Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-12 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

KÖZÖS JAVUNK ÉRDEKEBEN @ Mini húsüzem nyolc dolgozóval @ Miből készítik a va­dászszalámit? % A vásárlók bizalmával nem szabad vissza­élni Q Hova szállítanak? Ha valaki elbűvölten szemléli a munkát, az majdnem ugyanaz, mint amikor élvezi a más szívében fakadt zenét, önfeledten hallgatja, bár nem tudja, hogyan alkotta meg a szerző. Nézem, nézem, hogy a Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalat szeredi üzemében a hentesek ügyesen, szorgalmasan dolgoznak. Önfeledten, óriási s min lent ele­mésztő figyelemmel egész valójukat a munka bűvös, varázslatos igé­zetének szentelik. Most éppen a vadíszszalámiba való húst válogatják. Feltűri a fehér köpenyt könyökéig Bros Emil, az iíKem egyik leg­idősebb hentese, s tapasztalt mozdulatokkal válogatja a vágóhídról küldött húsdarabokat. Melléje áll Sisák Mihály elvtárs, az üzem ve­zetője, megfeni kését s már szabja, vagdalja, gondos figyelemmel. Látom, hogy a mindentől elszakadásnak, a szenvedélyes céltuda­tosságnak érzése, az igazi, a tiszta ihlet, a munka ihlete vezérli tet­tüket. Közben okoskodom: lám, lám az alkotás, a munka ihlete épp­úgy elfoghat egy alkotóművészt, mint... a hétköznapi, szerény fog­lalkozást űző dolgozó embert. Akik most éppen vadászszalámit ké­szítenek ... Tíz évvel ezelőtt létesítették ezt az üzemegységet. Nem húsgyár, inkább csak amolyan részleg. Mini-üzem. mini-raktárakkal, kevés dolgozóval. Négy férfi, négy nő munkahelye. Mind szakképzett dolgozók, hentesek. A vezető együtt dolgozik a többiekkel. Csak any­nyira „főnök", hogy első közöttük a munkában, s a hivatali tenni­valókat, a „papírral való munkát" is elvégzi. Három munkafolyamat — ha úgy tetszik, gyártási folyamat — minden feladatát közösen végzik el. Az úgynevezett „házikolbász", a napjainkban közkedvelt „párolt sonka", és az üzletekben oly na­gyon keresett „vadászszalámi" készítésével foglalkoznak. Általában meghatározott munkaterv alapján dolgoznak, de végső soron mindig az szabja meg munkájukat, hogy milyen mennyiségű és milyen minőségű húst kapnak a vágóhídról. Nem lehet másképpen, bár a közgazdászok úgy mondják, hogy elég ösztönös az ilyen mun­kaszervezés, s kevésbé tudatos. A vadászszalámi különlegesség. La­pos formába nyomott, műanyag borítású szalámi. ízletes. Szavatossá­gi ideje legalább egy év, de ha jól beszárad, két évig is eltartható. Közkedvelt, íze és könnyen tárolható volta miatt. Miből készítik? Nincs különösebb gyártási titkuk, felsorolják: 45 szátólék marha­hús, 35 százalék sonkahús, 18 százalék különféle sertéshús, a többi fűszerkeverék. A kíváncsiskodó hajlamos arra, hogy a fűszerkeve­réknek tulajdonítson valamilyen különös, nem mindennapi jelentő­séget. Igen, igen talán éppen a fűszerkeverék adja azt a különös, Jó ízt. Mosolyognak. Miért ne? Tetszik nekik, hogy a kívülállók titokza­tosságot sejtenek. Miből állítják össze a fűszerkeveréket? Azt a 2 százaléknyi, jó ízt adó anyagot? Egyszerű az, kérem: só, bors, szeg­fűszeg. Akkor talán a keverékben alkalmazott fűszerek aránya . .. Ezért az okoskodásért azután igazán, szívből kinevetik a kíváncsiskodót. Szigorú előírás, állami norma szabja meg, hogy melyik húsfajtából mennyit használjanak fel. Ez az előírás szabja meg a fűszerkeverék összeállítását is. Végeredményben igaz: a vásárlónak mindig, min­den körülmények között azonos, megszokott, ismert minőségű hen­tesárut kell adni. Nagyon illetlen volna a vásárló bizalmával vissza­élve „kísérletezgetni", s a vásárló pénzéért nem azt adni, amit várt. Ezért alkalmaznak pontos, szigorúan betartott készítési eljáráso­kat — ha úgy tetszik, gyártási technológiát — a párolt sonka és a házi kolbász előállításánál is. így biztosítják készítményeik jó hírne­vét, márkáját. Egyetlen probléma tehát csak az, hogy megfelelő mennyi­ségű és minőségű húst kapjanak a vágóhídról. Készítményei­ket főleg a galantai járás hentesüzleteibe küldik. Valamennyi Bra­tislavába is jut. Vadászszalámiból kevéskét, néhány métermázsát azonban hazánk távolabbi városaiba is küldenek. Ami tőlük telik, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vásárlók elégedettek legyenek. Megfenik a késeket. Beállítják a darálögépet. Felzúg a motor. A ve­zető igazít valamit a présen, azután a hűtőbe megy, mert át kell rendezni. Délután szállítmányt fognak összeállítani. Minden mozdu­latuknak, tettüknek meghatározott célja van. A munka ihlete, bűvös, varázslatos igézete érzetébe el is feledkeznek arról, hogy valaki az előbb még kíváncsiskodott: hogyan készítik a vadászszalámit? Őket, munkájukat nézni, szemlélni azonban olyan öröm, mint ami­kor zenét hallgatunk, hisz minden mozdulatuk, tettük hozzánk ér: közös javunkat szolgálja. HAIDŰ ANDRÁS r - * » » * " * " V I feS '* ' v " I A hús válogatásával kezdődik a munka. Bros Emil hentesmester és Sisák Mihály üzemvezető végzik el ezt a feladatot. Előttünk hegyek és völ­gyek, mögöttünk völ­gyek és hegyek. A fákat, bokrokat az ősz pirosra, vö­rösre, lilára, sárgára, bar­nára festette. A város fe­lett harangsző száll, s bele­vész a középkor hangulatát árasztó furcsa tornyok, ház­tetők labirintusába. Ödön kapualjakon, épülethajlato­kon töpreng a vakolat: ma­radjon-e még, vagy hulljon le a macskaköves útra, hol Volgák, T 603-as és Skoda Mária Belovická kocsik suhannak a hol felfe­lé. hol lefelé vezető, de so­hasem egyenes utcákon. Múlt és jelen kavarog fur­csa, szép harmóniában Kremnicán. Sejtelmes félho­mályban burkolódzó templo­mok, zajos üzletek, XV. szá­zadbeli lakóházak és öteme­letes, korszerű épületek vál­nyúló híres körmöci bányá­kat le kell állítani, mert annyira aláfúrták már az utcákat, tereket, hogy a bá­nyafolyosók beszakadással fenyegetnek. Kremnica tipi­kus bányaváros, így ismerik az egész világon, megérthető tehát a sajnálkozás. Egyéb­ként is kiadta már lelkét a föld. Egy gramm arany fel­színre hozása szakemberek véleménye szerint drágább, mint az ékszerésznél vásá­rolt nemesfém. A bányászok egy részét a már említett új üzemben helyezik majd el. Dicséretes, hogy nem fe­ledkeznek el a nyugdijasok­ról sem. A 450 férőhelyes, új kultúrházban Bedrich Ga­jer ingyenesen vetít szá­mukra filmeket. Mi érdek­li legjobban az öregeket? Leginkább a kertészkedés. Életük nagy részét földalat­ti munkában töltötték el, ezért kíváncsiak, mit ad a föld felszíne? A kultúrház­ban több Hyen, a kertészke­déssel kapcsolatos tudnivaló­kat ismertető szakfilmeket is vetítenek. Amit viszont a fiatalok, pontosabban szólva, a SZISZ tagjai művelnek, már több szót kíván. Mese-, vagy még inkább tündérvilágra emlé­keztető pinceklubot rendez­tek be a város kellős köze­pén. Labyrintnek (labirin­tus) hívják. Borozónak néz­tük, lementünk, és elállt a lélegzetünk. Földalatti folyo­sók kötik össze az egyes vitásokat is elvégeznek majd. Városunkban további 400 szövetkezeti lakás épül. A választási program sze­rint jövőre meg kellene kez­denünk az új lakások építé­sét, azonban az egyenetlen talaj és a kivitelező vál­lalat késése határidő-eltoló­dást okoz. Nem könnyű építkezni városunkban, mert sok épület és térség a mű­emlékvédelmi hivatal védel­me alatt áll. A lakásépítés mellett minden erőnket a termálfürdő kiépítésére for­dítjuk. A problémákat a fel­sőbb szervek képviselőivel közösen igyekszünk megol­dani. Nagy segítséget jelent számunkra, hogy az egy év­vel ezelőtt megválasztott új képviselők — akiknek jelen­tős százaléka nő — lelkes, odaadó munkát végeznek. Kihasználom az újság nyil­vánosságát, és megköszönöm Mária Stropeková és Bohu­míra Tinková munkáját. Mind a ketten gyakran ke­resik fel választókörzetün­ket, és lehetőségeikhez mér­ten segítenek. Szorgalmas, városukat sze­rető emberek élnek Kremni­cán. A városi nemzeti bi­zottság épületén elhelyezett emléktáblán azt olvastuk, hogy 1945 áprilisában a vá­ros felszabadításáért vívott harcban 109 ház teljesen el­pusztult, 285 pedig megron­gálódott. A béke első nap­jaiban azonnal hozzáláttak a sebek begyógyításához. és új 4z afcaftu l/d)trrfái takoznak. Távolról nézve olyan a város, mint egy fest­mény, melyet egyszer már elkészített a mester, aztán gondolt egyet, s most továb­bi ecsetvonásokat húz rajta Hány év is telt el 1328 óta, amikor Róbert Károly városi rangra emelte a mos­tani Kremnicát? Számítsák ki a matematikusok! Hány embert vonzott ide a föld mélyében lapuló arany és ezüst az elmúlt századok folyamán? Ezt viszont a ki­bernetikai gépek sem tud­ják kiszámítani, mint ahogy azt sem, hány aranydukátot állítottak elő a város köze­pén ma is zakatoló és dü­börgő pénzverdében. Az új lakótelepeken gyors léptekkel messzire fut a múlt. Megbúvik a pedánsan rendezett városi levéltárban. A hegyek között feszülő magasfeszültségű vezetéke­ket látva, egyszerre ismét a jelenben járunk. Egy tájékoz­tató tábla adja hírül: 3 szál­lodája, taxija, benzinkútja, gyógyszertára, kórháza, au­tójavítóműhelye, utazási iro­dája, múzeuma, termálfürdő­je van a városnak, és a köz­vetlen környékén üdülőhá­zak, campingek várják az utasokat. Mária Belovickától, a városi nemzeti bizottság titkárától kérdeztük, milyen lesz Kremnica, mit kapott a választások óta eltelt egy év alatt, és mit kap ezután? — Egy kicsit messzebbről kezdem — mondja a titkár­nő. — A 3000 lakosú város a háború után üzemet kapott. Az „Elektrovod" az utcai vil­lanyvezetékek szerelésénél nélkülözhetetlenül fontos hu­zalokat, szigetelőanyagokat állítja elő, és sok embernek nyújt megélhetést. 0j lakó­telepek épültek. 780 család kapott új otthont; 269 lakás­egység szövetkezeti, 50 egyé­ni építkezéssel, a többi ál­lami költséggel készült el. Oj, 450 férőhelyes filmszín­házat kapott a város, melyet a választási program erre vonatkozó pontja alapján szélesvásznú filmek vetítésé­re építünk át. Jelentősen bő­vítettük a közvilágítás háló­zatát, és a város közelében egy új üzemet építünk, mely­ben villamos áramra műkö­dő, csempével bevont kály­hákat gyártanak majd. A titkárnő hangjából szo­morúságot érzek, amikor ar­ról beszél, hogy a város alá termeket. Az egyikben lá­nyok és fiúk szlovák nép­zenét hallgattak, és míg forgott a lemez, ők is szor­galmasan forgatták a kottát. A zenei kör összejövetelére „cseppentünk" be. Amit hal­lottak, megkeresték a kot­tán is. A nagyterem végén levő, állítható reflektorokkal megvilágított színpadon pe­dig a zene ritmusára táncra is perdültek. A klub vezető­je elmondotta, hogy alkohol­mentes bár is van, füst pe­dig azért nincs, mert a Laby­rintban tilos a dohányzás! A helyiségeket előzetes meg­rendelésre más szervezetek tagjainak is átengedik hasz­nálatra. A korszerű erősítő­berendezéseket, a jó akuszti­kát biztosító hangfalat is­mertük, egy „szerkezet" ren­deltetését azonban nem. Ku­sza összevisszaságban drótok helyezkedtek el a mennyeze­ten, középen pedig egy zöld lámpa világított. — Ez egy szimbolikus mű­pók — mondotta mosolyog­va a klub vezetője. — A pince már meglehetősen öreg, egyszóval olyan hely, ahol szívesen tanyázik a pók. Mi korszerűsítettük ezt a helyet, ezért készítettek az iparművészeti középiskola tanulói ide egy modern pó­kot. Másnap Mária Belovická­val a jövőről beszélgettünk. A következőket mondta: — A város szélén, járá­sunk székhelye, Žiar nad Hronom irányában új autó­javítóműhely épül. A tető­szerkezetet tartó oszlopok már állnak. Ha elkészül ez a turisták nem kis örömére épülő szervíz, 11 dolgozója lesz. Hét korszerűen felsze­relt műhelyében nagyobb ja­életet teremtettek a romok helyén. Aktívan bekapcsolód­tak a fasiszták elleni harc­ba is. Jozef Kozák, Karol Topičovský, Jozef Mičenec, Jozef Mistrík, Ján Neuschal és Pavol Zelinka azért vesz­tették életüket, hogy az arany és ezüst városa új lakónegyedekkel, gyárakkal, üzemekkel csilloghasson. A hálás utókor jól sáfárkodik a szocialista társadalom adta lehetőségekkel. Évről évre emelkedik a városban az életszínvonal. 1965-ben 671 családban volt televízióké­szülék, és 1970-ben ez a szám 195 százalékkal emel­kedett. Bár helyiséghiány­nyal küzdenek, a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások mennyisége és minősége év­ről évre emelkedik. A z 1969­ben létesített Műszaki Szol­gálat dolgozói 600 000 koro­na értékű munkát végeztek el. Portalanították az utcá­kat, járdákat építettek, kor­szerűsítették a közvilágítást. Ma esténként 505 higany­gőzlámpa világít a városban. A választási program alap­ján bővítik az üzlethálózatot, tovább javítják a dolgozók egészségéről való gondosko­dást. Az egykori bányászköz­pont olyan, mint egy szabad­téri múzeum. Híres gótikája mellett jól megfér a korsze­rű lakótelep mai építészeti stílusa, földalatti munkahe­lyeit fokozatosan felváltják a felszíniek. A becsületesen végzett munka aranyat ér. A föld alatt és a föld felett egyaránt. Tudják ezt jól a kremnicaiak, ezért építik, szépítik napról napra mesz­szeföldön híres és nagyon szép városukat. KOMLÖSI LAJOS 1972 XI. 1 '1 J

Next

/
Thumbnails
Contents