Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-20 / 300. szám, szerda

Nyugdíjbiztosításunk néhány kérdése Az utóbbi napok néhány nagy Jelentőségű szociális intézkedé­se általában társadalmi elisme­rést váltott ki, de természete­sen a legnagyobb visszhangot ott keltette, ahol közvetlen po­zitív hatása van — a többgyer­mekes családok és a fiatal há­zasok körében. Előfordulnak vi­szont olyan hangok ls, hogy anyagi eszközeinket, amelyek természetesen nem kimeríthe­tetlenek, miért nem összponto­sítjuk a járadékélvezők, első­sorban a nyugdijasok megsegí­tésére. Érthető módon ezt a kérdést főleg azok vetik fel, akiknek alacsony nyugdíjuk megnehezíti megélhetésüket. Nem vitás ugyanis, hogy az évek során foganatosított és szintén elismeréssel nyugtázott intézkedések ellenére is egyes nyugdíjasoknak az élete nem éppen fenékig tejfel. A kérdés megválaszolásának kiindulópontja az a sokszor is­mételt és a jövőben is érvényes igazság, hogy csak addig nyúj­tózkodhatunk, ameddig a taka­rónk ér. Más szóval, csak any­nyit oszthatunk szét, amennyit munkánkkal megteremtünk és erre a -célra — más, múlhatat­lanul szükséges igényeket ki­elégítve — fordíthatunk. Ezen túlmenően gondolni kell arra is, hogy vannak a lakosságnak egyéb kategóriái is, amelyek­nek támogatása társadalmi ér­dek. Feltétlenül ide tartoznak a családot alapító fiatalok is, akik általában és természetsze­rűleg aránylag alacsony fize­téssel, bérrel lépnek ki az élet útján, és például lakáskérdé­sük megoldása, továbbá beren­dezkedésük stb. állami segítség nélkül elfogadhatatlanul lassú ütemű lenne, ami kihatna nem­csak a munka, hanem a szo­cialista társadalom iránti ma­gatartásukra is. Azzal is tisztában kell len­nünk, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja XIV. kongresszu­sának határozata értelmében szakaszosan oldjuk meg az évek során felhalmozódott szo­ciális problémákat. 1971-ben rendeztük — évi egymilliárd korona ráfordítással az öregsé­gi és egyes alacsony nyugdija­kat, most a sor a többgyerme­kes családokon és — ilyen mé­retekben — első ízben a fiatal házasokon volt. Mindezen túlmenően, anélkül, hogy tagadni akarnánk egyes járadékosok igényének jogo­sultságát, rá kell mutatnunk arra is, hogy szocialista társa­dalmunk e tekintetben is ösz­szehasonlíthatatlanul többet tesz, mint — mondjuk — a bur­zsoá köztársaság. Ki ne tudná például, hogy akkoriban sok százezernyi ember nem része­sült öregség vagy rokkantság esetén semmiféle járadékbizto­sításban. Ez elsősorban a mun­kások jelentős hányadára és az egész parasztságra vonatkozik. Különben is 1937-ben az áUa­gos munkásnyugdíj havi 142 korona volt, és az állam a já­radékbiztosításra összesen évi négymilliárd koronát fordított a mai 27 milliárddal szemben. A polgári köztársaságban a leg­több nyugdíjas 1930-ban volt, mégpedig 3 millió 102 300 sze­mély, míg ma több mint 7,5 millió személy. Arról már nem is beszélünk, hogy akkoriban az állami alkalmazottak a mun­kásnyugdíjnak mintegy ötszörö­sét kapták, míg a szocializmus felszámolta, megszüntette ezt a tőkés osztályérdekek által dik­tált indokolatlan és aránytalan különbséget. Továbbá 1968—69-ben a nyil­vánosság előtt is, például a saj­tóban sok szó esett arról, hogy népjóléti és nyugdíjbiztosítási rendszerünk messze elmarad a fejlett tőkés országoké mögött. Nos, vegyünk szemügyre né­hány tényt. Nálunk zömében ál­lami eszközökből, vagyis a nem­zeti jövedelemből fedezzük a nyugdíjak folyósításának költ­ségeit és csak hozzávetőleg 3,5 százalékát a béradóból. Ezzel szemben a tőkés országokban elsősorban a vállalkozók és az alkalmazottak megadóztatásá­ból. Persze igaz az, hogy az uralkodó tőkés osztály nyugdíj formájában Is jól „megfizeti" azokat a kategóriákat, amelyek hűen kiszolgálták osztályérde­keit. A többiek azonban csak annyit kapnak, amennyit alkal­mazásuk ideje alatt különféle adók formájában elvontak tő­lük. Említést érdemel végül az a körülmény is, hogy nálunk aránylag alacsony a nyugdíjjo­gosultság korhatára, mégpedig a férfiaknál 60 év, a nőknél pedig 55 év. Ugyanakkor a har­minc legjelentősebb kapitalista államban a férfiaknál ez a kor­határ 60, illetve 55 éven felüli. Például a férfiaknál az USA­ban, Angliában, Svájcban, Finn­országban, Ausztriában, az NSZK-ban és Hollandiában 65 év, Dániában és Svédországban 67 év, Norvégiában és Kanadá­ban 70 év. Ami pedig a nyug­díj szintjét illeti, az csak az NSZK-ban, Ausztriában és Fran­ciaországban magasabb, mint nálunk. Elérheti az átlagkereset 65 százalékát, viszont a többi tőkés államban csak 35—50 szá­zalékát. A nők nyugdíjjogosult­sági korhatára csak Belgium­ban és Görögországban 55 év, másutt ennél magasabb. Természetesen a mondottak ellenére sem tekintjük nyugdíj­biztosítási rendszerünket töké­letesnek vagy lezártnak. Erre utal az is, hogy a párt, vala­mint az állami szervek az el­múlt időszakban nem egyszer felelősségteljesen hangsúlyoz­ták, hogy még az ötéves terv végéig, vagyis 1975-ig, amennyi­ben ennek megteremtjük az anyagi lehetőségeit, ismét javí­tani fogjuk a járadékbiztosítást. Az utóbbi évek sorozatos in­tézkedésein kívül gazdaságunk pozitív előjelű fejlődése is ar­ról tanúskodik, hogy ez nem meddő ígéret, nem kártyavár. GALY IV A N Sikerekben fgwzdag év A Nyugat-szlovákiai Húsfel­dolgozó Vállalat komáromi üze­me tavaly kapta meg „A CSKP 50. évfordulójának üzeane" cí­mét, az idén pedig a legjobb húsüzemnek járó vörös vándor­zászlót a vállalat igazgatóságá­tól. Megérdemelte. • A tervfeladatok teljesítéséről Hoppé) László mérnök, az üzem igazgatóhelyettese adott tájé­koztatást. Általában a gyártás tervét 102 százalékra teljesítet­ték az üzem dolgozói, az érté­kesítés tervét pedig 103 száza­lékra. Bizonyos munkálatok te­rén ilyen eredményeket értek el: a szarvasmarhák levágásá­nak tervét 103 százalékra, a sertésekét 104 százalékra telje­sítették. Ugyanakkor a zsír elő­állításának tervteljesítése 136 százalékos, a húskonzerveké pe­dig 106 százalékos. Jó a készí­tett termékek minősége is, hisz­a minőség mutatószámai össze­sítve 109 százalékot jeleznek. bizonyos lemaradás volt ta­pasztalható az év folyamán a drágább értékű füstölt áruk — a pácolt sonka, a sonkaszalámi — készítése terén, de az utób­bi hetekben már behozták a le­maradást. Bár úgy tapasztalják, hogy a vásárlók Igényét ezen a téren nem győzik kielégíte­ni. Az ünnepekre azonban már idejében felkészültek. Bőven készítettek pácolt sonkát, és Munkában a húsmetélőgép Óránként 300 virslit készítenek gondoskodtak arról is, hogy szilveszterre az üzletekbe ke­rüljenek az újévi malacok, szá­jukban citrommal. Bővítették a készítmények sorát. Csabai kol­bászt is készítettek, mivel je­lenleg nincs lehetőség arra, hogy Magyarországról behozza­nak. Berlini szalámit, celofánba csomagolt csemegevirslit és ha­sonló különlegességeket is gyártottak. Már útnak indították az év utolsó exportszállítmányát a Szovjetunióba: a 190 grammos májpástétomokat, melyekkel az ottani fogyasztók nagyon elége­dettek. Tavaly az üzem dolgozói 44 újítási javaslatot adtak be. A vállalati versenyben ezzel meg­szerezték az első helyet. A ja­vaslatok közül az Idén huszon­ötöt már megvalósítottak. Leg­értékesebb az az újítást javas­lat volt, melyet a főtt hú§ me­télésének automatizálására dol­goztak ki hárman: Jozef Miško­vič mérnök, az akkori igazgató, Pécs József és Hoppef László mérnök, az igazgató helyettere. Régebben a disznósajt készíté­sénél ezt a munkát 4—5 dol­gozó végezte. Közülük hárman ma már más munkaszakaszon dolgozhatnak, s ugyanakkor a gép gyorsan, zajtalanul és meg­bízhatóan a kívánt nagyságra metéli a húst. Az újításért járó jutalomról lemondtak az újítók. Egyébként az idén 16 újabb újítási javaslat beadását köte­lezettségként vállalták az üzem dolgozói a NOSZF évfordulójá­nak tiszteletére. Példásan helytálltak a mun­kában a szocialista munkabri­gádok. A vágóhídon Mórocz De­zső brigádja, a füstölt áruk ké­szítésénél Veres Lajos munka­csoportja már megkapta a meg­tisztelő szocialista munkabrigád címet. Rövid időn belül meg­kapják a bronzérem I. fokoza­tát. Ugyancsak a szocialista munkabrigád címért versenyez­nek a vágóhídon Farkas Dénes és Petrus fán munkacsoportjá­nak tagjai, valamint Deszat Ti­bor vezetésével a szállító köz­pont dolgozói. Így azután Joggal mondhat­ják a húsüzem dolgozói az év végén, hogy az idén sikerekben gazdag évet fejeztek be. KOLOZSI ERNŐ || ' MM Itt az ideje kiválasztani a karácsony jelképét, a zöld fenyőt.., (Miroslav Anger felvétele) A szív AZ EMELŐJE MINDENNEK, AMI NAGY BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIÁJA A beethoveni remekmű elé iktatott Mozart zongoraverseny [B-dúr, K. 595) első pillantás­ra nem látszott szerencsés mű­sortervezésnek, mert a Kilen­cedik, ez az „egydarab már­ványból faragott kolosszus" ön­magába zárt világ. De a ver­senymű szólistája, Alfréd Bren­del megindítóan gyöngéd, álom­szerű Mozart tolmácsolása mintegy előkészítette a hallga­tót a további nagy élmény be­fogadására. Mozart utolsó zon­goraversenyének megszólaltatá­sa az előadóművészet bonyolult problémái közé tartozik. A ver­senymű zenei anyaga törékeny és mégis acélos, sejtelmes, to­vatűnő, megfoghatatlan. Fiatal osztrák vendégünk keze alatt nem foszlott szét a billentyű­kön a mozarti világ poézise. Ogy éreztük: ez az a „mozarti" hang, amit tudatosan vagy ösz­tönszerűen várunk és elképze­lünk. Az est vendégdirigense, Wil­fried Boettcher ízig-vérig mu­zikális zenekari vezető. Inten­zíven érzi a zenét,- a ritmust, a dallamot. Nagy áttekintése van, összetartja és eleven mu­zsikálásra készteti a zenei ap­parátust. Boettcher rendkívül temperamentumos, pattanásig feszülnek benne az erő- és erélytartalékok. Vezénylési módja impulzív és mozgékony. A zene is mozgékonyan áram­lik karmesteri pálcája alatt. De éppen ez a karmesteri erény rejt magában bizonyos veszélyt. Említett tulajdonságai például nem váltak a súlyos, grandió­zus tétel Javára. A démoni Scherzót viszont kibontakoztat­ták. Ezúttal az Örömódát serni úgy éltük át, mint a beethove­ni mondanivaló küzdelmesen kiharcolt, századokon átvilágí­tó kinyilatkoztatását. Boettcher koncepciója erősen vitatható. Ez nemcsak tempóvételeire, akcentusaira, hanem általános elgondolására is vonatkozik. Az általa kialakított Beethoven kép hatásos, de talán éppen ezért nem elég meggyőző. A filharmónia énekkara a tő­le megszokott jó teljesítményt nyújtotta. Bár a női kórus tó­nusa néha kissé éles volt, ami szokatlan jelenség, talán a vendégkarmester koncepciójá­nak hatósugarában történt. Az énekes szólisták J Eva Ge­bauerová, Ľuba Baricová, s a kitűnő pesti vendégek, Réti Jó­zsef és Sólyom-Nagy Sándor) művészi átéléssel illeszkedtek feladatuk belső követelményei­hez. Beethoven hitte és vallotta: „Nem ismerem a maagsrendű­ségnek más felét, mint a jósá­got. A szív az emelője mind­ennek, ami nagy". Ennek az igazi beethoveni gondolatnak jegyében csengjen ki 1972-tes hangversenyidényünk. HAVAS MÁRTA • A bratislavai DOPRASTAV nem­zeti vállalat SZOCIÁLIS INTÉZMÉ­NYEINEK VEZETŐSÉGE — teleion: 601-37, Košická ui. č. 52. Bratislava — új társalgó- és étkeztetési központja számára azonnali belépéssel felvesz: — üzemvezetőt az étkeztetési köz­pont számára hoteliskolal vég­zettséggel, — gyakorlattal rendelkező bérel­számolónőt (normázót) az ét­keztetési központ számára, — szobalányokat, — asszonyokat, — karbantartó asztalost, — karbantartó szerelőt, — turistaházi gondnokot felesé­gestül a pezinokl pionlrtábor turistaháza számára. Nőtlenek és hajadonok számára elszállásolást és étkezést ls biz­tosítunk. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. DOPRASTAV národný podnik SPRÁVA SOCIÁLNYCH ZARIADENÍ, Košická ul. C. 52. Bratislava OF-205 • A bratislavai STAVOINDUSTRIA nemzeti vállalat — Bratislava, Be­nediktiho 5. sz. — azonnali belépéssel, kedvező fize­tési feltételekkel felvesz: — egy gyártási munkairányítót (5 évi gyakorlat), — két-három önálló HSV gyártás­előkészítőt (ÜSO — 10 évi gya­korlat), — egy építésvezetőt Nové Zám­ky-1 (érsekújvári) építkezése­ink számára (ÚSO — 10 évi gyakorlat). Az érdeklődők üzemünk sze­mélyzeti osztályán — Bratislava, Benediktlho C. 5. alatt — jelent­kezzenek, ahol bővebb felvilágo­sítást nyújtunk. STAVOINDUSTRIA, národný podnik Bratislava, Benediktlho ul. C. 5. ŰF-203 VEGYES • MB 1000 De Luxe kitűnő álla­potban eladó. Ar megegyezés sze­rint. Seres Imre, Csillag utca 19, Dunaszerdahely. 0-1421 • Elvált 40 éves hivatalnoknő megismerkedne becsületes férfi­val. Három felnőtt gyermekem van. Jelige: Szeretet. 0-1414 • Elvált 46 éves egyendülállö asszony férjhez menne komoly, becsületes férfihoz 55 éves korig. Jelige: Kölcsönös megértés. 0-1415 • Sokat szenvedett 28—38 éves munkás- vagy falusi nőt keresek. Egy gyermek nem akadály. Med­vesalja, Fülek környéke előnyben. Jelige: Megtaláltalak. 0-1417 • 25/175 fekete hajú szakember házasság céljából megismerkedne rendes, magához 1US leánnyal 18 —23 éves korig. Cím a hlrdetőlro­dában. 0-1418 • 21/168 szakérettségizett, peda­gógiai pályán dolgozó lány meg­ismerkedne komoly, korban hoz­záillő férfival. Jelige: Szeretnélek szeretni. 0-1419 • 170 magas 42 éves legényem­ber szeretne megismerkedni falu­si leánnyal házasság céljából 33 éves korig. Jelige: Őszintén. 0-1420 99 Jó megjelenésű hivatalnoknő — 29/162 — szeretne megismerkedni 32—35 éves Iskolázott fiatalember­rel. Jelige: Remény. 0-1424 • A legdrágább édesapának és férjnek. Mészáros Bélának Stúro­vóba 50. születésnapjára szívből gratulál felesége, leánya, veje, anyósa. 0-1413 Köszönetet mondunk a rokonok­nak. Ismerősöknek és a Doprastav alkalmazottainak, hogy dscember 8-án elkísérték utolsó útjára drá­ga Jó férjemet, Csóka Lajost a bratislavai Csalogányvölgyl te­metőbe, és részvétükkel virágaik­kal enyhítették nagy fájdalmun­kat. Gyászoló felesége ős a rokonok. 0-1423

Next

/
Thumbnails
Contents