Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-13 / 268. szám, hétfő

1972. november 13. HÉTFŐ BRATISLAVA • xxvi. ÉVFOLYAM 268. szám Ára 50 fillér SZÜNTELENÜLGONDOSKODNUNK KELL AZ EMBEREK NEVELÉSÉRŐL Vasil Biľak elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, a KB titkárának felszólalása az SZLKP Központi Bizottságának 1972. november 9-i ülésén Pártunk Központi Bizottsága fokozatosan feldolgozza a XIV. kongresszus irányvonalát a tár­sadalom életének valamennyi területére vonatkozólag. Termé­szetesen az ideológiai szakasz­ra vonatkozóan is, — amely rendkívül fontos további mun­kánk szempontjából — fel kel­lett dolgozni a kongresszus irányvonalát, választ kell adni számos kérdésre és problémá­ra. Vissza kellett térni a „Ta­nulságokhoz", amelyek a XIV. kongresszus dokumentumainak vészét alkotják. A „Tanulsá­gok" nemcsak a múltbeli ta­pasztalatokat foglalják össze, hanem rámutatnak arra is, mit kell a jövőben tenni, mitől kell óvakodni, s ugyanakkor milyen feladatok várnak ránk a párt nevelő-.politikai munkája terén. A párt vezetőségéinek böl­csessége abban rejlett, hogy a lenini módszert követte. Foko­zatosan megoldotta a konszoli­dáció nélkülözhetetlen előfel­tételét képező problémákat, s azután megkezdte a társadal­munka további dinamikus fejlő­désével összefüggő feladatok kidolgozását. Meg kellett való­sítani a gazdasági és politikai konszolidációt. Az emberek nem hihettek volna csupán jelsza­vainknak, ha a termelésben és a piacon továbbra ts káosz lett volna. Biztosítanunk kellett a rendet az államban, a bel- és a külkereskedelemben, s termé­szetesen konszolidálni kellett az egész politikai területet is. A választások a politikai kon­szolidáció betetőzését jelentet­ték a törvényhozási szervekben és valamennyi képviseleti szerv­ben. E feladatok teljesítésének előfeltétele volt, hogy a jobb­oldali opportunistákat eltávo­lítsuk a döntő hatalmi pozíciók­ból, ahonnan befolyásolhatták ¥olna az embereket és foly­tathatták volna destruktív tevé­kenységüket. Tudatosítani kell azonban, hogy politikai veresé­gük még távolról sem jelenti eszmei befolyások leküzdését. A CSKP XIV. kongresszusa fel­adatul tűzte ki a jobboldali op­portunizmus és revlzionizmus eszmei vereségének betetőzését. A jobboldali opportunizmus tel­jes legyőzése — hosszan tartó, rendkívül Igényes és bonyolult feladat. Nem bízhatunk abban, hogy sikereink automatikusan • jobboldali opportunizmus tel­jes vereségéhez vezetnek. Ez olyan mint a gyomirtás. Minél jobban porhanyosítjuk a földet, minél jobban megműveljük a földet — még akkor ls, ha gyomirtó vegyszereket haszná­lunk — a gyom újból felüti a fejét. Felüti azért, mert termő­talajra talál, amely más növé­nyeket is táplál. A jobboldali opportunizmus is olyan mint a gyom, csökkenti munkánk ered­ményeinek értékét. Gyökerei mélyek. Az emberek körében felüti a fejét az elméleti és a gyakorlati tevékenységben egy­aránt. Minden ember valamit hoz. Nem egyszer tévesen mér­legel és cselekszik, mert ez fe­lel meg saját nézeteinek, s ezt szívesen elméletileg is megin­dokolja. Éppen ezért az embe­rek tudatáért folyó küzdelem igen nehéz, bonyolult és hosz­szantartó. Az eddigi, bár pozitív eredmények, nem tehetnek elé­gedetté bennünket. Szüntelenül, naponként gondoskodni kell az emberek neveléséről, sokoldalú fejlődéséről. A jobboldali op­portunizmus elleni harcban csak akkor lehet győzni, ha rendszeresen gondoskodunk a marxizmus—leninizmus fejlődé­séről, alkotó szellemű érvénye­sítéséről egész társadalmunk­ban. Ez megköveteli tőlünk, hogy új módon közeledjünk az emberekhez és problémáikhoz. Ne adjuk fel a küzdelmet, ne elégedjünk meg azzal, ahogyan a múltban dolgoztunk. Határo­zottan meg kell javítani egész munkánkat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy mi is külön­böző régi szokásokat és el­képzeléseket hordozunk ma­gunkban. Az SZLKP KB elnökségének beszámolója Lenin ama kijelen­tésére emlékeztet, hogy a szo­kás hatalom. Hisz mennyi hely­telen nézet maradt fenn éle­tünkben a múltból, mennyi min­dent kell leküzdenünk. Számos probléma, amelyeket 1968 ja­nuárja után nem oldhattunk meg, most kerül napirendre. E problémákat új módon oldjuk meg, az egész pártot és társa­dalmat megnyerjük a szocializ­mus ügyének. A CSKP Központi Bizottsága ülése előkészítésének folyamán a nézetek két csoportja merült feil arra vonatkozólag, hogy mi­ről fog tárgyalni a plénum. Az első esetben az úgynevezett „kék ég" elméletéből indultak ki, a második esetben pedig azt bizonygatták, hogy „kemény irányzat" veszi kezdetét. Egyesek abból indultak ki, hogy konszolidáltuk a helyze­tet, hogy minden lényegesen jobb, sőt sok helyen nagyon jó a helyzet, az ipar ismét visz­szanyerte ütemességét, dinami­kusan fejlődik a mezőgazdaság, a választások igen sikeresek voltak, rend van az államban, a termelésben, a társadalomban — egyszóval a feladatokat si­került teljesítenünk. A nap süt, az ég kéken ragyog, minden rendben van. Miért lépnénk fel tehát egymással szemben? Bo­csássuk meg ami volt. Minden­ki térjen vissza lehetőleg ere­deti hivatásához vagy foglalko­zásához, térjen vissza a helyé­re, s legalábbis ne vessük sze­mére senkinek sem azt, ami az 1968—1969-es években volt. Egyszóval itt a legfőbb Ideje annak, hogy bekövetkezzék a „liberalizáció". Ez az elmélet teljesen elfo­gadhatatlan és politikailag igen káros. Megbocsátani lehet, de elfelejteni nem. Azt, ami az el­múlt években történt, soha sem szabad elfelejteni. Senkit sem üldözünk más nézete miatt, és nem szádékozunk ezt tenni a jövőben sem. De a szocalista­ellenes nézeteknek, a szocializ­must, a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünket és barátságun­kat gyengítő „elméleteknek" nem adhatunk táptalajt, hogy tenyésszenek és érvényesülje­nek. Az embernek lehet téves nézete, de nem engedhetjük meg, hogy a téves nézetek utat törjenek, érvényesüljenek, sőt fölénybe kerüljenek. Tévedni emberi dolog, de kell, hogy bá­torsága legyen az illetőnek té­vedéseit és hibáit beismerni és helyrehozni. Akinek ehhez nincs meg a bátorsága, nem kö­zeledik becsületesen a jelenle­gi történéshez, a párt politiká­jához seim — bármennyire is hangoztassa szavakkal. Azokhoz, akik tévedtek, diffe­renciáltan kell közeledni. Mind­egyiküknek más a felelőssége, más volt szavaik súlya. Ha az üzemben az igazgató lépett fel és lázította a munkásokat, a dolgozókat a Szovjetunió ellen, nagyobb kárt okozott, mint az a munkás, aki a gyűlésen esetleg helytelen határozat megszavazá­sára emelte fel a kezét. Más­ként ítéljük a pártszervezet el­nökét és másként a járási bi­zottság vezető titkárát. Senki sem támaszthat a párttal szem­ben feltételeket, hogyan járja­nak eí vele szemben. Nem a párt fogja rehabilitálni azokat, akik hibákat éts tévedéseket kö­vettek el, hanem ellenkezőleg, azok, akik hibáztak, csupán a szocializmusért végzett becsü­letes munkájukkal szerezhetik meg újból a bizalmat. A jobboldali opportunisták, a szocializmus új modelljének közvetlen szervezői és buzgó hí­vei, az antiszocialista és anti­szovjet elemek semmi esetre sem várhatják, hogy elfelejtjük, milyen óriási károkat okoztak. Tudjuk, hogy azok közül, aki­ket töröltek a pártból, sőt ta­lán azok közül is, akiket kizár­tak, nem mindenki állt kifeje­zetten és tudatosan antiszovjet és antiszocialista platformon. Vannak közöttük becsületes em­berek is, akik megtévedtek, akik Ideiglenesen tévelyegtek. De nem volt más kiút, meg kel­lett tőlük válni. Hogy ez tartós lesz-e vagy csak ideiglenes, el­sősorban tőlük függ. Éppen azért, mert a válságos helyzet­ben felelősségteljes helyen nem tudtak helyesen viselkedni és ezáltal másokat is tévútra ve­zettek, viselniök kell a követ­kezményeket. Az, aki hagyta magát becsapni, aki más útra lépett, ma ne csodálkozzék, hogy Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja sorain kívül halad, hogy nincs ott, ahol talán len­ni szeretne. Hasonlóképpen helytelenek voltak azok a nézetek is, hogy a CSKP KB plénumának ülése után „kemény" irányvonal ve­szi kezdetét az ideológiai mun­kában. Mi is tulajdonképpen a „kemény" irányvonal? Mit je­lent a kemény kéz? Milyenek a kemény módszerek az ideoló­gia területén? Mint ismeretes a hatvanas években eléggé „ke­mény" irányvonal uralkodott. Sokan jól emlékeznek erre. Ma a burzsoá ideológusok arról hangoskodnak, hogy nálunk mi­lyen szigorú a cenzúra. Nekünk azonban tulajdonképpen sem­miféle cenzúránk sincs. A rádió, a televízió, a kiadók főszerkesztői, igazgatói, vezető dolgozói bizonyíthatják meny­nyivel nehezebb a dolguk mint a múltban, amikor a sajtófel­ügyeletre bízták magukat. A Je­lenlegi feltételek között ma­guknak kell viselniök a teljes felelősséget. Igen tanulságos, hogy éppen akkor, amikor úgy­nevezett kemény irányvonal uralkodott az ideológia terüle­tén, a pártot fokozatosan, lépés­ről lépésre eszmeileg leszerel­ték. A jobboldali opportunisták döntő pozíciókat szereztek vala­mennyi eszmei eszközben. Nem (Folytatás a 2. oldalon] XUAN THUY NYILATKOZATA A VIETNAMI BÉKERENDEZÉS FELADATAIRÓL Párizs — Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségé­nek vezetője pénteken Choisy­le-Roiban, Párizs egyik elővá­rosában, a küldöttség székhe­lyén interjút adott az AFP francia hírügynökség munkatár­sának. Kérdésekre válaszolva, Xuan Thuy közölte, hogy Le Duc Tho, a VDK küldöttségének kü­lönleges tanácsadója vissza jog térni Párizsba. Érkezésének idő­pontját nem közölte, de jelez­te, hogy arról előre tájékoztat­ni fogják a sajtót. Nem akarunk vitatkozni azon a tényen, hogy legyen-e újabb találkozó az amerikai féllel — mondta Xuan Thuy, de hangsú­lyozta, hogy ha ismételten két­ségbe vonják azt, amiben már megegyezés jött létre, akkor soha nem lehet eljutni a végle­ges megállapodáshoz. Számít­hatunk a találkozóra, de szeret­ném megismételni álláspontun­kat: a megállapodás megszöve­gezését befejeztük, és az alá­írásnak október 31-én meg kel­lett volna történnie. Ha lesz új találkozó, ennek célja az lesz, hogy megállapodjunk az aláírás időpontjában. A vietnami tűzszünet és a vá­lasztások ellenőrzésével megbí­zott nemzetközi bizottság fel­adatait Xuan Thuy a tűzszünet, a csapatkivonások, a fegyver­zetkicserélés és a választások ellenőrzésében jelölte meg. Arra a kérdésre, vajon módo­sítják-e a három összetevőből álló szerv elnevezését, amint az Egyesült Államok és a saigo­ni kormány kérte, Xuan Thuy azt válaszolta, hogy az ,/admi­nisztratív struktúra" angol ki­fejezés, amelyet Kissinger már elfogadott, teljesen korrekt, nincs szükség semmiféle vál­toztatásra. A szóban forgó ha­talmi struktúra funkciójáról Xuan Thuy elmondta, hogy ez még nem lesz kormány, hanem azt a feladatot kapja, hogy a két kormányt, vagyis a DIFK-et és a saigoni kormányt a meg­állapodás cikkelyeinek meg* valósítására ösztönözze. Máso­dik feladata a választások megszervezése. Az átmeneti idő­szakban, egészen a választá­sokig, két kormány lesz, a DIFK és a saigoni kormány. A tűzszünetről szólva Xuan Thuy kijelentette: a tűzszünet helyhez kötött tűzszünet lesz. A konfliktusban résztvevő ösz­szes felek csapatai a tűzszünet kihirdetésének pillanatában he­lyükön maradnak. Átcsoportosí­tást övezetek nem lesznek. A polgári és a katonai foglyok szabadon engedésének szigo­rúan párhuzamosan kell történ­nie, — mondotta Xuan Thuy. Jóakaratunk bizonyítékául el­fogadtuk az amerikai szempon­tokat. és két kategóriára osztot­tuk a foglyokat: 1. a külföldi katonai és polgári foglyok két hónapon belül kiszabadulnak; 1. a dél-vietnami polgári szetné­lyek szabadon engedése három hónapon belül megtörténik a két dél-vietnami fél közötti megállapodás értelmében, de ac Egyesült Államoknak latba kell vetnie befolyását a saigoni kor­mányzatnál, hogy e cikkely megvalósítására ösztönözze. i Fokozódó amerikai iégiterror Hanoi — Az Egyesült Álla* mok fokozza légiterrorját Indo­kínában. Amerikai harcászati és hadászati repülőgépek — sai­(Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák- japán tárgyalások Tokió — A Japánban hivata­los látogatáson időző parlamen­ti küldöttségünk szombaton a tokiói parlament épületében ta­lálkozott a japán képviselők csoportjával. A tárgyalásokat csehszlovák részről Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, ja pán részről Kenzo Kono, a fel­sőház elnöke vezette. A két parlament képviselői kölcsönösen tájékoztatták egy mást a parlamentek felépítésé- * ről és munkájáról, a választási rendszerekről, a parlament és a kormány kapcsolatáról, az egyes bizottságok tevékenysé géről, a képviselőknek válasz­tási körzetükben végzett mun­kájáról és a nemzetközi politi­tikai kérdésekről. A japán képviselők megelé­gedéssel nyilatkoztak a két or­szág kapcsolatainak fejlődésé­ről. A külügyi bizottság tagjai támogatják a Csehszlovákia és Japán közötti, kormányszintű, tudományos-műszaki együttmű­ködésről szóló egyezmény és kulturális egyezmény megköté­sére tett javaslatot. Alois Indra, a Szövetségi Gyű­lés elnöke tájékoztatta a japán képviselőket a Nemzetek Ka­marája és a Népi Kamara ösz­szetételéről és munkájáról. Rá­világított a Nemzeti Front hely­zetére és szerepére, valamint az egyes politikai pártok képvise­letére a Szövetségi Gyűlésben Értékelte a csehszlovák—ja­pán kapcsolatok fejlődését. „Ügy véljük — mondotta —. hogy az együttműködés további fejlődéséhez és elmélyítéséhet hozzájárulna japán—csehszlo­vák barátsági csoport létesíté­se a japán parlamentben." Ken­zo Kono, a felsőház elnöke ér" tékelte ezt a fontos kezdem4< nyezést s megígérte, hogy a' ja­pán parlamentben a javaslat kedvező fogadtatásra fog talál-* ni. Alois Indra ezután ismertet­te a japán képviselők előtt a csehszlovák külpolitika fő alap­elveit és Csehszlovákia állás­foglalását a jelenlegi nemzet" közi politikai helyzethez. Hangsúlyozta, hogy „a cseh* szlovák külpolitika a világbéka megőrzésére és megszilárdítását ra irányul. A CSSZSZK szocia­lista ország, s politikájának alapja a Szovjetunióval és más szocialista országokkal folyta­tott együttműködés. Ugyanak­kor azonban békés egymás mel­lett élésre törekszünk vala­mennyi néppel — tekintet nél­kül társadalmi rendszerére." A csehszlovák parlamentt küldöttség ezután japán képvi­selők kíséretében megtekintet­te Tokió nevezetességeit. Parlamenti küldöttségünk Alóis Indra vezetésével tegnap felkeresett Kitaurában egy fel­vásárlási és értékesítési szövet­kezetet, délután pedig Hakone üdülőközpontba látogatott el. A csehszlovák vendégeket út­jukra elkísérte Kenzo Kono, a japán parlament felsőházának elnöke. A csehszlovák parlamenti kül­döttség látogatásának nagy fi­gyelmet szentel a japán sajtó, rádió és televízió. A „Yomiuri" című lap rámutat, nem kétsé­ges, hogy a két ország képvi­selői megvitatják a nemzetközi kapcsolatok számos kérdését, valamint a gazdasági és kultu­rális együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit,

Next

/
Thumbnails
Contents