Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1972-11-17 / 272. szám, péntek
A fa művészete Václav Kautman jubileumi kiállítása Az ötvenéves Kautman növekvő, gazdag életművét mutatja be a Dosztojeszíkij-sori csarnok tárlata. A látogatók ezúttal nem zárt teremben, hanem a szabadban érzik magukat, ahol élőlények veszik körül. Kautman a személyes élményein átszűrtét szakértő, érzékeny keze munkájával varázsolja elénk. A természet lelkes rajongója, hűséges megfigyelője, de nem másolója. A tapasztaltat és átéltet játékos kedvvel, s tökéletes műgonddal, az emberhez közel álló anyagban: fában fejezi ki. A kulturált szellemi légkörű, szép fekvésű Brnóban nőtt fel. Mindig is vonzotta a természet. Ezért akart a természettudományi szakra jelentkezni. A náci megszállás meghiúsította tervét, mert a protektorátusban a főiskolák kapui bezárultak. Sgy a város híres ipariskolájában tanulta a művészi fafaragást. Igazgatója a nép- és iparművészet kitűnő ismerője, a modern ^pedagógus, dr. J. Vydra volt. Tanáránál, H. Kotrbánál alapos anyagismeretre s képzőművészeti technikai felkészültségre tett szert. A háború után Prágában K. Dvofák vezetése alatt érlelődött szobrásszá. 1950-től képzőművésze Bratislavában a Nép- és Iparművészeti Központnak, mely ,-vrra törekedett, hogy a nálunk még élő régi háziipar eredeti népi technikájának tisztaságát megőrizze, s korszerű igényekkel összhangba hozza. A pályakezdő Kautman lázas érdeklődéssel fog a tehetségének megfelelő munkához, s ismerkedik a vidék szlovák népével, a favágók, pásztorok, ácsok munkamódszereivel. Az „élet isikolájában" tanultakból kiindulva tervezi meg a Népművészeti Központ és a termelőszövetkezetek számára a mindennapok igényének megfelelő faragott és esztergályozott edények prototípusát. Kőris, akác, fenyő, tölgy- és hársfából készültek az első gyümölcsös és salátás tálak és tálaló eszközök, s a fűszertartó dobozok. Fokozatosan cseréli fel a régi primitív eszközöket fejlettebb szerszámokkal, de állandó gondja, hogy a technika ne uralkodjék el az élő művészeten. A tárlaton is láthatók ezek, s az újabb, egyszerűségükkel, körvonalaik szépségével, tárgyformáló művészettel készült darabok. A dohányzó-készletek, a fából, fémből, üvegből szerkesztett gyertyatartók a különböző anyagok szín- és forma ellentétével ragadnak meg. A sokféle rendeltetésű konyhakések az emberi kézhez alkalmazkodóak, célszerűek, s ötletes megoldásúak. Majd az élők világa következik. Lecsupaszított fenyőágakból, a fák bizarr kinövéseiből, szeszélyes alakulataiból állítja •össze mesteri biztonsággal a kecskét. A fa szerkezetének, szövetének, rajza finomságának, színeinek sajátosságait felhasználva formálja-a legelésző antilopot, az éberen figyelő zergét, s a lomha bölényt. Az állatkert részére puhafából készült emléktárgyak: a gyöngédséggel fogalmazott sün, teve, láma, orrszarvú s a többiek bohókás, aranyos humora a gyermekekből boldog kacagást vált ki. A madarak népes csapatát hol égetéssel, hol meg csiszolással, pácolással, a fényes- és fénytelen részek, a meghagyott kéreg vagy a sima részek ellentétének feszültségével formálja. Szem előtt tartja a természetben megfigyelt jellegzetes mozdulataikat, szokásaikat, egész lényüket. A végsőkig leegyszerűsítve, stilizálva szellemes rövidülésekkel hívja életre a bölcs baglyokat, a gőgös kócsagot, a gondtalan vörösbegyet és az aggódó fürjet. Külön fejezetet képeznek a szinte úszni vagy a folyóból felbukkanni látszó, majd magukat a víz sodrására lustán rábízó halak. Tátott szájjal, kerek szemmel néznek velünk szembe. Valóban az élő természet képzőművészeti kifejezései. A fa technikai és képzőművészeti sajátosságainak tökélete? ismeretéről, finom lélektani reV. Kautman: Barázdabillegető zonanciáról vall a karcsú, táncos léptű négerlány, a gondokba merült, dárdát szorongató néger fiú. A torzókat az akác törzséből úgy bontja ki, mintha mostanáig abban szunnyadtak volna az Asszony s a Leány. A Szerelmesek együttese élménytől és érzéstől forró, csupa költészet. A középületek belső terét díszítő domborművek, rácsok, intarziák a fa melegségével, színével töltik meg a teret. Kisüt a falak közt á Nap, felhangzik a Szlovák pasztorale. A Szlovák Nemzeti Színházat 1972-es műve, egy tölgyfamozaik ékesíti. Václav Kautman neve és alkotása itthon, a világ-, és nemzetközi kiállításokon is méltó elismerésben részesült. Érett, emberhez szóló művészetét mint a Képzőművészeti Főiskola docense adja tovább a fiatal nemzedéknek. BÁRKÄNY JENÖNÉ A REMÉNYSÉG TORNYA Ján Solovič színmüve a Kis Színpadon Szeretnénk már végre egy jót nevetni, kellemesen szórakozni — körülbelül ilyen volt a közönség hangulata a bratislavai Kis Színpad idei évadjának első bemutatója előtt. Ez a várakozás annál is inkább helyénvaló volt, mert Ján Solovič kétségtelenül az egyik leg tehetségesebb és — tegyük mindjárt hozzá — legtermékenyebb kortárs szlovák drámaíró, akinek a legújabb vígjátékát parádés szereposztásban vitték színre. Nyilván nemcsak én éreztem az előadás után, . hogy várakozásom csupán részben teljesült, mert mosolyogtunk, de néha bizony unatkoztunk is az előadás során. Solovič témaválasztása kitűnő: egy túlnyomórészt női alkalmazottakat foglalkoztató üzem dolgozói a jó munkaeredmények jutalmául közös kiránA GONDOLKODÓ 55 éve halt meg Auguste Rodin francia szobrász, az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Képünkön: egyik legismertebb alkotása, a Gondolkodó. duláson vesznek részt. Szálláshelyük közelében van egy torony, amely a legenda szerint arról nevezetes, hogy itt teljesül az emberek titkos vágya, óhaja. A vígjáték során azután kiderül, hogy a látszólag példás üzemben bizony sok minden nincs rendben, mert csaknem minden kiránduló feljön a toronyba, s elpanaszolja bánatát, elárulja álmait, vágyait. Jórészt ezekből a „vallomásokból", monológokból, s dialógusokból adódnak a konfliktusok, ezeken a helyzetkomikumokon lehet legtöbbet nevetni, s olykor elgondolkozni. Solovič vígjátékának erőssége, hogy a szó nemes értelmében a mai életünkből meríti a cselekményt, figurái többségének jelleme van, cselekedetük, gondolatuk hiteles. Kár, hogy a jól induló vígjáték cselekménye egyre inkább vontatottá válik, egyre több az üresjárat, a rikító „vatta". Emiatt a színmű második része csaknem teljesen szétesik, s tulajdonképpen lazán összefogott képek, jelenetek füzére, amelynek végén a vígjátékok esetében szinte kötelező happy end eléggé általános, s tulajdonképpen a darabnak az a csattanója, hogy eigyáltalán nincs csattanója. Több figurával az író egyszerűen nem tudott mit kezdeni, színpadi sorsukat nem teljesen gondolta végig, avagy meglehetősen felszínesen ábrázolta őket. Ez a fogyatékosság részben véleményem szerint a szerző tevékenységével függ össze, vagyis Solovič rövid idő alatt aránylag sok színmüvet, tv- és rádiójátékot írt, ami alapjában véve semmiképpen sem kifogásolható, csak abban az esetben, ha ez felszínességhez vezet. A vígjáték elfogadható színpadravitelében Tibor Rakovský rendezőn kívül elsősorban a színészek járulnak hozzá jelentős mértékben, habár különösebb teljesítményre, figyelemre méltóbb megoldásokra nincs sok lehetőségük. Tulajdonképpen valamennyi szereplő jó jellemábrázoló készségére volt szükség, s ezt az igényt maradéktalanul kielégítették. A Kis Színpadhoz képest aránylag népes szereplőgárda közül különösen L. Haveri, l. Rajniak, J. Kroner, Z. Koeúriková, E. Krííiková, f. Slezáček és V. Strnisková játéka maradt meg leginkább emlékezetünkben. SZILVASSY JÓZSEF Orvosi tanácsadó A SÜKETNÉMA GYERMEK ÉS KÖRNYEZETE Az ember, tehát a gyermek is a társadalomban és nem elszigetelten él. A társadalomban a kapcsolatok felvétele főképpen a legemberibb tulajdonság, a beszéd segítségével történik. A süketnéma gyermek esetében a beszéd nem fejlődik ki, s ezért e gyermekek társadalomba való beilleszkedése nagyon nehéz problémát jelent. Ezért érdemes e problematikának figyelmet szentelnünk. Abban az esetben, ha a gyermek süketen született, elsőrendű feladatunk e gyermeket megtanítani beszélni, hogy ne váljék némává! A süketség lehet veleszületett, ha a hallóidegek, a hallóidegközpont, a belső, vagy a középfül van erősen megrongálva, hogy nem képes a hangot felvenni. Veleszületett eüketség sokszor öröklődik. A szerzett süketség komoly fülbetegségek után (középfülgyulladás, balesetek), vagy agysérülések után (agyvérzés, daganatok, nehéz szülés) stb. keletkezik, vagy néha a sztreptomicines és a neomicines kezelés után, esetleg kinines orvosságok szedése következtében. Sokszor olyan anya is szülhet süket gyermeket, aki a terhesség első hároin hónapjában valamely fertőző betegségen esett át, mint vörheny, kanyaró, influenza vagy kinines, szaliciles, vagy arzént és ólmot tartalmazó orvosságokat használt, vagy a terhesség alatt sok alkoholt és nikotint fogyasztott. Arra, hogy a gyermek süketen született, abból következtethetünk, hogy a harmadik hónapban, amikor sokat kéne gagyognia, nem gagyog és semmiféle hangingerekre nein, reagál (csengő, fütyülő, síp, tapsolás, beszéd stb.) Ekkor azonnal fel kell keresni az orvost. Ha megállapítjuk, hogy a gyermek süket, azonnal hozzá kell fognunk speciális neveléséhez, hogy megelőzzük nála a némaság kialakulását. Ehhez sok szeretetre és türelemre van szükség. A szülők elsődleges feladata, hogy -megtanítsák a gyermeket beszélni a. szájról való leolvasás segítségével. A szülőknek elsőrendű feladatuk az is, hogy a gyermekben teljes biztonsági érzést alakítsanak ki, amely feltétele a gyermek önérzete kialakításának. A beszédre való nevelés legkisebb eredményeinél is meg kell a gyermeket dicsérni, hogy fokozzuk tanulási kedvét. A beszédre való nevelést azonnal el kell kezdeni, amikor a gyermek gagyogni kezd. Sokat beszéljünk a gyermekhez. Amikor etetjük, azt mondjuk, hogy most Janikát megetetjük, amikor csomagoljuk, azt, hogy most Janikát csomagoljuk, amikor lefektetjük, azt hogy Janikát lefektetjük stb. Hangosan és érthetően kell beszélnünk. Sohase használjunk kicsinyítőképzős szavakat, mivel ezek hosszabbak és nehezebben ejthetők (tehát nem mondjuk: apucika, hanem apu, nem anyucika hanem anyu stb.) Elsősorban segítenünk kell a süket gyermeknek, hogy megtanulja kiejteni a hangokat. Az anya azt mondja, hogy „a", jó ha ugyanakkor a gyerek kezét az arcára teszi, hogy a kicsi érezze a hang rezgését. Több ismétlés után a gyerek maga is kimondja az „a" betűnek megfelelő hangot. így járunk el a többi hangnál, a szótagoknál és később a szavaknál is. Jó, ha e gyakorlatokat a tükör előtt végezzük, hogy ezzel is megkönnyítsük a gyerekeknek a szájról való leolvasást. Ügyelnie kell az anyának, hogy lehetőleg a kicsi jól lássa az arcát egyszer oldalról, máskor pedig szemben. Ha a gyermek e gyakorlatok közben elfárad, hagyjuk a folytatást egy kis pihenés utánra, vagy csak másnapra, de nem szabad feladni a küzdelmet. A hangok elsajátításánál használhatunk sípot, dobot, zongorát is, amely hangszerek a gyermek ritmusérzékét hivatottak felébreszteni és kifejleszteni. Gondolnunk kell arra, hogy az összes süket gyermek között csak mintegy 10—15 százalék a teljesen süket, a többi kisebb vagy nagyobb mértékben hall. A szóbőséget mutogatással is bővíthetjük, például úgy, hogy az anya rámutat magára és azt mondja „mama". Ezt addig ismétli, amíg a gyermek is utánozza, mama", így teszi ezt a tanító személy minden dologgal és személlyel. E célra képeket, szobrocskákat is használhatunk. Jó nevelőeszköz a gramofonlemezek hallgatása, amely mellett a kicsinyekkel táncolhatunk. Megtaníthatjuk őket dobolni és a dobszó, vagy a sípszó ütemére menetelni is. Nevelési oélt szolgál továbbá az is, ha a kicsiknek egyenesen a fülükbe beszélünk és megtanítjuk őket az állati hangok utánzására, s egyidejűleg az illető állat képét mutatjuk nekik. Például mutatjuk a tehén képét és többször elismételjük, hogy ,,mú, vagy bú", a kakasnál „kikirikí" a kecskénél „mé" stb. A gyermekeket nagyon fontos a ritmikus légzésre, a fürge mozgásra, a futásra, a táncra megtanítanunk. Tudnunk kell, hogy minden mozgás jó hatással van a központi idegrendszerre, az agy fejlődésére és ezzel természetes, hogy kedvezően hat az agy hallási központjának a fejlődésére is. A normális hangképzéshez fontos a rendes légzési technika elsajátítása. E célból legalább megemlítek néhány gyakorlatot, mint: megtanítani a gyermeket elfújni a gyertya lángját, megfújni a forró levest, felfújni a léggömböt és megszólaltatni a fúvóshangszereket. A süket gyerekek testnevelésénél fontos a ritmus. Amikor a gyermeknek beszélünk, vagy énekelünk, pontos ritmus szerint mondjuk, pl, hogy „tra-lala". Zene mellett ritmikusan táncolunk a gyermekkel. Ha van elég türelmünk, szép sikereket érhetünk el a süket gyermekek beszédre való nevelésének terén, s bizonyára sikerül megakadályoznunk, hogy a kicsinyek, ha már süketek, ne váljanak némákká is. Dr. JUHASZ ISTVÁN JÓKÍVÁNSÁGOK ANDREJ PLÁYKÁNAK Szlovákia politikai és kulturális életéaek vezető képviselői szerdán gratuláltak Andrej Plávka nemzeti művésznek, a Szlovákiai írószövetség elnökének, aki november 18-án ünnepli 65. születésnapját. Jókívánatait fejezte ki Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK művelő désiigyi minisztere, Michal Hruškovič, az SZLKP KB osztályvezetője, a szlovákiai művészeti szövetségek és kulturális intézmények képviselői, a kulturális élet további személyiségei, köztük Ján Kostra, Alexander Matuška, Ján Poničan és Ján Smrek nemzeti művészek. A jubilánsnak gratulált még Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, Atanasz Nikolov, a Bolgár Népköztársaság bratislavai főkonzulja, Boleslaw Bendek, a Lengyel Népköztársaság bratislavai főkonzulja, Bjelik György, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja és Franz Pokiser, az NDK bratislavai főkonzulja. A gratulánsokhoz csatlakozott Luka Pavlovics jugoszláv író, a Jugoszláviai írószövetség küldöttségének vezetője is, aki aznap érkezett Bratislavába. Miroslav Válek, az SZSZK művelődésügyi minisztere tegnap fogadta Andrej Plávka, nemzeti művészt, a Szlovákiai írószövetség elnökét és saját, valamint munkatársai nevében kifejezte szerencsekívánatait az író 65. születésnapja alkalmából, és átnyújtotta az üdvözlő levelet, amely értékeli a jubi- 1 láns életművét, azt a jellemző vonását, hogy a népiséget és JJ a pártosságot egyesítik a művészi megjelenítés eszmei igé- . nyességével. _ I (CSTKj