bízik abban, hogy a felmerülő problémákat a tapasztalt vezetők és lelkes sportbarátok támogatásával sikerül rövidesen eredményesen megoldani. Kép és szöveg: BOJTOS JÄN0S Az HBI menetrendje A magyar labdarúgó-bajnokság L osztályában március 4-én kezdődnek el a tavaszi Idény pontküzdelmei. Tizenegyedikén lesz a tavaszi második, 18-án a harmadik és 25-én a negyedik forduló. Áprilisban 1-én, 8-án, 14-én és 21-én, májusban 6-án, 12-én, 20-án és 27-én, júniusban 3-án, 6-án és 17-én kerül sorra egyegy forduló. A Bajnokcsapatok Európa Kupájában a magyar labdarúgás képviselője, az Újpesti Dózsa, a Közép-európai Kupában pedig mint ismeretes, a Tatabánya érdekelt, A BEK-ben a legjobb nyolc között március 7-én és 21-én mérkőznek a csapatok. A BEK-döntőt május 30-án rendezik meg. AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE A Horná Potőn-I (Felsőpatony) sportegylet 1972. december 10-én tartotta évzáró gyűlését az új kultúrház nagytermében. Szép számú sportoló volt jelen, hogy meghallgassa az egész esztendei tevékenységről szóló jelentést. Bódis Gyula, a sportegylet elnöke a GSKP KB határozataiból kiindulva állap totta meg, hogy e köz ég sportja terén is érvényre kell jutnia a párt vezető szerepének, mert igazi szocialista sportolókat akarnak nevelni, magasabb szintűvé kívánják tenni az eszmei és a politikai munkát. A felsőpatonyi sportegylet 1973-ban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját Ez arra kötelez mindenkit, hogy részt vegyen a jubileumi ünnepségek Illő megrendezésében. A sportegylet vezetőségének és a tagságnak nagy segítség jut az efsz és a hnb részéről. Enélkül ma már nagyon kevés egyesület tudna működni. A csapat, minden tagja bízik abban, hogy a közös összefogás és a támogatás a jövőben Is meglesz. A labdarúgócsapat fképílnkönj a tavaszi Idény befejeztével a harmadik helyet foglalta el, ami meg is felelt a célkitű zésnek. Nagy segítséget jelentett az új eäzô, Gödölle Béla, aki Dunajská Streda (Dunaszerdahely) divízlós csapatában játszott azelőtt és mindent meg tesz annak érdekében, hogy új egyesületét egységessé ková csolja. Míg 1970 őszén ez a csapat a járási II. osztályú baj nokság utolsó helyét foglalta el, az előbb említett siker valóban jelentős. Gödölle Béla személyében a csapat játékoserősítést is kapott, hiszen a középhátvéd posztján nagy segítségére volt az együttesnek. Tavasszal nagy küzdelem várható, mert az élmezőny nagyon együtt van. A csapat tagjai közül ki kell emelni Kuczmann Jánost, aki harminc esztendős létére is a csapat egyik oszlopa. A legeredményesebb Gavlíder Tibor 14 góllal. A csapat szerepléséről a 38:8-as góia-ány is ékesen beszél. A beszámoló említést tett a tömegsport fejlesztéséről ís. A labdarúgó-szakosztályon kívül működik az asztaliteniszszakosztály is. Vezetője Gavlider Tibor.