Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

Jön a hízás elleni pirula? Az energia nem vész el, csak átalakul más energia­formákká — hangzik a fi­zikai törvény, s ettől szen­vednek a kövérek minde­nütt a világon: az elfo­gyasztott kalóriafelesleg „kézzel fogható" alakban jelenik meg a testükön. Vannak azonban, akik annyit ehetnek, amennyit csak akarnak, és mégsem híznak, de ugyanennek a fordítottja sem ismeretlen: vannak, akik mértékletes táplálkozás mellett sem ké­pesek fogyni. A New Scien­tist cím angol tudományos lap cikke szerint, egy lon­doni kutatócsoport kísérle­tekkel megállapította, hogy egyszerűen csak diétával nem minden esetben szabá­lyozható a kalóriafelvétel és a kalórialeadás. Vannak ugyanis öröklött anyagcserezavarok, ezenkí­vül jóformán mindenki ren­delkezik egyéni sajátossá­gokkal, amelyek alapján a szervezet vagy képes a fe­lesleges energia leadására, vagy nem, s ez esetben kö­vetkezik be a zsírlerakódás, vagyis a hízás. Feltételezik, hogy a hízásra hajlamosak anyagcsererendszerében egy 'jiokémiai „kapcsolóközpont" gondoskodik arról, hogy úgynevezett termikus effek­tussal, vagyis hőleadással szabaduljon meg a kalória­feleslegtől. A londoni Queen Elisabeth College egy diákcsoportjával végzett négyhetes vizsgálat azt mutatta, hogy az erős kalória-túladagolás ellenére sem következett be a várt súlygyarapodás. Függetlenül attól, hogy a túlméretezett mennyiség ételek fehérjé­ben szegények vagy gazda­gok voltak, hogy sóval pa­zarlóan, vagy takarékosan bántak a szakácsok, hogy mennyi cukrot használtak az ételek elkészítéséhez, a tesztalanyok szervezete né­hány nap alatt kitűnően al­kalmazkodott: a felesleget elégette, és a testsúly válto­zatlan maradt. A tudósoknak eddig még nem sikerült tisztázniuk, hogy a felesleg elégetésé­nek változó képességére ml a biokémiai magyarázat. Mi­chael Stock fiziológus és John Sterling biokémikus (Queen Elisabeth College) felvetése szerint, egy glice­rofoszfátoxidáz nevű enzim­nek van ebben kulcsszere­Pe- „ A biokémikusoknak ez a feltevése, -továbbá a londo­ni vizsgálat eredményei nem zárják ki, hogy a hízásra va­ló hajlamot bizonyos lélekta­ni okok is befolyásolják, s így azokra vonatkozó eddigi elméletek sem veszítik érvé­nyüket. Az a feltételezés sem dőlt meg, hogy a korai gyer­mekkorban túlzott táplálás­sal kialakult zsírsejtek okoz­zák a hízás későbbi kálvá­ria iá t „Valószínű — írja a New Scientist —, hogy az elhízás nevű betegség okai sokrétűek és minden egyes esetben több ok játszik közre egyszerre". A londoni kutatók azon­ban megcsillantatnak egy reménysugarat: Derek Mil­ler, Stock és Sterling tudós­társának szilárd meggyőző­dése szerint „öt éven belül olyan pirula kísérletezhető ki, amely segít azokon, akik­nek a szervezete nem meg­felelően dolgozza fel a fel­vett táplálékfelesleg 3t". (DIE ZEIT) Japánban a szárazföldön szereltek össze egy 70 mé­ter hosszú hidat, és külön­leges uszályon szállították rendeltetési helyére, hogy az építési munkálatok köz­ben ne zavarják a hajéfor­galmat. (International Herald Tribúne) Äzur-parti üdülök Az Azur-part immár végig kiépült és zsúfolt. A francia állam újabb nyaralók töme­geit várva, óriási üdülőkom­binátokat épít a Golf de Lyon eddig kihasználatlan partvidékén. Spoerry trancia építész Saint Tropeztől 5 km-nyi tá­volságban, 30 km-re a nizzai repülőtérre vezető Estérel autópályától, Port Grimaud ban 34 hektárnyi parlagon heverő területen „üdülő-fa­lut" épített, s a kikötőt sport- és szórakozó központ tá fejlesztette. Az építész lelki szemei előtt eredetileg Velence le­begett példaképül, de Port Grimaud, ez a mesterséges paradicsom, amely mestersé ges lagunára épült, semmi hasonlóságot sem mutat Ve­lence omladozó szépségével Itt minden modern és higié nikus. Még a parti kavics­ban csordogáló csatornák vi­ze is kristálytiszta. Az ok­kersárga, rózsaszín és ho­mokszín provence-i stílus­ban épült házak acélpillóre­ken és beton falakon állnak, s a modern építési technika tökéletes példányai. Pűrt Grimaudban kereken ezer ház és lakás épült fel, a kikötő ezer csónak befoga­dására alkalmas, két nagy szálloda, négy étterem, po­stahivatal, városháza, hang­versenyterem áll a vendégek rendelkezésére. A tervek sze­rint a következő öt év alatt Port Grimaud 10 ezer lakos és 1500 csónak számára nyújt majd helyet. (DER SPIEGEL) m • * i ff Festékbomba a jéghegyre: így figyelik meg útját Előttünk jéaheejy! A világ egyik legnagyobb személyhajójának a „Queen Ellzabeth II."-nek kapitánya, William James Law megkap­ta a jelzést: „Jéghegy van előttünk!" A kapitány paran- • csot adott: kanyarodjanak délnek, a megszokott útvo­naltól mintegy száznyolcvan kilométernyire. Ez az 1972-es jéghegyjelzés körülbelül ugyanazon a helyen jutott el Law kapitányhoz, ahol hat­van esztendővel ezelőtt, 1912 április 14-én jéghegynek üt­között és elsüllyedt a Tita­nic, fedélzetén 1517 utassal és a teljes személyzettel. Ma­napság már nincs veszély, há a hajó kiváló radarberen­dezései jéghegyet jeleznek. Pedig 1972 a jéghegyek re­kordesztendeje: 1900-ban kezdték számlálni az Atlan­ti-óceán északi részén feltü­nedező jéghegyeket, és azóta az idén jutottak el a legma­gasabb számig: július végén már ezerhétszáznál tartot­tak. A kiváló radarszolgálat mellett még egy óvatossági rendszabály segít az utóbbi években a hajózásnak: repü­lőgépekről festékbombák se­gítségével jelölik meg a jég­hegyeket, hogy útjukat a le­vegőből ellenőrizhessék. (OBSERVER) Az „üdülö-paradicsom" modern épületei. es zöldségtároiás A gyümölcs és zöldség ka­lóriaértéke ugyan nem nagy, de az ember egészségének megőrzése szempontjából na­gyon fontosak, mivel nélkü­lözhetetlen anyagokat, ún. védőanyagokat tartalmaz­nak. A gyümölcs és a zöld­ség idénytermények, ezért az év folyamán friss állapot­ban csak rövid ideig kapha­tók. Helyes, szakszerű tartó­sítással azonban elérhető a többlet termés friss állapot­ban való megőrzése a téli és a kora tavaszi hónapokra. A tárolási féltételek biztosí­tásánál ismernünk kell azo­kat a folyamatokat, amelyek az elraktározott termények élő szöveteiben végbemen­nek, és tudnunk kell irányí­tani azokat a folyamatokat, amelyek a gyümölcs érésé­vel, lélegzésével kapcsolato­sak. A gyümölcs- és zöldségfé­lék tárolásával összefüggő fontos kérdésekkel részlete­sen foglalkozik Karéi Kopec, A házinyúl tenyésztése Egészségünk megérdemli a jó gondoskodást. Ide tartozik a helyes táplálkozás ls, amelyben fontos szerepe van a gazdag fehérjetartalmú élelmiszereknek. Biológiai szempontból a legdietetiku­sabb húsok egyike a nyúl­hús. A fejlett állattenyésztés­sel rendelkező országokban a vágónyulak tenyésztése teljeseen egyenértékű az ál­lattenyésztés bármelyik ága­zatával. A nyúlhús felépíté­sét és összetételét tekintve felér a csibehússal és a bor­júhússal. A nyúltenyésztés gazdasági szempontból is előnyös. A nyulaknak jobb a takarmányhasznosító képes­ségük, mint a baromfinak, azonkívül nagy szaporulattal tűnnek ki, s a tartási költ­ségek sem nagyok. A nyúlge­rezna például nélkülözhetet­len nyersanyaga a kalap- és szűcsiparnak. A nyúltrágya értékes melléktermék, s a nyúl bizonyos mirigyei a A SBorífiorpászatról Gyümölcs- és zöldségtárolás c. gyakorlati kézikönyve (Príroda, 368 old., ára kötve, 28.— Kčs) A könyv bevezető részében az olvasó megis­merkedik a zöldség és a gyü­mölcs anyagi összetételével. A következő fejezetek tájé­koztatják az olvasót a gyü­mölcsben és zöldségben vég­bemenő változásokról a be­gyűjtés után, továbbá a gyü­mölcs és zöldség utóérésének titkairól. A könyv foglalkozik a begyűjtött termények élet­tani betegségeivel, raktári kártevőivel és a betegségek­kel szembeni ellenállóképes­ségükkel. ismerteti a régeb­bi tárolók korszerűsítését, a korszerű tárolók és hűtőhá­zak építészeti elrendezését és belső felszerelését. Részlete­sen foglalkozik az egyes gyümölcs- és zöldségfélék tárolási módjaival. Ismerteti az almásgyülmölcsűek, a csonthéjasok, a szőlő, a bogyósgyümölcsűek, továbbá a hagymás zöldségfélék, a káposztafélék, a gyökérzöld­ségek, a paprika, paradi­csom, uborka, tök, dinnye, a hüvelyesek és a leveles zöld­ségfélék tárolását. gyógyszeripar keresett nyersanyagai közé tartoznak. A házinyúl emellett egyike a leggyakoribb kísérleti ál­latoknak. A nyúltenyésztés problé­máival részletesen foglalko­zik Róbert Mucha és Jaroslav Zelník praktikus kézikönyve A házinyúl tenyésztése (Prí­roda, 304 odal, 80 kép táb­lázatok, ára kötvs 25 Kčs), Ismerteti és jellemzi a házi­nyúl fajtált, és tanácsot ad a házinyúl tartásával, elhe­lyezésével, szaporodásával, takarmányozásával és fel­használásával kapcsolatban. Figyelmet fordít a betegsé­gek megelőzésére és gyógyí­tására, s felvilágosítást nyújt az örökletesség alapelveiről. A könyv nélkülözhetetlen is­meretforrás lesz kezdő és ta­pasztalt tenyésztőink számá­ra, a kis- és nagyüzemi te­nyészetekben egyaránt. Se­gédtankönyvként is alkalmas a mezőgazdasági szakisko­lákban. Valamikor a halakban bő­velkedő vizekben a horgász egyszerű szerszámmal ls gaz­dag zsákmányra lelhetett. Ma már nem ilyen kedvező a helyzet A szennyvizekkel elértéktelenített vizekben elenyésző a halállomány. Azóta már a halak is „oko­sabbak", s ezáltal bizalmat­lanabbak lettek. Ebből követ­kezik, hogy a horgásznak a nagyobb zsákmány beszerzé­séhez a kellő felszerelésen kívül meg kell ismerkednie a halak életével, szokásaival és telephelyeivel. A halak becsapására állandóan újabb módszereket és eszközöket kell kitalálni. Az ismeretek gyűjtése és a szakirodalom tanulmányozása ma már horgászszükséglet. A horgászok nagy segít­ségre lelnek Ján Sedlár és munkaközössége most meg­jelent könyvének magyar fordításában. Sporthorgászat címen (Príroda, 249 oldal­szám, ára fűzve 22.— koro­na, térképmelléklet Szlová­kia folyóvizeiről) hazai vi­szonyainkra vonatkozóan tárgyalja a sporthorgászat törvényszerűségeit. A könyv első fejezete a nyílt vizek jellemzésével és felosztásával foglalkozik. Jellemzi a folyóvizek piszt­ráng*, pér-, márna- és ke* szegszinttájait, valamint az egyes víztárolók, tavak, ten­gerszemek és egyéb vizek tí­pusait. Egyben ismerteti ezek halállományát és sport­horgászati lehetőségeit. A második fejezet áttekintést nyújt a sporthorgászat szem­pontjából fontos halfajokról és a horgászat alapelveiről. Ma már rengeteg horgász­módot ismerünk, š ez megne­hezíti a felszerelés megvá­lasztását. Univerzális hor­gászfelszerelés ugyanis már nem létezik. Ez azonban még nem jelenti azt. hogy mindent meg kell vásárol­nunk, amit a bolt felkínál. A felszerelést aszerint választ­juk meg, hogy milyen halat, hol szándékozunk horgász­ni. Ezekben a kérdésekben jó tanácsokkal szolgál a har­madik fejezet. A negyedik fejezet a természetes és mű­csalik alkalmazásával, s a halak etetésének és pótta­karmányozásának jelentősé­gével foglalkozik. A legalap­vetőbb horgászmódszerek­ről az ötödik fejezet tájé­koztat részletesen. A hato­dik fejezetben megtudjuk, hogy hol horgásszunk a szlovákiai vizekben. A he­tedik — utolsó fejezet — a zsákmány felhasználásának módjait, eltartását, konzer­válását és a halásztrófeák készítését tárgyalja. A térképmelléklet Szlo­vákia egyes vízfolyásait áb­rázolja, a bennük található halfajok jegyzékének ismer­tetésével. Li

Next

/
Thumbnails
Contents