Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-05 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

PIROSBETÜS ÜNNEP A SPORTBAN IS Az OJ SZÔ számára írta Miroslav Červenka, az SZTSZ KB alelnöke • Kéí olyan évfordulóról van most szó, amelye­ket az emberiség történetében joggal nevezünk korszakalkotónak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját ünnepeljük. A Nagy Októberi Szocialista For. -dalom a test­revelés új alapjait rakta le és ezeket a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak határozatai továbbfejlesztették, a párt kiváló hr.rccsai gyarapították, tudósok, pedagógusok és. testnevelési dolgozók tökéletesítették. A Szovjeť­unióhar ma több mint 50 millió aktív sportoló, 550 edző'.mia és 160 000 nagy képzettségű tanár és tanító, valamint hivatásos edző működik. Mindez i Upasztalatok kimeríthetetlen forrásával szolgál és ötleteket ad mai munkánkhoz is. A szovjet test­r welés gazdag tapasztalataiból mi is meríthetünk. hog/ sikeresen fejlesszük a tömegsportot és a testnevelést hazánkban. Mindkét jelentős évfordulót — a Szlovák Test­nevelési Szövetség, annak tagjai és a sportolók — fokozott akti-itással ünneplik, s >nnek során még alaposabban .negiomerkednek a szovjet test­nevelés elméleti és gyakorlati részével, elmélyí­tik népeink és sportolóink irátságát. Kiváló le­hetőség ez a nemzetközi együttműködés elmélyí­tésére, a testnevelési akadémiák és olyan sportve­télkedők rendezésére, anol a szovjet sportolókkal közvetlen kapcsolatokat vehetünk fel. Mindebből természetesen elsősorban az ifjúság veszi ki ré­szét. A sportolókkal beszélgetéseket rendeznek és találkoznak velük az SZTSZ tagjai és funkcioná­riusai is, de ugyancsák részt vesznek tanácskozá­saikon a Szovjetunió sportolói ls. A beszélgetése­ken rá akarunk mutatni azokra a sikerekre, ame­lyeket a szovjet testnevelés és a sport elért, va­lamint annak szocialista jellegére és elveire. A beszélgetéseken kiviláglik a szovjet sportolók vi szonya a válogatottban való szerepléshez, hogyan készülnek eszmeileg és szakmailag erre a szerep­lésre, amelynek irán előtérbe kerül az erkölcsi erő, az akarati tulajdonság, az a büszke érzés, hogy a szocialista haza dolgozó népét képvise­lik. Az a sportoló, aki ilyen szellemben fogja föl a válogatottban való szereplést, j&m szakad el a társadalomtól, annak tisztelt tagja marad, és az aktív tevékenység mellett "íűveltségre és tudás­ra tesz szert abban az ágazatban, ahol éppen dol­gozik. Több olyan példát ismerünk, hogy az aktív pályafutás befejezése után a szovjet sportolókból az üzemek kiváló dolgozót lettek. Ékes példa er­re a jégkorongozó Romisevszkij, aki az atomku­tatás területén végez tudományos munkát. Az említett nagy évfordulókkal kapcsolatos megemlékezésekből nem kívánunk egyedi akció­kat csinálni, éppen ellenkezőleg. Ezek az ünnep­ségek újabb ak.ivitás kiinduló pontjai lesznek.) Az Ifjúságot meg kell nyernünk, lehetővé kell tenni számukra a sportolást; képesített edzőket kell rendelkezésükre bocsátanunk; meg kell velük sze­rettetnünk a mozgást, valamint a saját egészség­ről való gondoskodást. Ez nem kampány, nem egyedi akció, hanem a testnevelési szervezet egész tevékenységének lényege. Az a felad.' , hogy aeg. mutassa a szocialista testnevelés Igazi ai-culatát. A testnevelési ünnepségek, amelyek már lénye­gében kezdetüket vették, „felújítják" a szocalis­ta testnevelés néhány régebbi formáit is. fezek kö­zé sorolhatjuk elsősorban az ifjúsági ,itékok té­li ós nyári részét, a Smena futóversenyt (a ko­rosabbak számára gyaloglóverseny készül), a PPOV jelvényt új tartalommal (a munkára s a ha­za védelmére kész), valamint a pionírszervezet bajnokságát, az ifjúság járási olimpiáit, — vagyis mindazon sporttevékenységet, amely a XIV. párt­kongresszus határozataiból ered. Az KZTSZ tagjai a sport és testnevelési tevé­kenységet összekapcsolják a testnevelési lótesít­menyek építésével és karbantartásával, a helysé­gek, községek és városok szépítésével, valamint a mezőgazdaságnak nyújtott segítséggel. Az a kötelezettségvállalási folyamat, ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a szovjet állam fennállásának 50. évfordulója alkal­mából indítottak, tulajdonképpen pártunk fennál­lásának 50. évfordulója és az FMTE ugyancsak fél­százados jubileumnak kihirdetett vállalások foly­tatása. Mindez már eddig is 60 millió korona ér­tékű művet eredményezett. Az említett évfordulók­hoz kapcsolódó kötelezettségvállalások során pél­dául a Považská Bystrlca-i járásban 1972 első felé­ben, illetve szeptember végéig 14 000 órát dolgoz­tak le társadalmi munkában, míg a žilinai járás­ban 10 680-at, a rožňavaiban (Rozsnyó) 30 550-et, a popradiban 10100-at. E néhány kiragadott példa is mutatja, milyen nagyszerű ez az aktivitás, ez az elkötelezettség. Ez annak a záloga, hogy a Szlovák Testnevelési Szö­vetség tagjai és szervei méltó módon ünneplik meg az említett nagy évfordulókat. A szovjet sportolók több sportágban következete­sen és biztosan törnek az élre. Vezető szerepet játszanak a nem­zetközi porondon. Ezt bizonyítják győzelmeik, világcsúcsaik. Nehéz lenne felsorolni valamennyi kie­melkedő eredményt, amely a szovjet versenyzők nevéhez fűző­dik. A földkerekség legnagyobb sportmegmozdulása az olimpia, főleg annak nyári része. Ezért érdemes rámutatni, mit jelentett a Szovjetunió sportolóinak meg­jelenése ezen a nagy vllágvetél­kedésen. A legújabb kor első, a sorrend­ben nyilvántartás XIV. nyári olimpiája 1948-ban Londonban kerü't sorra, de azon a szovjet sportolók még nem jelentek meg. Négy esztendővel később Hel­sinkiben adtak egymásnak talál­kát a világ legjobb sportolói, s közöttük első ízben a szovjet ver­senyzők is, akik az összetett pontversenyben 477 ponttal a második helyet szerezték meg az Egyesült Államok mögött. Melbourne 1956-ban rendezte a XVI. nyári olimpiát, s ott az ösz­szetett pontverseny élén 622 ponttal a Szovjetunió együttesét A szovjet női tornászok világelsőségéhez nem férhet kétség. Münchenben különösen Turiseseva (képünkön balról a harmadik) ejtette ámulatba a nézőket és a szakértőket egyaránt. Balról as első' Burda, a második Lazakovics, mig háttal a jobbszélen Koce­lova látható... f« M A SZOVJET SPORT VILAGELSOSEGE találhattuk, míg az amerikaik 497 pontot gyűjtöttek össze. Rómában a XVII. nyári olimpi­án 84 nemzet képviseltette ma­gát, s a pontversenyben ismét a Szovjetunió volt a legjobb — 683,5 pontot szerzett —, az Egye­sült Államok versenyzőinek 663 pontjával szemben. Tokióban, 1964-ben a XVIII. nyári olimpián 94 nemzet vett részt, megint a szovjet együttes volt az első 608,5 pontjával, mö. götte az 581,5 pontos amerikai csapat végzett. Mexikó-városban 1968-ban tar­tották á XIX. nyári olimpiát, s ott az amerikai együttes végzett a nem hivatalos pontverseny élén 714 ponttal, míg a szovjet sportolók 592 pontot gyűjtöttek össze. Soha olyan jól még nem sike­rült a szovjet sportolók formá­jának időzítése, mint a nemrég sorra került XX. nyári olimpián, Münchenben, ahol nemcsak az Összetett pontversenyben szüle­tett hatalmas szovjet siker, ha­nem a szovjet sportolók ötven el­ső helyet szereztek, mintegy egy­egy aranyéremmel adózva az ál­lamisága ötvenedik évfordulóját ünneplő nagy szovjet hazának. A legtöbb sportágban a szov­jet versenyzők lettek a tanítómes. terek, s nyugodtan elmondhatjuk, hogy nélkülük nincs és nem le­het nagy világverseny. A kétségtelen szakmai tudás, a töretlen küzdőszellem, a föltét­len sportszerűség, s mindezzel a velejáró szerénység jellemzi a szovjet sportolókat, akik minde­nütt szívesen látott vendégek, a szó szoros értelmében vett ne­mes ellenfelek. Segítségükkel és útmutatásuk­kal egyre erőteljesebben fejlő­dik a baráti államok sportja is, és a szocialista sport világhege­móniájáról ma már a legeifogul, tabbak sem vitatkoznak. BESZÉDES SZÁMOK A Szovjetunióban 44 milliónál több ember sportol rendsze­resen, s ebből a nők száma meghaladja a tizenöt milliót. Területén közel 3000 stadiont és csaknem 45 000 sport­csarnokát tartanak nyilván. Az úszómedencék száma 905, ebből 430 fedett. Kizárólag labdarúgásra alkalmas pályákból csaknem 911 ezret mondhatnak magukénak a szovjet emberek, míg a gyerekek 370 000 sportszerekkel ellátott játszótéren szóra kozhatnak kedvük szerint. A sportlétesítményeken egyide­jűleg közel 20 millió ember sportolhat. A legnépszerűbb sportág az atlétika, amelynek a legutób­bi statisztika szerint több mint hatmillió ember hódol. Köz­vetlen nyomában a röplabdázás áll, 5 566 000 sportolóval, a harmadik a sísport, amelynek 4 627 000 ember hódol. Össze, sen 3 980 000 labdarúgót tartanak nyilván. Az aktív verseny­zéstől visszavonult középkorú és idősebb emberek is lehe­tőséget kapnak a rendszeres testgyakorlásra, s közülük 3 400 000 ezren élnek ezzel a lehetőséggel. > O N Bt O n Bt w J < > ALEKSZANOER B J E L O V az olimpiai aranyérem sorsát eldöntő kosarat dobja a Szovjetunió—Egyesült Államok férfi kosárlabda-mérkőzésen. Ezzel lett első ízben e közkedvelt sport olimpiai bajnoka a szovjet csapat... A legnépszerűbb sportember véleményéből Valerij Borzov, a müncheni olimpia egyik vezéregyénisége volt, aki a 100 és 200 méteres síkfutásban maga mögé uta­sította a földkerekség minden más vág­tázóját. Évekkel ezelőtt Borzov így nyilatkozott önmagáról: „Meggyőződésem, hogy a velem egy­korúak között sok tehetséges vágtázó van, mindössze nem áhítozzák annyira a győzelmet, mint én annak idején." Ezt a vágyat első edzője, Borisz Voj­tasz Időben felfedezte benne és élt is vele. Az általános iskola elvégzése után ő buzdította a 16 éves fiút, hogy kérje felvételét a kijevi testnevelési főiskolára. Borzov szívesen beszél arról az em­berről, aki főiskolás korában a legtöbbet foglalkozott vele: Valentyln Petrovszkijről, a Szovjetunió érdemes edzőjéről, a bioló­giai tudományok kandidátusáról: „Ö ta­nított meg végképpen arra, hogy a sport igazi tudomány,, a sportoló és az edző sokoldalú tudós. Hitvallásommá vált, hogy a kimagasló tudású atlétának mate­matikusnak, biológusnak, sőt pszicholő-' gusnak is kell lennie. A jövőben már nem csak a futónak és az edzőnek, ha­nem a tudományos laboratóriumnak is „versenyben kell állniuk." mmpi Kiadjo Szlovákia Kommunista Párt|a Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava. Gorkij utca 10. Teleion: 169, 312-52. 323-01, főszerkesztő 532-20. titkárság 550 18, sportrovat 505 29, gazdosági ügyek 506-39. Távlrő: 09308. Pravdo Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravdo Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda. Jesenského 12. Telefon 551-83. Előfizetési dlj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi 0| Sző negyedévre 13.— korona. Terjeszti a Posto Hfrlapszolgőlat Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ostredná expedícia tlaíe, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/V1I.

Next

/
Thumbnails
Contents