Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-18 / 298. szám, hétfő
Az „Alekszejev iskola" nyolc aranyérme Sportszerűség és lelkesedés Viktor Iljics Alekszejev iskolája a szovjet sport, a szovjet atlétika egy teljes fejezetét képezi. Első tanítványai már régen máguk is edzők, sőt híres versenyzőket is neveltek már. Viktor Alekszejev segíti, irányítja őket, s egyúttal új sportolókat nevel. Munkája elismeréséül több magas állami és feportkitüntetést kapott, többek között kitüntették a Leninrenddel, megkapta a „Szovjetunió érdemes edzője" címet ís. Ha tanítványai be akarnák mutatni trófeáikat, amelyeket az „iskola" harmincéves létezése alatt szereztek, bizony nagyon szép gyűjtemény lenne: 14 olimpiai érem — ebből nyolc arany —, 21 Európa-bajnoki és 240 országos bajnoki cím a „bizonyítvány". Viktor Alekszejev 1936-ban fejezte be az edzői iskolát. Ogy lépett az iskolába, mint ismert sportlövő és úgy jött ki, mint atlétaedző. Leningrádban az egyik üzemben megszervezte a fiatal fiúk és lányok csoportját; csöndben, minden reklám nélkül foglalkozott velük. Aztán világraszóló eredményekkel jelentkeztek tanítványai, mint például N. Szmirnyicka, P. Tiskevics, a Press-nővérek, V. Truszenyev, G. Zibina és még sokan mások. Alekszejev tekintélye óriási a Szovjetunióban. Annak ellenére, hogy már jóval ötvenen felül van, elméleti tanácsait, útmutatásait a gyakorlatban is bemutatja. Egyszóval nem öregszik. És nagyon tud örülni tanítványai minden kis és nagy sikerének. Hogy örült például, amikor Truszenyev aranyérmet nyert. Truszenyev annakidején kiesett a válogatott csapatból, nem bíztak benne. Az edző — Viktor Alekszejev — azonban új dobótechnikát gondolt ki számára. És elkezdődött a kísérletezés. Természetesen semmi alapvető újdonságot nem fedeztek fel, mert a diszkoszvetésben ez már szinte lehetetlen, de változtattak a részleteken és a technikát Truszenyev „testére szabták". Gyakoroltak, elméletileg bizonygattak és újra gyakoroltak. A részleteket és ismét csak a részleteket. Egyidejűleg az edző lelkileg is igyekezett felkészíteni tanítványát, növelte önbizalmát, felkeltette vágyát újra képviselni hazája színeit a nemzetközi versenyeken. Truszenyev aztán 61,64 méteres világcsúcsot dobott és megnyerte az Európa-bajnokságot. Tamara Tiskevics jóval az olimpiai aranyérme megszerzése előtt kereste fel Viktor Alekszejevet. Magasugrónő akart lenni, de Alekszejev éles szeme mást mondott. Az edző később világklasszis súlylökőt nevelt belőle, s Tiskevics 1956-ban olimpiai bajnokságot nyert. „Tanítványaimat dolgozni tanítom" — mondja Alekszejev. Vonatkozik ez Nagyezsda Csizsovára is, aki kilenc éve került hozzá Szibériából és ma már olimpiai bajnok és világcsúcstartó. „Ajánlólevelet" hozott edzőjétől, aki arra kérte Alekszejevet, hogy fogadja „iskolájába" Csizsovát. Alekszejev csakhamar rájött, hogy egy Truszenyevhez hasonló jellemű versenyzővel van dolga. A tokiói olimpiai játékok előtt pontos tervet dolgozott ki Csizsovának és a súlylökőnő az utolsó betűig teljesítette azt. Sohasem könnyített az edzéseken, nem kímélte önmagát. Az ellenfelek eredményei azonban rohamosan javultak, főleg az NDK-beli súlylökőnők tettek nagy lépést előre és Mexikóban M. Gumel 19,61 méteres világcsúccsal nyert aranyérmet. Csizsova csak harmadik lett. Alekszejev ekkor tudatosította, hogy ez az eredmény még nem jelenti az emberi teljesítőképesség határát, és rájött: tanítványának Münchenben a 21 méteres határon túlra kell dobnia a súlygolyót, hogy aranyérmet nyerjen. A számokban kifejezett cél 21,50—22 méter volt. És újra kezdődött a folyamatos, türelmes és egy cseppet sem köny. nyű munka. Sokszor volt úgy, hogy mindketten a kétségbeesés szélén álltak, már nem nagyon reméjtek. Annyira vissza akarták szerezni a Szovjetuniónak a világrekordot... És ekkor Alekszejev arra kérte a válogatott csapat vezetőit, hogy tanítványa ne szerepeljen fél évig semmilyen versenyen. A legnagyobb probléma az volt számukra, hogy megállapítsák, milyen ritmust és gyorsaságot igényel Csizsova új technikája. Nemcsak mindent ki kellett gondolniuk, hanem önmagukon ki is próbálni. És amikor mindez rendben volt, az egész mozgásrendszer tudatosítása következett, ösztönössé tenni a mozdulatokat, hogy még a legnagyobb versenyek légköre se hasson zavarólag Csizsovára. Ez volt a legnehezebb. Csizsova néha nem tudta dobótechnikáját tökéletesen kivitelezni, annak ellenére sem, hogy a részletmozdulatokkal nem volt nagyobb baj. Egyszerűen nem ment. 1969 tavaszán ezért senki sem gondolta, hogy Csizsova világcsúcs-javítás előtt áll. Még a szovjet szakemberek sem. Tehát nagy meglepetésnek számított, amikor 20,10 méterre röpült a súlygolyó Csizsova kezéből. Ez nemcsak új világrekord volt, hanem az első női dobás a bűvös húszméteres határon túlra. Akkor következett be ez a nagy eredmény, amikor Csizsova nem nagyon bízott az új stílus eredményességében. De Alekszejev edző reménykedett. Az athéni Európa-bajnokságon Csizsova 20.43-ra javult. Utána elkezdődött a felkészülés Münchenre. Az edző most is pontosan kidolgozta a távlati tervet, nagy hangsúlyt fektetve az új stílus állandósítására. Az eredmény ismert: Csizsova dobta először túl a 21 métert és olimpiai aranyérmet szerzett, önmagának az elsőt, az „Alekszejev iskolának" a nyolcadikat. (T. V.) Négy fiatal olasz labdarúgót örökre eltiltottak a játéktól. Az izgága fiatalok a II. ligás Fiorella csapatában játszottak és a Mezzana elleni mérkőzés után, mivel nem voltak megelégedve a játékvezető működésével — összeverték. A fegyelmi bizottság a játékosok eltiltásán kívül a Fiorella csapatát még két „büntető góllal" is sújtotta, a mérkőzés eredetileg ugyanis döntetlenül végződött. • # • Két fordulóval a befejezés előtt a Nációnál Montevideo már Uruguay bajnoka. A legutóbb l:l-es eredményt ért el a Penarollal szemben. Igy pontjainak száma 33-ra nőtt, míg a > második helyezett PenarolnaW 28 pontja van. A Nációnál sorrendben negyedszer nyerte el a bajnoki címet. A vasárnapi 1:1 arányban végződött Nice—Marseille mérkőzés előtt a rendőrség 5 kilométer hosszúságú szögesdróttal vette körül a pálya környékét, azért, cert a legutóbbi Nice—Bastia mérkőzés után óriási botrány tört ki. A szögesdróttal úgynevezett „terelőket" létesítettek, s ez az előrelátás szerencsés megoldásnaü bizonyult, mert így incidens nem történt. AZ ÖSSZEFOGÁS DIADALA A Zlaté Klasy (Nagymagyar] tekesport hírneve túlnövi a község és a járás határait. A községi sportszervezetben 1957 óta működik teke-szakosztály, amely azóta különböző fokozatú bajnokságokban szerepelt. A sportág kedvelői Szlovákia szerte ismerik e község nevét, amelynek versenyzői 1970 óta a II. ligában szerepelnek. A szakosztály vezetője ős egyben elindítója Méry Béla, s a sportág többi „öregje": Csicsay Pál, Dávid László, Dávid Ödön, és Kerekes Jenő büszkék utódaikra, akik a helyi hagyományosan jó sportszellem hívét öregbítik. A versenyzők: Űlgyay Árpád, Zsigmond István, Mózes Sándor, Zsigmond Mihály, Keszősze József, Merva Pál, egytől egyik fegyelmezett, igazi sportemberek, akik gyakran szabadságukat is feláldozzák kedvenc sportjukért. Hetente kétszer 4 órát edzenek. Az őszi idényben mérkőzéseiket idegenben játszották, mivel a régi tekepálya nem felel meg a követelményeknek. Az előző idényben csak hajszálnyi különbség választotta el őket a bajnoki címtől. Most az első hely legkomolyabb várományosai, hiszen hátralevő találkozóikat hazai környezetben bonyolítják le. A község elöljárósága és • helyi talajjavító szövetkezet úttörő szerepet vállalt a sportág további népszerűsítése és fellendítése érdekében, amely nagyobb figyelmet érdemelne a járás illetékes szerveitől is. Csupán a tavalyi évzáró taggyűlésen vetették fel az új tekepálya létesítésének gondolatát. A sportág élenjáró szakembereivel történt megbeszélések után elhatározták, hogy nálunk eddig párját ritkító tekepályát hoznak létre. A külföldön nem versenycélokra használt, sadurit elnevezésű, kiváló tulajdonságokkal rendelkező, minden követelményt kielégítő pálya építéséhez fogtak hozzá. A kivitelezéshez szükséges alapanyagot a bratislavai Hydrostav nemzeti vállalat külföldi szabadalom alapján állították elő. A tükörsima pálya (képünkön) sokkal előnyösebb, mint az eddigi aszfaltozott felületű. Legfőbb előnye, hogy nem törékeny, egyenletesebb s így hozzájárul a versenyek színvonalának emeléséhez. A csúcsidő alatt felépült teke-létesítmény, amelynek irányítását a vezérlő asztalnál intézik, önállítóval és Hamarosan híre ment az itteni tekepályának és iránta egyre növekszik az érdeklődés. A legutóbb e sportág egyhetes edzői tanfolyamának részvevői látogattak ide és meggyőződhettek a község sportszerető lakosságának áldozatkész munkájáról. Nem fukarkodott az elismerő szavakkal Saga elvtárs, a csehszlovák tekesport ismert egyénisége sem. Rangjához és küldetéséhez méltó pályaavatóra került sor , v ví MäS^Jj ^ (g v x TrTWľTÍ • > ' ' sr<"? *'- ?4íi L „ - <. fényjelző készülékkel van ellátva, amely a találatokat is jelzi. Ez a sportlétesítmény újabb bizonyítéka annak, hogyan lehet egy-egy sportágat a községekben is tömegalapra helyezni. Dávid elvtárs, a hnb titkára elismeréssel beszél a lakosság és a tömegszervezetek aktív társadalmi munkájáról, hiszen tagjaik egymást múlták felül a létesímény készítésénél, amely 500 000 korona értékben önsegélyes alapon készült. A labdarúgópálya körül épülő sportlétesítmények első állomását képezi, hiszen a még hátralevők összértéke meghaladja majd a 2 millió koronát, december 16-án, amikor a helyi II. ligás csapat volt az országos válogatott ellenfele. Több bratislavai ligacsapat is érdeklődik e pálya iránt, itt szeretne játszani. Januárban itt találkozik a csehszlovák és a magyar válogatott. Jó úton halad a sportág utánpótlásának nevelése is. Az ŠMD Zlaté Klasy „B" csapata a Bratislava városi versenyben első helyen áll, ugyanott az ifjúsági együttes a 4. helyet foglalja el. E község példamutatása és kezdeményezése e sportág terén követésre méltó mindazok számára, akók még nem tudták a lakosságot a sportágak fejlesztésébe bevonni. Svinger István Horné" Saliby (Felsőszeli) a galántai járás egyik legnagyobb községe, mintegy 4000 lakosa van. A sportágak közül azért a legnépszerűbb a labdarúgás, (képünkön a csapat) mert más sporttevékenységre nincsenek adva a feltételek. A játéktér kielégíti a labdarúgók és a szurkolók igényeit. A közel 300 nézőt befogadó lelátó alatt zuhanyozók találhatók, s ugyanott vannak az öltözők a vendégek és a ha zaiak számára. A Družstevník Horné Saliby csapata a járási bajnokság Ii. osztályának részvevője. Már évek őta csak valamicskével maradt le, és nem tudott felsőbb osztályba jutni. Ami késik, talán nem múlik. Az új idény kezdetén Putera Alexander vette át a csapat ed. zői tisztjét, s a jelek szerint szerencsés eszközöket használt, mert együttese az őszi idény rangelsője lett. A játékosok komolyan veszilf a tavaszi idényre való felkészülést, sportszerűen élnek, s remélhető, hogy a szurkolók régi vágya, a csapat feljebbjutása megvalósul. A járási bajnokság befejezése után a csapat nem tért még téli pihenőre, hanem részt vett Dolný Óhajban a Csehszlovák—Szovjet Barátság Vándorserlegéért megrendezett tornán, s a négy részvevő közül az első helyet szerezte meg. A csapat néhány játékosa szerepel a járási válogatottban, amely Komárno és Dunajská Streda járások együttesével vetélkedik a csallóközi vándorserlegért. Lelkesedésből is ismert a Družstevník Horné Saliby labdarúgócsapata, amely példaképül szolgálhat a járás több! együtteseinek. BEDECS RUDOLF A legifjabbak birkózóversenye A TJ Spartak Komárno bir kózó-szakoszálya december elején rendezte meg a diákok szlovákiai kötöttfogású egyéni birkózóbajnoksága II. évfolyamának küzdelmeit a Csehszlovák—Szovjet Barátság Hónapjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a szovjet állam létének 50. évfordulója tiszteletére. A tornán az előző évi 34-es létszámmal szemben most 58 ifjú •versenyző vett részt, akik Banská Bystricáról, Považská Bystricáról, Nitráról, Bratislavából és a helyi csapatokból kerültek ki. A fiatalok küzdelmeire a lelkesedés, s több esetben a jelentős színvonal is jellemző volt. A tornán 12 súlycsoportban megrendezett találkozók során sok tehetséges és fejlődőképes fiatalt láthattunk, akik közül az országos birkőzósport ígéretei is kikerülhetnek. Az elismerés hangján kell szólnunk az edzőkről is, akik türelmes és odaadó munkával készítették elő a gondjaikra bízott kis versenyzőket. Az elismerésből kijárt Petrás Sándor nak, a Spartak Komárno birkózó-szakosztálya vezetőjének, aki vállalkozik ilyen nagyszabású verseny évről évre történő megrendezésére. Ez az erőpróba a fiatalok szabad idejénr'hasznos kihasználása mellett azért is nagyjelentőségű, mert a részvevők már zsenge korukban megismerkednek a birkőzósport szépségével, ez jó hatással van jellemük fejlődésére. Az egyes súlycsoportok legjobbjai: 32 kg: Rácz Gábor (Slávia OPDM Komárno) 34 kg: Kapusak István (Slávia OPDM Komárno) 36 kg: Králik Vladimír (AG Nitra) 39 kg: Bachar Marian (Pov, Bystrica) 42 k: Nagy István (Slávia OPDM Komárno) 45 kg: Bartoš Slavomfr (B. Bystrica) 48 kg: Halász Lajos (AC Nit. ra) 54 kg: Bartoš Milan (Pov, Bystrica) 58 kg: Zelenay Karol (Dunajplavba Bratislava) 62 kg: Zemančík Vladimít (Dunajplavba Bratislava) 66 kg: Polónyi Rastislav (Dunajplavba Bratislava) 66 kg fölött: Stinisko Julius (AC Nitra). A legifjabb részvevő díját Simon Jáne-, a Spartak Komárno versenyzője kapta. A legtechnikásabb versenyzőnek Zelenay Karolt minősítették. A vándorserleget a Dunajplavba Bratislava nyerte Meszes edző vezetésével. A múlt évi győztes az AC Nitra volt. Az összetett pontverseny: 1. Dunajplavba 33, 2. B. Bystrica 32, 3. Slávia Komárno 28, 4. AC Nitra 24, 5. Pov. Bystrica 20, 6. Spartak Komárno 10 ponttal. MUNKA LÁSZLÓ