Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-19 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

52 millió A Szovjetunióban az idén mintegy 52 millióan töltik szabadságukat üdülőkben vagy gyógyszállókban. Csu pán a szakszervezetek keze lésében körülbelül 3400 gyógyszálló, üdülő, turista ház, kemping és szálloda üzemel. A Szovjetunió Egész ségügvi Minisztériumának és más főhatóságainak felügye­lete alá is tartoznak gyógy szállók és üdülési célokat szolgáló létesítmények A je­lenlegi ötéves tervidőszak­ban nagymértékben bővítik a gyógyszállók és üdülők hálózatát, mégpedig nem­csak a Fekete-tenger part­ján, hanem a Szovjetunió más' vidékein is. A szibériai és távol-keleti üdülőhelyek fejlesztését szolgáló beruhá­zások értéke kétszerese an­nak az összegnek, amit a nyolcadik ötéves tervidő­szakban fordítottak erre a célra. A tapasztalatok sze­rint a beteg számára meg­szokott éghajlati viszonyok között sokkal eredménye­sebb a gyógykezelés. A szakszervezeti gyógyszállók és üdülők az új ötéves terv­Időszakban 237 000 férőhely­lyel gyarapodnak. (SZOVJETUNIÓ) Egy bulgáriai kígyóvadász Kígyóvadászok A trópusi országokban, minde­nekelőtt Indiában évenle em­berek ezrei halnak meg mér­ges kígyók marása következ tében. Mig a kígyómérget ma többnyire kígyófarmokon nye rik, még mindig akadnak bá tor férfiak, akik mérgesklgyö vadászatra vállalkoznak. Pél­dául Bulgária hegyeiben min­den évben számos viperát fog­nak, amelyek mérgét azután a gyógyszeriparban használják fel. (NBI) Oroszlánban nincs Visszavonulni, vagy. „Üdvözlet a halálra ítélt­től" — valahogy ilyen for­mán mutathatnák be elcsüg­gedt filológusok kedves tan­tárgyukat, a latin nyelvet. A XIX. század közepe óta, ami­kor a természettudományok és a modern nyelvek sike­res rohamot intéztek a „hu­mán" tárgyak egyeduralma ellen, a gimnáziumokban ál­landó visszavonulásban van­nak a klasszikus nyelvek, a latin és a görög. Valamikor régen az óraterv oroszlán­részét foglalták el. Ma ezek­nek a nyelveknek a tanító­mesterei — mint ez évi kongresszusuk zárónyilatko­zatából kiderül — már csak azt követelik, hogy ismét ve­zessék be a latint a gimná­zium első osztályától, a gö­rögöt pedig a felső tagozat­ban. Ezt a szerénységet nem annyira a belátás, mint in­kább a külső kényszerítő körülmények diktálják. Még a klasszikus nyelveket okta­tó gimnáziumokban is nehéz egy görög tanfolyam indítá­sához elegendő tanulót ta­lálni. Ez az irányzat azonban nem korlátozódik csupán a Német Szövetségi Köztársa­ságra, hanem Franciaország­ban, sőt Olaszországban ls érvényesül. Az egyetemek Az európai állatkertek év­tizedek óta már alig impor­tálnak oroszlánokat. Az utánpótlásról maguk gon­doskodnak. A lipcsei állat­H kert, ahol már több mint kétezer oroszlán született, még Afrikába is szállít oroszlánokat. (NBI) csupán a gimnáziumokat kö­vetik, amikor hallgatóik többségétől már nem köve­telik meg a latin nyelv Is­meretét. A holt nyelvek újabb agó­niája főleg arra vezethető vissza, hogy ma már tartha­tatlanok azok az érvek, amelyekkel előnyeiket alátá­masztották. A görög és a latin oktatását egykor a nyugati kultúra és hagyomá­nyok fenntartása egyetlen lehetőségének tekintették. Ma már nemigen látják be, miért kellene a középisko­lákban évekig egy vagy két nyelvet tanulni csupán azért, hogy eredetiben olvashassuk a klasszikusokat. A görög filozófusok, vagy a római történészek műveit kitűnő fordítások őrzik az utókor számára. A klasszikus nyelvek ok­tatói és művelői számára te­hát nem marad más hátra, mint vagy visszavonulni, vagy pedig meggyőzőbb di­daktikai célokat kidolgozni. Természetesen, bizonyos fog­lalkozások művelői továbbra ls nélkülözhetetlen marad mindkét nyelv ismerete, s Így ha korlátozottabb mérték­ben, de továbbra ls szerepel­ni fognak egyes középisko­lák tanterveiben. (DPA — Brief) Kuebler-Ross, a svájci szár­mazású professzornö, több mint 500, biztos halálra váró pacienssel folytatott eszmecse­réje után kijelentette: a hal­doklók 96 százaléka helytele­nítette az orvosok „humánus hazugságalt", és szívesebben vette volna, ha idejében meg­tudja az Igazságot. A Szövetségi Orvosi Kamara most szaklapjában vitára bo­csátotta ezt a problémát. Az első tanulmány szerzője, dr. W. Cyran utánajárt a kérdésnek, hogy miként kell bánni a ha­lál küszöbén álló páclensekkel. Vizsgálódásai során olyan megállapításokra jut, amelyek a betegek hozzátartozói számá­ra is Igen fontosak. Ezek a megállapítások alátámasztják a professzornö tételeit. Beszélgetéseiből a profesz­szornő azt a következtetést vonta le, liogy a betegek, az életveszélyes betegség kezde­tétől a halálig fokozatosan őt állapoton esnek át. Néha igen gyorsan, szinte órákon belül követik egymást ezek a foko­zatok, sokszor azonban napo­kig, sőt hetekig ls eltart a fo­lyamat. Az első fokozat a ta­gadás: „Nem, ez nem lehet igaz, ez nem történhet meg ve­lem." Ebben az állapotban ér­zi először a páciens, hogy kör­nyezete elhallgat előtte vala­mit. A második fokozatban ha­Humánum és „humánum" rag vesz erőt rajta. „Miért pont én?" — teszi fel magá­nak és a világnak a kérdést, és kezdi rossz szemmel nézni ápolóit és hozzátartozóit. Eb­ben az esetben a legokosabb lenne, ha a betegnek megen­gednék, hogy kibeszélje vagy kisírja magát és némileg meg­könnyebbüljön. Így a szoká­sosnál Jóval kevesebb Idegcsil­lapítóra lenne szilkség. A harmadik fokozatban a pá­ciens meg akarja beszélni ál­lapotát az orvossal, a hozzá­tartozóival. Ekkor már közel van ahhoz, hogy belenyugod­jék a sorsába, de még Időre van szQksége, hogy mozgósítsa minden energiáját az utolsó órákra. A negyedik fokozat a depresszió: a haldoklón mély­séges levertség és szomorúság vesz erőt. Végiggondolja, mi mindentől kell megválnia és ez olyan bénítón hat rá, hogy sok esetben már beszélni sem képes. Az orvosoknak és hoz­zátartozóknak ezt az állapotot okvetlenül megértéssel kell kfczelniOk. Rendszerint elegen­dő, ha látogatóba jövő házas­társ szótlanul megszorítja a beteg kezét, és így marad mel­lette egy darabig. Szépen hangzó frázisok senkin sem se­gítenek. Az ötödik és utolsó fokozat­ban a beteg belenyugszik sor­sába, akceptálja a halált és mindennel teljesen megbékül. Mivel a legtöbb ember kórház­ban hal meg. és magányosan meghalni senki sem akar, Igen fontos, hogy a hozzátartozókat idejében értesítsék a halál kö­zeledéséről. (MÜNCHNER MERKÚR) - r A COLOSSEUM IS... Biztonsági okokból és a műemlékvédelem szolgálatá­ban Rómában lezárták a lá­togatók elől a Fórumot és a Palatinus dombot. Néhány nap múlva osztozott sorsuk­ban a Colosseum is. A húsz évszázados épület körül rendkívül nagy a forgalom. S amire az idő nem volt ké­pes, azt kikezdték a teher­gépkocsik, az autóbuszok. Szakemberek attól tartanak, hogy a hatalmas ókori épü­let alapzata megrendült. A helyzet megállapításáig a Colosseumot is csak kívülről csodálhatják a turisták. Az idegenforgalmi hatóságok javaslatot terjesztettek elő, amely szerint egyetlen be­járata, a 75-ben készült, úgynevezett Vespasianus ka­pun mégiscsak beengednék az érdeklődőket, hogy fogal­mat alkothassanak a Colos­seum belsejéről (ĽEUROPEO) NYOLCÉVES FILMMÜVÉSZND Lejla Zulfugarova bakui kislány még csak az első osztályba jár, de már ismert művésznő. Az Azerbajdzsán televízió nemrég „Lejla és barátai" címen filmet készí­tett róla. Lejla Oktaj Zulfugarov ze­neszerző lánya. Már négy­éves korától énekel. Tiszta, csengő hangja és magas színvonalú művészete rabul ejtette a bakui tv-nézőket. Jelenlegi repertoárja 25 dalból áll. A dalokat az apja írja számára. E rövid zenei novellák a hallgatókat a gyermekálmok világába va­rázsolják. Lejla erdei, álla­tokról, a gyermekmesék hő­seiről, a gyönyörű bakui metróról, a Kaspl-tengert szántó hajókról énekel. A kis művésznő azer­bajdzsán, orosz és bolgár nyelven adja elő dalait. Ven­dégszerepelt már Grúziában, Örményországban és Moszk­vában. A bakui gyermekek dal- és táncegyütesével Bul­gáriában is fellépett, és min­denütt nagy sikert aratott. (BAKONSZKIJ RABOCSIJ) Őfelsége bánata Ö császári felsége. Hohenzol­lern Lajos Ferdinánd, Porosz­ország főhercege, II. Vilmos császár unokája, az egykori né­met uralkodó család feje Nyu­gat-Berlin legelőkelőbb negye­dében, grunewaldi villájában ünnepelte 65. születésnapját. A főherceg elvesztette ugyan a volt császári ház vagyoná­nak az NDK területéhez került részét, de még mindig van mit aprítania a tejbe, mert jókora birtokai vannak az NSZK-ban, ezenkívül pedig három vár és egy nyugat-berlini kastély tu­lajdonosának mondhatja magát. Lajos Ferdinánd legnagyobb bánata, hogy négy fia közül kettő rangján alul nősült, egy harmadiknak pedig „polgári származású" lánytól vannak gyermekei. Így aztán a főher­ceg minden reményét nevének örökösébe, az ifjabb Lajos Fer­dinándba veti. Ettől a fiútól várja, hogy hozzáillő hercegnőt vezessen oltárhoz. A születésnapi ünnepség fénypontja egy házi koncert volt, amelyen a csaknem száz meghívott előkelőség előtt egy zenekar a főherceg saját kom­pozícióit mutatta be. Lajos Fer­dinánd ugyanis, mivel egyelőre uralkodói gondjai nincsenek, zeneszerzéssel üti agyon ide­jét. A nyugat-berlini • Geda­Chtniskricge harangjátéka is az ő szerzeménye, igaz, hogy az ehhez szükséges harangokat ő adományozta á templomnak. (MTI) Televízió az iskolában A Szovjetunió Művelődésügyi Minisztériuma az idei tanévre jóváhagyta a középiskolák szá­mára sugárzott televízióadások programját. A műsorokat tudo­mányos-pedagógiai központok kiemelkedő szakemberei dol­gozták ki. Több mint 500 adást terveznek az iskolai tanítási órák ideje alatt, 200-at pedig a tanítási időn kívül sugároznak majd. (NBI) Kijevben 550 autóbusz számára építenek garázst. Az üj épület leginkább cirkuszi arénához hasonlít, átmérője 160 méter. (CSTK—TASZSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents