Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-14 / 295. szám, csütörtök

Az SZLKP Központi Bizottsága 1972. december 11-i ülésének vitája (Folytatás az 5. oldalról) tartja, akkor a politika funkciója mindenekelőtt a társadalom céltudatos irányításába tolódik át. A CSKP KB plenáris ülése, valamint Colotka elvtárs beszámolója, és a mai plenáris ülés alapvető dokumentumai világosan megmutatják, hogy a CSKP XIV. kongreszszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak megvalósításában új, jelentős eredményeket értünk el. Helyénvaló a kérdés, hogy ml tette lehetővé ezeket az eredményeket. Véleményem szerint először is az, hogy a párt idejekorán felvetette a problémákat és teljesítette a XIV. kongresszus egyik legfontosabb követelményét, nevezetesen: a céltudatos és koncepciós irányítást. A párt azonban nem a globális koncepciót és az absztrakt céltudatosságot érvényesítette, hanem a társadalom mai és távlati szükségletel szempontjából oldotta meg az egves részleges problémákat. Lenin azt mondta, hogy a jövőben minden párt első feladata meggyőzni az emberek többségét programja és taktikája helyességéről. Ez a mi pártunknak sikerült. A pártnak, amelynek a társadalmat vezetnie kell, ismernie kell a társadalmi szervezet törvényszerűségeit és e törvényszerűségekre hatást gyakorolva kell elősegítenie a társadalom gyors fejlődését. A párt eredményeinek második tényezőjét abban látom, hogy harcot vívott a jobboldali opportunizmus ellen, hogy szüntelenül arra törekedett, hogy a Tanulság eszméit a párt minden tagja a tömegekkel együtt elsajátítsa. Sikereink harmadik alapvető ténye zője az, hogy a párt a rendszeres alkotás útján, az egység szüntelen felújítása útján halad. Azonban a párt egysége nem egyszer s mindenkorra adott tény. Erről a múltban meggyőződhettünk. A párt egysége nem azáltal alakult ki, ha azt ismételgetik, hogy ki mit mondott tegnapelőtt, ki mii mondott tegnap, és ki mit mond ma, hanem a helyes programok és célok kitűzésével, a pártépítés és párttevékenység lenini elveinek érvényesítésével, a szavak és a tettek azonosságával és céltudatos, kitartó szervező munkával. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának megvalósítása terén elért eredményekkel kapcsolatiban jelentős sikereket értünk el a párt szervező és politikai munkája szakaszán is. Emellett nem akarjuk leplezni különösen az új feladatokkal kapcsolatos fogyatékosságainkat. Miben értünk el pozitív eredményeket? Mindenekelőtt abban, hogy rendszeresen tartják meg a párttagsági gyűléseket, amelyeken a nyári időszak ban is több mint 80 százalékos az átlagos részvétel. Számos szervezetben aktivizálódik a pártcsoportok munkája. A feladatokat átfogóbb módon biztosítják, mint a múltban. A gazdasági és egyéb eredmények nem véletlenek, hanem politikai szervező munkára épülnek. A pártszervek és -szervezetek rendszeresen és konkrétan foglalkoznak az alapvető problémákkal. Vonatkozik ez mindenekelőtt a párt kerületi és járási bizottságainak elnökségeire. A februári plénum határozatának biz tosítása során a járása és a kerületi pártbizottságok, de az SZLKP Központi Bizottsága is átfogó módon foglalkozott a februári plénum egyes pontjaival. ELmélyült az elemző tevékenység, amelynek segítségével felismerhető, hogyan sikerült megvalósítani a határozatot. A tapasztalatok igazolják, hogy a feladatok megvalósítása során előtérbe kerül a mesterek helyzete. A mester a termelési folyamat egyik legfőbb láncszeme. A műhelyek és a vállalatok ter melési és gazdasági eredményeinek foka és minősége mindenekelőtt a mesterek irányító és szervező munkája színvonalának a függvénye. Munkájuk lényege az, hogy az emberekkel dolgoz nak. A mester befolyásolja a politikai nézetek kialakulását, és aktív hatást gyakorol az emberi tevékenységre. A munkaidő alatt figyelemmel kíséri és irányítja a munkateljesítményt. Szervező és nevelő-munkájától függ a gyártmányok mennyisége és minősége. A mester személyes példája a jól szervezett termelés pótolhatatlan tényezője. Ezért a mester helyzete megköveteli a magas színvonalú szakmai, pedagógiai és különösen politikai érettséget, mivel tőle függ, hogy helyesen közvetíti-e a munkahelyekre, a munkásokhoz a tervezett feladatokat úgy, hogy azt a dolgozók elfogadják, teljesítésüket maximális erőfeszítéssel biztosítják, hogy minőségileg jól termeljenek, kihasználják a munkaidőt, a gépeket és a berendezéseket. Azonban meg kell mondani, hogy a mesterek szakmai, de különösen politikai színvonala nem mindenkor felel meg a követelményeknek. A pártszervezetek feladata-ellenőrzési joguk érvényesítése során figyelemmel kísérni, hogyan valósítják meg a mesterek rendszeres nevelés; tervét, át, segíteni megvalósítását a pártfunkcionáriusokkal, a propagandistákkal és a lektorokkal. A taggyűlések minden vonatkozásában bizonyos haladást értünk el. Ez azonban nem elegendő. Látni kell, hogy az ember formálása, a munka termelékenységéért, a termelés hatékonyságáért, a terv teljesítéséért vívöttí harc színhelye a műhely és a kollektíva. Ezért a pártmunkát is e kollektívákba, pártcsoportokba kell összpontosítani. Növelni kell a pártcsoportok szerepét. El kell érnünk, hogy a párt ^ninden tagja naponta együtt éljen a párt érdekeivel, és hogy a pártcsoport közvetítésével álljon kapcsolatban a párttal. Amikor a pártcsoportokról beszélek, nem gondolok csupán ezek gyűléseire, hanem mindenekelőtt a kommunisták mindennapi munkájára, az elvtársi kapcsolatokra, az eszmecserékre, a legújabb politikai és termelési feladatok tanulmányozására, hogy képesek legyenek a munkahelyeken biztosítani a párt vezető szerepét. A párt nagy történelmi pillanataiban, a szocialista verseny fejlődésében, a falu szocializálásában, és végül az utóbbi években is döntő fontosságú szerepet játszott a kommunisták mindennapi jó munkája. Enélkül nem lett volna Február és nem létezne a ma. Ezt a gottwald'i hagyományt, amelynek kifejezője szervezetünk legkisebb sejtje, a pártcsoport, ki kell bontakoztatnunk. Ezért kezdtük meg már két hónappal ezelőtt az évzáró taggyűlések előkészítését úgy, hogy a pártszervezetek, a pártcsoportok beszélgettek az egyes párttagokkal, hol öt percet, hol fél órát is, hogy tisztázzák a pártaktivitás, a munkafegyelem alapvető kérdéseit és néhány ideológiai kérdést. Ezek a beszélgetések helyeseknek bizonyultak és új aktivitásra serkentik a pártszervezeteket. A februárban és márciusban megtar tandó évzáró taggyűlések előtt nagyon hasznosnak tartjuk a pártcsoportok évzáró gyűléseit, hogy vérbővé tegyük valamennyi pártcsoport munkáját, javítsuk munkájukat, ahol már működnek, és megalakítsuk a csoportokat ott, ahol ez ideig nincsenek. A februári plénum határozatai teljesítésének ellenőrzése megmutatta, hogy a taggyűlések egyre konkrétabb határozatokat fogadnak el, s ezek tartalma megfelel a februári plénum feladatainak és döntéseinek. A határozatok döntő része rögzíti a gazdasági feladatok teljesítésének szervezeti biztosítását, az eszmei nevelő-tevékenységet és a szemléltető agitációt. Immár rendszeressé vált, hogy minden taggyűlésen ellenőrzik az előző gyűlések határozatainak teljesítését. A pártalapszervezetek nagy figyelmet szentelnek a februári plénum határozatai teljesítése ellenőrzésének. A felmérések megmutatták, hogy a pártszervezetek bizottságai, a pártcsoportok, valamint az üzemi bizottságokban és a többi társadalmi szervezetben dolgozó kommunisták révén akti vabban bontakoztatják ki a politikai tömegmunkát. Azonban ezen a terüie ten a javuló eredmények mellett fogya tékosságok ls tapasztalhatók, különösen abban, hogy ezt a politikai tömeg munkát és eszmei nevelőmunkát rendszertelenül, kampányszerűen végzik. A politikai tömegmunkába ez ideig még nem kapcsolták be kellő mértékben a szakszervezeti szervezeteket, azok funkcionáriusait, valamint az üzemek és a társadalmi szervezetek vezető dolgozóit. A februári plenáris ülés határozatának teljesítéséhez hozzájárult a dolgozók átfogó értékelése is. Ez elmélyítette a párt vezető szerepét ós fokozta aktivitását. A komplex értékelés lehetővé tette a pártszerveknek, hogy mélyrehatóbban és konkrétabb formában ismerjék fel az irányítómunka hibáit és fogyatékosságait. Lehetővé teszi a konkrét következtetések kialakítását az egyes funkcionáriusok esetében. Az értékelés rámutatott a kádermunka számos további problémájára. Előfordultak olyan esetek is, hogy a vezető dolgozók a saját alárendeltjeiket sem ismerték. Az értékelést liberális módon végezték és igyekeztek elkerülni a problémákat és az ellentéteket. Láthatóvá vált, hogy a kvalifikációs követelmények szakaszán nagyobb mértékben kell ügyelni a vezető dolgozók erkölcsi kvalitásaira. A vezető dolgozók és funkcionáriusok többsége tudatosította a CSKP KB Elnökségének a komplex értékeléséről szóló határozata politikai jelentőségét. Az értékelés során a pártirányítás minden fokán fokozott aktivitással dolgozták fel a CSKP KB és az SZLKP KB februári és áprilisi plenáris üléseinek döntéseit és biztosították megvalósításukat. A nomenklatúrás káderek értékelése Szlovákiában megmutatta, hogy ilyen funkciókban döntő többségben tehetséges, politikailag és szakmailag fejtett és fejlődőképes dolgozók vannak. Ebből mindenekelőtt egy kategorikus követelmény származik. Azokat a dolgozókat, akikről feltételezzük, hogy képesek magasabb funkciókat betölteni, fokozatosan, de kitartó szervező munkával kell előkészítenünk erre a feladatra. Az értékelés igazolta, hogy az elmúlt időszakban különösen elhanyagolták a politikai nevelést. A belső pártoktatás keretében számos vezető dolgozó évek óta az alapfokú oktatásban részesült, ami nem áll összhangban azzal a követelménnyel, hogy fokozatosan növelni kell a szakmai és a munkaügyi igényeket. Az eredmények megmutatták, hogy az egyes pártszervek a komplex értékelés után teljesítették küldetésüket. Az értékelés alanyával folytatott bíráló, elvszerű, de elvtársi tanácskozás hozzájárul a pártalapszervezetek és az illetékes pártszerv aktivizálásához és tekintélye növekedéséhez. Ezzel kapcsolatban az a feladat hogy a vezető kádereket politikailag és szakmailag is intenzívebben kell átképezni. Ezt a folyamatot azonban meg kell gyorsítani, mert minden halogatás árt az ügynek. Ezen a téren az idő hatékonysága döntő fontosságú. A Szovjetunióban a A XIV. kongresszus következtetései és a CSKP KB februári plénumának a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos határozatai nekünk is megmutatták az utat, merre kell haladnunk konkrét feltételeink között, hogy elérjük a párt által kitűzött célokat. A XIV. kongreszszus és a februári plénum határozataiból következő feladatokat munkaprogramunkba foglaltuk s ezek megvalósítására nagy gondot fordítottunk. A szénfejtés tervét az év tizenegy hónapjában 101,9 százalékra teljesítettük. 123 000 tonna szenet termeltünk terven felül és minden feltétel megvan arra, hogy az idei tervfeladatokat december 21-ig teljesítsük, és év végéig 125 000 tonna szénnel fejtsünk többet terven felül. Meg kell azonban mondani, hogy ez mindenekelőtt Hodonínra vonatkozik, ahol megfelelők az elhelyezési lehetőségek; Szlovákiában a tervteljesítés gyakorlatilag 100 százalékos lesz, az elhelyezési lehetőségeknek megfelelően. Ami a fenti eredményeket illeti, s termelés növekedése az elmúlt évhez képest 319 000 tonna szén, ami 4,6 százaléknak felel meg. Itt hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy a munkanapokra eső fejtési eredmények 8,1 százalékai növekedtek. 1970—71-ben lényegében egész éven át minden szombaton dolgoztak a bányák. 1971-ben ugyan már kisebb mennyiséget jövesztettünk, de még mindig 261 000 tonnát fejtettünk szombatonként. Ebben az esztendőben már csak az első negyedévben dolgoztunk így, és 80 000 tonna szenet fejtettünk. Azóta csak munkanapokon dolgozva teljesítjük a tervet, jóllehet az idei terv még a negyedik negyedévben is számol a szombati műszakokkal. Ugyanígy az új fejtőhelyek előkészítésében is jó eredményeket értünk el, és megvannak hozzá a feltételek, hogy az év végéig terven felül 5783 folyóméter fejtési falat veszünk művelés alá. A fejtési eredményeket lényeges mértékben befolyásolja a kombájnokkal történő gépesített fejtés, amely az összfejtésnek 65,3 százalékát teszi ki. Míg 1971 eiső tíz hónapjában 2 millió 933 ezer tonnát fejtettünk kombájnokkal, az idei évnek ugyanebben az időszakában már 3 millió 529 ezer tonnát. A hatékonyság és a munkatermelékenység növekedését bizonyító fenti eredményeket — e kettő igen nagy jelentőségű szénbányászati iparunk számára — főképp racionalizálási intézkedésekkel és a munkakezdeményezés kibontakoztatásával érjük el. A gépesítésben eddig elért kétségtelen sikerek ellenére még sok tennivaló van ezen a területen. Ezért dolgoz tuk ki a komplex szocialista racionalizálás tervét új gépek munkába állítá sára, az állóeszközök modernizálására és nagyobb fokú kihasználására a fejtésnél: ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásával 1973-ra csaknem 9 millió koronás megtakarítást kívánunk el érni. Ebben az évben a legjobb eredményeket a hodoníni Dél-morvaországi Lignitbánya éri el, de a toandlováí és a dolinái bányászok eredményei is. átmeneti visszaesés után. valóban jók Munkánkban azonban mi nem kerülhettünk el bizonyos fogyatékosságokat ős hibákat, amelyek negatív hatással voltak és vannak. Jelentős nehézsé geink vannak jelenleg a szén forgalmazása terén. Az átvevők, tekintet nélkül a meghatározott limitekre és a megkö tött gazdasági szerződésekre, nagy szénkészleteikre való hivatkozással igyekeznek megtagadni az átvételt azon az áron is, hogy bírságot kell fizetniük. Nincs biztosítva különösen a központban, a kerületekben vagy járá, sokban teljes egészében folyik az oktatás. Felismerve a tudományos-műszaki forradalom gyors üteméből eredő szükségleteket, a szovjet elvtársak számos olyan intézkedést fogadtak el, amelyekkel előkészítik a dolgozókat a tudományos-műszaki forradalommal és a legkorszerűbb technika irányításával és kihasználásával összefüggő igényes feladatok teljesítésére. Ma sürgetőbben, mint bármikor ezelőtt, szükség van arra, hogy az irányítás kérdéseivel foglalkozó szovjet műveket fordítsunk le és adjuk ki. Ez nemcsak ideológiai és politikai szükséglet, mivel a marxizmus—leninizmus pozíciójából oldják meg az irányításelmélet kérdéseit, Nemcsak azért szükséges, hogy népeink megismerjék a Szovjetuniót, hanem azért, hogy a tu risztikán kívül elméleti és tudományos eredményeit is megismerhessék a szovjetek országának. Es szükségünk van erre azért is, mert jobban kell irányítanunk, s mert a Szovjetunió ma világcsúcsot jelent. A Szovjetunió nemcsak szavakkal, de ténylegesen is a forradalmi kommunista világmozgalom élcsapata, amely a tudomány és a technika élén áll. Dolina-bánya osztályozott szénfajtálnak elhelyezése. Bizonyos nehézségeink vannak jelenleg a vagonok beállítása terén ls az államvasutak részéről. Gondolom azonban, hogy pár hét elteltével felszabadulnak a vasúti kocsik, ismét elég lesz belőlük, amint az a második és a harmadik negyedévben volt, amikor a vasút eleget tudott tenni maximális igényeinknek is. Noha a vállalat, mint termelési-gazdasági egység, egészében véve egyenletesen teljesítette a fejtési tervet, nem mondható el ugyanez valamennyi üzemegységről. A Cigef-bánya kivételével ez azonban csak átmeneti jelenség volt. Ez az üzem annak ellenére, hogy történtek intézkedések a fogyatékosságok felszámolására, csak nehezen került ki a hullámvölgyből, és meg kell mondani, az év hátralevő napjaiban nagy erőkifejtésekre lesz szükség, hogy teljesítse az idei tervfeladatokat. De abból, amit a szén elhelyezéséről általában mondottam, nyilvánvaló, hogy nem hiányzott az a szénmennyiség, amit a Cígef-bányának kellett volna szállítania, ellenkezőleg, bizonyos időszakokban csökkentette elhelyezési gondjainkat. Ami azonban rosszul esik és fáj az a tervteljesítésben való lemaradás kellemetlen következménye a vállalat gazdálkodására nézve és természetesen a dolgozók anyagi érdekeltségére nézve is. Ezért ennél a vállalatnál is minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a vállalat a jövő évi tervét teljesíteni tudja. Igen bonyolult számunkra a helyzet az 1973-as tervvel kapcsolatban. A kelet-szlovákiai kerület tüzelőanyagtelepei, vagyis az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának hatáskörébe tartozó és az Illetékes járási nemzeti bizottságok irányítása alatt álló üzemek nem hajlandók átvenni tőlünk százezer tonna osztályozott és mosott szenet azzal az indoklással, hogy nagyok a készleteik és igen nagy mennyiségeket kell átvenniük 1973-ban, éspedig nemcsak a szlovákiai bányáktól, hanem a csehországi, különösen a Mostl-bányáktól is. Ami a Tüzelőanyag Értékesítő Vállalat telepeit illeti, ezeknek a helyzete is érthető, hiszen veszteségeik vannak a hosszabb széntárolással, és eddig még megoldatlan az ilyen veszteségeik megtérítésének kérdése. (Igor Grossmann felvétele) Miloslav Valovic elvtárs felszólalása