Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám, szombat
A Dvory nad Žitavou-i (Udvard) Efsz-ben magyarországi szakemberek bemutatták az OF—6-os jelzésű, három részből állő cukorrépa-begyűjtő gépsort. A gépek egyszerre hat so>r répát takarítanak be, az első gép a répa fejelését és begyűjtésit végzi, a második kiszántja és sorba tereli a cukorrépát, a harmadik pedig felszedi ás a mellette haladó pótkocsiba rakja. A cukorrépa hárommenetes betakarítását nagy érdeklo'déssel kísérik a répatermesztő mezőgazdasági üzemek szakemberei. A gépsor 10 óra alatt 5 hektár cukorrépát takarít be #. ,.. , ' ^^^ ( Fo,t o CSTKJ Ma ünnepli megalapításának 100. évfordulóját a Košicei Középfokú Gépészeti Ipariskola. A múlt század második felében az Osztrák—Magyar Monarchia az Ipari fejlettség tekintetében messze elmarad a fejlett tőkés államok mögött, de még a Monarchia ipara sein oszlott meg egyenletesen az egyes országrészek kőzött. A cseh országrészek az iparilag fejlettebb területhez számítottak, míg Magyarország, s ezen belül a mai Szlovákia is iparilag fejletlen terület volt. 1872-ben a kormány az ipartörvény kiadásával igyekezett rendezni az iparoktatás kérdését, bár igaz, az ipartörvény kiadását megelőzően a vallás- és közoktatási miniszter úgy próbálta az egyre égetőbb problémáknak a megoldását elősegíteni, hogy Szakkay Józsefet, a Kassai Állami Főreáliskola tanárát a nyugat-európai államok iparoktatási intézményeinek tanulmányozására küldte ki. Szakkay visszatérése után, a franciaországi, belgiumi tapasztalatokra támaszkodva 1872. február 18-án egy tervezetet nyújtott be a közoktatásügyi minisztériumnak a Kassán felállítandó „felsőbb ipartanonda" ügyében. A közoktatásügyi miniszter 1872. augusztus 20-án kelt 19 654 számú leiratával engedélyezte a „gépészeti felsőbb ipartanondá"-nak Szakkay József magánintézeteként való megnyitását. Az iskola 1872. október 9-én kezdte meg működését 18 tanulóval. A tanulók száma egy hónap alatt 30-ra emelkedett. Ez volt a maximális létszám, amelyet az iskola és a gyakorlati oktatást biztosító csermelyvölgyi gépgyár közötti szerződésben előre megállapítottak. Az iskola tanulmányi rendszere a külföldi intézményektől eltérően fontos szerepet juttatott a műhelyoktatásnak. Az 1874/75-ös tanévben az igazgató bérelt helyiségben, — állami támogatással — önálló műhelyt rendezett be, ahol már az oktató művezetők irányításával produktív termelés folyt. A műhelyek bővítése az 1875/76-os tanévben tovább folytatódott. Szakkay állami segéilyből öntödét rendezett be, s így a műhelyek száma már ötre emelkedett: géplakatos, esztergályos, mintaasztalos, kovácsműhely és öntöde. Szakkay az iskola továbbfejlesztését szem előtt tartva lépéseket tett az iskola államosításának érdekében Is. Az országgyűlés 1875 december 4-6n tartott ülésén döntöttek ls az iskola államosításáról. * Az ipariskola az oktatás jellegéből adódóan elsősorban a társadalom dolgozó rétegeire építhetett, s miután ezeknek a gyermekeik tanításához szükséges anyaglakat nehezen tudták előteremteni, szükségessé vált, hogy az iskola minden lehető módon megkönnyítse a szegényebb sorsú diákok helyzetét. Minden kétséget kizáróan leszögezhetjük, hogy ennek a követelménynek eleget is tettek, s valószínűleg kevés olyan iskola volt az országban (ha volt egyáltalán), ahol olyan nagy figyelmet szenteltek volna a tanulók szociális problémáinak, mint éppen az ipariskolában. Egyedülálló volt az a rendszer, mely az iskola alapításától kezdve, tehát 45 éven át fennállt, hogy a diákok a műhelyben végzett munkájuk alapján a harmadik év végén jutalmat (bért) kaptak. Az intézet alapítója és igazgatója, Szakkay József 1886 augusztusában elhunyt. Örökébe P. Tettmajer Károly okleveles gépészmérnök, az iskola műhelyének addigi vezetője lépett, aki 19 éven keresztül, 1905-ig áHt igazgatóként az intézet élén. Oj szervezeti szabályzatot dolgozott ki, amely az ipariskola végzett növendékeit nyolc szakma, többek között: esztergályos, kovács, lakatos, asztalos, réz- és bronzöntéssel való foglalkozásra jogosította fel. A második évfolyamban a műhelyben rendszeres „fémipari gyakorla- , tot" is tartottak. Az iskola történetében 1905-től új korszak kezdődött. Lezárult az iskola három évtizedig tartó, küzdelmes serdülő kora, melynek folyamán minden objektív és szubjektív feltételt megteremtettek a kor követelményeinek megfelelő szintű oktató munka folytatására. Az intézet fejlődésének a világháború vetett véget. Az oktató tevékenység ugyan tovább folyt, de magán viselte a háború nyomait. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után 1919 augusztusában csupán szlovák nyelvű oktatás indult az ipariskolában. A magyar szakosztály működését a minisztérium 1920 januárjában engedélyezte. Az új tanterv és az érettségi vizsgák egyúttal azt is jelentették, hogy a végzett növendékek — bizonyos megkötöttséggel — tovább folytathatják tanulmányaikat a műszaki főiskolákon. Az államfordulattól a Csehszlovák Köztársaság szétdarabolásáig terjedő időszakban az iskola 1132 technikust adott az ország iparának. A müncheni árulás és a bécsi döntés a Csehszlovák Köztársaságot a fasizmus jármába juttatta, és ez az iskola történetében egy nagyon nehéz, válságos korszaknak a kezdetét jelentette. Az iskola szelleme, amely a munka megbecsülésén, egészséges szociális szemléileten, s a nemzetek kölcsönös megbecsülésén alapult, akkor is kiállta a próbát, amikor csaknem mindent elöntött a nacionalista uszítás. Az ipariskola egészséges szelleme mutatkozott meg abban is, hogy minden soviniszta uszítás és nyomás ellenére 1939. január 15-én folytatódhatott Kassán a szlovák nyelvű oktatás is. 1945 után indult meg a kassai ipariskola fejlődése is. Bár kezdetben sok nehézséget okozott a világháború nyomainak eltüntetése, mert a gazdasági jellegű nehézségek mellett a képzett pedagógusok hiányával is meg kellett küzdeniük. A kezdeti nehézségeket legyőzve, a felszabadulást követő időszakban az iskola műhelyeiben az oktató munkán kívül rendkívül fontos termelő munka is folyt. Az újjáépült üzemek számára készítettek fontos alkatrészeket: fogaskerekeket, tengelyeket, tengelykapcsolókat, melyeket a felszabadított területen akkor még egyetlen üzem sem gyártott. Az 1945 márciusában kezdődő ilyen irányú termelőmunkával az iskola a kassai élelmiszeripari üzemek, a tejcsarnok, a pékség, valamint a vasút, a téhányi alagút építése számára nyújtott igen jelentős segítséget. Említést érdemel a Té>hány mellett felépített új magnezitüzemek, az épftőipari vállalatoknak, a vízműveknek nyújtott segítségük ls. Az első ötéves terv folyamán az - iskola műhelyeit különféle gépek és berendezések gyártására rendezték be. Csúcsesztergák, különféle darálók, parkettcsiszoló gépek, egY különleges nyomdagép a vakok számára, továbbá egy speciális műtőasztal az állatorvosi fakultás számára, a radioaktív sugárzás megfigyelésére szolgáló berendezés a tátrai csillagvizsgáló részére készült műhelyük asztalán. Amint az eddig elmondottakból is kitűnik, az ipariskola tanulói a gyakorlati oktatás mellett hazánk építéséből is nagy részt vállaltak magukra. Tegyük hozzá, ebből a munkából ma is aktívan kiveszik részüket. Az utóbbi időben a tanítási segédeszközök gyártásával szereztek érdemeket. Megtervezték és elkészítették a gépészeti, elektrotech nikai, közlekedési, kohászati ipariskolák, valamint a szakiskolák számára a géptan és a gépelemek tanításának megkönnyítésére használható iskolai segédeszközöket. Felszabadultak hazánk politikai és gazdasági viszonyai, de mindenekelőtt a dolgozó népnek a burzsoázia fölött 1948 februárjában aratott győzelmével megkezdődött Szlovákia gyors ütemű iparosítása, ami rendkívül ösztönzően hatott az ipariskola fejlődésére is. A gépészeti, az elektrotechnikai szak mellé felzárkózott a kohászati, a közlekedési szak is. Ez, az osztályok és a tanulók létszámát is nagymértékben megnövelte. A dolgozók részére megindult az esti oktatás, nemcsak a városban, hanem a vidéken kihelyezett osztályokban is. Az 1950/ 51-es tanévben megnyílt a felszabadulás utáni első magyar tannyelvű osztály is, melyet később továbbiak követtek. Az ipariskolának az 1960/61-es tanévben a nappali tagozaton 31 osztálya volt 1179 tanulóval, az esti tagozaton 24 osztály 689 tanulóval, ezenkívül működött további 17 vidéken kihelyezett osztály is. Az intézet igazgatóságára így összesen 72 osztály gondja nehezedett. Ebben a helyzetben az iskoila megosztása bizonyult a legésszerűbb megoldásnak. 1963-ban a kohászati ipariskola önállósult, s elköltözött egy újonnan épült alapiskola épületébe. 1968-ban önállósult a dolgozók esti Iskolája, egy évvel később pedig a közlekedési és az elektrotechnikai ipariskola. Az elektrotechnikai főiskola megmaradt a Komenský utca 44 szám alatti épületben, míg a magyar tannyelvű ipariskola visszaköltözött az eredeti Zdanov utcai épületébe. A Komenský 2. szám alatti épületet újjá varázsolták, majd az 1968/69-es tanév folyamán újból a gépészeti ipariskola otthona lett. Röviden ez lenne az iskola története, de hozzá keli tenni, ez korántsem mutatja az iskola évszázados múltjának minden mozzanatát. Hiányzik belőle a tanulók politikai, kulturális, sporttevékenysége, melyekről külön-külön fejezeteket lehetne írni, nem beszélve arról, hogy az önállósult hat ipariskolának is megvan a saját története. Befejezésül csupán annyit: Sokan érdeklődnek arról, vajon mi lehet a titka, hogy a Košicei Középfokú Ipariskoláról országszerte csak jót hallani A magyar ipariskolában az Ifjúsági Alkotóverseny termékeiből rendezett kiállításon egy feliratban adták meg erre a választ: „A jő munka a siker alapja." SZÁSZAK GYÖRGY Ez is művészet Bratislava nyugati részén Záluhy I. és Záluhy II. lakótelepek és Dúbravka község között építik fel Bratislava egyik legnagyobb lakótelepét, amelynek neve Podvornice lesz. Már teljes gőzzel folynak a lakótelep építési munkálatai. A vízgazdasági építőipari vállalat kollektívái hozzáfogtak a csatornahálózat kiépítéséhez, a Staving dolgozói pedig az utak építését készítik elő. A bratislavai Magasépítő munkacsoportjai lerakták az első hat épülettömb alapjait, hogy az első lakások szerelését már a jövő hónapban megkezdhessék. A Podvornice lakótelepen befejezése után 7661 lakásban mintegy 28 000 ember jut otthonhoz. Felépítenek ezenkívül bét 18 osztályos alapiskolát, amelyben 126 tanterem áll majd a 4500 tanuló rendelkezésére. A jövőben felépítendő kilenc óvodában több mint ezer gyermek, hét bölcsődében pedig 400 gyermek helyezhető el. Az egészségügyi központnak 28 orvosi rendelője lesz. A lakótelepet a szolgáltatások házával, étteremmel, üzletekkel látják el. Vasutasok kezdeményezése A Keleti Vasútvonal Igazgatósága vasüti dolgozói munkakezdeményezésének a jő minőségű munka, a gazdaságosság és a folyamatos közlekedés lett az eredménye. A vasúton a szocialista munkaverseny különböző formáiba mintegy 80 ezer dolgozó kapcsolódott be, és az idei évi jelentős politikai események tiszteletére tett kötelezettségvállalásaik értéke több mint 35 millió korona. Tfz millióval járulnak ehhez hozzá a mozdonyvezetők, akik arra kötelezték el magukat, hogy legalább egy százalék tüzelő- és hajtóanyagot takarítanak meg, ami a Kelleti Vasútvonal Igazgatósága körzetében egy év alatt 4 ezer tonna tüzelő, majdnem 2 millió liter kőolaj és 260 tonna mazut megtakarítását jelenti. A Bratislavai Kultúra és Pihenés Parkiának két pavilonjában rózsák, szegfűk, orchideák, krizantémok, dáliák és egyéb virágok káprázatos pompájában gyönyörködhettek azok a látogatók, akii? a szeptember 28. és október 8. közötti napok egyikén megtekint tették a 3. nemzetközi virág-, gyümölcs, zöldség- és élelmiszeripari kiállítást. A hazai kertészeti üzemeken kívül tizenegy ország 29 virágtermesztő vállalata vett részt ezen a szép rendezvényen. A virágok termesztőin kívül a virágkötözőknek is az érdeme, hogy csakis az elragadtatás hangján szólhatunk a kiállításról. A kiállításra beküldött virágok csokorba szedése, elrendezése nagy szakértelmet kívánó, nehéz, de szép feladat volt. Ezt a műnkét a virágkötözéshez legjobban értő szakemberek végezték, közöttük volt Pethő Katalin, Bognár Ilona, ProkeSová Mária és Sčasná Viera is, akik Hollandiában a nemrég megrendezett virágkötészeti versenyen is jó helyezést értek el. Nekik is köszönhető, hogy a virágkiállítás megtekintése a látogatók számára szívet-lelket gyönyörködtető látványt nyújtott. K. E. Fo'tv Vp.iartl Píibyl ÉPÜL BRATISLAVA LEGNAGYOBB LAKÓTELEPE
