Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-05 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

| K. KATUSEV, az SZKP KB titkára: | i > A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER, A FEJLŐDÉS FŐ IRÁNYZATAI III. 1371 XL S. A

szocialista világrendszer fejlődésének menete megmutatta, hogy a szocializmus általános fő törvényszerűségei az Aj rend létrejöttének mindkét alapvető fontosságú területén érvényesülnek: a szocialista építés belső folyamatai és a szocialista államok külkapcsolatai terén egyaránt. E törvényszerűségek kiterjednek az új rendszer társadalmi-politikai jellegére, gazdasági alapjaira, a szocializmus legfontosabb sajátosságaira és vonásaira, nemzeti és állami keretek között végbemenő fejlődésének útjaira és formáira, valamint magára az egész szocialista világrendszerre. Más szőval, ezek a törvényszerűségek meghatározzák az alapvető vonásaikat tekintve . egy közös társadalmi rendszerhez — a szocializmushoz — tartozó különböző államok kapcsolatainak jellegét is. Ha áttekintjük a szocialista világrendszernek az elmúlt negyedszázadban végbement fejlődését, lehetetlen nem látnunk e rendszer fő tendenciáját: a szocialista nemzetek és államok egymáshoz való közeledésének mélységesen törvényzserű és történelmileg szükségszerű folyamatát, amely e nemzetek és államok gazdasági és politikai összefogásához, az együttműködés és a kölcsönös kapcsolatok valamenynyi formájának növekedéséhez és megszilárdulásához vezet. E folyamat mindenekelőtt a szocialista országok belső objektív lgányeinek azonosságára, nemzetközi érdekeik azonosságára, gazdasági életük egyre erősbödő internacionalizálására épül. Szervesen kapcsolódik az egyes nemzetgazdaságok növekedéséhez, a nemzeti kultúrák felvirágzásához, a nemzeti öntudat növekedéséhez. A szocialista országok közeledése és mindegyikük fejlődése egymással kölcsönös összefüggésben megy végbe. Ennek alapja a szocializmus általános törvényszerűségei hatásának objektív, internacionalista Jellege. Ugyanakkor e folyamatok nem nehézségek nélkül, nem mindig egyenes vonalúan mennek végbe, ami jelentős mértékben összefügg azzal, hogy a szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlettségének színvonala nem egyforma. Ez, noha már megszűnőben van, még mindig jelentős tényező marad. Valóban, egyes szocialista országok jelenleg az Ipari államok csoportjába tartoznak, mások az Iparlagrárállamokhoz, míg a harmadik csoport az agráripari országokhoz. Különbségek vannak mind a társadalmi szerkezetben, mind az egyes országok népgazdaságában meglevő társadalmi, vegyes ós magánszektorok arányában. Különböző a termelőerők fejlettségi színvonala, eltérő az egy főre eső Jövedelem. Ezen az alapon bizonyos különbségek adódhatnak a szocialista országok között egyes konkrét feladatok megoldásának megközelítésében. Fontos azonban, hogy a különböző gyakorlati feladatok, vagy sajátos elsőrendű nemzeti érdekek terén mutatkozó egyes különbségek a szocialista országok esetében objektíve nem antagonisztikus jellegűek. A helyesen értelmezett nemzeti érdekek nemcsak hogy nem mondanak ellent a szocialista rendszer közös érdekeinek és céljainak, hanem ellenkezőleg, megvalósításuk annál teljesebb, minél szorosabban kapcsolódnak a szocialista államok kOzös céljaihoz és feladataihoz. Jól példázza ezt a testvérországok által követett egységes Irányvonal az olyan bonyolult nemzetközi problémában, mint az európai biztonság. A marxista—leninista szemléletmód alapján a szocialista országok testvérpártjai — mint ismeretes — megtalálták az egységes kulcsot országaik nemzeti érdekeinek egyeztetéséhez ebben a kérdésben, és összehangolt politikát dolgoztak kl A világszocializmus történelmi tapasztalatai kellő bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az olyan politika, amelyben a nemzeti törekvések kerekednek felül, végső soron kárt okoz azon ország tényleges szükségleteinek, mely ezt a politikát folytajta. A testvéri országok uralkodó kommunitsa és munkáspártjai a gyakorlatban hatékonyan befolyásolják az új típusú nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének folyamatát, és a politika, a gazdaság, az ideológia minden terén a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés medrébe terelik ezt a folyamatot. Következetesen támaszkodva a marxista—leninista tudományra, a szocialista együttműködés tapasztalatllag bevált elveire, a proletár internacionalizmus eszméinek szellemében nevelve a tömegeket, a testvérpártok sikeresen oldják meg nemzeti és internacionalista feladataikat, magabiztosan vezetik a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcot. A szocialista országok a valódi egyenjogúság, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a szocialista internacionalizmus normál alapján építik kapcsolataikat. A kommunista és munkáspártok egyik legfontosabb feladatukat abban látják, hogy állandóan és következetesen biztosítsák a nemzeti és internacionalista érdekek harmonikus összehangolását. A szocialista országok nemzetközi kapcsolatainak tapasztalatai, nevezetesen a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai közötti együttműködés tapasztalatai arról győznek meg, hogy ennek a feladatnak a megoldása sikeresen folyik. A testvéri szocialista országok egységes, egyeztetett politikát folytatnak a nemzetközi élet elvi kérdéseiben. Ez a politika a szocialista államok alapvető érdekazonosságából adódik, és végrehajtását a cselekedetek szoros koordinálása biztosítja. Gyakorlatilag minden közös érdekű lényeges problémát a testvéri országok közösen vitatnak meg. Ez elősegíti a leghatékonyabb megoldások megtalálását, elmélyíti a pártok és a kormányok közötti kölcsönös megértést. Nagy Jelentőségre tettek szert a testvérpártok vezetőinek találkozói, amelyeken felvetik és megoldják a fontos, hosszú távú problémákat, kidolgozzák a szocialista közösség egységes stratégiai vonalának megvalósítására irányuló módszereket és eszközöket. Az európai szocialista országok közös irányvonalának meghatározásában rendkívül fontos szerepet Játszik a Varsói Szerződés szervezete. Politikai tanácskozó testületének ülésein a szervezet tagállamai közösen vetik fel a legfontosabb külpolitikai kezdeményezéseket, mélyrehatóan és sokoldalúan elemzik a kulcsfontosságú nemzetközi problémákat. A szocialista rendszer egységének és összeforrottságának erősítéséhez járul hozzá a szocialista országok kétoldalú együttműködésének fejlődése, az uralkodó kommunista pártok közötti közvetlen kapcsolatok gyakorlata is. Az SZKP Központi Bizottsága állandó figyelemmel kíséri ezt a munkát. Jellemző, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa óta eltelt időszakban a szovjet párt- és állami vezetők ellátogattak Jugoszláviába, Magyarországra, Bulgáriába, az NDKba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, Mongóliába, Kubába a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, és a szocialista országok egész sor küldöttségét fogadták a Szovjetunióban. Ebben az irányban aktív tevékenységet fejtenek ki a többi szocialista ország kommunista és munkáspártjai, egyre bővülnek és eredményesebbé válnak a képviselőik közötti találkozók és kapcsolatok. Mindez elősegíti a szocialista országok további összeforrasztását. A szocialista államok egységének erősítésére Irányuló tendencia természetesen nemcsak politikai téren mutatkozik meg. Szemmel láthatóan és világosan kifejezésre Jut a testvéri országok gazdasági együttműködésének Jelentékeny bővítésében és elmélyítésében. A szocialista államok gazdasági erejének növekedése, a társadalmi termelés intenzifikálása újabb lehetőségeket teremtett a gazdasági kapcsolatok fejlődése számára. A KGST-tagországok tervszerűen fejlődő gazdasági együttműködése napjainkban a szocialista országok gazdasági életének elválaszthatatlan részvévé, a szocialista termelés fellendítésének szükségszerű tényezőjévé vált. A KGST-országok kölcsönös gazdasági kapcsolatainak csatornáin keresztül megy végbe egész sor fontos ágazat termékei jelentős, gyakran pedig nagyobb részének értékesítése, a nyersanyaggal, tüzelőanyaggal «és egyéb anyagokkal való ellátása. Az export aránya a nemzeti jövedelemhez Csehszlovákiában és az NDK-ban körülbelül 25 százalék, Bulgáriában 30, Magyarországon pedig 34 százalék. A KGST fennállása óta a tagországok kölcsönös áruforgalma mintegy 8,2-szeresére nőtt. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a tagországok áruforgalmának több mint 60 százaléka esik a kölcsönös kereskedelemre, míg a Közös Piac országainak esetében ez az irány csupán 45 százalék. Folyamatosan nő a külgazdasági kapcsolatok jelentősége a szovjet gazdaság számára ís. A Szovjetunióban nő az export egészének a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya, amely 1970-ben elérte a 6,3 százalékot. A Szovjetunió külkereskedelmének döntő részét a KGST-országokkal bonyolítja le. A gazdasági együttműködés elért színvonala azonban sem minket, sem partnereinket nem elégíti ki. Az élet megköveteli, hogy tovább lépjünk, a gazdasági kapcsolatok olyan formáit kívánja meg, amelyek elősegítik a társadalmi termelés hatékonyságának rohamos növekedését. Ez az objektív törvényszerűség Jutott kifejezésre a Komplex Program elfogadásában, amely a KGST-tagországok együttműködésének további elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányul. A Komplex Program, megvonva a KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatok több mint 20 éves gyakorlatának eredményeit, az egész gazdasági együttműködés fejlődésének minőségileg új szintjét határozza meg. Sajátossága, hogy egyaránt előirányoz konkrét intézkedéseket az együttműködés tntenzifikálására a legközelebbi évekre vonatkozóan (ez korábban ls megtörtént), és lerakja a távlati, perspektivikus időszakra szóló kölcsönös kapcsolatok újabb, hatékonyabb irányzatainak és formáinak alapjait is. A szocialista gazdasági integráció — és ebben áll jellemző sajátossága — olyan komplex intézkedések végrehajtását irányozza elő az együttműködés elmélyítésére, amelyek felölelik a termelést, a cserét és a fogyasztást. Megvalósításának fő módszere a jövőben is a közös tervező munka marad. A Komplex Program utat nyit a testvéri országok közötti együttműködés lehetőségeinek legteljesebb kihasználásá- ' hoz a műszaki-tudományos forradalom vívmányainak gyors elsajátítása ós a gazdaságilag hatékony termelés tervszerű kifejlesztése érdekében minden egyes országban és az egész közösségben. A testvéri szocialista országok kölcsönös kapcsolatai a proletár internacionalizmus elvein alapulnak. Ezek az elvek határozzák meg a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésének és elmélyítésének, a szocialista közösségbe tartozó országok gazdasági és kulturális fejlettségi színvonala kiegyenlítődésének folyamatait. Ez a kiegyenlítődés objektíve szükségszerű történelmi folyamat, a tervszerű, arányos fejlődés törvényének érvényesülése, a testvérországok közötti tervszerű politikai, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés és segítségnyújtás elmélyítésének következménye. A gazdasági színvonal kiegyenlítésének célja megszüntetni az országok múltban kialakult egyenlőtlen fejlődésének következményeit. Végeredményben azt jelenti, hogy a viszonylag elmaradott gazdasági bázissal rendelkező szocialista országok fő gazdasági mutatói elérik — a társadalmi termelés intenzifikálása, a nemzeti tartalékok és erőforrások legteljesebb kihasználása alapján — a fejlett szocialista országok színvonalát. Ezt a jellegében mélységesen internacionalista felfogást rögzíti a szocialista integráció Komplex Programja, ami egyébként különösen szembetűnően nyilvánul meg a Mongol Népköztársaság vonatkozásában. Igy oldják meg lenini módon a testvéri szocialista országok a valódi egyenlőség és a nemzetek közötti barátság megvalósításának problémáját az államközi kapcsolatokban a szocialista közösség keretein belül. A Komplex Program a testvéri szocialista országok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének általános terve, amely a gazdaság valamennyi ágazatában végrehajtandó konkrét integrációs intézkedések széles körét irányozza elő. Sok intézkedés megvalósítása már folyamatban van. A szocialista országok gazdasági Integrációja nagy politikai jelentőséggel bír. A gazdasági integrációnak az a feladata, hogy fejlessze a szocialista közösség gazdasági bázisát, fokozza gazdasági potenciálját tevékenyen elősegítse a testvéri népek sokoldalú közeledését, a szocialista világrendszernek a világfejlődés menetérs gyakorolt befolyása erősítésére. A szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítése az ideológiai együttműködés síkján is folyamatban van. Ezen a téren jelenleg különösen időszerűvé válnak a szocialista és a kommunista épftés során jelentkező problémák leghatékonyabb megoldásának együttes felkutatásával és elméleti kidolgozásával kapcsolatos feladatok, a kommunistaellenes burzsoá ideológia, a jobboldali és „baloldali" opportunizmus, a burzsoá nacionalizmus elleni határozott harccal összefüggő kérdések, továbbá a kínai vezetőség antileninlsta, szocialistaellenes koncepcióinak következetes leleplezésével kapcsolatos kérdések. Az ideológiai harcban álláspontunk szilárd és megingathatatlan. A kommunista és munkáspártok céltudatos erőfeszítéseinek eredményeként szeműnk láttára megy végbe a szocialista országok testvérnépeinek eszmei és kulturális közeledése, kölcsönös szellemi gazdagodása. Egyre szélesednek a tudományos és kulturális kapcsolatok az idegenforgalom és az állandó kapcsolatok egyéb formái. Az ilyen közeledés nemcsak kiegészíti és erősíti a politikai ós gazdasági együttműködést, hanem egyben nagy vívmánya a szocialista civilizációnak is. A nemzetgazdaságok közeledésének, a politikai é« Ideológiai együttműködés erősítésének fejlődő folyamatait a szocialista közösségen belül objektív tényezők határozzák meg. E folyamatok lezajlása közepette egyre növekszik az emberek, osztályok, pártok és kormányok tudatos tevékenységének szerepe. A szocializmus fejlődésének mértékében ez a tudatosság a társadalmi haladás egyre fontosabb tényezőjévé válik. « * • A szocialista internacionalizmus magasztos elvei a társadalmi fejlődés minden egyes szakaszában évről évre növekvő befolyást gyakorolnak a nemzetközi életre. Ezeknek az elveknek az alapján bővülnek a marxista—leninista eszmények megvalósítása felé közösen haladó szocialista országok közötti kapcsolatok. L. I. Brezsnyev elvtárs mondotta az SZKP XXIV. kongresszusán: „Azt akarjuk, hogy minden testvéri ország virágzó állam legyen, s a gyors gazdasági, tudományos és technikai haladás harmonikusan kapcsolódjék egybe a szocialista kultúra fellendülésével, a dolgozók anyagi Jólétének Javulásával. Azt akarjuk. hogy a szocialista világrendszer családja legyen azoknak a baráti népeknek, amelyek együttesen építik és védelmezik az új társadalmat, tapasztalataikkal és ismereteikkel kölcsönösen gazdagítják egymást, összeforrott és erős család legyen, amelyben a világ emberei a szabad népek jövendő világközösségének mintáját látják." A szocialista országok összeforrottságára és egységére irányuló tendencia, amely egyaránt következik az egyes szocialista országok és az egész szocialista közösség alapvető szükségleteiből, a világszocializmus fejlődésének törvényszerű vonása. Ez a tendencia lebírhatatlanul és biztosan tör magának utat, hiszen mögötte a szocialista országok objektív szükségletei a szocializmus objektív törvényei, a szocialista államok legsajátabb internacionalista és nemzett érdekei állnak.