Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-07 / 263. szám, kedd

_ £T J F I L M E K • ••••••••••••••BD ATÜZ MEGSZELÍDÍTÉSE A csehszlovák—szovjet barátsági hónap legfigyelemre mél tóbb s legnagyobb érdeklődéssel kísért filmje A tűz megsze lídítése, melyet november 3-án ünnepélyes keretek közt niu tattak be a bratislavai Hviezda filmszínházban. A Nagy Októ beri Szocialista Forradalom 55., valamint a Szovjetunió megala kulásának 50. évfordulója jegyében megrendezett díszbemutatón szovjet filmküldöttség is részt vett, köztük Ktrill Lavrov^ a film főszereplője, Klára Lucsko művésznő és Szergej Vron szkij operatőr. A tűz megszelídítése clmü kétrészes szovjet filmeposzt Danyiil Hrabrovicki/ rendezte, akit eddig jobbára forgatókönyvíróként ismert a világ. Az ő nevéhez fűződik az olyan emlékezetes művek forgatókönyve, mint például Csuhraj Tiszta égboltja és Mihail Romm Egy év kilenc napja. (Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy M. Romm immár klasszikussá vált alkotása tíz évvel ezelőtt, a XIII. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon elnyerte a szemle nagydíját. Ez év nyarán viszont Danyiil Hrabrovicki] — Romm egykori tanítványának és munkatársának — eíső önálló rendezői munkáját, A tűz megsze l'dítését tüntették ki a fesztivál nagydíjaval, mely nemcsak mondanivalója, hanem művészi kifejezési eszközei révén is osztatlan elismerésben részesült.) Hrabrovicki) filmjének középpontjában a tudomány, a kutatás áll; a rendező Andrej Baskircev, a híres rakétakonstruktőr életén keresztül bemutatja az űrrepülés történetét, ennek előzményeit és lehetőségeinek megteremtését. A hősköltemény a'on tudósak es konstruktőrük munkájút tárja eíónk, akik az emberiségnek először mutatták meg a világűr felé vezető utat, azon egyéneknek állit emléket, akik életüket a világűr meghódításának szentelték, s e ne nes .:él eléréséért fáradoztak. Célja, hogy a világon elsőként felívelő szovjet űrkutatást, ezt a hősi korszakot szemléltesse a nézőkkel. Az alkotás négy évtized üsetroiiyoit r^tzíti, részletező aprólékossággal, dokumentumhűsúgj-el reprodukálja a rakétaszerkesztés történetét, azokat az eredményeket, amelyeket a szovjet nép az eltelt időszakban elért A film azonban nemcsak a tudományos-műszaki eredmények és vívmányok ábrázolása — több ennél, hiszen emberi sorsokat, jellemeket, magatartásokat mutat be. Az űrrepülés története elválaszthatatlan Andrej Baskircev nevétől; az alkotók a film homlokterébe tehát a híres tervezőmérnök, az első szovjet űrrakéták konstruktőrének alakját állították, életét, a kitartó és kemény munka árán elért eredményeket és sikertelenségeket, híven érzékeltetve a tudós életútját, a megismerés gyötrelmes útját, a tudományos felfedezéshez vezető rögös utat. Az életrajz meglehetősen szabadon és regényesített formában bontakozik ki előttünk és a hangsúly a kutatómunka, az emberfeletti áldozatvállalás morális problémáira, a főhős etikai dilemmájára helyeződik. Azt mondják, az ember halála előtt még egyszer átéli eť digi életét. A film látcán az az érzésünk, az alkotók ezt a formát, tehát „in medias res" megoldást választották: Baskircev kollégáival arról vitatkozik, szükséges-e folytatni az űrraA /.. Ok egy c a — középen: Kirill Lavrov, Baskircev szerepében. kéta-kísérleteket. Nem tudnak zöld ágra vergődni, s emiatt a végleges döntést elhalasztják. A tudós ekkor elhatározza, hogy Moszkvába utazik, a repülőgép azonban mielőtt a szovjet fővá rosba érkezne, kényszerleszál lást hajt végre. A konstruktőr ekkor elhatározza, hogy felkere si a közelben levő szülőfaluját Ám útközben váratlanul bekövetkezik a tragikus vég: a fá radhatatlan tudós szíve máinem bírja a megfeszített mun kát és felmondja a szolgála tot.. . Baskircev érzi, hogy itt a vég s ekkor emlékezetében felelevenedik egész élete és ténykedése töbo mint négy évtizei, az első sikertelen kísér let.JKtől a sikeres úirepülésig. Aj alkotás kudarcok és diadalok sorozatából áll, hiszen a kutatómunka minőig kockázattal jár, nemcsak sikerek koronáz zák, s Baskircev sem tévedhe tetlen — ő is „csak" ember, s bár életét a szovjet űrrepülés megteremtésére irányuló törek vés tölti ki, élete alkonyán rá ébred arra, hegv n o m élt te! jes életet, nagy, nemes érzé sektől fosztotta meg önmagát .. A kétrészis színes széles vásztrú film emlékezések és el mélke^ések füzéréből épül fel az eser,lényeket a főhős szemszögéből '.áltatja, elemezve a konstruktőr jellemét és magatartását, s azokat, az erkölcsi -etikai problémákat, amelyekkel a szovjet táisadalomnak egyegy fejlődési szakaszban meg kellett birkóznia. Az alkotócso port óriási feladatra vállalko zott: azt kívánta érzékeltetni, milyen nehézségek árán szü letnek a sikerek, milyen áldó zatos és önfeláldozó munkával kell ezeket megváltani; bemu tatják azt az előrelátó politikát, politikai bölcsességet, a pers pektívákban való gondolkodást, mely lehetővé tette az emberek képességeinek és adottságainak a teljes kibontakozását, másrészt a munkát szinte fanatikusan szerető egyének munkaés áldozatvállalását. Baskircev ugyan csak egy volt, de ténykedése elválaszthatatlan a közösség munkájától, mert egyedül a kollektíva törekvései és hozzájárulása nélkül nehezen, sőt egyáltalán nem ért volna el olyan kimagasló eredményeket, nem sikerült volna „megfékeznie," „megszelídítenie" a tüzet. S éppen ebben rejlik a film fő erénye, hogy az egyént netn szakltja ki a közösségből, hanem eggyé, elválaszthatatlanná ötvözi őket. Nagy pozitívuma a filmnek, hogy a felvételek túlnyomórészt a helyszínen készültek, nagyon kevés a műtermi felvétel. Ez azt jelenti, hogy több nyire „élesre mentek", ami rendkívül megnehezítette a forgatási feltételeket, hiszen az alkotócsoport munkáját össze kellett hangolni a kutatócsoport ténykedésével, másrészt ügyelni kellett arra, hogy a legkisebb hiba se csússzon be, hiszen rakétákat nem bocsátanak naponta Föld körüli pályára. Számos érdekességet említhetnénk a forgatással kapcsolatban, helyszűke miatt azonban csak annyit: Ciolkovszkij és Baskircev találkozása sem műtermi felvétel, hanem Ciolkovszkij eredeti dolgozószobájában készült. A monumentális alkotásban olyan nagyszerű színészek segítik a rendezőt szándékának megvalósításában, mint Kirill Lavrov (Baskircev tervezőmérnök szerepében), Ada Rogovceva (a főhős szerelme), Innokentyij Szmoktunovszkij (Ciolkovszkij), Igor Gorbacsev, Igor Vlaqyimirov, Andrej Popov, Vszevolod Szajronov és mások. A film kiváló operatőre Szergej Vronszkij, feledhetetlen képekben örökítette meg „a tűz megszelldítését". j tölgy essy j THDOMmiPÍU, A FEJFÁJÁS ORVOSI SZEMMEL Az embert a leggyakrabban fejfájás kínozza. Nem is csoda: a fej igen bonyolult testrész, sokféle funkció összpontosul benne, és emellett a szervezet külső behatásoknak talán a leginkább kitett része. Nem túlzás ezért, ha azt mondjuk, hogy a fejfájás oka százféle is lehet. A fejfájásokat — az előző ok szerint — mégis két csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe azok a fejfájások tartoznak, amelyeknek az oka tulajdonképpen nem is a koponyában van. Köztudomású, hogy a kimerülés, a vérszegénység, a fertőző betegségek," az anyagcsere zavarai, az érgörcs, a nyaki gerinccsigolyák kóros elváltozásai stb. fejfájást okoznak. Ezek a fejfájások túlnyomó többségének, mintegy 80 százalékának az okai. Csupán a maradék 20 százalékot okozzák a koponyában lejátszódó kóros folyamatok: ez a második csoport: Ide tartoznak a fül, a szem, az orr, az orr melléküregei, a garatüreg, valamint az agyihártyák, az agy, a koponyaüreg betegségei (következtében fellépő fájdalmak. A fejfájás gyakran kelti a betegben azt az érzést, hogy nagy veszedelemben forog. És ezen nem is csodálkozhatunk. Ha valakinek csak a foga fáj, az — különösen, ha nem nagyon erős a fájdalom — nemigen zavarja. Továbbra is birtokában van intellektuális képességeinek, szabad akaratának, felfogóképességének. A fejfájós azonban zavarja az agy teljesítőképességét, és sokszor egyéb kellemetlen következménnyel is jár (szédülés, hányás, szemkáprázás, látászavar stb.). A heves fejfájás munkaképtelenné teheti a beteget és szinte -átalakítja személyiségét is. A fejfájós ember lassanként nyomott közérzetű, barátságtalan természetűvé válhat. Ezért a fejfájással — még ha a legtöbb esetben könnyen meg is szüntethetjük az okát — mindig komolyan kell az orvosnak foglalkoznia. Vegyünk sorra néhány fejfájással járó betegséget. Az agydaganat az egyike a legsúlyosabb ilyen betegségnek. A betegek is nagyon félnek az agydaganattól és gyakran keresik fel orvosukat azzal a kérdéssel: nem agydaganatos eredetű-e a fejfájásuk? Ahogy a más szervekben növekvő daganatoknál tapasztaljuk, az agy daganatai is bizonyos ideig minden jel és feltűnés nélkül növekednek. A fájdalom korántsem tartozik e — szerencsére nem gyakori — betegség korai tünetei közé. A leggyakrabban más jelenség: bénulás, az emlékezés zavarai, kényszermozgások, aluszékonyság, hányás stb. lép fel először. Fejfájás csak akkor jelentkezik, ha a daganat már bizonyos nagyságúra nőtt és ezáltal fokozódik a koponyaüregen belüli nyomás, húzódnak, feszülnek az erek, a csontos koponyához szorul az agyihártya. Hiszen — mint tudjuk — maga az agyállomány fájdalmatlan. Mivel az ilyen, helyzetváltozás következtében fellépő fájdalom csalk később következik be, a fejfájás az agydaganatnál késői tünet. Ez is annak 'jizonyítéka, hogy a fájdalmat nem tekinthetjük „korai jelzésnek". A fájdalom riadója csaknem mindig túl későn szólal meg — más jelek előbb mutatják a bajt. Az agyhártyagyulladásnál, éppen ellenkezőleg, a fejfájás az első tünetek egyike. Hiszen itt a szőve tel változás, a gyulladás éppen az agyhártyát, ezt az igen érzékeny szövetféleséget érinti. Az agyvelő az ún. liquorban — (népiesen agy víznek is nevezik) van názkódásmentesen felfüggesztve. A liquor mennyisége agyhártyagyulladáskor megszaporodik. Ezáltal fokozódik a csontos koponyában a nyomás, ami ugyancsak fejfájást okoz. A fejfájást ennél a betegségnél is egész sereg más tünet kíséri. Ezekből, és a liquor vizsgálatából (amit gerinccsapolással nyernek) állapítja meg az orvos, hogy milyen természetű agyhártyagyulladásról van szó. A fájdalom tehát itt is csak egy tünet a sok között, habár ez esetben korán lép fel. Hirtelen nyomásnövekedés következik be akkor is az agyban, ha az agykamrákba vérzés tör be. Ekkor a fájdalom hirtelen lép fel és ez a legfontosabb tünet. Rettenetes tarkó- és homloktáji fájdalmak, majd eszméletvesztés és bénulások lépnek fel. Ezekből a tünetekből az orvos még később is megállapíthatja a helyes diagnózist. Az agynyomás csökkenése is fejfájást okoz. Ha pl. gerinccsapolást végzünk és a liquor egy részét lebocsátjuk, az agy a tarkótáj felé hátracsúszik, ezáltal húzódnak, megfeszülnek az erek és az agyhártya — a következmény fejfájás. Ez a tünet azonban ártalmatlan és múló jellegű. A szervezet hamarosan pótolja a liquor hiányzó mennyiségét és a jó közérzet helyreáll. A szem és a fül gyulladása, gennyesedébe ls fejfájással jár. A fájdalmat a beteg a gyulladás környékén érzi. A gennyesedés azonban behatolhat a közeli koponyaüregbe: ekkor már az agyhártyagyulladásra jellemző, az egész fejre kiterjedő fájdalom lép fel. Ártalmatlan jellegű fejfájást okoz a látászavar, amely rossz szemüveg, szemüveg nem viselés vagy kancsalság következménye. A szemorvos hamarosan elhárítja a bajt, és megszünteti a fájdalmat. Sokan panaszkodnak a féloldali fejfájás, a migrén miatt. A migrénes rohamnak három szakasza van. Az első szakaszban az erek görcsös összehúzódása a jellemző. A beteg elsápad, fejfájás, fülzúgás, szemkáprázás lép fel. Ez a szakasz néhány percig, esetleg fél óráig tart. A második szakaszban a koponya erei ellazulnak. A beteg kivörösödik, a fejfájás kínzóan lüktetővé válik. A fejfájás oka ekkor az, hogy az ellazult, érzékeny érfal fájdalmasan érzi a szívműködés keltette pulzusfhullámot, a vér szakaszos áramlását. Ezért csillapítják a fájdalmat ebben a szakaszban érösszehúzó szerekkel (pl. koffeinnel, anyarozs-készítményekkel stb.). Végül kimerültség, bágyadtság, aluszékonysóg következik be. Mivel ez a szakaszosság nagyon emlékeztet az ugyancsak hasonlóan szakaszos lefolyású epilepsziára, úgy gondolták, hogy a két betegség között valamiféle összefüggés van. Az újabb kutatások azonban kiderítették, hogy az epilepszia és a migrén között nincs rokonság. A magas vérnyomásban szenvedő betegeket a reggeli fejfájás kínozza. Ennek az az oka, hogy éjjel az erek ellazulnak és a vérnyomás is csökken. Reggel emelkedik a vérnyomás, az erek is feszesebbé válnak, mindez fájdalomérzést vált ki az érzékeny érfalakból. A fájdalom és a fejfájás néha oly heves, hogy semmiféle gyógyszer nem csillapítja. A beteg élete tűrhetetlenné válik. A modern idegsebészet az ilyen esetben — de csakis az ilyen esetben — az injekciós fecskendőhöz és végső esetben az operálókéshez nyúl... MINIATŰR ÁRAMFORRÁSOK A nem kémiai, kis méretű áramforrások: a napelemek, izotóp-generátorok napjainkban már nemcsak a technika érdekessé généit sorába tartoznak, hanem a gyakorlatban is egyre szélesebb körben használják fel őket. A közelmúltban Párizsban foto- és filmkamerák gazdag választékát állították ki. A kiállítás egyik legnagyobb érdeklődést keltő darabja egy olyan elektromos filmfelvevő volt, amelynek telepét napsugárzással lehetett feltölteni. A filmkamera napgenerátora Ihasonló elven működik, mint a mesterséges holdak fedélzeti áramforrása. Celláit közepes napsütésben néhány perc alatt fel lehet tölteni. A kamera napeleme 7—8 volt feszültséget szolgáltat és 30 milliampert ad le. Az Izotóp generátorok fejlesztésében is nagy fantáziát látnak a kutatók. A franciák például kipróbálták Marguerite 20. elnevezésű izotópgenerátorukat, amelynek fejlesztésében három nagy fnancia társaság: a CSF, a SNECMA és a CEA vett részt. A villamos-, a repülőipar és az atomipar közös erőfeszítéseként született meg ez az izotóp-generátor, amelyet elsősorban víz alatti mélyfúrásnál fúrólyukak ellenőrzésére és távvezérlésére szolgáló berendezések energiaellátására használnak. A Mc Donnel Douglas Corporation kutató laboratóriumában kifejlesztett hasonló generátor termionikus elven működik. Maximális teljesítménye 1 milliwatt. Jelenleg hallásjavítő készülékeik áramforrásaként használják, de a jövőben szóba kerülhet az űrhajózásban való alkalmazása is. Szómos országban nagy erővel folynak a munkák orvosi célokra alkalmas mini áramforrások kikísérletezésére. A hatvanas évek közepén kezdték meg a radioaktív izotópos- beültethető pacemakerek fejlesztését, amelyek kiterjedt alkalmazása forradalmasítaná a szív- és a vérkeringési betegségek gyógyítását. Olaszországban a Societa Ricerche Impianti Nuclear! kísérletezik ilyen pacemakerek gyártásával (Pulsicor, Escort stb.). Általában plutónium 238-ait használnak radioaktív energiaforrásként. Ez azért előnyös, mert főként alfasugarakat bocsát ki, ikevés gamma-sugárzással. Papírvékonyságú árnyékoló lemez is elegendő emellett ehlhoz, hogy útját állja a sugárzásnak és megakadályozza azt, hogy kilépjen a telepből. A gamma-sugaraket már nehezebb árnyékolni. A kísérletek azonban azt bizonyítják, hogy a plutónium 238-cal működtetett telep és az így beszerelt pacemaker minimális sugárkárosodást okoz a kísérleti állatban. Körülbelül egy világító számlapú karóra sugárzásának felel meg a dózis. Az olasz eredményeik szerint 0,15 gramm plutóniummal 10—15 évig lehet üzemeltetni a pacemakert. Ugyancsak a McDonnel Douglas gyár mérnökei fejlesztették ki nemrégen egy Betacel nevű izotóp generátort. Ez prométium 47-tel üzemel, amely béta-sugarakat bocsát ki. Működési elve annyiban tér el az előző generátoroktól, hogy ez a nukleáris energiát közvetlenül alakítja át elektromos energiává. A prométium 147 által kibocsátott béta-részecskék egy félvezetőt bombáznak, ezáltal képződik az elektromos áram. Ezzel a módszerrel 1 milliwatt villamos teljesítményt lehet egy köbcentiméter térfogatban termelni. A szaklapok részleteket még nem tudnak közölni az előrehaladott laboratóriumi kísérletekről. Annyi azonban már kiszivárgott, hogy egyelőre hallásjavítő készülékek energiaforrásaként, valamint pacemakerként használják fel a Betacelt. Azt is tervezik, hogy ezt a készüléket állatbiológiai kísérletekhez is felhasználják a jövőben. A törpe áramforrások családjába tartoznak a régebbi ún. gombakkumulátorok is, amelyek légmentesen lezárt nikkel-kadmium akkumulátorok. A 15 mm átmérőjű és 5 mm vastagságú ilyen áramforrás súlya 4 gramm, feszültsége 1,2 volt. Tíz órán keresztül 6 milliamperral terhelhető. Élettartamuk körülbelül két év. A hozzájuk való kisméretű töltökészülék — mint egy asztali lámpa dugója — a lakásokban felszeneit fali csatlakozóba dugaszolható. (dj)