Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-24 / 304. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljétek? - r-> f--- -Ť s •••• 4 ^SBKmBB^ ^BHHHRr. m SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. december 24. VASÁRNAP BRATISLAVA • xxv. ÉVFOLYAM 304. szám Ara 50 fillér A VILÁG NÉPEIHEZ A MOSZKVAI JUBILEUMI ÜLÉS RÉSZVEVŐINEK FELHÍVÁSA Moszkva — Az alábbiakban közöljük „A világ népeihez" in­tézett felhívást, amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjet­unió, valamint az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Taná­csának jubileumi ülésén fogad­tak el. A felhívás így hangzik: „Mi, a Szovjetunió több mint száz nemzetének és nemzetisé­gének képviselői, akik a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából gyűl­tünk össze Moszkvában, a béke, a barátság és a testvériség üze­netével fordulunk a világ va­lamennyi népéhez. A szovjetország dolgozói, mi­után megvívták a szocialista forradalmat és megteremtették a munkás-paraszt hatalmat, a világon elsőnek kezdték meg annak a nagy óéinak a valóra­váltását, hogy a kizsákmányo­lástól mentes társadalom felépí­tése nevében véget vessenek a nemzetek közötti gyűlöletnek, közös életüket a bizalom és a barátság alapjára építsék és megteremtsék a nemzetek test­véri egységét. Az ősidők homályától nap­jainkig az emberiség történel­mén keresztül vonul a törzsi, faji és nemzetiségi konfliktusok szakadatlan láncolata. Ezek a konfliktusok nemegyszer dön­tötték a nyomorúság és szenve­dés szakadékába az országokat és népeket, vérrel áztattak egész földrészeket. Évezrede­ken keresztül a legnagyobb el­mék fáradoztak azon, hogyan lehetne kiutat találni ebből a helyzetből, de a kizsákmányo­lók nemzetiségi elnyomást szülő és fenntartó uralmának áthatol­hatatlan falába ütköztek. Most, az egész világ annak tanfija, hogy a kommunista párt által lelkesített és irányí­tott szovjet emberek bátor el­gondolásai valóra válnak. Az Aj szocialista típusú soknem­zetiségű állam, a barátság és a testvériség által egybeforrasz­tott szabad népek hatalmas ön­kéntes szövetsége a magasztos álomból valósággá vált. Az Október előtt ismert ösz­szes soknemzetiségű állam tör­ténelme a nemzetiségi antago­nizmusok szakadatlan kiélező­désének a tanúja. Teljesen más a Szovjetunió fejlődése. Ez a fejlődés az ország gazdasági, pnlitikai és szellemi alapjainak szilárdulása, ez a fejlődés az országot alkntó népek szünte­len tömörülése és egymáshoz való közeledése. Nem valami csoda, nem a kö­rülmények véletlen találkozása hozott sikereket számunkra. A szovjet emberek a Nagy Októ­beri Forradalom győzelmére tá­maszkodnak. A halhatatlan Le­nin által mutatott soknemzeti­ségű egységes családban a nemzetek fejlődésének szocia­lista elvei lelkesítették őket. A társadalom átalakításának való­ban tudományos elméletével felvértezett, a munkásosztály és az egész dolgozó nép ügyéhez rendületlenül hü knmmunista párt vezette és vezeti őket. A szocializmusért vívott tör­ténelmi harcban a munkásosz­tály köré tömörültek hazánk összes nemzeteinek és nemzeti­ségeinek dolgozói. Közös erőfe­szítésükkel éppen a szocializ­mus alapján irtották ki gyöke­restül a nemzetiségi elnyomást, küzdötték le a nemzeteknek gyarmati múltjuk okozta elma­radottságát Ha rendszerünket és egész életmódunkat az inter­nacionalizmus hatja át, akknr ez azért van, mert hazánkban már régen és megmásíthatatla­nul győzött a szocializmus és a lenini pnlitika, a nemzetek közötti barátság. A Szovjetunió félszázados év­fordulója napján forró hálán­kat fejezzük ki a világ dolgo­zóinak, akik mindig szolidári­sak voltak és maradtak a világ első soknemzetiségű szocialista államával. Hálával fordulunk mindenki felé, aki az „El a kezekkel Szovjet-Oroszországtól I" jelszó­val harcolt az imperialista ál­lamok intervenciója ellen, aki velünk együtt harcolt a fasiz­mus ellen életre-halálra, aki a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország népeivel vállvetve a béke szilárdítására, az impe­rialista agressznrok bűnös el­gondolásainak meghiúsítására törekszik. Lenin és a kommunista párt, amikor létrehozta a Szovjet­uniót és gyakorlatilag lerakta az ország épületének alapkö­vét, nemcsak a mi országunk jövőjére gondolt. Felmérte az egész emberiség sorsát. Meg­győződése volt, hogy az elnyo­mástól és kizsákmányolástól mentes soknemzetiségű szocia­lista állam létrejövetele egyen­geti az utat a világ minden embere előtt a szabadsághoz. Ha végigtekintünk az elmúlt ötven éven, akkor büszkék le­hetünk arra, hogy ezekben az években a Szovjetunió minden­kor azok oldalán állt, akik a népek szabadságáért és boldog­ságáért harcolnak, akik igazsá­gos ügyük győzelmére töreked­tek és mindenképpen töreksze­nek. Korunkat a történelemben eddig soha nem ismert nagysá­gú társadalmi változások jel­lemzik. A szocializmus, amely először győzött hazánkban, szá­mos európai, ázsiai és latin­amerikai országban is győzel­met aratott. Létrejött a szocia­lista világrendszer. A szocialis­ta közösség a világbaladás ha­talmas erejét jelenti. A szocialista országok dolgo­zóinak példájától ihletett nem­zeti felszabadító mozgalom ha­talmas csapása alatt, a szocia­lista országok dolgozóinak se­gítségével összeomlottak a gyarmati birodalmak, és a múlt­ban elnynmott sok nemzet az önálló fejlődés útjára lépett. Forrón üdvözöljük az új társa­dalmat építő szocialista orszá­gok népeit. Testvéri üdvözletünket küld­jük a kapitalista országok munkásosztályának, dolgozói­nak, akik a kizsákmányolás, a politikai és a szellemi rabság felszámolására törekszenek. Szolidaritásunkkal biztosítjuk azokat a népeket, amelyek nem­rég léptek a társadalmi hala­dás útjára, azokat, akik a neo­kolonializmus és a belső reak­ció ellen vívott nehéz küzde­lemben szilárdan védelmezik fiatal államaik szuverenitását és függetlenségét. Hatalmas tö­megek kapcsnlódnak be a nem­zetközi politikába. Reális lehe­tőségek nyíltak meg előttük ar­ra, hogy maguk döntsenek sor­suk felett. A szocializmus esz­méi, a népek szabadságának és egyenjogúságának eszméi, a nemzeti függetlenség eszméi száz- és százmilliók tudatába hatoltak be. Napjainkban az emberiség roppant termelőerők­(Folytatás a 2. oldalon] Molnár János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents