Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-19 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

Százhúsz éves Fennállásának 120. év­fordulóját ünnepelte az Idén Surányban a cukor­gyár. Az ünnepi gyűlésen Ján Vitek igazgató a me­zőgazdasági miniszter he­lyettesétől ebből az alka­lomból átvette a „Kiváló munkáért" kitüntetést. A gyár dolgozói ebben az esztendőben is kitűnő gaz­dasági eredményeket értek el. Az árutermelést nyolc hónap alatt 102,7 százalék­ra teljesítették. Az eladást pedig 102,2 százalékra. Mérlegük aktív. A haszon­tervet 1 078 000 koronával túlteljesítették. Az állami kitüntetés átvétele alkal­mából még számos dolgo­zó részesült jutalomban. Az ünnepségen értékes fel­ajánlásokat jelentettek be a dolgozók. Többek között például azt, hogy az év elején tett vállalásukat fel­tétlenül túlteljesítik — leg­alább 217 ezer korona ér­tékű munkával. Száraz Pál Nem akármilyen Feljegyzések beszélnek arról, hogy a rómaiak Claudius császár parancsá­ra, a Fuclni-tó vizének el­vezetésére mintegy 6 ki­lométeres alagutat fúrtak. A közel 6 méter széles és 3 méter magas alagút épí­tésén állítólag 11 évig 30 ezer ember dolgozott. Nem új dolog, hogy a víz elve­zetése céljából alagutat ké­szítenek, ma mégis érde­kes látványszámba megy Koprovnicán (Kapronca) a Velký Krtíš-i (Nagykürtös) járásban, a Dolina Bánya közkedvelt üdülője közvet­len tőszomszédságában is láthatni ilyen alagutat. Ez az 1350 méter hosszú alag­út a Horné Strháre-i pa­tak vizét vezeti át a hegy alatt. A Dolina Bánya dol­gozói készítették 1964-ben, mert a patak vize a bánya bizonyos részein veszélyez­tette a fejtési munkálato­kat. Érdekes látnivaló ez az üdülő vendégei számá­ra, hisz rajta keresztiül át lehet nézni a hegy alatt, egyik völgyből a másikba. Böjtös János Tavalv óta Az ifjú turisták kerületi versenyén a kolárovói (Gú­ta) gyermekotthon nevelt­jei szerezték meg a győ­zelmet jelentő legtöbb pon­tot. Ugyancsak az otthon neveltjei aratták a legna­gyobb sikert a repülőmo­dellezők kerületi kiállítá­sán. Tavaly létesítették a gyermekotthont. Kezdetben 40, az év vége felé már 60, az idén 122 gyermek neve­lésével foglalkoznak leto Ladislav igazgató és mun­katársai. A különféle szak­körökben jól hasznosítják a gyermekek szabad Ide­jét. Cogola Frigyes Aki Komárnóban (Ko­máromban) ismeri a Hav­ran családot, tudja, hogy mind a négy testvér talpig férfi. Olyanok, akik vállal­ják a veszélyt. Ferenc elő­ször berepülőpilóta volt, jelenleg a Csehszlovák Lé­giforgalmi Vállalat főpiló­tája. Gábor a bratislavai Kablo egyik veszélyes mun­kaszakaszán műszerész. László a Csehszlovák Du­nahajózás egyik nagy ha­jójának gépésze. A legfia­talabb, Havran István, hu­szonhat éves, és hajóskapi­tány. Szerszámlakatosnak ké­szült, majd katonáskodás után az árvízvédelmi szol­gálat hajőgépésze volt. Amikor a hajógyárba ke­rült, már próbatechnikus­ként dolgozott. Hamarosan 200 lóerős motoroshajókra szóló kapitányi vizsgát tett. Többet akart. Ezért mun­kája mellett, már mint csa­ládos ember, a Komárnói (komáromi) Gépipari Szak­középiskolában folytatta tanulmányait. Majd a bra­tislavai révkapitányság vizsgáztató bizottsága előtt letette a csehszlovák Du­na szakaszra szóló kapitá­nyi vizsgát. Azóta önállóan irányít hatalmas hajókat is. Büszkén viselheti a ka­pitányt rangot, hisz idős, tapasztalt munkatársaival a hajógyár próba- és át­adási részlegén dolgozik, ahol bizony nem olyan könnyű helytállni. Igyeke­zetére jellemző, hogy leg­utóbb baggermesteri tanfo­lyamot ls végzett, mert tudja: már megkezdték a 400/200-as vedersoros kot­róbaggerek építését, s szük­ség lesz baggermesteri tu­dására is. A „kiskapitány" — ahogy munkatársai nevezik — 2700 tonnás motoros te­herhajó kapitányi hídján dolgozik egyébként, s biz­tos kézzel, komolyan látja el feladatát. Morovics Lajos Édesebb Kamenica nad/Hronom (Garamkövesd) fölött a Garam torkolátánál, mint­ha a két folyóból emelked­ne kl a Duna-kanyar bal oldalán a dombok sorozata, így nem csoda, hogy már a régi kövesdiek is szőlőt termeltek a dombok lan­káin. A húszas évek végén a védőszerek hiánya miatt tönkrementek a szőlősker­tek. Annak ellenére, hogy egyes helyeken elkerülhe­tetlen a fogatos és kézi munka, a hatvanas évek elején a szövetkezet ismét felújította a szőlőkultúrát. A 11 hektárnyi telepítésből 4,7 hektárt teraszos műve­lésre állított be. A domb­oldalak termésének cukor­tartalma 4—6 fokkal ma­gasabb a sík területek ter­mésénél. Gábris József Élményt jelentett A közelmúltban a Fifa­kovol Kovogmalt n. v. hat­napos kirándulást szerve­zett a Szovjetunióba. A ki­rándulás fő úticélja Kijev városa volt. A csehszlovák —szovjet határ átlépése után az első megállóhely Uzsgorod, majd a Kárpáto­kon túl a nagy síkságon áthaladva, Lvov városában kötöttünk ki. Este érkez­tünk ebbe az óriási forgal­mú, közel 900 000 lakost számláló város forgatagá­ba. Másnap délelőtt város­nézésre mentünk. Megte­kintettük a hősök terét, az óriási televíziós tornyot s a város többi nevezetessé­gét. Utunk ezután Kijev váro­sába vezetett. Itt fél napot szintén városnézéssel töl­töttünk. Megnéztük a „Vö­rös Egyetemet", ahol a vi­lág minden tájáról össze­sereglett fiatalok tanulnak. Láttuk a gyönyörű stadiont, metrót, valamint a Dnye­per partján az új városré­szeket. Fáradtságunkat a szépen rendezett, csendes parkokban pihentük ki. E párnapos szovjetunióbeli kirándulás a csoport min­den egyes tagjának kelle­mes élményt nyújtott. Sztankó László Ritka madár Európa legnagyobb ma­dara a túzok. Igazán ritka madár, hisz csak hazánk déli részeinek bizonyos te­rületein található. A ga­lántai vadászok megállapí­tották, hogy a járás terü­letén 117 túzok él. Főleg VlCany (Vágfarkasd), Ne­ded, (Negyed) Horné Sali­by (Sókszelőce), Velký Brob (Nagygurab) határá­ban. Lövésük tilos. Csak bizonyos esetekben ad er­re engedélyt a Mezőgazda­sági Minisztérium. Leg­utóbb a galántai honisme­reti múzeum dolgozói egyetlen példány lelövésé­re kértek engedélyt, mert szeretnék ezt a ritka ma­darat kitömni, és elhelyez­ni a múzeum ritkaságai kö­zé. Krajcsovics Ferdinánd Vasárnaponként, sőt néha még éjjelenként is dolgoz­nak a különben nappal is veszélyes munkaszakaszokon a Csehszlovák Dunahajőzási komárnói (Komáromi) kikö­tőjében, a ra'kolón. Három munkabrigád rakodómunká­sai. Mindegyik brigádnak 32 tagja van. Vezetőik Duri­na Peter, Petrók Ferenc és Horváth László. Mind a há­rom csoport még 1963-ban megkapta a „Szocialista mun­kabrigád" büszke címet. Az idő a legnagyobb ellenfelük, mert a megérkezett árut a lehető legrövidebb idő alatt kell kirakni. Jól harcolnak ellenfelükkel. Tavaly mindhárom brigád kü­lön-külön vállalta 890 000 tonna áru átrakását, s a költ­ségek 7000 koronával való csökkentését. Az áruátrakás tervét Petrók Ferenc munkacsoportja 100,8 százalékra, Horváth László brigádja 100,1 százalékra, Curina Péter csoportja pedig 102,8 százalékra teljesítette. A költségek csökkentésének tervét — az újítási javaslatok alkalma­zásával — mindhárom brigád 806,6 százalékra teljesí­tette. Példamutatásukkal elérték, hogy az idén már újabb h,ét munkacsoport versenyez a „Szocialista munkabri­gád" címért. Az üzem vezetősége, a szakszervezeti bizott­ság nagyra értékeli! munkájukat. Javasolták, hogy mind­három munkabrigád kapja meg a „Becsület-jelvény" I. fo­kozatát. Hamarosan meg is kapják. Kolozsi Ernő Még jobban Előtérbe kell helyezni a nevelés és a politikai mun­ka problémáit. Ez volt a célja a Komárnói (komá­romi) Városi Nemzeti Bi­zottságnak, amikor leg­utóbbi ülésén értékelte az elmúlt időszak tömegpoll­tikai munkáját, eredmé­nyeit, s mérlegelte, hogy az iskolán kívüli nevelés terén milyen feladatokat kell megvalósítani. Megál­lapítást nyert, hogy szá­mos rendezvény, több mint 15 ezer röpcédula kiadása, s a Minárik Sándor vezet­te hangszórós kör működé­se bizonyítja: eredményes munka folyik ezen a téren. A következő időszakban nagyobb figyelmet kell szentelni az egyéni agitá­ciós munkára. Az új lakó­telepek építésénél törődni kell azzal, hogy klubhelyi­ségeket, játszótereket is építsenek. Szükség van új tornatermek, uszodák, fe­dett sportpályák építésére is, mert ezeknek a létesít­ményeknek a működtetése biztosítja majd a nevelő­és politikai munka haté­konyságát. Ezeknek a lé­tesítményeknek a létreho­zása érdekében a városi nemzeti bizottság tanácsa mellett ügyintéző bizottsá­got szerveztek. Igy fogják megvalósítani azt a célki­tűzést, melynek lényege: még többet és lobban kell dolgoznunk a politikai ne­velőmunka terén. Bende István Yersenymozgalom A Rim. Sobota-i (rima­szombati) járás legnagyobb ipari üzemében, a hnúšfai vegyimüvekben is közele­dik az évvégi hajrá. Az ötödik ötéves terv első két esztendejének gazdasági mérlege igen kedvező. Két alkalommal is elnyerték a minisztérium vándorzászla­ját, s termékeikkel komoly hírnévre tettek szert a ha­zai és a külföldi piacokon. Az üzem vezetői az eddigi sikereket elsősorban an­nak tulajdonítják, hogy az utóbbi években megszilár­dult a munkafegyelem, fo­kozódott a dolgozók mun­kakezdeményezése, és szé­leskörűen kibontakozott a szocialista versenymozga­lom. Az elmúlt év során három munkacsoportot tün­tettek ki a „CSKP megala­kulása 50. évfordulója" el­nevezésű oklevéllel, és négy szocialista munkabri­gád kapott kiváló munká­jáért bronzjelvényt. A „Mindenki szocialista mód­ra" elnevezésű verseny­mozgalom keretében az üzem és környékének rendbehozásánál 3300 bri­gádórát dolgoztak le, mely­nek értéke meghaladja az 53 000 koronát. A hnúšfai vegyiművek dolgozói teljes mértékben magukévá tet­ték a CSKP XIV. kongresz­szusa és a Központi Bizott­ság februárt határozatait. Hacsi Attila Hajóskapitány Tíz év óta Stará Túrán fennállásának tizelik évfordulóját ünnepli a CHIRANA üzem által épített Szakszervezetek Háza. Az elmúlt tíz esztendőben itt több mint 500 filmelőadást, 65 különböző kiállítást, 25 színelőadást éš 48 más ren­dezvényt szerveztek. A gyermekek számára 508 filmve­títését, 160 szórakoztató délutánt, 50 bábszínházi előadást rendeztek, öt évvel ezelőt^ évi 55 000 látogatót tartottak nyilván. Tavaly már 72 000 volt a látogatók száma. Na­gyon tevékeny az amatőr fotósok klubja. Eddig 11 kiál­lítást rendeztek a klubtagok munkáiból. Mató Pál A legeredményesebb Ebben a gazdasági évben a legeredményesebben a Bieli (Bély) Állami Gaz­daság gazdálkodott a Král. Chlmec-i (Királyhelmec) Járásban. Bizonyítják ezt a következő adatok: 1970­ben búzából átlag 25, ta­valy 29, az idén már 31 métermázsa termett hektá­ronként. Árpából két évvel ezelőtt 23, tavaly pedig 31 métermázsa volt az átlagos hektárhozam. Az idén cu­korrépából terven felül 6 vagonnal többet szállítot­tak. Természetesen, maga­sabb áron. Jő eredménye­ket értek el a szőlőter­mesztés terén is. Igy pénz­ügyi tervüket már október­ben 101 százalékra teljesí­tették. Bélán Lajos gazda­ságvezető és Kovács Mária a szőlőgazdaság vezetője Jó szervező és irányító munkájáért dicséretet ér­demelnpk. Magyar András

Next

/
Thumbnails
Contents