Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-26 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Termőföldjeink védelme z Üstí nad Orlicí-i Járás kifejezetten iparimezőgazdasági jellegű. A járás mezőgazdasági termelésének szerkezete többnyire megfelel az ország jellegének. Mezőgazdasági területének nagysága 78175 ha, ebből 53 238 ha a szán tióföld. Földterületét 89 mezőgazdasági szövetkezet (egy szövetkezetre átlagosan 574 ha jut) és négy állami gazdaság (egyenként 5074 ha területtel) műveli meg. A Járásban cukorrépát, burgonyát és lent termesztenek, a fő növény mégis a gabona, amely a szántóterület 53 százalékát foglalja el. Az állattenyésztés területén a Járás a szarvasmarha-tenyésztés felé orientálódik. Az árutej termelése 1970-ben 66 millió litert tett ki, a járás első helyet foglal el az országban az abszolút tejtermelésben, harmadik helyen áll az 1 hektárra jutó termelésben és a hetedik helyet foglalja el az egy tehénre eső tejtermelésben. A párt- és az állami szervek konszolidációja után figyelmünket a CSKP XIII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtására összpontosítottuk, mélyen átérezve, hogy a mezőgazdasági termelés koncentrálása és szakosítása objektív szükségszerűség. E felszövetkezeti taggal. 1971-ben területi kooperációs társulásokat szer. veztünk, kidolgoztuk a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének programját, megválasztottuk a kooperációs tanácsokat és megkötöttük a megfelelő szerződéseket. így a növénytermesztés területén is megteremtettük az alapvető politikai, szervezeti, jogi és személyi feltételeket a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséhez. A dolgozók kezdeményezése teljes támogatást kapott a CSKP KB Elnökségének 1971 márciusi határozatában, majd ezt követően a CSKP KB elnökségi határozatának végrehajtása céljából a Mezőgazdasági Minisztérium bizottságokat hozott létre a járásokban, a kerületekben és magában a minisztériumban is. Egyidejűleg elhatározták, hogy minden kerületben kiválasztanak egy járást, és ezeknek az adatoknak az alapján kidolgozzák a mezőgazdasági termelés további, 1985-ig szóló koncentrációjának és szakosításának típustervét. A kelet-csehországi kerületben erre a célra az Ostí nad Orlicí-i járást választották ki. A termelés koncentrálásának és szakosításának tervezetét járásunkban a típusterv formájában dolgozták ki az országos metodika város közötti különbségek további kiküszöbölése. Bár csak e szakasz kezdetén vagyunk, mégis így összegezhetjük az általunk nyert első tapasztalatokat: 1. A mezőgazdasági termelés koncentrálásának és szakosításának további fejlődése nem mehet végbe spontán módon. Tervszerű, célirányos, szervezett folyamatnak kell lennie. Eszmei és személyi vonatkozásban járási és helyi pártszervezetek irányítása alá tartozik, szervezeti, gazdasági és műszaki vonatkozásban járási és helyi pártszervezetek irányítása alá tartozik, szervezeti, gazdasági és műszaki vonatkozásban pedig a járási mezőgazdasági igazgatóság irányítja. A párt vezető szerepe ebben a folyamatban objektív szükségszerűség. 2. A kooperáció célirányos és tervszerű megszervezése és irányítása érdekében össze kell állítani a mezőgazdasági termelési koncentráció és szakosítás további fejlesztésének tervét a járásban mintegy 15—20 évre. A tervezetben meg kell jelölni a célmegoldásokat, amelyeket elméleti számítások útján alapoztak meg, figyelembe véve a mezőgazdasági üzemek reális lehetőségeit. A tervezet legyen a termelés növekedését AZOLJAK adatok végrehajtásának legmegfelelőbb formája a mi viszonyaink között a kooperációs kapcsolatok további fejlesztése volt, ezen belül a mezőgazdasági üzemek és a szolgáltató vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok további fejlesztését tűztük ki célul. Kidolgoztuk a tojástermelés koncentrálásának koncepcióját a járásban a „Vajax" szövetkezeti vállalat további kibővítése révén. Ezenkívül 4 közös vállalatban kidolgoztuk a malacnevelés és a sertéshústermelés koncentrálásának programját. A növénytermesztés belterjesítési koncepciójának kidolgozása folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a kitűzött feladatok elérése céljából kooperációs kapcsolatokat kell kifejleszteni a termelésnek ezen a területén ls, és hogy ez az út a szövetkezeti tagok számára megfelelő és elfogadható. A kooperáció lehetővé teszi az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szoros együttműködését a gépek és a mezőgazdasági objektumok ésszerű kihasználásában mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben, a szövetkező üzemek logi és gazdasági önállóságának megőrzésével. Járásúnkban az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közötti kooperáció felettébb időszerű, mivel ezek földterületei általában' határosak egymással. 1970 végén kampányt Indítottunk a kooperáció fontosságának és szükségességének megmagyarázására a növénytermesztés területén, annak további belterjesítése céljából. A kitűzött célokat és feladatokat fokozatosan megismertettük a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezető dolgozóival, a szövetkezeti vezetőségek tagjaival és végül valamennyi és az országos normatívák alapján, ami egyidejűleg lehetővé tette a javasolt metodika gyakorolt ellenőrzését. Ez a növénytermesztésre, az állattenyésztésre és a beruházásokra terjed ki. A kooperációs parcellákon meghatározták a mezőgazdasági növények termesztési struktúráját. Ezen egységen belül a kooperáció a komplex géprendszerek kialakítására irányul, az alapvető idénymunkák végrehajtása vagy meghatározott növények termesztése céljából. A parcellákon javasolják a gazdasági-technikai földrendezés végrehajtását, amennyiben a mezőgazdasági üzemek a növényi termékek egész termelését a kooperáció keretein belül összpontosítják. A járásban 17 kooperációs egység működik. Ezek 'közül a legkisebb 1887 ha szántófölddel rendelkezik, míg az egész mezőgazdasági haszonterület nagysága 2400 ha. A legnagyobb egység megfelelő adatai 6076, illetve 7335 ha. A maximális szakosítás elérése céljából e területeken csökkentették a termesztett növények számát, meghatározták az egyes növények minimális területeit, amelyek a komplex gépesítés megvalósításához szükségesek. A tervezet szerint két területen javasolják a cukorrépa termesztését, másik kettőn a tarlórépa, négyen a len, 12 parcellán pedig a burgonya termesztését. Gabonát és takarmánynövényeket minden egységben fognak termeszteni. A koncentráció és szakosítás tervének kidolgozásával most lépünk be mezőgazdaságunk általános átszervezésének második szakaszába, amelynek eredménye a mezőgazdaság Iparosítása, a mezőgazdaság és az ipar, a falu és a biztosító eszköz a folyó ötéves terv feladatainak megfelelően és biztosítsa a termelés további növelésének feltételeit a mezőgazdaság 1985-ig kidolgozott fejlesztési prognózisának megfelelően. 3. Az önkéntes részvétel módszere a kooperációban lehetővé teszi, hogy ezt a mozgalmat a mezőgazdasági üzemek legfelkészültebb dolgozói vezessék. Elő kell segíteni munkájukat, irányítani kell kezdeményező készségüket, támogatni kell őket a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak előkészítésében, hogy haladó nézeteikkel ne legyenek elszigetelve. 4. A kooperációs elvek gyakorlati végrehajtásáig meg kell nyerni a földművesszövetkezetek dolgozóinak kollektíváit. A pénzügyi, az anyagi eszközök és a munkaerőforrások bevitelét a közös kooperációs vállalatokba a szövetkezet közgyűlése határozza meg. 5. Fontos Idejekorán megoldani a jogi, a szervezési és a gazdasági problémákat és a nyilvántartás kérdéseit, figyelembe véve gazdasági jelentőségüket. Itt nem bizonyuknak elég erősnek a járás egyes erői, szükség van a központ gyors és hatásos segítségére is. 6. A kooperációba való belépés eldöntését olyan számításokra kell alapozni, amelyek kimutatják az új termelési módszerek előnyeit a régiekhez viszonyítva mind a kooperáció valamennyi részvevője, mind pedig az egész társadalom szempontjából. Ezek az előnyök a termelés növekedésében és a termékegységre eső költségek csökkentésében fognak megnyilvánulni. Dr. JÄN JIRASEK, az Ostí nad Orlicí-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője Igen örvendetes jelenség, hogy mezőgazdasági dolgozóink egyre nagyobb gondot fordítanak a szántóföldek megművelésére és a talajnak, mint a mezőgazdaság egyik legfontosabb termelőeszközének kihasználására. A helyes agrotechnikai beavatkozáson kívül országszerte több milliárdot fordítanak talajjavításra, hogy a társadalmi érdekeknek megfelelően a lehető legjobban kihasználhassák a földek termőerejét. A talajjavításra fordított összegek, ha nem is gyorsan, de megtérülnek. A tapasztalatok igazolják, hogy a megjavított, s a javítás után megfelelően megművelt és gondozott földeken igen eredményesen lehet termelni. Nem vagyunk olyan gazdagok mezőgazdasági termelésre alkalmas földekben, hogy egyetlen barázdáról ls lemondhatnánk. Ha közelebbről vizsgáljuk a problémát, sajnos, gyakran annak is tanúi lehetünk, hogy szántóföldjeink területe csökken, ami az utóbbi években mind nagyobb méreteket ölt. Szlovákia mezőgazdasági dolgozói ez idén 2 millió 619 ezer hektár földön gazdálkodnak. Ha ezt a területet az előző öt év átlagával öszszehasonlítjuk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy szántóterületünk csaknem 50 ezer hektárral lett kevesebb. Indokolatlanul nagy területkiesést jelent a falvakon folyó lakásépítés, de az új gyárak telepítésénél sem járnak el gazdaságosan. A Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésszakán mind a miniszteri beszámoló, mind a tanácskozáson felszólalt képviselők egyértelműen hangsúlyozták, hogy mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk további fejlesztése, élelmiszertermelésünk állandó növelése egész népünk ügye és egyik legfontosabb érdeke. Közös ügyünk tehát termőföldjeink védelme, javítása. Nem kevesebbről van szó, mint a szántóterület csökkenésének megakadályozásáról. Elég sűrűn mondogatjuk, hogy szeretjük szülőföldünket. A szülőföld szeretetéhez, megbecsüléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy védjük nemcsak szépségeit, hanem termőerejét ls. Biztosra vehetjük, hogy a mezőgazdaságunkkal, élelmiszeriparunkkal szemben fokozódó társadalmi igények a jövőben tovább fognak emelkedni. Már magában az a tény, hogy élelmiszerfogyasztásunk növekedését hazai termelésből kell biztosítanunk újabb erőforrások, tartalékok feltárását teszi szükségessé. A tudomány és technika még tökéletesebb alkalmazása, a mezőgazdaság műszaki fejlődésének meggyorsítása, a vezetés színvonalának emelése, a szakember-hiány pótlása a tartalékok kiapadhatatlan forrását jelenti. A tartalékok kihasználásának egyik szép példájával találkozhatunk az Ipoly-menti szövétkezetekben és a Velký Krtíš-i járásban, ahol az utóbbi években tervszerűen foglalkoznak a talajjavítással és a termőföldek táperejének növelésével. A Járás szövetkezetel és állami gazdaságai saját eszközeikből ez idén 20 millió koronánál is többet fordítanak a talajszerkezet megjavítására, újabb termelési ágak kialakítására. A hagyományos eljáráson kívül számos akció folyik ígéretteljesen a talajjavító szövetkezeteken belül állami támogatással. Plachtlnce határában például több mint 300 hektárt tesz ki a lejtős, lankás terület, amely szántóföld gyanánt kevésbé volt hasznosítható. A talajjavítás keretében ezen a számottevő területen terraszos megoldással szőlőt és gyümölcsfákat telepítenek. Cebovce (Csáb), Kosihovce (Dacsókeszi) és Závada határának lankáin 150 hektár szőlő és gyümölcsös, Horná Strehová lejtőjén pedig 20 hektár már a .következő évben megteremti e szövetkezetek jövedelmező gazdálkodásának feltételeit, jelentős mértékben hozzájárulva a gyümölcsfogyasztás hazai termelésből történő biztosításához. Igaz, a talajjavítás nem olcsó dolog, az Igényes beruházások meghaladják egy-egy szövetkezet erejét. Äm az a kezdeményezés, amelyet az Ipoly menti szövetkezetek Nová Vesen (Apátújfalu), Ipelské Predmostien (Ipolyhídvég), Kleňanyn (Kelenye) az összefogás eredményeként tesznek további 250 hektár szikes, terméketlen talaj feljavítására, a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítésére irányuló igyekezetet dicséri. Gépek, korszerű eszközök, vegyszerek, műtrágyák mind nagyobb mértékben és választékban állnak gazdaságunk rendelkezésére. Ezek segítségével könnyebbé és gyorsabbá tehetjük a gyenge minőségű talaj megjavítását is. Mezőgazdasági termelésünk fokozásának jelentős tartaléka, a talajjavítás, a termőföld védelme és a helyes taíajerőgazdálkodás lehetősége nem maradhat kihasználatlanul. SZOMBATH AMBRUS