Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-19 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

ZSAN KACÉR riportja a Szovjetunióból mxŔ. I , ' » kb * ; EKKÉNT HATÁROZOTT..." IVANOVO — a Szovjetunió legnagyobb textilipari központja. Moszkvától 300 kilométerrel északkeletre fekszik. Nemrégen ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, de már több mint 420 ezer lakosa van. A városi tanács irányltja Ivanovót. Részt vettem egyik legutóbbi ülésén, éppen azon, amelyen a város ötéves fejlesztési tervét vitatták meg. Hallottam, amint a terem csendjében az elnöklő ünnepélyesen kijelentette: — A városfejlesztési tervet megvitatva a tanács ekként határoz A VILÄG ELSŐ SZOVJETJE „A tanács ekként határoz..." — ez a kifejezés először éppen Ivanovóban, 1905 májusában hangzott el. Az 1905— 1907. évi első orosz forradalom idején az „orosz Manchesterben" — ahogyan Oroszország legnagyobb textilipari központját nevezték — alakult meg a dolgozó nép „teljhatalmú ideiglenes kormánya", a munkásküldöttek első tanácsa. Az ivanovói szovjet a körülmények véletlen egyezése folytán éppen annyi ideig állott fenn, mint a Párizsi Kommün — 72 napig. Ebben az időben ténylegesen ő volt a város ura. Történelmi okmányok tanúsága szerint a cári kormányzónak a tanács engedélyét kellett kikérnie ahhoz, hogy hirdetményeket nyomtathasson ki. Az 1905-ös szovjet képviselői a város' duma tagjait váltották fel a hatalom gyakorlásában. A cári Idők eme városi önkormányzatának 22 gyáros és 16 kereskedő tagja volt. A duma ilyen összeállítása nem volt véletlen: csak leg alább háromezer rubel értékű ingatlan tulajdonosának volt választójoga. Ilyenek Ivanovóban csak 517-en voltak, vagyis a városi lakosságnak még fél százalékát sem tették ki. Az Ivanovói városi tanácsot jelenlegi összetételében a 18 éves korukat betöltött állampolgárok közvetlen és titkos szavazással két évre választották meg. A lakosság összes rétegeit képviselő küldöttek 67 százaléka munkás. HOGYAN DOLGOZIK A TANÁCS — Milyen jogaik vannak a jelenlegi városi tanácsoknak? — kezdtem beszélgetésünket Vera Tyihomirovával, az ivanovói városi tanács végrehajtó bizottságának titkárával. — Ok intéznek minden városi ügyet, — válaszolta Tyihomirova. — Irányítják az állami, gazdasági és szociáliskulturális építést, a városi hatáskörű igazgatási szervek, vállalatok, intézmények és szervezetek munkáját. A városi tanács képviselői határozzák meg a városi költségvetés bevételeit és kiadásait ... — Hogyan dolgozik egy képviselő? Megbízatását átvéve búcsút mond-e üzemének, gyárának, építkezésének? — Nem. A képviselő előző munkahelyén marad. Képviselői kötelességeit társadalmi munkában végzi, vagyis szabad idejében. Csak egyes függetlenített képviselők működnek a tanácsban. Ezek rendszerint a végrehajtő bizottság Zoja Bohmanova szövőnő, városi képviselő. Nyikoláj Szavin, az ifjűságügyi állandó bizottság elnöke (balról a harmadik) diákokkal beszélget tagjai. A többiek csak az ülések idejére mentesülnek szolgálati kötelességeik teljesítése alól. — Ki intézi a tanács gyakorlati ügyeit az ülések között? — Az újonnan választott tanács első ülésén megválasztott végrehajtó bizottság. — Ogy tudom, hogy az ülésen, vagyis az összes képviselők közgyűlésén hozzák a legfontosabb határozatokat. Milyen gyakran jönnek össze ülésekre? — Évente többször. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a képviselők zöme más időszakban nem működik a tanácsban, hanem mindent a végrehajtó bizottság intéz. Az első, nálunk szervezésinek nevezett ülésen a tanács létrehozza a maga munkaszerveit — az állandó bizottságokat, amelyek szűk hatáskörrel létesülnek. Nálunk 15 ilyen állandó bizottság működik. Ilyen például a költségvetési-pénzügyi, ipari, építésügyi, kereskedelmi és közétkeztetési, közoktatási, egészségvédelmi, ifjúzát, hivatásbeli és társadalmi munkásságát. Az újonnan megválasztott képviselőt utasítják, milyen szükségletek kielégítését várják tőle. A jelenlegi öszszetételű ivanovói városi szovjet első ülése például ilyen utasítások megvitatásával foglalkozott. A választók 190 kívánsága közül 170-et elfogadtak, és hivatalosan bevettek a munkatervbe. Ezek a lakásépítésre, városrendezésre, az iskolák, kórházak, üzletek, művelődési intézmények számának növelésére vonatkozó kívánságok voltak. A képviselő megbízatásának egész ideje alatt szoros kapcsolatban áll választóival.-Ez a kapcsolat különféle formájú: a képviselő bizonyos órákban és napokban fogadja a választókat (senkit sem utasíthat vissza), minden ülés után találkozik a lakossággal, és hagyomá nyosan beszámol választóinak. A beszámoltatás idején a képviselő tájékoztatja a választókat óhajaik teljesítéséről, s arról, mivel foglalkozik 6 mint képviselő az adott pillanatban. Ülésezik a tanács ságügyl, kulturális-népművelési, társadalombiztosítási. A bizottságok a tanács egész megbízatási időszaka alatt szakadatlanul működnek. Az állandó bizottságok készítik a tanács határozattervezeteit és ellenőrzik a határozatok végrehajtását. CSALÄDPROBLÉMA A városi duma megoldatlan problémákat hagyott hátra az 1917 végén megválasztott ivanovói szovjetnek. A tervezés nélkül épített város alapjában túlnépesedett viskók halmazának tűnt. A gyárak nehéz munkakörülményei, az egészségtelen lakásviszonyok, kórházak és gyermekintézmények hiánya következtében Ivanovóban volt a legalacsonyabb az emberi életkor és oroszországi viszonylatban legnagyobb a csecsemőhalandóság. Minden tíz gyermek közül hatan egy évig sem éltek. A városgazdaság egyoldalúan fejlődött — csak a textilgyártás gyarapodott, amelyben főként nők dolgoztak. Ez pedig még egy bonyolult, népesedési problémát okozott. Ivanovót a „menyecskék városának" nevezték. A menyecskék sorsa azonban nem volt irigyelendő, jelentős részüknek nem volt lehetősége családalapításra. Ezért a nők bizonyos időt ledolgozva más iparközpontokba távoztak, ahol „személyi ügyük" megoldását remélték. Ez pedig nagyarányú, krónikus munkaerővándorlást okozott^, ami bárminő termelés átka. — A „családkérdés" megoldása csak úgy volt lehetséges, hogy férfiakat foglalkoztató Iparvállalatokat létesítettünk a városban, — mondotta Vitalij Avtonomov, a városi szovjet helyettes elnö ke. — Ezért egészen új gazdasági ágat kellett bevezetnünk. A városi tanács azonban képtelen volt e kérdéssel a maga erejéből megbirkózni, s ezért segítségért fordult a kormányhoz. Rövidé sen megkaptuk a szükséges eszközöket s a városban elkezdődött 15 gép- és fémfeldolgozó gyár építése. Ennek eredményeként a városban élő férfiak és nők aránya nagyjából megfelel az országos átlagnak. A KÉPVISELŐK BESZÁMOLTATÁSA Amikor a választók találkoznak képviselőjelöltjükkel, megismerik életrajRész vettem Anatolij Kokurinnak, a tőzegfejtő gépeket gyártó üzem villamoshegesztőjének, városi tanácsi képviselőnek a beszámolóján. Eleinte az ülés lefolyásáról beszélt, amelyen elfogadták a 31 millió 700 ezer rubel bevétellel számoló költségvetési tervet. — A fő eszközök a városi vállalatok jövedelemátutalásai, valamint a forgalmi adó formájában kerültek a költségvetésbe. Ezek teszik ki költségvetésünk négyötödét. A többi pénz a lakosság adója formájában folyik be. A költségvetési kiadások így alakulnak: 24 milliót (76 százalék) egészségvédelemre, közoktatásra és kultúrára, 5 millió 600 ezret a lakás és kommunális gazdaság fenntartására és városrendezésre, a többit a kereskedelem fejlesztésére, az adminisztratív apparátus fenntartására s egyebekre irányoztuk elő. Kokurin ezután rétért a választók kívánságaira. — Az önök kérésére felvetettem egy minyejevói új mosoda építésének kérdését. Előzetesen megvitattuk az állandó lakásbizottság ülésén. Örömmel közölhetem, hogy a küldöttek támogatták javaslatomat, és a mosoda építése egy hónap múlva megkezdődik. Ivan Zverjev, a város díszpolgára 1905-ben védelmezte az első munkástanácsot a rendőrüktől és a csendöröktől — Azt a javaslatot, hogy indítsanak új autóbuszjáratot Minyejevo és a déli település között, szintén felkarolták. A beszámoló után megkérdeztem Kokurint, mit tesznek a választók, ha követeléseiket nem teljesítik. — Visszahívják képviselőjüket. KÖZÖS ERŐVEL 1917-ben, röviddel az Októberi Forradalom után a szovjet kormány nagy összegeket irányzott elő Ivanovo általános fejlesztési tervének megvalósítására, amely a maga nemében az első volt az országban. Eltűntek a viskók, helyükbe sokemeletes kőépületek kerültek. Aszfaltozott városi utcák, parkok, sétányok létesültek. Noha az első általános terv már ré« gen megvalósult, a város ma is hatalmas építkezési terep. Ojabb és újabb lakónegyedek, Iskolák, kórházak, üzletek, közszolgáltatási üzemek tűnnek fel. A legutóbbi öt évben Ivanovóban összesen 30 ezer család költözött új lakásba, 40 ezer lakást pedig a városi költségvetésből teljesen átalakították. — Azelőtt nem tudtuk eléggé koncentrálni erőfeszítéseinket a városépítésben, — mesélte Vlagyimir Novikov, Ivanovo főépítésze. — Minden vállalat saját lakásalappal rendelkezett, és magának épített. Ennek következtében az építésre előirányzott összegek szétszó' ródtak, s ami a fő baj: nehéz volt megvalósítani a tervszerű városépítést. — 1971-ben azonban lényegesen kibővültek a városi tanácsok jogai, jóként városépítési kérdésekben, — folytatta Novikov. — Ma a vállalatok részesedési alapon kapcsolódnak be a lakásépítésbe, de a városi szovjet által jóváhagyott egységes terv alapján. Az ivanovóiaknak jelenleg 1995-ig terjedő új általános városfejlesztési tervük van, amelyet a lakosság összes csoportjai és rétegei kívánságainak figyelembe vételével állítottak össze. A század végéig Ivanovo mikrokörzetek sajátos komplexuma lesz. Mindegyiknek meglesz a maga „központja" iskolákkal, művelődési intézményekkel, üzletekkel, mozikkal, parkokkal. A gyárak és üzemek többsége a városon kívül reked, a többieket olyan légtisztító és hangszigetelő berendezésekkel látják el, hogy nem fogják zavarni a város lakóinak életét. A városnak természetes határai leszno^ — f^ivők. erdők, vízmosások. Az Ivanovói városi szovjetnek 450 képviselője van. Saját bevallásuk szerint nem tudnának oly operatívan és magabiztosan dolgozni, mint most, megoldani a város problémáit, ha nem támaszkodnának a nagyközönségre. A képviselőket 50 ezer aktivista — nem hivatásos instrukto., felügyeleti szervek, házbizottságok tagjai stb. segítik munkájukban. Az aktivisták közül sokan egykori képviselők, ugyanis a szovjet összetételének egyharmadát minden választás alkalmával meeúiítiák. Egyre több a gyermek a városban