Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-26 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

* Egm THRSHDHIDN* A NŐMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL s Uj távlatok küszöbén A második világháború utáni időszak 1945. május 9-én Európában véget ért a második világháború. A filmhíradók és a képeslapok még sokáig hoztak beszámolókat a béke nagyszabású, harangzúgásos, tűzjátékos, szinte mámoros ünnepléséről. A nemzetek antifasiszta koalíc'ója megsemmisítette a hitleri Németországot és csatlósait, és a Szovjetunió, amelynek döntő t-zerepe volt a győzelem kivívásában, szövetségesi kötelezettségéhez híven a távolkeleten a japán imperializmust ls aiegadásra kényszerítette. Eurázsiában tehát szabaddá vált'az út az újjáépítés felé. A második világháború után kialakult politikai és gazdasági helyzet egészen más volt, mint az első után. Noha a Szovjetunió szenvedte ebben a háborúban : legnagyobb veszteséget, s belső fejlődésének irama ls lényeg sen lelassult, a háborúból mind hadászatilag, mind politikailag megedzve, megerősödve került ki. A fasi z

fa megszállás alól felszabadította Délkelet- és Közép-E irópa o-szágait, amelyekben- a kommunista és munkáspártok vezetésével független népidemokratikus államok alakultak. A szocialista országok táborának létrejötte volt lényegében a második világháború legfontosabb eredménye. A fasizmus letiprása világszerte fellendítette a demokratikus mozgalmakat. Az emberek mindenütt a nemzetek békés együttműködésére törekedtek, s ezeket a törekvéseket megvalósítandó nagy világszervezetek jöttek létre: a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Diákszövetség, a Demokratikus Világifjúsági Szövetség s hasonlók, és nem utolsó sorban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. S miután az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya is külön fejezetben szögezi le a nők teljes egyenjogúságát, 1946-bun megalakult az ENSZ-nek a nőkérdéssel foglalkozó különbizottsága. Ennek a bizottságnak a hivatása, hogy előmozdítsa a nők politikai, polgári, gazdasági és kultúrálls vonalon való egyenjogúsítását. Rendszeres évi közgyűlésein a bizottság megvitatja a nőkérdés időszerű pontjait, így például a nők gazdasági diszkriminációjának kérdését, C6aládés vagyonjogi problémáit stb. E b'zottság munkájában figyelemre méltó egyezmények aláírására is sor korült. A nők politikai jogairól továbbá a férjezett nők állampolgárságáról szóló dokumentum a legjelentősebbek közé tartozik. Az utóbbi szorosan érinti a kapitalista országok dolggzó nőinek helyzetét, hiszen közismert tény, hqgy a tőkés államokban az alkalmazásban levő nők zömének el kell titkolnia férjhezmenését, illetve családját — jóllehet eddig már a világ több mint 70 államában törvényesítve van a nők egyenjogúsága. A háború után hazánk is a szocialista országépítés útjára lépett. Az így kialakult politikai és gazdasági viszonyok gyökerében megváltoztatták nálunk a nők he'yzetét is. A népgazdaság helyreállításában a nők egyenlő mértékben vették ki részüket. Olyan foglalkozási ágakban vállaltak munkát, amelyek eddig teljesen szokatlanok voltak a számukra, s valljuk be, nehezek is. Semmilyen nehézségtől sem riadtak vissza, és nemegyszer a munkafegyelem, a teljesítő képesség és a lelkesedés ragyogó példájával szolgáltak. Különösen kitűntek a mezőgazdaság kollektivizálásának korszakában, úgy is mint agitátorok, úgy is mint a földművesszövetkezetek megalakító!, szervezői. Persze ez a rendkívüli aktivitás új és sokszor előre nem látott problémákat, nehézségeket állított a társadalom elé. Már maga az a tény is, hog/ kisgyermekes és többgyermekes családanyák álltak munkába, égető szükségességét jelentette többek között az Intézményes gyermekgondozás és családvédelem szorosan gyakorlati megoldásának. Felmerült, s mind nagyobb mértékben jelentkezett a nők szakképzettségének, illetve tovább képzésének, nemkülönben a „második műszaknak" számtalan problémája. Ezeknek a gondoknak, akadályoknak nehézségeknek a leküzdésében csak egyetlen járható út állt és áll ma ls a csehszlovákiai nőmozgalom előtt: a nőkérdés lenini megoldásának útja. És itt lép előtérbe a nők szervezettségének fontossága, szervezetüknek minél -zélesebb tömegalapra való helyezése. LÁNG ÉVA Kialakítják a feltételeket A népszaporulatot befolyásoló tényezőkről A népszaporulat fejlődéséneK elemzése azt mutatja, hogy a második világháború utáni években a születések számát tekintve európai és világméretben is az élenjáró országok közé tartoztunk. 1945től 1954-ig hazánkban 1000 lakosra számítva évente átlag 20—22 gyermek született. 1954-től azonban csökken az élveszületett gyermekek száma. A legalacsonyabb ez a szám 1968-ban volt, amikor 1000 lakosra számítva átlagosan 14,9 gyermek született. A családokban Szlovákiában átlagosan 2,1 az egész országban 1,9 gyermek van. Ha a demográfiai szükségszerűségből indulunk ki, akkor minden családban 2—3 gyermekre van szükség. A népszaporulat problémájának megoldása a jelenlegi feltételek között nem egyszerű feladat. Milyen intézkedéseket hoztak ezen a téren és milyeneket kell fokozatosan megvalósítani? Még élénken emlékezetünkben élnek a múlt évben foganatosított intézkedések, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa és a CSKP KB szép temberi plenáris ülése döntései alapján hoztak. Ezek közé tartozott mindenekelőtt, hogy a szülést segélyt 1000 koronáról 2000 koronára emelték, és a havi 500 koronás anyasági pótlék folyósítását meghosszabbították a gyermek 2 éves koráig. A anyasági pótlékről szóló tör vény végrehajtásának eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a nők ezt az intézkedést nagy örömmel fogadták. 1972. első negyedében havonta 60 ezer nő vette Igénybe az anyasági pótlékot, és az érinte'.t család:,' jövedelmét ebben az időszakban mintegy 102 millió koronával gyarapította. A munkaviszonyban levő nők 85,1 százaléka igényelte. A pótlék azonban nemcsak gazdasági többletet jelent a gyermekes családok számára, hanem ugyanolyan, ha nem nagyobb jelentőségű az, hogy elősegíti a családi kötelékben a gyermeknevelés előiiyös feltételeinek kialakítását. Kedvező visszhang kísérte azt az intézkedést is, amelynek értelmében a szülési segélyt 1000 koronáról 2000 koronára emelték. Pártunknak és kormányunknak ezt az intézkedését különösen a fiatal házasok értékelik, mivel nagymértékben hozzájárul a gyermek születésével kapcsolatos kiadások fedezéséhez. A segély százszázalékos emelése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a családok évente kb. 85 millió koronával többet kapnak, mint 1971. október 1. előtt. örvendetes, hogy az anyasági pótlék, valamint a már megelőző populációs intézkedések az utóbbi években kedvezően befolyásolják a születések számának növekedését. Például 1971-ben az SZSZK-ban közel 83 ezer gyermek született, vagyis 1000 lakosra számítva 18,2 gyermek, ami már tiszteletreméltó európai átlag. Populációs intézkedések alatt nemcsak a gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítséget értjük. Tudjuk, hogy a megfelelő populációs légkör kialakításának e segítségen kívül még számos más tényezője van. Az SZSZK Munkaügyi- és Népjóléti Minisztériuma az utóbbi időben a probléma átfogó megoldására törekszik és igyekszik e megoldásba bevonni más szerveket is, elsősorban a nemzeti bizottságokat. Érdeklődésük előterében jelenleg a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek megjavítása áll. Ezzel kapcsolatban különösen jelentős a pvermekgondozási intézmények, a bölcsödék, óvodák és napközi otthonok hálózatának bővítése. Az állami szervek különleges gondot fordítanak arra, hogy az ifjúságban a nevelés eszközeivel felébresszék a jövendő szülői érzéseket. A házassági tanácsadókat először a kerületi, majd a járási székhelyeken kellene megalakítani, hogv egvebek kfWitt — mo»'° a gyermekgondozási létesítményei! az iskolai étkezés fejlesztése, gyermekek és az ifjúság iskolá kívüli tevékenységét biztosító in tézmények, valamint a kereskedel mi hálózat bővítése. A nemzeti bi zottságoknak magasabb színvona Ion kellene fejleszteni a gyerme kes családok számára nyújtót szolgáltatásokat, segíteni kellen a felbomlással fenyegető házassá gokat és a magányos anyákat, bő víteni kellene az anyai tanácsadó kat stb. A populációs helyzet befolyáso lásának egyik jelentős tényezőj a lakásprobléma. Dolgozóink nagy ra értékelik, hogy a párt és a állam új vezetősége határozottal felszámolta a múlt évek hiányos ságait. A CSKP XIV, kongresszu sának az ötödik ötéves tervről szó ló irányelvei szerint 1971—1975 ben 500 ezer lakást kell felépíte ni és ki kell alakítani az anyagi '""szaki feltételeket ahhoz, ho?' kezzünk a fiatal házasoknál érvényesülő néhány téves tendenciát; ugyanis gyakori eset, hogy a gyermektelen. illetőleg az 1 gyermekes házasság a fiatalok ideálja. Például Csehszlovákiában a 15 évet méc be nem töltött gyermekekkel rendelkező háztartásoknak csupán 10,5 százalékban él 3 gyermek, ezzel szemben a gyermektelen házastársak aránya 50,9 %. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a többgyermekes családoknak nyújtott céltudatos segítségen kívül ki kell alakítani a fiatalokban a szülői tudatot. Ezért jelenleg az SZSZK Munkaügyi- és Népjóléti Minisztériuma mellett és az összes érdekelt tárcák, valamint a társadalmi szervezetek képviselőit tömörítő tanácsadó testület közreműködésével előkészítik az ezt célzó nevelés egységes programját. A populáció feltételei javításával kapcsolatban nagyon felelősségteljes feladat jut a nemzeti bizottságoknak, amelyek közvetlenül irányítják a tevékenység számos szakaszát. Ilyenek elsősorban a közszolgáltatások, a bölcsődék. (Kontár Gyula felvétele; a következő években tovább foko zódjék a lakásépítés üteme. Jelen leg a szövetségi és a nemzet munkaügyi és népjóléti miniszté riumok igyekeznek meghatározni < lakáspolitika szociális szempont jait, hogy hatékonyabban oldhas sák meg a többgyermekes csalá dok és a fiatal házasok lakásprob lémáit. így például kidolgozzák az ú lakások tervezési módszertanát szem előtt tartva a lakosság de mográfiai szerkezetét és a terme lőerők fejlődését. Átértékelik a la kásgazdálkodási törvényt is. A ml nisztériumok a lakáspolitika szo ciális szempontjainak rögzítése so rán különösen szem előtt tartják t fiatal házasok, a többgyermekei családok és az idős emberek ilyei irányú érdekeit. Természetesen nem elégedhetünl meg csupán az eddigi intézkedé sekkel. Népgazdasági fejlődésünk kel összhangban számos intézke dést készítünk elő, amelyektől az várjuk, hogy pozitív módon De folyásolják a népszaporodást ha zánkban. ÍNYEG MESTER Korszerű és a vidéken jó hírű a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Dunaj vendéglátóipari üzem. Hírnevét az itt kapható jóminőségű ételeknek is köszönheti. Az üzem főszakácsa Martin Plačko. A mindössze harminckét éves fiatalember tizenkét munkatársával együtt naponta mintegy háromféle levest, tíz-tizennégyféle hideg és meleg ételt, húsz-huszonöt készételt főz. — Milyen ételeket szeretnek a vendégek? — kérdeztük a rokonszenves főszakácstól. — Specialitásaink, mint például a rostélyos libamájjal, a hússal töltött palacsinta, vagy a bélszín vadasan a legnépszerűbbek. Martin Plačko a svinnéi szaktanintézetben sajátította el a szakácsmesterséget. A Dunaj szállodának megnyitása óta, tehát kilenc éve az alkalmazottja Főszakácsnak 1969-ben nevezték ki. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi az oka az emberek túltápláltságának, ezt válaszolta: a hiányos egészségügyi felvilágosítás. Nagyobb súlyt kellene helyezni a zöldség, gyümölcs és sajtfélék fogyasztásának népszerűsítésére, s megmagyarázni, hogy sokkal ésszerűbb és egészségesebb a marha-, baromfi- és halhús fogyasztása, mint sertéshúsé. A disznózsírt Is száműzni kellene már a háztartásokból. — Felsorolna nekünk néhány készételt, melyek fogyasztása megfelel a2 ésszerű táplálkozási módnak? — Szívesen. Bélszín sonkával és tojással, bifsztek tojással, rostélyos Ezeket zöldséggel és burgonyával körítve tálaljuk. Továbbá egészséges a tojásos ételek fogyasztása, pl. omlett sonkával, szibériai omlett lecsó val, vagy spenóttal. — Állítson össze egy vasárnapi ebédet, mely tápláló és nem hizlal. — Zöldségleves, sültcsirke rizzsel, káposztával körítve, esetleg vegyes salátát adhatunk hozzá. - JOZEF SLUKA