Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-03 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
A SZLOVÁK NYELVOKTATÁS FELADATBA! KORUNK KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐEN I skolaügyünk további fejlődésének legfontosabb feltétele Csehszlovákia Kommunista Pártja irányelveinek következetes érvényesítése. A CSKP XIV. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a fiatal nemzedék nevelésének. A párthatározat hangsúlyozza a pedagógiai munka, az oktatás és a nevelés minőségének a javítását, de ugyanakkor az oktatás és a nevelés egységes alapelvéből indul ki. Az oktatás és a nevelés ugyanis dialektikus egységet alkot, a tanítás során egyszerre, párhuzamosan érvényesül. A kongresszus határozatának értelmében tehát olyan intézkedésekre kell törekedni, amelyek ezt az egységet elmélyítik, megszilárdítják az iskola és az élet kapcsolatát, s az iskolai munkát összehangolják a szocialista társadalom szükségleteivel és követelményeivel. Az oktatási és a nevelési feladatok az iskola valamennyi tantárgyában érvényesülnek. A szaktárgyak tanítása során pedagógusaink nemcsak ismeretekkel vértezik fel a tanulókat, hanem formálják világnézetüket, jellemüket, magatartásukat, fejlesztik alkotóerejüket és szellemi képességeiket. A fiatal nemzedék arculatának kialakításához az óraterv minden tantárgya a maga sajátosságával járul hozzá. Csak az alaposan megfontolt, céltudatos nevelőmunka biztosítja, hogy az ifjúságot a marxizmus-leninizmus, a szocialista erkölcs szellemében proletár nemzetköziségre és szocialista hazaszeretetre neveljük. A nevelőmunka objektív tényezői közé soroljuk a tantárgy célját és feladatát, a tananyag tartalmát, a megfelelő módszereket és a tanító egyéniségét. Szerettessük meg a szlovák nyelvet A szlovák nyelv tanításának célja a kilencéves alapiskolában, hogy tanulóink szóban és írásban jól elsajátítsák a nyelvet. Célunk, hogy a tanulókkal megszerettessük a nyelvet, érdeklődést ébresszünk bennük a tanulás iránt, mely a nyelv elsajátításában és helyes alkalmazásában nyilvánul meg. A gyakorlati cél mellett — mely a tantárgy elsődleges feladata — fontos szerep iut a művelődési-nevelési cél megvalósításának ls. A szlovák nyelvtanítás hozzásegíti tanulóinkat, hogy megismerjék a szlovák és a cseh nemzet haladó szellemű hagyományait, rávilágít a nemzetek és népek szoros kapcsolatára, közös történelmi harcára. A szlovák nyelv oktatása során lehetőség nyílik a csehszlovák szocialista hazafiság és nemzetköziség elmélyítésére, valamint nemzeteink forradalmi hagyományainak, sikereinek, az új társadalom kialakításában elért eredményeinek az értékelésére. A szlovák nyelvoktatás lehetővé teszi, hogy tanulóinkat a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kölcsönös tiszteletére és megbecsülésére neveljük, fokozzuk tanulóinkban az érdeklődést és a szeretetet a szlovák nyelv iránt, és szilárdítsuk a csehszlovák hazához fűződő kapcsolatainkat. A szlovák nyelv gazdagítja tanulóink tudását, műveltségét. Elsajátításával tanulóink értékesebb emberekké válnak, gazdagodik érzelmi életük, bővül a látókörük, és megtanulnak egy szép szláv nyelvet, melynek segítségével sokkal könnyebben tanulják a többi szláv nyelvet is. Lényeges követelmény, hogy a tanulók a nyelv egyes alkotóelemeiből (nyelvi képzés, beszélgetés, fogalmazás és irodalom) már az alapiskolában olyan ismeretekre tegyenek szert, hogy gondolataikat szóban és írásban helyesen tudják kifejezni. Arra kell törekednünk, hogy tanulóink az előírt tanterv anyagából ne csak ismereteket, hanem elsősorban gyakorlati kifejezőkészséget és jártasságot szerezzenek A gimnázium célja, hogy továbbfejlessze az alapiskolában szerzett ismereteket, tökéletesítse a tanulók kifejezőkészségét. Ezen a fokon az esztétikai nevelés keretében tanítóink már a nyelv esztétikai hatásának kiemelésére, kidomborítására is törekednek. Tanulóink fokozatosan tudatosítják a nyelv sokoldalú hasznosításának lehetőségét, kifejező eszközeinek gazdagságát, szépségét, tökéletesedik fogalmazőkészségük, gyakorolják a szókincs és a nyelvtani jelenségek helyes alkalmazását. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy a tanulók a szlovák nyelvet olyan mértékben sajátítsák el, hogy folytathassák tanulmányaikat a főiskolákon, használhassák a nyelvet a mindennapi életben, érintkezhessenek szlovák polgártársainkkai, elmélyíthessék a barátságot és tudásukkal érvényesülhessenek hazánk bármely területén és munkahelyén. Korunk követelményeinek megfelelően jobb felkészültséggel, alaposabb nyelvtudással rendelkező fiatalokat kell nevelnünk, ezért a szlovák nyelvoktatással szemben magasabb követelményeket és igényeket támasztunk, ami igényesebb tantervi anyagot, valamint színvonalasabb oktatást is feltételez. Az oktatásban a gyakorlati cél a művelődési-nevelési céllal párhuzamosan valósul meg. Az oktatőnevelőmunka korszerűsítésére irányuló törekvések során is fontos követelmény marad, hogy a nyelv használata a tanulókban készséggé váljék. Elsődleges cél tehát a nyelvtanulás marad, mivel a nevelési követelmények a többi tantárgyban, az osztályon és az iskolán kívüli munkában is érvényesülnek, de a kifejezőkészség fejlesztése, a beszédkészség megalapozása elsősorban a szlovák nyelvtanítás óráin történik. A nevelési célkitűzések megvalósítása a tananyag tartalmától, annak megértésétől, a szókincstől, a nyelvtani anyagtól, az életkori sajátosságoktól, a tanulók fejlettségi szintjétől függ. A nevelési követelmények nem valósíthatók meg, ha a tanulók nem értik a nyelvet és nem fogják fel a szöveg tartalmát. Ezért a tanulók nyelvtudása lényegesen meghatározza a tervszerű nevelőmunkát; a nyelv gyakorlati elsajátítása az alapja és előfeltétele a művelődési-nevelési feladatok megvalósításának. A nevelési követelmények a nyelvoktatás során fokozatosan növekednek, ezt a nyelv alaposabb elsajátítása és az igényesebb nyelvi anyag is lehetővé teszi. A nyelvoktatás új Irányelvei értelmében az egynyelvűséget hangsúlyozzuk, tehát a nevelési feladatokat is szlovák nyelven kell megvalósítanunk. A sikeres cél érdekében ezért nagyon fontos, hogy ' tanulóink megértsék a nyelvet és gyakorlati nyelvtudással rendelkezhessenek. Az iskolában végzett nevelőmunka során kerüljük a formalizmust, az erőltetett aktualizálást és mindig figyelembe vesszük a tanulók nyelvi tudását, valamint a tananyagból adódó természetes nevelői hatásokat. A szlovák nyelv tanulása különösen az erkölcsi nevelési feladatok megvalósításához nyújt jó lehetőségeket. /Ezenkívül hozzájárul a tanulók emlékezőkészsége, gondolkodása és nyelvkultúrája fejlesztéséhez. Az erkölcsi nevelés a kommunista nevelés fontos területét képezi; a legalaposabb tárgyi tudásnak, a gazdag ismereteknek vagy a tökéletes készségnek is mindig nemes erkölcsi tulajdonságokkal kell párosulnia. Az iskolában, a családban, a különböző iskolai szervezetekben végzett nevelőmunkának a kommunista erkölcs alapelveihez kell Igazodnia. A szlovák nyelv tanulása hozzájárul a szocialista hazaszeretet és nemzetköziség érzésének elmélyítéséhez, a szocialista humanizmus, a kollektív szellem, a kölcsönös baráti segítség, a munkához és társadalmi tulajdonhoz való pozitív viszony kialakításához, valamint az öntudatos fegyelem megszilárdításához. A tantárgy tartalmából adódó lehetőségek azonban csak akkor válnak formáló erővé, ha a tanító ezeket megfelelő módon valóra váltja, és a tanulók hazafias érzéseit céltudatosan és következetesen fejleszti. A szocialista humanizmusra nevelés már a legalsóbb osztályokban kezdődik, amikor a tanulók közös hazánkról beszélgetnek, melyben többféle nemzetiségű ember él. A család is úgy neveljen, hogy tanulóink szeressék otthonukat, környezetüket, így könnyebb velük megértetni a szocialista hazafiság, a népek barátsága, a szocialista nemzetköziség tartalmát. Gyermekeinket már zsenge koruktól arra kell vezetni, hogy szeressék és tiszteljék az embert, bármilyen nyelven beszél. Kölcsönösen segítsék és szeressék egymást, tiszteljék az idősebbeket és segítsék őket munkájukban. Érthető formában, a mindennapi élet konkrét példáival illusztrálva magyarázzuk meg nek'k, mit jelent nemzeteink és nemzetiségeink barátsága hazánkban. A szocialista hazafiságra és a nemzetköziségre nevelés fontos része a szülőföld megismerése és szeretete, a haladó hagyományok, a kultúra tisztelete. A művelődési, nevelési feladatok megvalósításában a tananyag tartaima döntő jelentőségű. A szlovák nyelv tanterve a tananyagot a szókincs tárgykörei (beszélgetés, nyelvi képzés, grammatika) és a fogalmazási gyakorlatok vonatkozásában határozza meg. A nyelvtanítás felső fokán Irodalmi szemelvényekkel foglalkozunk, ízelítőt nyújtva az irodalomtörténetből, de nem törekszünk az irodalmi fejlődés bemutatásának teljességére. A tantárgy alkotó elemei közül — a nevelési feladatok szempontjából — leginkább a szókincs témái, a fogalmazási gyakorlatok és az irodalom meghatározása fontos. A szövegfeldolgozás, a különböző beszédhelyzetek megteremtése a művelődési cél mellett (az ismeretek elsajátítása, jártasságok és készségek fejlesztése) több nevelési feladat teljesítésére ad alkalmat. Az ismere'tek kialakításán kívül olvasmányokkal, beszédgyakorlatokkal hozzájárulunk a tanulók pozitív erkölcsi tulajdonságainak a megerősítéséhez, alakíthatjuk jellemüket. A nevelési lehetősás A tantárgy Irodalmi része tartalmazza természetesen a legtöbb nevelési lehetőséget. Hatékonyan hozzájárul a tudományos világnézet kialakításához és jó lehetőségeket nyújt minden nevelési terület követelményeinek a megvalósításához. A klasszikus és korunk haladó szellemű szlovák irodalma lehetővé teszi, hogy a tanulókat a hazafiság és a proletár nemzetköziség érzésére neveljük. A fiatalok megismerik a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, hitelesítik nézeteiket és tudományos meggyőződésre tesznek szert. Az irodalomtanítás azonban a tanulók beszédkészségét ls fejleszti. A műalkotások olvasása gyarapítja a tanulók nyelvtudását és szókincsét, helyes, világos, szabados beszédre neveli őket. A nyelvi képzést tehát ezen a fokon sem zárjuk ki; a nyelvoktatás valamennyi célját szem előtt tartjuk, így az eszmei-politikai nevelést, a művelődési és esztétikai nevelést. Minden körülmények között arra törekszünk, hogy a szemelvényeket tanulóink megértsék, élvezzék, szeressék, mert másképpen nevelési feladataink megvalósíthatatlanok maradnak. A nevelési feladatok valóraváltását nagyszerűen segíti az 1945 utáni irodalmi művek (szemelvények) olvasása. A gyakorlat azt mutatja, hogy tanulóinkat leginkább a legújabb, kortárs-problémák művészi ábrázolása érdekli. Az új ember formálásában, világnézetének és jellemvonásainak kialakításában talán az irodalomnak van a legnagyobb nevelői szerepe. A valóságot eszmeileg és művészileg meggyőzően tükröző irodalmi alkotás nagy hatással van az ifjúság erkölcsi profiljának formálására. . A szlovák tanterv nyelvtani része a nevelési feladatok megvalósításához már lényegesen kevesebb lehetőséget nyújt. Ennek ellenére a grammatikát is lehet úgy tanítani, hogy ezzel is hozzájáruljunk az értelmi, az erkölcsi és az esztétikai nevelés feladatainak realizálásához. A pedagógusnak arra kell törekednie, hogy a tanulók megszeressék a nyelvet, az oktatást nemcsak kötelességének, hanem küldetésének kell tekintenie. Ha a tanító munkájában csak az előbbi motiváció jutna kifejezésre, a szlovák nyelv nem igen tartozna a kedvelt tantárgyak közé, és ez az oktatás színvonalának és eredményességének a romlásához vezetne. A nyelvtanítás hatékonyan segíti a tanulók önálló és logikus gondolkodásának fejlesztését. Már az alapIskola felsőbb osztályaiban úgy irányítjuk a tanulókat, hogy ismerjék meg közelebbről a nyelv törvényszerűségeit, értsék meg a nyelvi jelenségek összefüggéseit és kapcsolatait. A grammatika tanítása nyelvgyakorlatra irányul, a gyakorlati készség konkrét feladatainak megoldását tartja szem előtt. Formális és öncélú lenne az oktatás nevelő hatása akkor, ha tanulóink ismernék a nyelv elméletét, szabályait, ragozási mintáit, de ismereteiket nem tudnák biztosan és határozottan alkalmazni szóban és írásban. A nyelvtan nem különálló, nem öncélú a nyelv tanításában, hanem a beszélgetéssel, az olvasással, a fogalmazással együtt segíti a nyelv alaposabb elsajátítását, tudatos és helyes használatát. A fogalmazási gyakorlatok, az összefüggő szóbeli megnyilvánulások nagyszerűen segítik a tanulók gondolatainak kifejtését. Előkészítik őket az életre, pontosságra, kitartásra és céltudatosságra nevelnek. Fejlesztik önállóságukat, gondolataik fegyelmezett, rendezett és világos kifejezésére tanítják őket. A világos, pontos és érthető kifejezésmód örömet szerez a tanulóknak, látják a nyelv tökéletes rendszerét, szépségét, s ez elősegíti esztétikai érzékük fejlesztését. A modern nyelvoktatás A szocialista iskola pedagógusainak arra kell törekedniük, hogy elsajátítsák és következetesen alkalmazzák azokat a munkamódszereket és eljárásokat, amelyek az oktató-nevelőmunka lehető legjobb eredményeit biztosítják. A tananyag megválasztása és elrendezése önmagában még nem vezet eredményre, ha ugvanakkor nem alkalmaznánk új és hatékony módszereket. A modern nyelvoktatás új irányelveivel összhangban a tanításban központi szerepe van az aktív beszédnek, a produktív nyelvi tevékenységnek. A szlovák nyelvtanítást közelebb hozzuk az élethez és annak követelményeihez, olyan értelemben, hogy a tanulók nemcsak bizonyos nyelvismereteket szereznek, hanem beszédjártasságot és -készséget sajátítanak el, hogy ezáltal a szlovák nyelvet érintkezési eszközként tudják használni. Az új módszerek elsősorban a tanulók aktivitását, kezdeményező készségét és önállóságát fejlesztik. A tanulók önálló munkára nevelése nagyobb erőfeszítést, kezdeményezést, megfontolt alkotótevékenységet és lelkiismeretes munkát kíván pedagógusainktól. Az oktató-nevelőmunka eredményei elsősorban a tanító pedagógiai tevékenységétől függnek. A pedagógus a tananyag tartalmán és a munkamódszereken kívül saját egyéniségével és személyiségével is nevel. Felkészültségén és jellembeli tulajdonságain múlik, hogy tanulóink jól elsajátítsák a szlovák nyelvet és ezáltal aktívan részt vehessenek új társadalmunk építésében. TÖRÖK MATILD