Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1972-11-05 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
oToRoSo EGYFORMA MÉRCÉT A biztonságos közúti közlekedésről elég sokat beszélünk. Azonban gyakran az a benyomásunk, hogy ez csak falra hányt borsó — beszélünk, figyelmeztetünk, de — de a ]ó tanácsok, a figyelmeztetések nem találnak célpontba — a feladott „leveleket" nem veszik át a címzettek. Ügy tűnik, hogv amit az egyik mond. a másikat nem érdekli. A hasznos tanácsokat elengedjük a fülünk mellett, s még csak jelét sem adjuk azok gyakorlati érvényesítésének. Sőt szinte ott tartunk — s ez a legrosszabb — hogy amit másoknak tanácsolunk, magunk sem tartjuk be, s elkövetjük azokat a hibákat, amelyektől esetleg másokat óvunk. Ebből arra következtetünk, hogy mindenki két mércét használ — egyiket mindenki másra, a másikat saját magára. Az első esetben az a mérce szilárd, saját vonatkozásban viszont szinte tetszés szerint nyújtható, akár a gumi. Csakhogy a gumi sem feszíthető a végtelenségig ... Számtalan konkrét példát sorolhatnánk fel. Vegyük például a következőt: Előfordul, hogy útitársként megyünk gépkocsivezető barátunkkal. Hogy megmutassa, milyen jó vezető és alaposan ismeri a forgalmi szabályokat — megjegyzéseket tesz, felhívja a figyelmünket, milyen hibát követ el az előttünk haladó autó vezetője. Egyszer az nem tetszik neki, ahogyan az előtte haladó gépjárművezető előz, máskor, hogy az előtte ha. ladó nem jelzi idejében előzési szándékát, harmadszor, hogy a kerékpárosok hárman közlekednek egymás mellett, és hasonló, több tucatnyi megjegyzést fűz a körülötte közlekedők címére — természetesen szidalmakkal fűszerezve. Barátunknak minden esetben igaza van. Csakhogy... 1 Barátunk is néhányszor elköveti ugyanazokat a hibákat, amit másoknak felró. Bírálja az előtte haladót, hogy későn jelezte előzési szándékát, de ő nyomban veszélyesen előz, sőt a szembe jövő kocsi már olyan közel van, hogy viszsza kell térnie az előzendő kocsi mögé... Egy másik példa: Beszélgetés közben barátunk kifogásolja, milyen önzők egyes gépkocsivezetők a parkolásnál. Ahelyett, hogy szorosan parkolnának, két gépkocsi helyét foglalják el. Ha betartanák á szabályokat — mondja barátunk —, lényegesen több gépkocsi férne el a parkolóhelyen. Így igaz! De vajon mit tapasztalunk barátunknál hazajövet? — Úgy parkol le a ház előtt, hogy több mit két autó helyét foglalja el... 1 Egyszóval, baj van a mércével... 1 Ügy tűnik, mindenki azt hiszi, hogy ő a tökéletesség megtestesítője. Természetesen ez téves felfogás, mert a gyakorlat bizonyítja, hogy saját hibáinkat, mulasztásainkat nem értékeljük megfelelően. Azokat a hibákat, amelyeket másoknál kifogásolunk — saját magunknak elnézzük. Íme ismét egy példa: Ml általában azt az autót vesszük figyelembe, amely szembe jön velünk, és nem gondolunk arra. hogy mi is szembe megyünk ezzel az autóval. Szitkozódunk, ha a szembe jövő gépkocsi vezetője nem tompítja a fényszórót. De a következő pillanatban már nem botránkozunk meg afölött, hogy elfelejtettük idejében tompítani fényszórónkat, s arra sem gondolunk, milyen szitkokat szór ránk ilyen esetben a szembe jövő gépkocsi vezetője. Ebből viszont ismét csak az következik, hogy a közúti forgalom nagy színpadán a fő hős én vagyok, és mindenki más csak statisztál. Az ilyen magatartást általában meg szoktuk bélyegezni, s az ilyen gépkocsivezetőkről mondjuk azt. hogv önzőkl , Ezek után feltehetjük a kérdést: vajon van kilátás a javulásra? — A reményt nem adhatjuk fel. Hiszen az emberek — így a gépkocsivezetők is — műveltek, értelmesek. Néha azonban fel kell -bennük ébreszteni a kötelességtudást, az embertársi szeretetet, s talán a jó szándékú figyelmeztetés sem árt: ha gépkocsit vezetsz, akkor is légy ember. Légy udvarias, viselkedj a közúti forgalom részvevőivel szemben úgy, mint legkedvesebjeiddel. Tudatosítsd, hogy csak annyit várhatsz másoktól, amennyit te adsz nekik! Alkalmazzuk ugyanazt a mércét magunkra mint másokra! Amit másoknak felrovunk — tanuljunk belőle magunk is. A mi hibánk éppen olyan kellemetlenséget okozhat másoknak mint az ő hibájuk nekünk. Ezért segítsük egymást a közúti forgalomban is. Természetesen söpörjünk előbb a saját por. tánk előtt ... 1 —fc — A gyorshajtás következménye Az óvatos, körültekintő gépkocsivezetés — a biztonságos közúti közlekedés alapfeltételeihez tartozik. Sajnos, ezt nem mindenki tudatosítja megfelelő időben. Szemlélteti ezt a mellékelt felvétel is: a 127-es Fiat vezetője nekirohant egy útmenti fának. A szerencsétlenség oka: olyan gyorsan hajtott, hogy a mérsékelt ívű kanyart sem tudta „bevenyi". A következmény igen szomorú: az öt utas közül hárman életüket vesztették! Ismét ide kívánkozik a figyelmeztetés: nem érdemes sietni, nem érdemes kockáztatni! A néhány másodperces időnyereségért rendszerint a legmagasabb adót kell fizetnünk ...! A Szovjetunióban megjelent hivatalos geológiai térképek arra utalnak, hogy az Ob folyó mentén elterülő Tyimán-hátság a leggazdagabb kőolaj és földgázlelőhelyek közé tartozik. A végtelen tőzegföldeken több száz folyó és patak ered, amelyek mind az Ob folyóba ömlenek. Az Irtis és az Ob folyón történik a közlekedés az év hat hónapjában, és a szovjet geológusok épp ezeken a helyeken bukkantak óriási kőolajforrásokra. Utánuk megérkéztek a munkások ezrei, akik utakat építettek, jövesztő tornyokat állítottak fel, lerakták a kőolajvezeték csöveit, megkezdték a városok és települések építését. Mi legjobban annak örülhetünk, hogy a Szovjetuniónak éppen ezen a területén összpontosítottak néhány száz Tatra jelzésű teherautót, és a közeljövőben számuk eléri az ezret. A szakemberek véleménye szerint a 138-as és 148-as léghűtéses motorú Tatrák felelnek meg legjobban a szibériai terepfeltételeknek. Tehergépkocsiaink alkalmazási lehetőségei itt valóban beláthatatlanok. Hogy köztársaságunk számára milyen jelentősége van a szovjet kőolaj és földgáz szállításának, láthatjuk a közzétett számokból ls. Az 1971 —75-ös időszak alatt a Szovjetunió 243 millió tonna kőolajat és 33 milliárd köbméter földgázt szállít a KGST országainak. A kőolajmennyiségnek több mint a negyede kerül Csehszlovákiába. Ez azt jelenti, hogy több mint 65 millió tonna kőolajat és csaknem 12 milliárd köbméter földgázt vásárolunk. Az új távolsági gázvezetéken keresztül hazánkon át jut el a gáz Ausztriába és a nyugati országokba. A TATRA helytáll A csehszlovák üzemek közel 800 gépet és berendezést bocsátottak az építkezés rendelkezésére. A gépi berendezések értéke 250 millió korona. A távolsági gázvezeték gépszállítói között tisztC'j helyet foglal el gépkocsiiparunk. Több mint 150 személygépkocsi és furgon, 350 tehergépkocsi és közel 150 speciális szerkezet gyártása bizony nem kicsiség. Ezzel persze nem merült ki gépkocsiiparunk hozzájárulása a gázvezeték építéséhez. Mindenekelőtt a döőíni DESTA az, amely a gázvezeték raktárainak rendelkezésre bocsátott több emelőtargoncát. A choceni Orličan és az ivančicei Avia gondoskodtak a lakókocsikról, amelyekben szállást találtak a gázvezeték munkásai. A terepjáró teherautók közül a Tatra vált be legjobban. A kopfivnicei Tatra vállalat szállította az építkezési szervezeteknek a legnagyobb teljesítményű T—813 és T—148 jelzésű Tatra vontatókocsikat. A Barátság kőolajvezeték, a távolsági gázvezeték — és a Tatra tehergépkocsik gyártásának fejlesztése, amelyeket a KGST összes országában szorgalmaznak, valóban klasszikus példái a KGST tagországok közötti hatékony és sokoldalúan eiunyös együttműködésnek. J. V. Az anyagmozgatás hatékony eszköze Huszonöt évvel ezelőtt kezdték meg Déöín ben az anyagszállító targoncák gyártását. A dé. élni DESTA volt az egyik első vállalat, amely tevőlegesen látott hozzá a KGST keretében a termelési programok szakosításához és integrálásához. A hatvanas évek elején Csehszlovákia és Bulgária megállapodtak és a megállapodás értelmében a BNK vállalta az akkumulátoros, a csehszlovák ipar pedig az emelő villás targoncák gyártását. Népgazdaságunk fejlődése megköveteli a racionális, gyors és kevés élő munkát igénylő anyagmozgatást. Köztudomású, hogy hanzťkban munkaerőhiány van, tehát olyan berendezések re van szükség, mind az iparban, mind a kereskedelem- és a közlekedésben. ami pótolja az élő munkát. A DESTA nemzeti vállalat üzemében gyártott emelővillás targoncák jelentős mértékben ho?zájárulnak az anyagmozgatás haladó munkamódszerének bevezetéséhez. A hatékony és racionális anyagmozgatás és tárolási lehetőség — amit ezek a targoncák biztosítanak — láthatóvá válik a szállítás minden területén, az ipar és a termelés különféle ágazataiban. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy éppen ezek a targoncák segítik elő jelentős mértékben a kontejnerizáló_ dúst. Ha sajátosságait helyesen használják ki, akkor közvetlenül hozzájárul a nagyobb mennyiségű anyagmozgatáshoz és ezzel a termelés növeléséhez is. Azonban a legfontosabb, hogy a targoncák csökkentik az élőmunka-igényt és így gazdasági rendszerünkben a komplex szocialista racionalizáció fontos tényezői. A komárnói (Komárom) autóiskola a Hadsereggel Együttműködő Szövetséggel karöltve figyelemre méltó eredményeket ér el. Ez elsősorban Slobodník Stefan őrnagyelnök elvtársnak köszönhető, aki sok fáradozással érte el, hogy az iskola jól működik. Az autóiskola vezetője Beneš Eugen. Kérdéseinkre készségesen válaszolt: • Hány oktatója van az autóiskolának? — Negyven — beleértve a külső munkatársakat is. Sajnos kevés olyan oktatónk van, aki hosszabb időre, több évig vállalná ezt a felelősségteljes munkát. Az oktatói kar gyakran változik. Jelenleg is van üresedés. • Évente hány gépkocsiveze tőt képeznek ki? — Átlag ötezret, belelértve az átképzést is. 1971-ben — többek között — 1700 hivatásos gépkocsivezetőt képeztünk ki. • jelenleg milyen problémákkal küzd az iskola? — Helyiség, tanterem, garázs és jármű szempontjából nincs okunk panaszra. Szemléltető motorokkal stb. felszerelt speciális tantermünk is van. A hiányosság inkább abban mutatkozik, hogy már több mint. 3 éve nincs magyar nyelvű közlekedési szabályzat. Kevés szemléltető eszközt kapunk. Az igények egyre nagyobbak. Az embereket általában a vezetés érdekli, kevésbé a motor szerkezete, szerelése és a forgalmi szabályok, így előfordul, hogy az utóbbiakból bukások is vannak. A fiatalabbak könnyebben tanulnak — az idősebb korosztály (kezdők) részére több órát kell szentelnünk. • Foglalkoznak a regruták tanításával is? — Ezt a munkát az Ifjúsági Szövetséggel karöltve végezzük. A technika 10 év alatt sokat fejlődött, különösen a hadsereg25 ÉVES A KOMÁRNÓI AUTÓISKOLA ben. Ez a tény megköveteli, hogy jól képzett gépkocsivezetőket adjunk honvédelmünknek. Sok esetben a hadsereg elismerően nyilatkozik munkánkról. A közelmúltban például 29-en kitüntetéssel végezték a tanfolyamot, és a pártba való felvételüket is javasoltuk. Versenyzőnk a „Szocialista munkabrigád" címért. Legutóbb a második helyen végeztünk a szlovákiai autóiskolák közötti versenyben. ^ • Az oktatás terén kik érdemelnek elismerést? — Munkaközösségünk aktív Elismerőleg kell nyilatkozni Kuszala Gyula, Marcinka József, Szlávik fenő, Tuloki Bálint, a hurbanovói Bot Lajos oktatóról, akik a nevelés terén érték el legjobb eredményeiket. A vidékiek közül ki kell még emelni a kb. 10 éve dolgozó kolárovói Tóth Gábort, a hurbanovói Nagy Józsefet, a Kimle testvéreket, Viliam Józsefet és Alföldi fenőt. De hangsúlyoznunk kell a többiek jó munkáját is, és nem szabad megfeledkeznünk az autóiskola módszertani vezetőjének, Sándor Bélának kiváló munkájáról, valamint Vavrovics Istvánról sem, akire még nagy feladatok várnak. • Ügy hallottuk, hogy az autóiskola kisebb javításokkal is foglalkozik... — Igen, az autóiskola műhelyében kisebb Javításokat, szolgáltatásokat is végzünk. Egy kocsink a közutakon végez szolgálatot (Cestná služba — Sárga angyal). Dicséretet érdemel Incédy Tibor műhelyfőnök, aki szabad idejét feláldozva, fáradságot nem ismerve 16 szabad napot dolgozott le a nyáron. Erről tanúskod iák a turisták által bejegyzett dicsérő sorok is. • Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozólag? — A rohamosan növekvő autók száma megköveteli, hogy a jövőben még jobban és még több autóvezetőt képezzünk ki. Ezért tervbe vettük Hurbanovón és Kolárovón autóiskola és autópark létesítését, hogy ezáltal csökkentsük a vidékről való bejárást és tehermentesítsük az itteni munkát, az oktatás színvonalának további emelése érdekében. BONCSEK LÁSZLÖ