Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-12 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

Ugrjumov professzor betegéve A leningrádi „csoda" Martin Rahe kelet-westfá­liai, 26 íves vegyész négy év óta tolókocsihoz volt bi­lincselve. Baleset következ­tében megbénult, és a né­met orvosok nem tudtak raj­ta segíteni. A világ legna­gyobb kapacitásai azzal uta­sították el kezelését, hogy reménytelen. Szerencsétlensége 1968 jú­niusában egy balesettel kez­dődött. Rahe motorkerékpár­jával a düsseldorfi vegyésze­ti szakiskolába tartott, ön­hibáján kívül összeütközött egy autóval és nagy ívben az út szélén álló oszlopnak ütődött. A kórházban az or­vosok csigolyatörést, és en­nek következtében bénulást állapítottak meg. Martin Rahe számára bor­zalmas négy év következett. Az egyik kórházból a másik­ba került. A legkülönbözőbb kezelésekkel próbálkoztak, de az egykor oly életvidám férfi lába érzéketlen, béna maradt. Borzalommal figyel­te, hogy lábai egyre véko­nyodnak. Martin Rahe azonban nem nyugodott bele sorsába. Le­vélben fordult a rochesteri Mayo-klinikához, valamint londoni, genfi, hágai szakor­vosokhoz. A válasz min­denünnen kivétel nélkül ne­gatív volt. „1970 közepén véletlenül megtudtam, hogy orosz orvo­sok milyen sikereket értek el elszakított idegszálak gyó­gyítása terén — mondja Martin Rahe. — Azonnal a bonni szovjet követséghez fordultam, majd pedig a moszkvai egészségügyi mi­nisztériumhoz. Őszintén szól­va, a sok csalódás után alig reménykedtem." Annál meglepőbb volt szá­mára a Moszkvából érkezett válasz. Elkérték a betegsé­gére vonatkozó leleteket, majd pedig 1970. december 31-é.i értesítést kapott a le­ningrádi idegsebészeti inté­zetből, hogy az orvosok meg­kísérlik a műtétet. Egy év múlt el, mire Mar­tin Rahe Leningrádba repül­hetett. 1972. január 29­én érkezett meg egyik barát­ja kíséretében. A beteget négy héten át vizsgálták, és megfigyelés alatt tartották. Ezután kijelentatték. hogy megoperálják. „Kevés az esély arra, hogy segíthetünk önön" — mondotta dr. Benjámin Mi­hajlovics Ugrjumov profesz­szor, az intézet vezetője. Martin Rahe ennek ellenére azonnal beleegyezett a mű­tétbe. Az operáció csaknem 6 órán át tartott. Felvágták a gerincvelő-csatornát, amely a felére volt összepréselőd­ve. Az orvosok eltávolították a 11. és a 12. csigolya kö­zötti csontszilánkokat, ame­lyek összenyomták az ideg­szálakat. Ezután a hátgerinc szilárdítása céljából idegen csontrészeket és egy tantál­rudat ültettek be. Beigazolódott Ugrjumov professzor feltételezése, hogy a sérülés következtében az Idegeknek csak egy része szenvedett kárt. A műtét után már rövidesen megmu­tatkozott az első siker: a has­üregben levő belső szervek bénulása megszűnt. A bete­get még két ízben kellett megoparálni, mielőtt haza­térhetett volna. Martin Rahe még nem épült fel teljesen, de az or­vosok kijelentették, ha vas­akarattal fog tornászni, ak­kor két éven belül végleg eldobhatja a mankókat! — Napról napra javul az á'lapotom — mondja Martin Rahe ragyogó arccal. — És mindezt a szovjet orvosok­nak köszönhetem! (QUICK) Helikopterrel a gleccserre A szovjet meteorológiai ál-' lomások közül a Naphoz legközelebb a Pamíron, a Fedcsenko-gleccseren felál­lított állomás esik, 4169 mé­terrel a tengerszint felett. Kis híján negyven éve mű­ködik az állomás, s ez idő alatt a télen ott dolgozóknak lovas karavánokkal szállítot­tak mindent, ami a munká­hoz és az élethez szükséges. Ez a kockázatos út általában néhány napot vett igénybe. A legnagyobb veszélyt a gleccser belsejében keletke­zett nagy. hóval borított, láthatatlan rések jelentették, amelyek pusztulással fenye­gették a karavánokat. Végre, ebben az évben egy MI—4-es helikopter sikere­sen végrehajtotta az első le­szállást a Fedcsenko-glecs­cserre. Robbantók készítet­ték elő a leszállásra és fut­ballozásra egyaránt alkal­mas pályát. Hasonló magashegyi repü­lést helikopterrel még a vi­lágon sehol sem hajtottak végre. (APN) Rabszolgakereskedelem Olaszországban leleplez­tek egy gyűjtőtábort, ahon­nan Nyugat-Európa különbö­ző városaiba néger rabszol­gákat szállítottak olcsó mun­kaerőnek. Most sikerült fel­fedezni a lelkiismeretlen rab­szolgakereskedők egyik re­zervátumát. Nigéria és Niger (latárán, Közép-Afrikában emberkereskedők egyes törzsfőnökökkel összejátsz­va egészséges, életerős fia­talokat vásárolnak, száz­százötven dollárért fejen­ként. Zsákmányukat Európá­ba szállítják és itt négysze­res-ötszörös áron értékesítik. Az analfabéta, tudatlan né­ger fiatalemberek teljesen tájékozatlanok. Beletörőd­nek a nyomorult, emberte­len életviszonyokba. Nem mernek bért követelni, és el­rettentették őket attól is, hogy a hatóságokhoz fordul­janak. Olyan munkákra fog­ják be őket, hogy általában néhány év leforgása alatt teljesen tönkremennek és elpusztulnak. A néger em­beráru legfőbb szervezői Itá­liában és Franciaországban vannak. Az olasz és a fran­cia hatóságok elhatározták, hogy az érdekelt afrikai or­szágokkal együttműködve, harcot indítanak a rabszol­gakereskedés ellen. (Giorni) Wallace örökségére pályázik Ismeretes, hogy Wallace kormányzó az ellene elköve­tett merénylet után vissza­lépett az elnökválasztási küzdelemtől. Helyére John G. Schmitzet jelölte az úgy­nevezett Amerikai Párt. Schmitz eredetileg a Köztár­sasági Párt képviselője volt. A tavaszi előválasztáson azonban alulmaradt, és ez­után vállalta új megbíza­tását. „Ultrakonzervatívnak" mondja magát, valójában szélsőségesen reakciós, faj­védő, hidegháborús prog­rammal lép a választók elé. Kortesei nem tagadják, hogy az első kísérlettől nem vár­nak számottevő eredményt, de fogadkoznak, hogy 1976­ra egybegyűjtik a két nagy párt valamennyi kiábrán­dult reakciós szavazóját, és ezekre támaszkodva, harma­dik pártként szerepet ját­szanak. (D. S. News & World Reportj Az Amerikai Párt elnökjelöltje, Schmitz választási kam­pánya során egy kórházba látogat. Törvényt követelnek Angliában a pornográfia ellen Lord Longford vezetésével Angliában ötvenkéttagú bi­zottság alakult, amely azt követeli a kormánytól, hogy hozzon törvényes intézkedé­seket a pornográfia terjesz­tése ellen. A bizottságnak jogászok, egyházfik, politi­kusok és írók mellett olyan népszerűségnek örvendő tagja is van. mint Cliff Ri­A mesterséges égiteste egyre nélkülözhetetlenebb eszközzé válnak a gyakorla tl élet számos területén. A Szovjetunióban már hosszabb ideje sikeresen alkalmazzák a „Meteor" elnevezésű koz­mikus meteorológiai rend szert, amely bolygónk idöjá rási viszonyainak alakulásá ról szolgáltat értékes .adaro kat. Képünkön a Novoszi birszk közelében felállítom jelfogó antennarendszert mu tatja be, amely a világűrből nyert információkat kompu ter segítségével automatiku san továbbítja a hidrometeo rolőgiai központba Foto: AP:J Prcfinózis szputnyikkd chard. Az előterjesztett ja­vaslat szerint három évig terjedő börtönnel büntethe­tő az, aki filmen, könyvben, újságban vagy másféle tö­megkommunikációs eszköz igénybevételével a közízlést sértő pornográf képet, raj­zot, vagy szöveget terjeszt. A javaslatot a közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta. Jellemző a légkörre, hogy alig egy héttel a javaslat beterjesztése után, tizen­kétezer font pénzbüntetésre ítéltek egy zugkereskedőt, aki illegálisan ötvenezer font értékű pornográf ké­peslapot, filmet és levéllapot csempészett a fekete piacra. (Daily Mirrorj Clunies-Ross, a kókusz szi­getek Nagymestere A Kókusz-szigetek királya Ceylon és Ausztrália kö­zött, az Indiai-óceánon, kö­rülbelül félúton terülnek el a Kókusz-szigetek. Nagyobb­részt lakatlan kis korallzá­tonyok. A központi szigeten azonban ötszáz ember él. Ezt száznegyvenöt esztendővel ezelőtt, 1827-ben john Clu­nies-Ross skót tengerész örök tulajdonba kapta Ang­liától. Unokájának hűbéri jo­gát a sziget fölött 1886-ban megerősítette Viktória ki­rálynő. Ma a Clunies-Ross-ok ötödik leszármazottja uralko­dik a sziget lakói között. Hamisítatlan feudális álla­potokat őrzött meg ez év nyaráig. A Kókusz-szigetek lakói nem rendelkeznek sza­bad költőzködési joggal. John Clunies-Ross szolgáltat igaz­ságot. A bennszülöttek csak az ő boltjában vásárolhat­nak, iskola nincs, és a gyer mekek nem mehetnek más vidékre tanulni. A szigetla­kók egyetlen dolga, hogy kó­kuszt termeljenek és gyűjt­senek be gazdájuk számá­ra, akit „Nagymesterének szólítanak. A szigetek gon­dozását az ENSZ Ausztráliá­ra, az pedig Clunles-Rossra bízta, aki elhitette a külvi­lággal, hogy alattvalói töké­letesen elégedettek uralmá­val. Most azonban néhány bennszülöttnek sikerült eljut­tatnia panaszát az ausztrá­liai hatóságokhoz, akik elha tározták, hogy véget vetnek a Nagymester néhány év­századdal elkésett uralmá­nak. (TIME) ABC sorrendben osztották ki a gyerekeket Meghökkentő jelenet ját­szódott le nemrégen az ame­rikai Seattle (Washington állam) repülőterén. Felnőt­tek százai vártak izgatottan egy utasszállító gépre. Az Importáru százötven gyerek volt. Legidősebbjük sem több kétévesnél. Dél-Koreából ér­keztek törvénytelen, elha­gyott gyerekek, akiket egy jótékonysági intézmény köz­reműködésével „rendeltek meg" gyermektelen ameri­kai családok. A gyerekeket a repülőtéren abc-sorrend­ben osztották szét a várako­zók között. (Neu Revue)

Next

/
Thumbnails
Contents