Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-03 / 260. szám, péntek

A szovjet film ünnepnapjai A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., valamint a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából országszerte sokrétű és tartalmas rendezvényekre kerül sor. Hazánk kulturális életében évről évre kimagasló eseményt jelentenek a barátsági hónap keretében megrendezett szovjet filmek ünnepi bemutatói, melyeket neves szovjet filmművészekből álló küldöttség látogatása avat eseménnyé. X műsor változatos, sokat ígérő, méltán szá' míthat a közönség fokozott érdeklődésére, hiszen valamenynyi mű a szovjet filmművészet reprezentáns alkotása, mely a nézőket újabb ismeretekkel és művészi élményekkel gazdagítja. A szovjet filmnapok ünnepélyes megnyitására a bratislavai Hviezda filmszínházban november 3-án, pénteken este kerül sor. Ebből az alkalomból bemutatják a Tűz megszelídítése című kétrészes filmeposzt, a XVIII. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál nagydíjával kitüntetett alkotást. A Danyiil Hrabrovickij rendezte mű azon tudósok és konstrüktőrök munkáját tárja elénk, akik az emberiségnek először mutatták meg a világűr felé vezető utat. A film középpontjában a tudomány, a kutatás áll; a rendező Andrej Baskircevnek, az első szovjet űrrakéták főkonstruktőrének életét eleveníti meg. Az életrajz meglehetősen szabadon és regényesített formában több mint négy évtizedet fog át: az első sikertelen kísérletektől a sikeres űrrepülésig bemutatja az űrrepülés történetét. Az alkotás híven érzékelteti azt a nemes törekvést, mely egyetlen ügy, a szovjet űrrepülés megteremtésére irányul. A nagy érdeklődéssel várt alkotásban nagyszerű színészek segítik a rendezői szándék valóra váltását. Baskircev tervezőmérnök szerepét Kirill Lavrov alakítja, aki a díszbemutatón személyeken is megjelenik. Ünnepi műsorként vetítik majd a mozik a Felszabadítás című ötrészes történelmi filmeposz IV. és V. részét, Harc Berlinért és Az utolsó roham címmel. A monumentális filmCiklus kockáin megelevenedik a fasizmus teljes összeomlásához vezető háború számos emlékezetes fejezete. Az alkotók — jurij Ozerov rendező, Jurij Bondarev és Oszkár Kurganov forgatókönyvírók — a panoráma filmtechnika adta lehetősége teljes kiaknázásával dokumentumigényű, korhű alkotást készítettek a sorsdöntő eseményekről. A filmkrőnika bravúros tömegjelenetek és aprólékosan kidolgozott képmontázsok hatásos feldolgozása, a második világégés hiteles rekonstruálása. A szerzők szigorúan ragaszkodtak a történelmi tényekhez, nem kendőzték azokat az eseményeket sem, melyek ezldeig ismeretlenek voltak a nyilvánosság előtt. S ez a műFÉNYKÉPVERSENY A CSSZBSZ KB, „A Szovjetunió 50 éve" kiállítás, a Csehszlovák Újságírók Szövetsége, valamint a CSSZK és az SZSZK fényképészszövetségei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója és a Szovjetunió fennállása 50. évfordulója ünnepségeinek alkalmából „nagy fényképészversenyt" hirdet. Az A-csoportban SUU tó! 3000 koronáig terjedő összegben 15 díjat osztanak ki. A versenyben „A béke és a nemzetek közötti barátság" és „A csehszlovák—szovjet barátság" témára készített felvételeket fogadják el. A B csoportban „A Szovjetunió 50 éve" témára készült legjobb felvételért folyik a verseny, amely a szokástól eltérő módon örökfti meg Csehszlovákiában a Szovjetunió félévszázados fennállása ünnepségeinek légkörét. Ebben a kategóriában 500—5000 koronáig terjedő értékben tiz díjat ítélnek oda. A C-csoportban a Szovjetunió 50 éves fennállása alkalmából készült kiállításokról tanúskodó felvételeket sorolják. A díjak hasonlóak, mint a B-csaportban. A felvételek lehetnek színesek és fekete-fehérek. Az előírt méretek 18X24 vagy 30X40. A fényképeket „Fotusňťaž" (fényképverseny) megjelöléssel ellátott borítékban a CSSZBSZ Szövetségi Központi Bizottságának címére kSIdjék — Praha 1, Smetanovo nibr. 18. Kirill Lavrov a Tűz megszelídítése című szovjet filmeposz főszerepében. vészi igényességgel párosuló hitelesség teszi a filmet érdekessé és lenyűgözővé. A filmbemutató egyik legérdekesebb alkotása Jurij Iljenko „Fekete tollú fehér madár" című, az 1971. évi moszkvai fesztiválon aranydíjjal kitüntetett költői szépségű drámai története. A színes film Ukrajnában, a kyjevi Dovzsenko-stúdióban készült, s egy Kárpátokon túl élő bukovinai parasztcsalád egy évtizedét jeleníti meg. A szegény család sorsán keresztül elevenedik meg a bukovinai nép küzdelme a második világháború előtt és után, bemutatva, hogyan kerültek a család gyerekei a barikád két oldalára. A rendező különös érzékenységgel, sajátosan közelítette meg a nemzeti történelmet, híres elődjei Dovzsenko és Paradzsanov útját járva művében a folklór é* a népballada elemeit ötvözi eggyé. A szovjet film ünnepnapjai során láthatjuk a Kezed melegével című grúz filmet is, amelyet apa és fia, Sota és Nodar Managaradze rendezett. A tbiliszi fesztiválon díjat nyert film egy grúz parasztasszony, illetve családja sorsán keresztül napjaink legidősebb nemzedékének életét mutatja be: a megpróbáltatásokkal és nehézségekkel teli küzdelmes évektől az Októberi Forradalmon, a mensevikek és a bolsevikok harcán át a nyugodt és békés máig. A prózainak tűnő történetet sajátos líra, költőiség, és egyszerű aszszony mély életbölcsessége hatja át. Nyikolaj Gubenko színész rendezői bemutatkozása A katona visszatért a frontról című film, mely a háború utolsó heteibe kalauzolja a nézőt. 1945 februárja van; a harcok nyugati irányba tolódtak, de a háború a Szovjetunió területén szomorú emlékeket hagyott: leégett falu, riasztó csend, nyomasztó légkör, sebesült-transzportok, elveszett hozzátartozók... A film bensőséges lírával átszőtt, mélységes humanizmust árasztó történet. Orosz föld a címe Nyikolaj Moszkalenko legújabb filmjének, mely egy vidéki aszszony történetét mutatja be — meggyőzően és megrázó képekben. A filmben olyan ismert szí nészek szerepelnek, mint Nonna Morgyukova, Vlagyimir Tyiho nov és Inna Makarova. Martin Tapák szlovák rendező Alexander J. Karpov rendezővel együtműködve vitte filmre Ján Nálepka kapitány élettörténetét. A nemzeti hős emlékének szentelt film a bratislavai filmstúdió és a minszki Bielorusz-Filmstúdió együttes vállalkozása, s célja, hogy életközeibe hozza Nálepka kapitányt, aki az ukrajnai hegyekben a szovjet partizánokkal a fasiszták, a náci betolakodók ellen harcolt. A holnap már késő lesz címei műsorra kerülő film bemutatja, hogy az egyszerű szlovák tanítóból lett katonatiszt hogyan került kapcsolatba a megszállt fehérorosz lakossággal, miként vált aktív fasisztaellenes harcossá. A film a két nép történelméből egy fejezetet kiragadva megmutatja, múltunkban mi a közös, mi köti össze a két nemzetet. Koprodukciókról lévén szó, mi sem természetesebb, minthogy az alkotócsoport és a szereplőgárda is szovjet és hazai művészekből áll. Szovjet—svéd koprodukcióban készült az Ember a túlsó oldalról című film, mely megtörtént eseményt dolgoz fel. Az 1920. évi gazdasági blokád éveiből meríti témáját, amikor a kapitalista államok nem akarják elismerni a szovjet kormányt. Az autentikus filmben Vjacseszlav Tyihonov és a svéd Bibi Anderson játssza a főszerepet. Nyikolaj Szanisvili grúz rendező Esti alkonyat címmel vitte filmre a Daisi című grúz operát, Zakarij Paliasvili szerző munkáját. Alekszej Batalov, a népszerű szovjet színész a közelmúltban rendezőként is bemutatkozott. Debütáns munkája, A játékos, Dosztojevszkij regénye alapján készült, s minden bizonnyal nagy közönségsikert arat. A filmforgalmazók nem feledkeztek meg a könnyebb fajsúlyú filmek kedvelőiről és az ifjúságról sem. Az ünnepi filmbemutatók keretében vetítik a Remek fickók című krimi vígjátékot és a 24—25 nem tér vissza című izgalmas kalandfilmet, mely egy különleges gyógyszer elrablása körül bonyolódik. Tudományos-népszerű film a Grúzia, mely dokumentumhűségű képek segítségével bemutatja a természeti kincsekben és szépségekben rendkívül gazdag, nagymúltú országot. A hagyományokhoz híven az idén is újra műsorra tűzik a szovjet és orosz filmművészet számos klaszikus alkotását. Az ünnepi bemutatókon kívül gyermegfilmfesztivált, kiállításokat és egyéb filmszemléket is rendeznek. TÖLGYESSY MARIA NAGY ÉRDEKLŐDÉS ELŐZI MEG A SZOVJETUNIÓ PRÁGAI KIÁLLÍTÁSÁT Néhány nap múlva megnyílnak a prágai Fučík Park kongresszusi palotáinak kapui, hogy fogadják a világ első szocialista országának fél évszázados múltját szemléltető kiállítás első látogatóit. A CSSZSZK kormányának védnökségével megrendezett „Szovjetunió 50 éve" című kiállítás egyes részei jelenetszerűen, időrendi sorrendben kapcsolódnak majd egymáshoz, hogy logikusan megmagyarázzák a Szovjetunió politikáját és betekintést nyújtsanak gazdasági és tudományos életébe, bemutassák technikáját, népeinek egyre fejlődő életszínvonalát. A saját szemünkkel győződhetünk meg róla, hogy a Szovjetunió a világ első országa, mely megoldotta nemzetei és nemzetiségei egyenjogúságát és biztosította testvéri együttélésüket. A kiállításon a Szovjetunió sikeres békeharcának is lépten-nyomon tanúi leszünk. A prágai kiállítás iránt Itthon és külföldön is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Külügyminisztériumunk a bemutató előkészületeiről — Franciaországot, Angliát, Olaszországot és az USA-t beleértve — rendszeresen húsz országot tájékoztat. Ez a tény is Indokolttá teszi a szakemberek várakozását, mely szerint a kiállításnak legalább egy millió látogatója lesz. —km— Az eredményék dicsérik majd az akciót MINDENKI SZÁMÁRA ÉRTHETŐ Peter Colotka elvtárs, az SZSZK kormányelnöke nagyra értékelte a Szlovákiai Nőszövetség kezdeményezését „A jó ötlet aranyat ér" mozgalom meghirdetéséért, fejlesztéséért, valamint azoknak a tartalékoknak a felkutatásáért és kihasználásáért, . amelyek megkön'ynyítik a dolgozó nők munkáját. Ma már azt is közölhetjük, hogy az SZSZK kormányelnöke a kormány költségvetéséből 350 ezer koronát irányzott elő az akcióban részt vevő járások, falvak és a legjobb szervezők megjutalmazására. De az egyes minisztériumok (például a kereskedelmi minisztérium új üzlethelyiségek szerzéséért stb.) is jutalomban, prémiumban részesíthetik a legjobbakat. Ez bizonyára még jobb munkára ösztönzi azokat, akik szívügyüknek tekintik a mozgalom sikerét. Habár eredményekben eddig sem volt hiány. A jelentésekben ilyesmiket olvashatunk: Ilyen boltunk még nem volt, ennyi meg ennyi négyzetméterrel bővült községünkben az eladási, illetve a raktározási terület, sikerült visszaszereznünk olyan épületeket, amelyek azelőtt a kereskedelmet szolgálták, magántulajdont vásároltunk meg, a kivitelezés önsegéllyel történt, a Z-akció keretében építettük fel, kis költséggel átépítettük stb. Az ilyen hangzású levelek örömet szereznek, s arról tanúskodnak, hogy az akció sikeres lefolyását a nemzeti bizottságok és a szolgáltatási vállalatok is a szívügyükön viselik. Ám az akció megszervezéséért a dicséret mindenekelőtt a Szlovákiai Nőszövetséget illeti. Ezzel kapcsolatban megemlítenénk azokat az elismerő szavakat is, amelyeket Gusta Fučíková, a Csehszlovák Nőtanács elnöke, a szocialista országokat képviselő nők nemrég lezajlott találkozóján a Szlovákiai Nőszövetségnek erről az akciójáról mondott. „... Egy pillanatra szeretnék megállni annál a széles körű akciónál, amelyet a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága indított el, s amelyet Igen találóan neveztek el „A jó ötlet aranyat ér" mozgalomnak. Ezt a szólásmondást jól ismeri népünk, mindenki számára érthető. Ennek keretében a falvak és a városok polgárai, vezetői, valamint képviselők rendszeresen megvitatják azokat az ötleteket, javaslatokat, melyeket egyének vagy szervezetek a dolgozó nők munkája megkönynyítése érdekében tettek, s ha módjukban áll: önsegéllyel, vagy helyi forrásokból meg is valósítják. Azokban a falvakban, városokban, ahol bekapcsolódtak ebbe az akcióba, máris javulás észlelhető a kereskedelem, az intézményes gyermekgondozás, a közétkeztetés, a kulturáltabb életmód és számos más téren. A jó ötlet aranyat ér" mozgalmat a sajtó, a rádió és a televízió dolgozói is támogatják. Ezt tanúsítja az is, hogy több újságírót, aki bekapcsolódott a mozgalom népszerűsítésébe, Jožka Jabürková és Július FuCík-díjjal tüntettek ki. A Szlovákiai Nőszövetségnek ezt az akcióját nagyra értékeljük azért is, mert a szlovákiai asszonyok jó összeköttetést teremtettek a nemzeti bizottságokkal, az egyes vállalatokkal. S továbbá azért is, mert ebben a konkrét, közérdekű munkában látjuk a politikai nevelőmunka, s ezen felül a választási program megvalósításának egyik útját. EGY KIS VISSZATEKINTÉS • Megkérdeztük Miloš Martoš mérnököt, az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának dolgozóját, aki a „A jó ötlet aranyat ér" mozgalom koordináló bizottságának tagja, hogy miként tekint az eddig elért eredményekre, hol merülnek fel problémák, mit lehet még tenni, hogy az eredmény minél nagyobb legyen? — Minisztériumunk címére lassan beérkeznek az egyes járásokból, a helyi nemzeti bizottságoktól, de a vállalatoktól és a kereskedelmi szervezetektől azok a jelentések, melyekben értékelik, milyen eredményeket értek el az akció egyes versenyfeladatainak teljesítésében. Vannak olyan járások is, melyek csak most neveznek be a versenybe. Az eddig beérkezett jelentések tanulmányozása után arra a megállapításra jutottunk, hogy országos viszonylatban három versenyszámban értünk el jó eredményeket. Az üzlethelyiségek visszaszerzésében, az új üzlethelyiségek és közétkeztetési helyiségek építésében és a forgalmas útvonalakon az alkoholmentes italok éjjeli árusításának ^bővítésében. Több levél, jelentkezési ív vagy értékelés arról tanúskodik, hogy a vállalatok, a szervezetek és a nemzeti bizottságok rendkívüli aktivitással igyekeznek javítani a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. S örü. lünk, hogy hozzáállásuk ehhez az akcióhoz pozitív, s elsősorban azért, mert saját lehetőségeiken belül saját forrásaikból igyekeznek javítani- a helyzeten. • Melyik járást állítaná példaképül a többi elé? — A Dolný Kubín-í járást. S ebben a járásban is a Trstenái Fogyasztási Szövetkezetet. Ebben a fogyasztási szövetkezetben részletesen kidolgozott terv szerint fogtak hozzá a munkához. Először felmérték, mire van szükség, utána mérlegelték a lehetőségeiket, hogy mit tudnak önsegéllyel, a Zakció keretében építeni, milyen magántulajdonban levő épületet vásárolhatnának meg. Az eredmény? Az év végéig az árusítási területet ötszázhatvanöt négyzetméterrel, a raktárterületet ötszázhetvennégy négyzetméterrel bővítették. Ezenkívül javítani akarják az iskolákban, illetve az iskolai étkezdékben nyújtott szolgáltatásokat. Eddig tizenhat iskolában kezdték meg a tej- és ,tízórai árusítását és több félkészáruüzletet nyitottak. • Az év végéig még két hónap van hátra — azután számba vesszük, hogy mit végeztünk „A jó ötlet aranyat ér" mozgalomban. Önök mit tehet' nek ez alatt a két hónap alatt az akció nagyobb sikeréért? — Elsősorban a már megkezdett építkezések mielőbbi befejezését szorgalmazzuk. Igyekeznünk kell, hogy a tél ne érjen bennünket váratlanul, s a boltokat, közétkeztetési üzemeket, raktárakat mielőbb átadjuk rendeltetésüknek. Sietünk rendbe hozni azokat a helyiségeket, amelyek egyszer már kereske» delmi célt szolgáltak, s az év folyamán újra sikerült vissza* szereznünk. Itt megjegyzem, nem vettünk át olyan épületeket, amelyek árusítás céljaira már nem felelnek meg. Aztán majd elkészítjük az év mérlegét, hogy az év folyamán mit végeztünk el a meghirdetett verseny keretében. SIKERÜLT Nemrég a Malackyi Városi Nemzeti Bizottság vezetőitől kaptunk levelet, amelyben arról értesítenek, hogy ők is bekapcsolódtak „A jó ötlet aranyat ér" mozgalomba. Mégpedig azzal, hogy a nemzeti bizottság épületében kifőzdét és éttermet rendeztek be. Erre a célra egy raktárhelyiséget és a levéltárat alakították át. Ezek a helyiségek egyszer már szolgáltak étteremként a volt jnb és a mezőgazdasági tanonciskola alkalmazottai számára. Az újra étteremként szolgáló helyiségben naponta 230-an étkeznek, közöttük számos nyugdíjas. MARGITA PLIŠTILOVÁ