Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-29 / 282. szám, szerda

Az első sorokban Az ideológiai plénum útmutatása a gyakorlatban < A szenei magyar nyelvű gimnázium pártmunkája Nem csoda, hogy ma, amikor a szocialista társadalmi rend megerősítésén, építésén fáradozik az ország, ideológiai vonalon az ifjúság nevelésének kérdése a kommunisták figyelmének központjában áll. Hosszú ideig ezt a kérdést sokan nagyon leegyszerűsítve úgy próbálták megoldani, hogy az ifjúság felé, az ifjúságnak címezve hangsúlyozták a lenini jelszót: Tanulni, tanulni, tanulni! Csakhogy Leninre hivatkozva úgy tekinteni a tanulást, mint az ifjúság kommunista nevelésének döntő, szinte egyedüli eszközét, enyhén szólva Lenin „félreértése", félremagyarázása, Lenin sehol sem állítja azt, hogy pusztán tanulással kommunistává válhat az Ifjúság. „Munka nélkül, harc nélkül fabatkát sem ér a kommunizmusnak a kommunista brossúrákból és müvekből bemagolt ismere te" — hangsúlyozta Lenin. (Válogatott Művek I. kötet 793. lap) A tanulás tehát csak egyik része a kommunista nevelésnek. Többet kell tenni. Többet! Igy értelmezi a jelenlegi ideológiai feladatokat a szenei magyar nyelvű gimnázium tantestületének pártszervezete. Legutóbbi taggyűlésén is ezért foglalkozott mélyrehatóan, elemző módon a politikai nevelés aktuális problémáival. A tantestületnek 15 tagja van. Valamennyien szakképzett, megfelelő szintű képesítéssel rendelkező pedagógusok, tanárok. Tehát kellő marxista ismerettel rendelkeznek még azok is, akik nem tagjai a pártszervezetnek. Ezért az ideológiai kérdésekkel foglalkozó tagsági gyűlés nyilvános volt. Hét tagja van a pártszervezetnek. Az elnök Simon Ferenc tanár. Nagyon jó a pártszervezet kapcsolata a városi pártbizottsággal, más, iskolán kívüli pártszervekkei, hisz Herdics fános igazgató elvtárs, a marxizmus—leninizmus esti egyetemének igazgatója, Mázik Mária tanárnő pedig egyik előadója. A tantestület nem kommunista tagjaira mintegy jellemzésül rámondható a „pártonkívüli bolsevik" megjelölés, bár ez a megjelölés furcsa. Talán csak akkor fogadható el, ha megmagyarázzuk, hogy a pártonkívüli tanárok is képzett marxisták, rendszeres résztvevői a pártoktatás másodfokú tanfolyamának, gondolkodásukban, megnyilvánulásaikban szocialisták. A pártszervezet velük közösen, nyilvános taggyűlésen vitatta meg az ideológiai munka teendőit. Az ifjúság kommunista neveléséért a pártszervezeten belül Mázik Mária tanárnő, a SZISZ Iskolai szervezetének munkájáért Skoviera Dánielné tanárnő felelős. Többek között megvizsgáltuk annak a lehetőségét is, hogy új tagjelöltek felvételével foglalkozhatnak-e. Megállapították, hogy január után két fiatal pedagógus tagjelöltségét javasolni fogják. A tanulók közül februárban töltik be majd tizennyolcadik életévüket azok, akik számításba jöhetnek, mint tagjelöltek. Az oktató-nevelő munka kérdéseivel kapcsolatosan megállapították: a „drága" tanítás lehet rossz, de igazán jól tanítani „olcsón" sem lehet. A megállapítás magyarázata az, hogy „drága" a tanítás, ha a szertárak, felszerelések, segédeszközök társadalmunknak, államunknak sok pénzébe kerülnek, de felhasználatlanok. Viszont tény az is, hogy ma már ezek nélkül, tehát „olcsón" nem lehet igazán jól tanítani. Egyetlen konkrét példa a megállapítás bizonyítására: drága, de rossz a tanítás, ha az iskola laboratóriuma csak dísz, krétával, tábla mellett, és mindig csak úgy tanítják a kémiát. Viszoht igazán jól ezt a tantárgyat csak krétával ma már nem lehet tanítani. Különösen, ha figyelembe vesszük azt ís, hogy ma már a pedagógusok nem egyszerűen csak oktatnak, hanem oktatva nevelnek. A megállapítás után következett mindjárt a hatásos elvek, intézkedések megbeszélése, hogy necsak szóbeszéd maradjon a nyilvános taggyűlés témaköre. Problémák ... Felmerült az a kérdés ls, hogy éppen a nevelés, a szocialista nevelés érdekében kevés ma már csak ismereteket adni a tanulóknak. Arra kell törekedni, hogy készségeket neveljenek az önálló továbbképzéshez, továbbtanuláshoz. A lehetőségek úgyszólván korlátlanok ezen a téren. Az ifjúság nem lehet mások munkájának passzív szemlélője, mert ez a magatartás csak a cinizmus, a követelőzés melegágyává válik. Felmerült az a kérdés is, hogy az ifjúság számára meg kell szervezni a tevékenységet és sorra vették a munkaformákat, melyek keretében megvalósítható az ifjúság ideológiai nevelésé. Az eddigi tapasztalatok is napirendre kerültek. Az, hogy például a III. A. osztályban a tanulók jól és igényesen értelmezik az ifjúsági szervezet tevékenységét. Miközben elsajátítják a politikai ábécét, saját munkájukkal bizonyítják, hogy jól megértették ennek az ábécének a jeleit, betűit. Ahhoz, hogy az ifjúságot bevonhassák a szocializmusért folytatott harcba és munkába, feltétlenül a kor követelményeinek megfelelő harci szellemet és igényességet kell uralkodóvá tenni a SZISZ iskolai szervezetében. Okosan, irányítva, kellő pedagógiai tapintattal, jól bevált módszerekkel. A taggyűlés megállapította, hogy a pártszervezet tagjai, az iskola tantestületének pedagógusai csak akkor érhetnek el igazán jó eredményeket, ha az ideológiai munkát harci feladatként értelmezik. Olyan harcnak, melynek szüntelen önképzéssel rendelkező sorkatonái a pedagógusok. És nem is akármilyen sorkatonái, hanem olyanok, akik az első sorokban harcolnak a kommunista eszme győzelméért. HAJDŰ ANDRÁS Az ötleteket megvalósítják ML ÜJSAG VRANOVBAN? ÖT ÉV ALATT HÜSZ ÔVOOÄT ÉPÍTENEK A vranovi járásban, bármerre is jártnnk, mindenütt azt tapasztaltuk," hogy a funkcionáriusok tökéletesen ismerik a XIV. pártkongresszus határozatából eredő feladatokat. Az ifjúságról való gondoskodás, az iskolán kívUli nevelésük, a szolgáltatások fejlesztése a dolgozó nők érdekében, az emberek bevonása a közérdekű munkába szintén ezt a tényt bizonyítja. Ebben a járásban is bekapcsolódtak a Szlovákiai Nőszövetség által meghirdetett „A jó ötlet aranyat ér" mozgalomba. — A jó ötlet aranyat ér akció keretén belül járásunkban elsősorban a legégetőbb problémákat oldjuk meg — mondotta Jozef Hrabovecký, a járási nemzeti bizottság titkára. Ezek közé tartozik az óvodai férőhelyek hiányának megszüntetése. Ebben az ötéves tervben 20 óvodát szándékozunk felépíteni. Ennek a problémának a megoldása annál inkább sürgős, mivel kevés gyermek járhat — férőhely hiányában — óvodába járásunkban. S mivel nsm akarjuk, hogy a mi gyerekeink elmaradjanak, hozzáfogtunk a munkához, hogy ezen a szakaszon behozzuk a lemaradást. Persze nem kevés, amit vállaltunk, de hogy komolyan gondoltuk a dolgot, az is bizonyítja, hogy eddig 9 óvodát adtunk át rendeltetésének. Hasonlóképpen nagy figyelmet szentelünk a kereskedelmi hálózat kibővítésének — folytatja a titkár. Megvizsgáljuk, hogy mikor érdemes invesztálni, ugyanis az elavult épületeket már nem is érdemes átépíteni, ezeket inkább lebontjuk és más megoldást keresünk. E megoldások közé tartozik többek között, hogy betonalapokra faházikókat emelünk. Egy ilyen faházikó építése nem kerül sokba, s ez egészségügyi követelményeknek is megfelel. A bennük elhelyezett üzletek 25 évig is szolgálhatják a lakosságot. Ezeket a faházikókat a legtöbb községben önsegéllyel építették fel. A legnagyobb jutalom A jó ötlet aranyat ér országos mozgalom értékelésekor az akcióban legjobb eredményeket elért községek, városok, járások, a legjobb szervezők és a megszabott feladatok megvalósítói; egyének és kollektívák, anyagi jutalomra számíthatnak. A vranovi járásban rendszeresen értékelik a mozgalom keretében elért eredményeket, az önsegéllyel történő építkezéseken a járási nemzeti bizottság funkcionáriusai havonta ellenőrzési napokat tartanak, s a végső értékelésnél rendkívüli prémiumban részesítik a mozgalom szervezőit, résztvevőit. Tehát kétféle jutalom is kecsegtet. A harmadik, a legnagyobb jutalom az elvégzett munka öröme lesz. A vranovi járás több községében a földmüvesszövetkezetek is hozzájárulnak az óvodák építéséhez; pénzzel támogat-; ják és szakemberek is dolgoznak az építkezéseken, sőt építőanyagot ls adnak. Hasonlóképpen segítkeznek kultúrházak, üzlethelyiségek építkezési munkálatainál is. Ez érthető, hiszen végső fokon a szövetkezetek dolgozóit is szolgálják majd ezek a középületek. A szövetkezetek dolgozóinak segítségével épült fel például Továrne községben az a szép épület, amelyben a nemzeti bizottság, a szövetkezet, az étterem és a klub kapott helyet. Žipovban pedig a helybeli iskola tanulói számára műhelyt építettek. Ez az első ilyen létesítmény a járásban. Ami pedig a távlatokat illeti — a járási székhelyen sok a befejezéshez közeledő építkezés, közöttük van a járási nemzeti bizottság épülete is. A mostani épületet — ha az új elkészül — átadják az ifjúságnak: diákotthont rendeznek be itt a távolabb lakó fiatalok számára. A védnökség nem formalitás Helena Kmecová, a Szlovákiai Nőszövetség vranovi járási bizottságának titkára elmondta, hogy az asszonyok már 1969ben csináltak egy, a mostanihoz hasonló akciót. Akkor — a város és faluszépítés, a dolgozó anyákat érdeklő szolgáltatások érdekében — ugyancsak gyűjtögették a jő ötleteket. Tehát ők már bizonyos tapasztalatokra építhetnek. — Nagy őrömmel töltött el bennünket és járásunk minden egyes dolgozó asszonyát, amikor a Jó ötlet aranyat ér mozgalmat meghirdették. Az akcióba mi is bekapcsolódtunk. S nemcsak azért, mert jutalmat kaphattunk. Az igazat megvallva nálunk az asszonyok nem a jutalomért dolgoznak; számukra az a legfontosabb, hogy mielőbb előteremtsék mindazt, ami még hiányzik. S ez az igyekezet eredményeinken is meglátszik. Benkovce községben például az asszonyok az óvoda építésénél több száz órát dolgoztak le brigádmunkában, ezen felül megszervezték a „legszebb kiskertért" folyó versenyt. Melnica községben is bekapcsolódtak az asszonyok a régi iskola óvodává való átépítésébe. A Slovenka üzemben a nők a munkakörülmények megjavítását célzó intézkedések végrehajtásánál segítettek. Továbbá az üzem dolgozói védnökséget vállaltak a helyi gyermekotthon felett. Beszélgetés közben a titkárnő megjegyzi, volt idő, amikor féltek attól, hogy csak nehezen tudják majd aktivizálni és árdekeltté tenni a járás asszonyait, hogy bekapcsolódjanak a közügyek intézésébe. Ma már ilyesmi eszükbe sem jut. A különféle aktívákon, beszélgetéseken, előadásokon örömmel látják, hogy az asszonyokat minden érdekli ami szocialista hazánkban történik. Itt tartottunk a beszélgetésben, amikor egy mosolygó asszony lépett be a helyiségbe. — Honnét van az elvtársnő? — kérdeztem. — Čaklovból — hangzott a válasz. A z elmúlt napokban VelXX ké Lovcén (Nagylót] járva megismerkedtem a falu egyetlen kommunista asszonyával, Š0CHALOVÁ fOLIÁVAL. A 74 éves asszony még mindig fürge mozgású és vidám. Az élet megpróbáltatásai ellen felvett harc megedzette. A szegénység, a nélkülözés jutott neki osztályrészül a múlt rendszerben. Apja, a falusi cipész, kénytelen volt lányát tizenkét éves korában szolgálni küldeni. A nélkülözésekkel teli gyermekéveket nem váltotta fel később sem főbb sors, Férjhezmenése után férjével közösen 1

húzták a társadalomtól rájuk szabott igát. Férje, aki cipész 72. volt, mint az apja, számtalanszor megízlelte a munkanélküliig. ség keserű kenyerét. — A férjem 1922-től volt tag^ ja a kommunista pártnak — kezdte Súchalová Júlia visszaemlékezéseit. Az 1945 előtti évekről nem szívesen beszélt. Nagyon nehéz idők emlékét idézték fel benne kérdéseim. tatta azt a harcot, amit sok évvel ezelőtt elkezdett. — 1946-ban, amikor a pártba léptem, a faluban egyedül voltam a párttagok között nő. Nehéz út.. A KOMMUNISTA ASSZONY A felszabadulás után sem teltek nyugodtan napjai. A kommunista eszmék elfogadása nem ment falujában teljesen simán. Sokat kellett bizonyítani, hogy a falu népe higgyen a kommunistáknak. Súchalová fúlia érezte, hogy férje halála után szüksége van rá a helyi pártszervezetnek. Az eddig férje mellett tevékenykedő asszony átvette a stafétabotot, s férje helyébe lépve mint párttag folyIgaz, még most is egyedül vagyok. De most már más a helyzet. Akkor az asszonyok meszsziről elkerültek, nem fogadták a köszönésem. Azóta már tudja mindenki a faluban, hogy csak jót akartam. Ma már megbecsülnek, tisztelnek az emberek. Politikai meggyőződése és tisztánlátása mindig a párt helyes irányelve mellé állította. 1968-ban egyike volt azoknak a párttagoknak, akik legszilárdábban, leghatározottabban álltak ki a marxi—lenini eszmék mellett. Ma is aktív. A pártszervezet ellenőrző bizottságának a tagja. Ott van a pártiskolázás minden előadásán. Egész életében harcolt, bizonyított. A harcban ő volt a győztes. Igazát bebizonyította. Munkájának legfőbb jutalma az a szeretet, tisztelet, ami az egész faluban körülveszi. r r a valaki végigmegy Velil ké Lovcén, s látja az épülő, szépülő falut, bizonyára nem gondol arra, hogy ebben a munkában oroszlánrésze van egy kommunista asszonynak is, aki sok-sok éven keresztül munkásságát a falu, az emberek sorsának jobbrafordulásáért áldozta. KREMMER LÁSZLÓ — Hallott valamit ön a Jő ötlet aranyat ér mozgalomról? — Mi is bekapcsolódtunk a mozgalomba, így találtuk meg a módját, hogy kibővítsük az óvodánkat. Mi magunk meszeltük, festettük, a berendezést is a Nőszövetség helyi szervezete vásárolta. Nálunk nem kell az asszonyokat térden állva kérni, hogy csinálják meg ezt vagy azt... E szavakat a čaklovl Valéria Gajdošová mondta. Egyszerű szavak, de azt is bizonyítják, hogy ebben a járásban nem csak jelképes a nőknek a gyermekgondozási intézmények fölött vállalt védnöksége. Nem palota kell nekünk, hanem Prosačov, Ruský Kazimír, Piskurovee községekbén is betonalapra épített faházakban helyeznek el néhány közintézményt, köztük egy üzletet is. Prosačovban felkerestük a helyi nemzeti bizottság titkárát, s megkérdeztük tőle, hogy megfelel-e számukra az ilyen építmény, nem várnának-e inkább néhány évet, akkor nagyobbat, drágábbat építhetnének. — Talán önnek nem tetszik? — Nekünk ugyan tetszik, viszont itt nem mi fogunk vásárolni — mondtul. Ján Peláknak. — Ezek az épületek teljes mértékben megfelelnek a célnak. Mi betonalapokra akkora faházat építettünk, amelyben az üzleten kívül a nemzeti bizottság hivatala, könyvtár, társalgóterem, söröző is elfér. Az épükezés nem tartott sokáig, mivel a faház gyorsan felépíthető, s főként azért nem, mert a falu minden épkézláb embere segített az építkezésnél. Majd hozzáteszi, hogy az épület környékét is rendbeteszik, bekerítik, parkosítják. Ötven cigányszármazású gyermek részére Olyan „jól felszerelt" község, mint Hanušovce egyelőre csak kevés akad a vranovi járásban. Jól kiépített üzlethálózata van, s most építik önsegéllyel a szolgáltátások házát. Egy kisebb üdülőközponttal is dicsekedhet, s a múltból örökölt kastélyokat nemrégen újjáépítették, bennük népművelési intézmények működnek. A fiataloknak ls ott rendeztek be egy klubot. Most újabb figyelemreméltó esemény történik a faluban. Hozzáláttak egy 50 férőhelyes óvoda építéséhez, cigányszármazású gyerekek részére. Ebben a községben sok cigányszármazású egyén lakik, s gyermekeik az iskola első évfolyamaiban elég sok gondot okoznak. Ezen szeretnének segíteni. Azt remélik, hogy a gyerekek az óvodában megszokják a fegyelmet, s az itt eltöltött évek után bizonyára könnyebben alkalmazkodnak az Iskolai környezethez. Az óvoda építését a tervek szerint az év végén fejezik be. Az óvodába beíratott gyermekek a megnyitás napján vadonatúj ruhácskákat kapnak, ezeket édesanyjukkal együtt a Nőszövetség tagjai varrják. Elmentünk és megnéztük az építkezést. Ondrej Szabó, a vnb elnöke elmondotta, hogy ezt a nagy, összeszerelhető faházat a zvolení Bučina üzemtől vásárolták. A falak már állnak, a belső munkálatokat is elvégezték, jelenleg a víz- és villanyvezetéket szerelik. Az óvoda építkezésénél segítettek a gyermekek szülei ls. Viszont nem elég csupán felépíteni az óvodát, felvilágosító munkát kell végezni a szülők között. Ezt a Nőszövetség tagjai vállalták. Sorba látogatják a családokat, s meggyőző munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy gyermekeiket rendszeresen küldjék majd el az óvodába. Sok helyütt jártunk a vranovi járásban, s mindenütt szembetűnő volt az emberek aktivitása. A jó ötlet valóban aranyat ér, ha megvalósítják ... MARGITA PLlSTILOVÁ