Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-03 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

A SZLOVÁK NYELVOKTATÁS FELADATBA! KORUNK KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐEN I skolaügyünk további fejlődésének legfontosabb feltétele Csehszlovákia Kommunista Pártja irányelveinek következetes érvényesítése. A CSKP XIV. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szen­telt a fiatal nemzedék nevelésének. A párthatározat hangsúlyozza a pedagógiai munka, az oktatás és a nevelés minőségének a javítását, de ugyanakkor az oktatás és a nevelés egységes alapelvéből indul ki. Az oktatás és a nevelés ugyanis dialektikus egy­séget alkot, a tanítás során egyszerre, párhuzamosan érvényesül. A kongresszus határozatának értelmében tehát olyan intézkedésekre kell törekedni, amelyek ezt az egységet elmélyítik, megszilárdítják az iskola és az élet kapcsolatát, s az iskolai munkát össze­hangolják a szocialista társadalom szükségleteivel és követelményeivel. Az oktatási és a nevelési feladatok az iskola vala­mennyi tantárgyában érvényesülnek. A szaktárgyak tanítása során pedagógusaink nemcsak ismeretekkel vértezik fel a tanulókat, hanem formálják világné­zetüket, jellemüket, magatartásukat, fejlesztik alkotó­erejüket és szellemi képességeiket. A fiatal nemze­dék arculatának kialakításához az óraterv minden tantárgya a maga sajátosságával járul hozzá. Csak az alaposan megfontolt, céltudatos nevelőmunka biz­tosítja, hogy az ifjúságot a marxizmus-leninizmus, a szocialista erkölcs szellemében proletár nemzetkö­ziségre és szocialista hazaszeretetre neveljük. A nevelőmunka objektív tényezői közé soroljuk a tantárgy célját és feladatát, a tananyag tartalmát, a megfelelő módszereket és a tanító egyéniségét. Szerettessük meg a szlovák nyelvet A szlovák nyelv tanításának célja a kilencéves alapiskolában, hogy tanulóink szóban és írásban jól elsajátítsák a nyelvet. Célunk, hogy a tanulókkal megszerettessük a nyelvet, érdeklődést ébresszünk bennük a tanulás iránt, mely a nyelv elsajátításában és helyes alkalmazásában nyilvánul meg. A gyakor­lati cél mellett — mely a tantárgy elsődleges fel­adata — fontos szerep iut a művelődési-nevelési cél megvalósításának ls. A szlovák nyelvtanítás hozzá­segíti tanulóinkat, hogy megismerjék a szlovák és a cseh nemzet haladó szellemű hagyományait, rávi­lágít a nemzetek és népek szoros kapcsolatára, közös történelmi harcára. A szlovák nyelv oktatása során lehetőség nyílik a csehszlovák szocialista hazafiság és nemzetköziség elmélyítésére, valamint nemzeteink forradalmi hagyományainak, sikereinek, az új társa­dalom kialakításában elért eredményeinek az értéke­lésére. A szlovák nyelvoktatás lehetővé teszi, hogy tanulóinkat a hazánkban élő nemzetek és nemzeti­ségek kölcsönös tiszteletére és megbecsülésére ne­veljük, fokozzuk tanulóinkban az érdeklődést és a szeretetet a szlovák nyelv iránt, és szilárdítsuk a csehszlovák hazához fűződő kapcsolatainkat. A szlovák nyelv gazdagítja tanulóink tudását, mű­veltségét. Elsajátításával tanulóink értékesebb embe­rekké válnak, gazdagodik érzelmi életük, bővül a látókörük, és megtanulnak egy szép szláv nyelvet, melynek segítségével sokkal könnyebben tanulják a többi szláv nyelvet is. Lényeges követelmény, hogy a tanulók a nyelv egyes alkotóelemeiből (nyelvi kép­zés, beszélgetés, fogalmazás és irodalom) már az alapiskolában olyan ismeretekre tegyenek szert, hogy gondolataikat szóban és írásban helyesen tudják kife­jezni. Arra kell törekednünk, hogy tanulóink az előírt tanterv anyagából ne csak ismereteket, hanem elsősorban gyakorlati kifejezőkészséget és jártassá­got szerezzenek A gimnázium célja, hogy továbbfejlessze az alap­iskolában szerzett ismereteket, tökéletesítse a tanu­lók kifejezőkészségét. Ezen a fokon az esztétikai nevelés keretében tanítóink már a nyelv esztétikai hatásának kiemelésére, kidomborítására is töreked­nek. Tanulóink fokozatosan tudatosítják a nyelv sok­oldalú hasznosításának lehetőségét, kifejező eszkö­zeinek gazdagságát, szépségét, tökéletesedik fogal­mazőkészségük, gyakorolják a szókincs és a nyelvta­ni jelenségek helyes alkalmazását. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy a tanulók a szlovák nyelvet olyan mértékben sajátítsák el, hogy folytathassák tanulmányaikat a főiskolákon, használhassák a nyel­vet a mindennapi életben, érintkezhessenek szlovák polgártársainkkai, elmélyíthessék a barátságot és tu­dásukkal érvényesülhessenek hazánk bármely terüle­tén és munkahelyén. Korunk követelményeinek meg­felelően jobb felkészültséggel, alaposabb nyelvtudás­sal rendelkező fiatalokat kell nevelnünk, ezért a szlo­vák nyelvoktatással szemben magasabb követelmé­nyeket és igényeket támasztunk, ami igényesebb tan­tervi anyagot, valamint színvonalasabb oktatást is feltételez. Az oktatásban a gyakorlati cél a művelődési-neve­lési céllal párhuzamosan valósul meg. Az oktatő­nevelőmunka korszerűsítésére irányuló törekvések so­rán is fontos követelmény marad, hogy a nyelv használata a tanulókban készséggé váljék. Elsődleges cél tehát a nyelvtanulás marad, mivel a nevelési követelmények a többi tantárgyban, az osztályon és az iskolán kívüli munkában is érvényesülnek, de a kifejezőkészség fejlesztése, a beszédkészség megala­pozása elsősorban a szlovák nyelvtanítás óráin tör­ténik. A nevelési célkitűzések megvalósítása a tan­anyag tartalmától, annak megértésétől, a szókincstől, a nyelvtani anyagtól, az életkori sajátosságoktól, a tanulók fejlettségi szintjétől függ. A nevelési követel­mények nem valósíthatók meg, ha a tanulók nem értik a nyelvet és nem fogják fel a szöveg tartalmát. Ezért a tanulók nyelvtudása lényegesen meghatározza a tervszerű nevelőmunkát; a nyelv gyakorlati elsajá­títása az alapja és előfeltétele a művelődési-nevelési feladatok megvalósításának. A nevelési követelmé­nyek a nyelvoktatás során fokozatosan növekednek, ezt a nyelv alaposabb elsajátítása és az igényesebb nyelvi anyag is lehetővé teszi. A nyelvoktatás új Irányelvei értelmében az egynyelvűséget hangsúlyoz­zuk, tehát a nevelési feladatokat is szlovák nyelven kell megvalósítanunk. A sikeres cél érdekében ezért nagyon fontos, hogy ' tanulóink megértsék a nyelvet és gyakorlati nyelvtudással rendelkezhessenek. Az iskolában végzett nevelőmunka során kerüljük a for­malizmust, az erőltetett aktualizálást és mindig fi­gyelembe vesszük a tanulók nyelvi tudását, valamint a tananyagból adódó természetes nevelői hatásokat. A szlovák nyelv tanulása különösen az erkölcsi nevelési feladatok megvalósításához nyújt jó lehető­ségeket. /Ezenkívül hozzájárul a tanulók emlékező­készsége, gondolkodása és nyelvkultúrája fejlesztésé­hez. Az erkölcsi nevelés a kommunista nevelés fontos területét képezi; a legalaposabb tárgyi tudásnak, a gazdag ismereteknek vagy a tökéletes készségnek is mindig nemes erkölcsi tulajdonságokkal kell páro­sulnia. Az iskolában, a családban, a különböző isko­lai szervezetekben végzett nevelőmunkának a kom­munista erkölcs alapelveihez kell Igazodnia. A szlo­vák nyelv tanulása hozzájárul a szocialista hazasze­retet és nemzetköziség érzésének elmélyítéséhez, a szocialista humanizmus, a kollektív szellem, a kölcsö­nös baráti segítség, a munkához és társadalmi tu­lajdonhoz való pozitív viszony kialakításához, vala­mint az öntudatos fegyelem megszilárdításához. A tantárgy tartalmából adódó lehetőségek azonban csak akkor válnak formáló erővé, ha a tanító eze­ket megfelelő módon valóra váltja, és a tanulók hazafias érzéseit céltudatosan és következetesen fej­leszti. A szocialista humanizmusra nevelés már a leg­alsóbb osztályokban kezdődik, amikor a tanulók kö­zös hazánkról beszélgetnek, melyben többféle nem­zetiségű ember él. A család is úgy neveljen, hogy tanulóink szeressék otthonukat, környezetüket, így könnyebb velük megértetni a szocialista hazafiság, a népek barátsága, a szocialista nemzetköziség tartal­mát. Gyermekeinket már zsenge koruktól arra kell vezetni, hogy szeressék és tiszteljék az embert, bár­milyen nyelven beszél. Kölcsönösen segítsék és sze­ressék egymást, tiszteljék az idősebbeket és segítsék őket munkájukban. Érthető formában, a mindennapi élet konkrét példáival illusztrálva magyarázzuk meg nek'k, mit jelent nemzeteink és nemzetiségeink ba­rátsága hazánkban. A szocialista hazafiságra és a nemzetköziségre nevelés fontos része a szülőföld megismerése és szeretete, a haladó hagyományok, a kultúra tisztelete. A művelődési, nevelési feladatok megvalósításában a tananyag tartaima döntő jelentőségű. A szlovák nyelv tanterve a tananyagot a szókincs tárgykörei (beszélgetés, nyelvi képzés, grammatika) és a fogal­mazási gyakorlatok vonatkozásában határozza meg. A nyelvtanítás felső fokán Irodalmi szemelvények­kel foglalkozunk, ízelítőt nyújtva az irodalomtörté­netből, de nem törekszünk az irodalmi fejlődés be­mutatásának teljességére. A tantárgy alkotó elemei közül — a nevelési feladatok szempontjából — leg­inkább a szókincs témái, a fogalmazási gyakorlatok és az irodalom meghatározása fontos. A szövegfeldol­gozás, a különböző beszédhelyzetek megteremtése a művelődési cél mellett (az ismeretek elsajátítása, jártasságok és készségek fejlesztése) több nevelési feladat teljesítésére ad alkalmat. Az ismere'tek kia­lakításán kívül olvasmányokkal, beszédgyakorlatokkal hozzájárulunk a tanulók pozitív erkölcsi tulajdonsá­gainak a megerősítéséhez, alakíthatjuk jellemüket. A nevelési lehetősás A tantárgy Irodalmi része tartalmazza természete­sen a legtöbb nevelési lehetőséget. Hatékonyan hoz­zájárul a tudományos világnézet kialakításához és jó lehetőségeket nyújt minden nevelési terület köve­telményeinek a megvalósításához. A klasszikus és korunk haladó szellemű szlovák irodalma lehetővé teszi, hogy a tanulókat a hazafiság és a proletár nemzetköziség érzésére neveljük. A fiatalok megis­merik a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, hite­lesítik nézeteiket és tudományos meggyőződésre tesznek szert. Az irodalomtanítás azonban a tanulók beszédkészségét ls fejleszti. A műalkotások olvasása gyarapítja a tanulók nyelvtudását és szókincsét, he­lyes, világos, szabados beszédre neveli őket. A nyel­vi képzést tehát ezen a fokon sem zárjuk ki; a nyelv­oktatás valamennyi célját szem előtt tartjuk, így az eszmei-politikai nevelést, a művelődési és eszté­tikai nevelést. Minden körülmények között arra tö­rekszünk, hogy a szemelvényeket tanulóink megért­sék, élvezzék, szeressék, mert másképpen nevelési feladataink megvalósíthatatlanok maradnak. A neve­lési feladatok valóraváltását nagyszerűen segíti az 1945 utáni irodalmi művek (szemelvények) olvasá­sa. A gyakorlat azt mutatja, hogy tanulóinkat leg­inkább a legújabb, kortárs-problémák művészi ábrá­zolása érdekli. Az új ember formálásában, világnéze­tének és jellemvonásainak kialakításában talán az irodalomnak van a legnagyobb nevelői szerepe. A va­lóságot eszmeileg és művészileg meggyőzően tükröző irodalmi alkotás nagy hatással van az ifjúság erköl­csi profiljának formálására. . A szlovák tanterv nyelvtani része a nevelési fela­datok megvalósításához már lényegesen kevesebb le­hetőséget nyújt. Ennek ellenére a grammatikát is lehet úgy tanítani, hogy ezzel is hozzájáruljunk az értelmi, az erkölcsi és az esztétikai nevelés felada­tainak realizálásához. A pedagógusnak arra kell tö­rekednie, hogy a tanulók megszeressék a nyelvet, az oktatást nemcsak kötelességének, hanem küldetésé­nek kell tekintenie. Ha a tanító munkájában csak az előbbi motiváció jutna kifejezésre, a szlovák nyelv nem igen tartozna a kedvelt tantárgyak közé, és ez az oktatás színvonalának és eredményességének a romlásához vezetne. A nyelvtanítás hatékonyan segíti a tanulók önálló és logikus gondolkodásának fejlesztését. Már az alap­Iskola felsőbb osztályaiban úgy irányítjuk a tanuló­kat, hogy ismerjék meg közelebbről a nyelv törvény­szerűségeit, értsék meg a nyelvi jelenségek összefüg­géseit és kapcsolatait. A grammatika tanítása nyelv­gyakorlatra irányul, a gyakorlati készség konkrét feladatainak megoldását tartja szem előtt. Formális és öncélú lenne az oktatás nevelő hatása akkor, ha tanulóink ismernék a nyelv elméletét, szabályait, ra­gozási mintáit, de ismereteiket nem tudnák biztosan és határozottan alkalmazni szóban és írásban. A nyelvtan nem különálló, nem öncélú a nyelv taní­tásában, hanem a beszélgetéssel, az olvasással, a fo­galmazással együtt segíti a nyelv alaposabb elsajá­títását, tudatos és helyes használatát. A fogalmazási gyakorlatok, az összefüggő szóbeli megnyilvánulások nagyszerűen segítik a tanulók gon­dolatainak kifejtését. Előkészítik őket az életre, pon­tosságra, kitartásra és céltudatosságra nevelnek. Fej­lesztik önállóságukat, gondolataik fegyelmezett, ren­dezett és világos kifejezésére tanítják őket. A vilá­gos, pontos és érthető kifejezésmód örömet szerez a tanulóknak, látják a nyelv tökéletes rendszerét, szépségét, s ez elősegíti esztétikai érzékük fejlesz­tését. A modern nyelvoktatás A szocialista iskola pedagógusainak arra kell tö­rekedniük, hogy elsajátítsák és következetesen alkal­mazzák azokat a munkamódszereket és eljárásokat, amelyek az oktató-nevelőmunka lehető legjobb ered­ményeit biztosítják. A tananyag megválasztása és el­rendezése önmagában még nem vezet eredményre, ha ugvanakkor nem alkalmaznánk új és hatékony módszereket. A modern nyelvoktatás új irányelveivel összhangban a tanításban központi szerepe van az aktív beszédnek, a produktív nyelvi tevékenységnek. A szlovák nyelvtanítást közelebb hozzuk az élethez és annak követelményeihez, olyan értelemben, hogy a tanulók nemcsak bizonyos nyelvismereteket szerez­nek, hanem beszédjártasságot és -készséget sajátí­tanak el, hogy ezáltal a szlovák nyelvet érintkezési eszközként tudják használni. Az új módszerek első­sorban a tanulók aktivitását, kezdeményező készsé­gét és önállóságát fejlesztik. A tanulók önálló mun­kára nevelése nagyobb erőfeszítést, kezdeményezést, megfontolt alkotótevékenységet és lelkiismeretes munkát kíván pedagógusainktól. Az oktató-nevelőmunka eredményei elsősorban a tanító pedagógiai tevékenységétől függnek. A peda­gógus a tananyag tartalmán és a munkamódszereken kívül saját egyéniségével és személyiségével is ne­vel. Felkészültségén és jellembeli tulajdonságain mú­lik, hogy tanulóink jól elsajátítsák a szlovák nyelvet és ezáltal aktívan részt vehessenek új társadalmunk építésében. TÖRÖK MATILD

Next

/
Thumbnails
Contents