Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-17 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

A civilizáció áldozatai Afrika egyik legszebb vidékén fekszik a Nakuru-tó. Vize magas szódatartalma miatt ivóvíznek nem megfelelő, de egyes élőlények igen Jól érzik magukat benne. A Nakuru-tóban és környékén több mint 400 fajta madár él — vadkacsa és vadliba, kormorán, pelikán és mintegy 2 millió tűzmadár. Az utóbbi Időben a természettudósok aggodalommal állapították meg, hogy számos pelikán és tűzmadár elpusztult. Tömeges pusztulásuk aka a víz szennyeződése. Ugyanis néhány kilométernyire a Nakuru-tótól felépült Kenya egyik új ipart központja. Habár az innen kifolyó szennyvizeket tisztítóállomásokon semlegesítik. mégis beszennyezik a tő vizét. A tisztítóállomások nyilván nem mentesítik a vizet minden szennyeződéstől, és az üzemek melléktermékei megváltoztatják a tó vizének vegyi összetételét. Egy bizonyos: a tűzmadatrak nem tojnaik többé, s ha mégis itt-ott leraknak egy-két tojást, azok héja igen veken y és törékeny. Ogy látszik, a civilizáció újabb áldozatokat szed ezen a vidéken is.. (STERN) elegendőnek — az athéni gazdasági tervezők alaposan elszámították magukat. Számításaik szerint ugyanis a hetvenes évek elején a ha zai munkaerő-potenciálnak el kellett volna érnie a 3,9 milliót. Az 1971. évi népszámlálás szerint azonban a munkaképes lakosság száma csak 3,3 millió, vagyis 600 ezerrel kevesebb a vártnál. Ebben a szorongatott helyzetben az állam felvilágosító kampányt indított a hazai munka- és kereseti lehetőségek propagálására, s a napi sajtó ingyen közli a munkáltatók álláshirdetéseit. Ezenkívül a kormány törvényjavaslatot készít elő, amelynek értelmében a hazai munkáltatók azokkal a külföldön dolgozó vendégmunkásokkal, akik készek hazatérni, szilárd munkaszerződést kötnek, szavatolva számukra a munkahelyet és a bért. Mindaddig azonban, míg nem emelik Görögországban a béreket és a szociális juttatásokat, nehéz lesz a munkaerő-kivándorlást megszüntetni és a vendégmunkásokat hazatérésre csábítani. 1971-ben ugyanis egy görög vendégmunkás például a Német Szövetségi Köztársaságban havonta átlagosan 915 márkát keresett, míg Görögországban az ipari munkás átlagos havi bére nem haladja meg a 350 nyugatnémet márkának megfelelő összeget. (OER SPIEGEL) Munkaerőhiány Görögországban Több mint egy évtizede tart már Görögországból a munkaerő-kivándorlás az északnyugati országokba. Most a görög kormány kénytelen volt megállapítani, hogy a nemzetgazdaság számára sürgősen szükséges munkaerők elhagyták az országot. A kormány tehát közbelépésre szánta el magát, és különleges előnyök nyújtásával szeretné a gíVrög vendégmunkások hazatérését elérni. Ugyanakkor hivatalos eszközökkel igyekeznek meggátolni a sürgősen nélkülözhetetlen munkaerők kivándorlását. A görög lakosságnak csáknem egytizede vándorolt ki az országból az utóbbi tíz év alatt. Hetven százalékuk vendégmunkásként a Német Szövetségi Köztársaságban dolgozik. Ez a munkaerő-kivándorlás hosszú ideig tehermentesítette a görög munkaerőpiacot a munkanélküli ipari és mezőgazdasági munkásoktól. Az utóbbi években azonban — Görögország ipara és a turisztika fellendült — egyre rosszabb lett a helyzet a hazai munkapiacon. A kormány különféle intézkedésekkel fékezi a kivándorlást: megszigorította az engedély megadását, korlátozta a munkaerőben különösen szegény észak-görög vidékekről a vendégmunkástoborzást, és már csupán a segédmunkások, a mezőgazdasági dolgozók és nók kivándorlását engedélyezik. Mindezek az intézkedések azonban nem bizonyultak Görög vendégmunkásuk TANULNAK A SZOVJET TAPASZTALATOKBÓL A berlini Elektromontagen üzemben négy év óta dolgozik egy szakkör, amely a szovjet újítások kiértékelésével foglalkozik. A kör tagjai a vállalat mérnökeiből, munkásaiból, szerelőbrigádjaiból és ipari tanulók kiképzőiből tevődnek. Fejlesztési munkálataik eredményeképpen született meg a képünkön is látható kis hegesztő készülék. Terveik alapját szovjet dokumentációs anyagok tanulmányozása, valamint a moszkvai Elektromontázs üzemben tett látogatások alkalmával szerezték. E testvérvállalat dolgozői ugyancsak tapasztalatcsere céljából már több ízben jártak Berlinben. A hegesztő készüléket úf épületek villanyszerelési munkálatainál használják fel. Alkalmazása rendkívül biztonságos, és csupán a berlini Elektromontagen vállalat számára évi 60 ezer márka megtakarítást hoz. (NEUES DEUTSCHLAND) A szovjet újítások felhasználásával és tanuUmányozásá vall foglalkozó szakkör tagjai. Hasznos kiadvány Az APN „Egységes szövetségben" címmel illusztrált könyvsorozatot bocsátott kl. A tizenöt könyvecskének mindegyike egy-egy szövetségi szovjetköztársaság életéről számol be. A sorozat angol, francia, német és spanyol nyelven jelent meg a Szovjetunió megalakulása ötvenedik évfordulója alkalmából. A tizenöt könyv bőséges Ínformációt nyújt a világ első szocialista államának életéről, a munka, a győzelmek és a sikerek fél évszázadáról. Mindegyik egy-egy szövetségi köztársaság életének sajátos vonásait, történelmét, szokásait, hagyományait, gazdasági és kulturális fejlődését mutatja be. Az adatokban gazdag, tömör leírást számos fénykép egészíti kl. s ezek közelebb hozzák az olvasóhoz az egyes szovjetköztársaságok életét. (APN J Alma-Ata közelében befejezéshez közeledik a Szov jetunió egyik legmagasabban fekvő stadionjának építése. A tengerszint felett 1700 méter re fekvő kompié xum lehetősége' nyújt majd a téli sportok kedvelői nek, hogy az egész éven keresztül edz hesse-nek. A stadi ónban tizenkétezer néző számára lesz hely. (TASZSZ) Japán szupervonat Ha hihetünk, a japán közlekedési szakértők jóslatának, akkor 1972. szeptember 12. történelmi dátumként íródik be a technika történetébe. Ugyanis ezen a napon tette meg történelmi útját Tokió Kokubunfi elővárosában egy szokatlan közlekedési eszköz: az első óriási teljesítményű, tekercsekkel hajtott vasúti kocsi sikeresen siklott végig egy 200 méter hosszú kísérleti útvonalon. Ennek a szuper vonatnak még csupán a modellje készült el. Az elefántcsontszínűre és pirosra lakkozott kocsik hossza 7 méter, szélessége 2,5 méter,, súlya pedig 3,5 tonna. Ezek a méretek csak egyötödét alkotják azoknak a méreteknek, amelyekkel a szupervonat a jövőben a tekercseken siklik majd. A japán államvasutak (JNR) technikai kutatóintézetének konstruktőrjei remélik, hogy már 1980-ban menetrendszerűen fog közlekedik ez az áramvonalas vasúti kocsi. Tervezett sebessége: óránként 500 kml Az új áínjármű az elektromágneses terek taszító erejének elvén alapul. A szokásos sínek helyett takercsrendszert alkalmaznak, amelyet mínusz 200 fokra lehűtve, szupervezetőképessé tesznek. Az indukciós motor meghajtású kocsi ilyen módon '6 centiméterrel a föld felszíne fölött lebeg. Habár ez a szupervonat mindeddig a kísérleti sorozat első szakaszában van, a japán vasúti társaság csupán a modell építésére, valamint az összesen 480 méter hosszú kísérleti pálya kiépítésére 450 millió jent — vagyis körülbelül másfél millió dollárt — áldozott. Még nem bizonyos, hogy ez a befektetés egy bizonyos napon amortizálódik-e? Csupán egy dolog bizonyos: ha e terv egy napon valóban megvalósul, akkor a repülőgép a sebesség tekintetében ls ismét komoly kon kurrenst kap a sin járműben. (NBI) só menedéke. A brit gyarmatosítók és a maharadzsák féktelen vadászatainak most mutatkoznak meg a katasztrofális következményei. Eh hez járul még az is, hogy az állattenyésztésből élő maldhari nomád törzs kétféle módon is megnehezíti az oroszlánok életét. Elő szőr is az erdőkben legelő marhacsordák elriasztják a gazellákat és a szarvasokat, az oroszlánok fő táplálékát. Ha azonban oroszlán tép szét egy marhát, akkor a maldharik úgy állnak boszszút, hogy a hullát megmérgezik, ugyanis jól tudják, hogy az oroszlán, amikor újból megéhezik, visszatér áldozatának teteméhez. Ez a módszer megtizedelte az oroszlánok létszámát. Most azután közbeléptek a hatóságok. Egy 4V2 millió rúpiás terv értelmében az oroszlánok számára veszélytelen életet biztosítanak a rezer•Vátumban. A védett területet ötszörös élősövény é

s 176 kilométer hosszú kőfal veszi majd körül. Ezenkívül a folyók mentén drótakadályok gátolják meg majd, hogy a , marhacsordák ismét behatoljanak az erdőkbe. A költség tetemes, de kifizetődik. Ugyanis az oroszlánok számára létesítendő védett terület számos turistát vonz majd. Az Ashoka oszlopon, India 1700 éves nemzeti címerének régi példaképén négy pompás oroszlán látható. India számos vidékén az „oroszlán" — hindu nyelven szing — vezetéknév Igen gyakori, minden harmadik lakosnak ez a neve. Igazi oroszlánt azonban ma már alig látni a Himalája és a Komorin-fok között. India vadőrei 1968-ban riadót fújtak. Akkoriban a Gujarat szövetségi államban levő Saurashtra erdőségeiben már csak 177 oroszlán volt található, habár egész Ázsióban ez volt a természetben élő oroszlánok utol-