Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-19 / 299. szám, kedd

Tovább szilárdítjuk és fejlesztjük sokoldalú kapcsolatainkat GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE ' (Folytatás az 1. oldalról) zelmükkel megmentették az em­beriséget a fasiszta rabszolga­ságtól és hősies munkával fel­számolták az évszázados elma­radottságot, s a mai magasla­tokra emelték a népgazdaságot, a tudományt, a technikát, a kultúrát és a műveltséget. Kommunista pártunk és a csehszlovák állam történelmét nem lehet megérteni az első szocialista állam megalakulásá­tól és fejlődésétől elvonatkoz­tatva, mert ez az állam ötven éven át befolyásolta társadalmi fejlődésünket a maga osztály-, valamint társadalmi-gazdasági tartalmával, valamint a sok­nemzetiségű szövetségi állam szervezetének formájával és fejlődésével is. A Nagy Október eszméi óriá­si mértékben ösztönözték mun­kásosztályunk és dolgozó né­pünk forradalmi törekvéseit, amelyek célja az új csehszlo­vák állam megalakulása, a dol­gozók nemzeti és szociális fel­szabadítása volt. Bár a burzsoá­ziának sikerült az 1920. évi de­cemberi vereség után a szociál­demokrácia jobboldali vezető­ségének segítségével megaka­dályozni a munkásosztály hábo­rú utáni forradalmi előretöré­sét, és egynegyed évszázadra megszilárdítani a tőke uralmát, nem lehetett semlegesíteni az októberi eszmék forradalmi be­folyását. Az orosz bolsevikok ösztönző példája és V. I. Lenin személyes segítsége ís jelentős szerepet játszott Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulá­sában, valamint későbbi formá­lásában is, amikor az opportu­nizmus ellen folytatott küzde­lemben érett meg forradalmi­sága. Csak így lehetett kialakí­tani egy új típusú — forradal­mi, marxista—leninista — pár­tot, amely helytállt a történel­mi megpróbáltatások időszaká­ban, a kiélezett osztályharcok­ban és a köztársaság felszaba­dításáért vívott antifasiszta küzdelemben is, olyan pártot, amely népeinket a burzsoázia felett aratott győzelemre, a szo­cialista társadalmi rend kiépí­téséhez vezette. Népünk érde­keivel és a haladó demokrati­kus erők érzéseivel szöges el­lentétben a csehszlovák bur­zsoázia uralmának egész idő­szakában áldatlan szerepet ját­szott a világ reakciós erőinek a Szovjetunió ellen folytatott ke­resztes hadjáratában. A bur­zsoázia népeink érdekei ellen elkövetett árulása akkor csú­csosodott ki, amikor a münche­ni diktátum idején elutasította a felajánlott szovjet segítséget. A Szovjetunió volt az egyet­len állam, amely szilárdan állt a mi pártunkon, és magatartá­sát a Nagy Honvédő Háború éveiben is bebizonyította. A hő­sies szovjet nép végtelen áldo­zatok árán vereséget mért a hitleri fasizmusra, megvédte a szocialista hazát, és internacio­nalista küldetéséhez híven szá­mos nemzetnek hozta meg a szabadságot. Felszabadította köztársaságunkat és megmentet­te Csehszlovákia népeit a pusztu­lástól. is. A Csehszlovákia felsza­badításáért vívott harc éveiben született meg és pecsételődött vérrel népünk elhatározása, amit Klement Gottwald fejezett ki: „A Szovjetunióval örök időkre!" Ez a jelszó volt és maradt né­pünk történelmi tapasztalatai­nak kifejezője, valamennyi iga­zi hazafi meggyőződése, neveze­tesen, hog i a Szovjetunió őszin­te barátunk és hü szövetsége­sünk, nemzeti és állami létünk egyetlen megbízható szavatoló­ja. Országaink — amelyeket kö­zösen építünk és közösen véd­jük új társadalmi rendjüket — testvéri kapcsolatainak kifeje­zője az 1970. május 6-án aláírt csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződós. Ez a dokumentum kifejezi népeink történelmi tapasztalatait, élet­fontosságú érdekeit és bizton­ságosan szavatolja, hogy a Szov­jetunió testvéri segítségével tel­jesíthetjük a dolgozók békés, nyugodt és boldog ölet utáni vá­gyát. Elvtársnők és ElvtársakI A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége ötven éves története az első szocialista ál­lam növekvő nemzetközi jelen­tőségének a története, július Fučík írta 1934-ben: „A szovjet csillagot nemcsak nézni kell. A világ égboltja eme új testének fényei csodálatraméltó tulaj­donsággal bírnak — különös be­folyást gyakorolnak valamennyi tőkésország proletariátusának tudatára". Az orosz proletárok és pa­rasztok, akik a bolsevikok veze­tésével kivívták a hatalmat, végtelenül nehéz feltételek kö zött törtek utat a szocialista társadalmi rend győzelmének, és a Szovjetunió többi nemze­tével testvéri együttműködésben az elmaradott országból kor­szerű szocialista nagyhatalmat építettek. Azok, akik ötven év­vel ezelőtt „Oroszországot köd­ben" látták, osztályhíveikkel együtt ma kénytelenek megál­lapítani a szovjet csoda reali­tását. Elismerni a gazdasági nö­vekedésnek a világon eddig még nem látott ütemét, a szov­jetek országának átható sike­reit az élet valamennyi terü­letén. A Szovjetuniónak ez a példá­ja a munkások és a parasztok forradalmi útja hatalmas ösz­tönzésként hatott minden föld­rész dolgozó népére, és a kom­munista, valamint munkásmoz­galom nagy fellendüléséhez ve­zetett. A második világháború után számos további ország dolgozó népe követte a szov­jetek példáját, kezébe vette a hatalmat és a szocialista társa­dalom építésének útjára lépett, így alakult ki a hatalmas szo­cialista tábor, amelynek pél­dája és fő támasza a Szovjet­unió volt és ma is az. A Szovjetunió és következetes imperialistaellenes politikája cáfolhatatlan érdeme az impe­rializmus gyarmati uralmának felbomlása, a nemzeti felszaba­dító mozgalom megerősödése. Október forradalmi eszméjének hatására és a nemzetiségi kap csolatok igazságos megoldásá­nak szovjetunióbeli példája nyo­mán rázzák le a gyarmati igát valamennyi földrész elnyomott népei, és radikálisan megvál­toztatják a világ térképét. Sza­bad fejlődésük során a szocia­lista közösség államainak segít­ségére, de különösen a Szov­jetunió segítségére támaszkod­nak, amely teljesítve nemes in­ternacionalista kötelességeit, fennállása egész ideje alatt az imperializmus ellen, a szabad­ságért, a békéért, és a haladá­sért harcoló valamennyi nemzet reménye, támasza és pajzsa. A szocialista országok kö­zössége, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom és a nemzett felszabadítási moz­galom képezi a világ haladó fejlődésének, a nemzetek bé­kés egymás mellett élésének meghatározó áramlatát. Elvtársnők és Elvtársaki A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének — az egyenjogú nemzetek önkéntes szövetségének — megalakulása megszilárdította a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomban elért győzelmet. Ez volt a nem­zetiségi kérdésekről szóló mar­xista—leninista tanok kibonta­koztatása, a nemzetek önren­delkezési jogának a közös fö­deratív államban való gyakor­lati megvalósítása. A szovjet munkásosztály pél­dát mutatott a nemzetközi mun­kásmozgalomnak abból, hogyan kell egyesíteni az osztályérde­keket az internacionalista lé­nyeggel, a haladó, sokoldalú nemzeti fejlődés szükségletei­vel, ami a népek közeledésé­hez, szoros együttműködéséhez és kölcsönös segítségéhez ve­zet a szocialista építés és a forradalmi vívmányok védelme közös feladatainak megoldása során. Az államépítés területén a Szovjetunió a mélyreható osz­tály- és demokratikus nemzeti államiság kibontakoztatásának példája az egységes szövetségi állam keretében. Valamennyi szovjet nemzet államiságának fejlesztése — teljes egyenjogú­ságuk alapján — jelenleg a Szovjetunió egységének meg­szilárdulásához, a Szovjetunió népe olyan összefogásához ve­zet, amely helytállt a legnehe­zebb történelmi megpróbáltatá­sokban is. E lenini nemzetiségi politi­ka, a párt és a szovjet állam részéről a valamennyi szovjet nemzet tényleges egyenjogúsá­ga kialakítására törő fáradha­tatlan igyekezetének gyümöl­csét ma az egész világ csodál­ja. A nemzetiségi kérdés marxi— lenini megoldásának eredmé­nye a népek új történelmi kö­zössége — a szovjet nép. Ez internacionalista közösség, amely csak a szocialista forra­dalomból nőhetett ki, a szov­jet társadalom egységes gazda­sági, szociálpolitikai és kultu­rális életéből ered erkölcsi-po­litikai egysége is, mivel a szov­jet társadalom megértette a szocializmus és a kommuniz-. inus építésének értelmét és tör­ténelmi törvényszerűségeit, és odaadóan szolgálja szocialista hazáját, valamint a munkásosz­tály ügyét az egész világon. A második ötven évet a Szov­jetunió a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kongresszu­sán elfogadott nagyszabású program megvalósításának je­gyében, a kommunizmus anya­gi-műszaki bázisa építésének programja jegyében kezdi. A 9. ötéves terv feladatainak gigan­tikus méretei az ipari és a me­zőgazdasági termelés növekedé­sében, a tudományos-műszaki haladás érvényesítésében, az építkezési beruházásban, a la­kásépítésben és az életszínvo­nal lényeges emelésében közis­mert. Felkelti a barátok elis­merését és csodálatát, és rend­kívül jelentős valamennyi szo­cialista ország számára. Számunkra, Csehszlovákia dolgozói számára különösen nagy jelentőségű, hogy a szov­jet nép a kommunizmus felé halad. A CSKP XIV. kongresszu­sa irányvonalának teljesítése életünk valamennyi alapvető szakaszán, a politika, a nép­gazdaság, a tudomány és a kul­túra területén, a társadalom fejlesztésében elválaszthatatla­nul összefügg a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal való együttműködés elmélyíté­sével. A Szovjetunióval való testvéri internacionalista együttműködés volt a múltban és marad továbbra is a fejlett szocialista társadalom építését szolgáló céljaink elérésének egyik fontos feltétele. Általános tiszteletnek örvend a Szovjetunió békeprogramja, amelyet a XXIV. kongresszus fogadott el. Ez a békés egymás mellett élésről és a nemzetközi együttműködésről szóló lenini alapelveknek konkrét kibon­takoztatása. Ezekhez az el­vekhez a szovjet állam hű marad fennállásának egész időszakában. A békeprogram és a nemzetközi együttműködés programja nemcsak a Szovjet­unió és a szocialista közösség érdekeit fejezi ki, hanem a bé­keszerető emberiség szükségle­teit és vágyait is. A Szovjetuniónak, elvszerű politikájának, a szocialista kö­zösség koordinált és egységes magatartásának köszönheti a világ, hogy már több mint egy negyed évszázad óta szembe tud szállni a harmadik világ­háború veszélyével, hogy foko­zatosan felszámolja a feszültsé­gek tűzfészkét, és érvényesíteni kezdi, hogy erő alkalmazása nélkül oldják meg a vitás kér­déseket. A Szovjetunió békepo­litikája következtében enyhül a feszültség Európában és a vilá­gon. Erre az utóbbi évben ele­gendő példát láttunk. Helsinki­ben megkezdődtek az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő munká­latok. Kialakulnak az új lehe­tőségek arra, hogy javuljon Eu­rópa egész helyzete Mi, Cseh­szlovákiában teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió és a szocialista tábor békepolitiká­ját, és magunk is arra törek­szünk, hogy felszámoljuk az akadályokat és fejlesszük a normális együttműködést a vi­lág valamennyi államával. Elvtársnök és Elvtársak! Nagyra értékeljük a Szovjet­unió élcsapatszerepét, elvtársi segítségét és együttműködését, amellyel a mi országunkban is elválaszthatatlanul összefügge­nek a szocialista építés sikerei. A fejlett szocialista társadalom építését célzó törekvéseinket a szovjet állam, a szovjet nép, a kommunizmus építőinek gazdag tapasztalataiból merítjük. Népgazdaságunk fejlődése — ahogyan azt számunkra a CSKP XIV. kongresszusa kijelölte — feltételezi a szélesebb körű nemzetközi kooperációt a szo­cialista országokkal, s minde­nekelőtt a Szovjetunióval. A szocialista országok erőinek egyesítése az egész közösség keretében, a gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműkö­dés fejlesztése a szocialista in­tegráció komplex programja értelmében megteremti a nagy lehetőségeket arra, hogy meg­birkózzunk a tudományos-mű­szaki forradalom folyamatával, s hogy az egész szocialista kö­zösség minőségileg új fejlődést érjen el, és ugyanakkor az egyes testvérországok is felvi­rágozzanak. Ez a fejlődés és ez az irány nagy lehetősége­ket és távlatokat nyújt egész népgazdaságunk fejlődése szá­mára. A cseh és a szlovák, és a hazánkban élő nemzetiségek közös államának feltételei kö­zött rendkívüli jelentőségű az egyenjogú nemzetek szövetségi államának szovjet példája. Tud­juk, hogy hazánkban a cseh­szlovák burzsoázia nem tudta megoldani a nemzetiségi kap­csolatokat, és ez volt a Mün­chen előtti csehszlovák állam egyik gyengesége. Csehszlová­kia Kommunista Pártja a nem­zetiségi kérdést lenini megoldá­sából kiindulva feldolgozta, és a munkásosztály hatalomátvé­tele után érvényesítette Cseh­szlovákia nemzetei és nemzeti­ségei egyenjogúságának elvét. Az elmúlt időszakban, amely­ben kétségtelenül nagy eredmé­nyeket értünk el a gazdasági és a kulturális fejlődésben, egy­idejűleg meggyőződtünk róla, a nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatai megoldásában a kö­vetkezetlenség és felemásság, a lenini elveknek és megálla­pításoknak be nem tartása meg­bontja a szocialista együttélést, tompítja a bizalmat, gátolja az őszinte együttműködést, lazítja a társadalom erkölcsi és politi­kai egységét. Nemzeteink kapcsolatában a lenini elvek következetes érvé­nyesítésére törekedtünk. Ennek kifejezője a föderatív elrende­zés, amely — ahogyan azt a XIV. kongresszus megállapítot­ta — bevált, s mind nemze­teink és nemzetiségeink fejlő­désének, mind a csehszlovák állam megszilárdulásának pozi­tív tényezője lett. Lenin hagya­tékára emlékezve és a Szov­jetunió tapasztalataiból merít­ve, ügyelni fogunk arra, hogy szüntelenül szilárduljon nemze­teink és nemzetiségeink testvé­risége és szocialista együttmű­ködése, hogy felszámoljuk a nacionalizmus maradványalt, és dolgozóinkat fáradhatatlanul a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus szelle­mében neveljük. A szocialista ember nevelését, ahogyan központi bizottságunk ez évi októberi plenáris ülésén hangsúlyoztuk, pártunk előtér­be helyezi, mert elválaszthatat­lan attól a törekvéstől, amely a fejlett szocialista társadalom építését célozza. A népek tuda­táért vívott küzdelem, a harc azért, hogy elsajátítsák a tudo­mányos világnézetet, az új, szo­cialista erkölcsöt — forradalmi feladat, ami megköveteli a kommunista párt és a szocia­lista állam megfontolt és rend­szeres befolyásolását. Az ideo­lógiai munka fejlesztésében a szovjet tapasztalatok számunk­ra pótolhatatlanok. Tudjuk, hogy a tőkés világ minden eszközzel fékezni akar­ja a szocialista ideológia egyre bővülő befolyását, lebecsülni igyekszik a Szovjetunió és a szocialista közösség eredmé­nyeit, terjeszteni akarja az an­tikommunizmust és a szovjetel­lenességet, tartósítani akarja a burzsoá társadalom csökevé­nyeit. Egyidejűleg ismételten megkísérli a „békés egymás mellett élést" az ideológia te­rületén. Ezen a területen nem létezhet semmiféle megegyezés, nem adunk teret az ellenséges ideológiának. A kommunista pártok számá­ra és a mi számunkra is idő­szerű V. I. Leninnek az a kö­vetkeztetése, amit e század kezdetén írt le: „Burzsoá vagy szocialista ideológia. Középút nincs. Mivel az emberiség sem­miféle „harmadik" ideológiát nem alkotott, mivel az osztály­ellentétektől feldúlt társada­lomban soha nem létezhet rend­kívüli vagy osztályok feletti ideológia". A közelmúlt keserű tapaszta­latai megtanítottak bennünket arra, hogy nem kifizetődő lebe­csülni az ideológiai munkát, megtűrni a formalizmust és a felületességet, teret engedni a revizionista nézeteknek, elha­nyagolni a tömegek politikai­nevelő befolyásolását. Ezért a XIV. kongresszus és a CSKP KB októberi plénuma kiemelte a marxista—leninista és a prole­tár internacionalista szellemisé­gű rendszeres nevelőmunka je­lentőségét. A tömegek öntudata, ahogyan azt a szovjet tapaszta­latok is mutatják, az olyan cél­tudatos nevelő tevékenység eredménye, amelynek együttha­tója a szocialista társadalom szociális-gazdasági és kulturális fejlődése terén elért reális ered­mények összessége. Elvtársnők és Elvtársak, ked­ves Barátaim! Munkásosztályunk hű fiai a szovjetek országára, a lenini pártra és • a győzelmes orosz proletariátusra vetve tekintetü­ket alapították meg Csehszlová­kia Kommunista Pártját és épí­tették, megacélozták úgy, hogy képes legyen népünket a lenini úton a szocializmushoz vezetni. A csehszlovák hazafiak évti­zedeken át, meggyőződve a szovjet rendszer erejéről és ha­ladó voltáról, mint a Szovjet­unió őszinte barátai, elhárítot­ták a reakció szovjetellenes megmozdulásait, terjesztették a forradalmi igazságot és fejlesz­tették a csehszlovák—szovjet barátságot. A Szovjetunió győzelmébe ve­tett hittel haltak meg a fasisz­ta koncentrációs táborokban és börtönökben elvtársaink, a cseh­szlovák antifasiszták, harcoltak Illegális dolgozóink, a partizá­nok, a Szlovák Nemzeti Felke­lés harcosai és az első cseh­szlovák hadtest katonái. Népeink reménykedve várták, és szeretettel és hálával fogad­ták a szovjet hadsereg érkezé­sét, amely elhozta a szabadsá­got, nemzeti létünk megmenté­sét és a csehszlovák állam fel­újulását. Népünk a CSKP vezetésével eltökélten és biztonságérzettel valósította meg a társadalom forradalmi változásait, mivel a Szovjetunió példájára, tapaszta­latára és önzetlen testvéri se­gítségére, barátunk, szövetsége­sünk, szabadságunk és függet­lenségünk szavatolójának segít­ségére támaszkodhatott. Ugyan­ilyen biztonságérzettel és ha­sonló eltökéltséggel, a Szovjet­unióra támaszkodva építjük a fejlett szocialista társadalmat. Ojkori történelmünk legdi­csőbb forradalmi hagyományai­hoz híven fogjuk tovább szilár­dítani Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja és a Szovjetunió Kom­munista Pártja internacionalista kapcsolatait, szilárdítani és fej­leszteni a sokoldalú együttmű­ködést a Szovjetunióval, védel­mezni és mélyíteni Csehszlová­kia és a Szovjetunió népeinek barátságát és testvériségét. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége ötven éves győzelmes útja felett érzett büsz­keséggel kívánunk a szovjet népnek, valamennyi szovjet nemzetnek új sikereket és új győzelmeket. Éljen és virágozzék a Szov­jetunió, a szocializmus, a hala­dás és a világbéke tündöklő példája, támasza és védelmező­je! Éljen a hősies szovjet nép — a kommunizmus építője és le­nini pártja, a Szovjetunió Kom­munista Pártjai Éljen és erősödjék Csehszlo­vákia és a Szovjetunió népeinek testvériségei

Next

/
Thumbnails
Contents