Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

yfliiMiiiimiy ! PIöiiSSSBoíJv'- ' Ä cukor „halálos' 7 ellenség Ha megfogadnák John Yudkin angol professzor ta­nácsát, akkor meg kellene tiltani, hogy a gyermekek cukrot vagy más édességet kapjanak ajándékba. Yvdkin, Nagy-Britannia egyik legismertebb élelme­zési szakértője azon 3 véle­ményen van, hogy előbb vagy utóbb törvényes intéz­kedésekkel kell megakadá­lyozni a lakosságot a túl­zott cukorfogyasztásban. A professzor a Queen Elisa­beth College laboratóriumai­ból évek óta ádáz harcot folytat az édességek ellen, hangsúlyozva, hogy a cukor jelenti az emberiség számá­ra a legnagyobb veszélyt. A tudós „Tiszta, fehér és mégis halálos: a cukor prob­lémája" című könyvében fejtegette a cukorral kap­csolatos álláspontját. Könyvében a többi között ezek olvashatók: „A szívko­szorúér-megbetegedések­kel kapcsolatos vizsgálata­im világosan megmutatták, hogy a cukor jelentős mér­tékben hozzájárul korunk ezen egyik legveszélyesebb betegségéhez." Yudkin professzor szerint a cukorfogyasztás nem je­lent fiziológiai szükségsze­rűséget, és az amberek cu­kor nélkül is megélhetné­nek. (Salzburger Nachrichten) CIA-atlasz Kínáról Most fordult elő első íz­ben, hogy az Egyesült Álla­mok titkosszolgálata nyíltan egy nyomdal termék kiadó­jaként jelentkezett. „Cent­ral Intelligence Agency" megjelöléssel a fedőlapon, megjelent a washingtoni kormány nyomdájában ké­szült „Atlasz a népi Kíná­ról". Ez olyan részletes tér­képészeti összeállítás, amely Kínán kívül bizonyára példa nélkül áll. A CIA Kína-szakértői 84 oldalon állították össza Kí­na legfontosabb földrajzi adatait. Térképek, grafikai ábrázolások, statisztikai át­tekintések, fotók és a tár­gyilagosan összeállított szö­veg rengeteg információval szolgál mindazoknak, akik — mint ahogy az előszó ki­emeli — „érdeklődnek 9 Kí­nai Népköztársaság iránt". A megértést megkönnyítik az amerikai olvasók számá­ra azzal, hogy az atlasz ösz­szeállítói gyakran élnek a földrajzi és a statisztikai összevetések eszközével Kí­né és az Egyesült Államok vonatkozásában. ­Az új atlasz Nixon elnök kínai látogatásának egyik melléktermčke. Eredetileg csak belső használatra szán­ták az amerikai kormány­zat részére, d 3 a CIA most úgy döntött, hogy nyilvános­ságra hozza. így azután mindenki megvásárolhatja a Kínáról készült atlaszt, amely Nixon kínai látogatá­sának előkészítő szakaszá­ban készült azért, hogy ta­nulmányi anyagul szolgál­jon az elnök és útitársai számára. Sok az érdekesség az at­laszban. Bevezetőül a kiadók egy kínai kommunákról szó­ló verset választottak, befe­jezésül pedig bemutatják, milyen szemmel nézik a kí­nai kommunisták a földraj­zi környezetüket. A Kínáról szóló atlasz megvásárlói azon túlmenő­en, hogy minden lényeges dolgot megtudhatnak a kí­nai tartományokról, tájéko­zódhatnak a különböző kí­nai tájszólásokról is. (SCHWEIZER ILLUSTRIERTE) A legnagyobb Ukrajnában Dnyepropetrovszkban üzem­be helyezték a köztársaság legnagyobb sör- és üdítőital­gyártó üzemét. A legkorsze­rűbb berendezésekkel fel­szerelt gyárból évente mint­egy 7 millió liter sör és 4,23 millió liter alkoholmentes üdítő ital kerül a fogyasz­tók asztalára. Rendszámtáblasznobok Angliában Az igazi úr Angliában már az autó rend­számtáblájáról is felismerhető: aki ad ma­gára valamit, nevének kezdőbetűit kocsiján is feltünteti. Az angol Car Marks cég a legjobb üzletét az egyszerű és tömör „G 2" jelzéssel csinál­ta: 38 000 márkának megfelelő összeget ka­pott érte egy vevőtől, akinek a különleges rendszámtábla a hóbortja. Az angolok mindig is szerették kocsijukat különleges jelzésekkai ékesíteni és megkü­lönböztetni a többitől. Amikor 1903-ban be­vezették a gépkocsik nyilvántartását, Russel gróf nem restellt egész éjszaka sorban áll­ni, hogy megszerezze magának az „A 1" szá­mot, amelyet jelenlegi tulajdonosa nemré­giben adott el 25 000 márkáért. Noha az angol jogszabályok szerint rend­számtáblát csak gépkocsival együtt szabad eladni, akadnak angolok, akik hajlandók még egy kocsit vásárolni csak -azért, hogy egy nekik tetsző betű-szám-kombináció stá­tusz-szimbólumához jussanak így például Gerald Nabarro képviselő, a NAB 1-től NAB 7-ig terjedő rendszámtáblák büszke tulajdonosának mondhatja magát. Edwing Hardy Amies divattervező kocsiját az EHA 1 jelzés díszíti. Őméltósága Lauren­ce Ambrose Brown birminghami anglikán püspök SOB 1 (Seat of Birmingham = bir­minghami székhely) rendszámtábla-kombi­nációval száguldozik, Paul Raymond londo­ni vetkőzőklub-tulajdonos pedig FU 2 jel­zéssel utal diszkréten egy nyomdafestéket nem tűrő angol kifejezésre, mintegy üzleté­nek cégéreként. A diplomáciai képviseleteknek az angol külügyminisztérium szinte kitüntetésként osztcgatja a megkülönböztető ismertetőjele­ket: Karl-Günther von Hase, a Német Szö­vetségi Köztársaság nagykövetének a GER 1 feliratú rendszámtáblát; osztrák kollégája, Wilfried Platzer OES 1, az ausztráliai fő­megbízott pedig /.US 1 jelzéssel kocsikázik. Az új hobby erőteljesen fellendítette az angol rendszámtábla-készítő ipart. Russel Marks (RUS 5), akinek állandóan 150 rend­számtáblája van raktáron, így nyilatkozik: „Egyes számokat, amelyeket másfél évvel ezelőtt 800 márkáért adtam el, most kézcsók kíséretében vásárolom vissza 1200-ért, mert 1700-ért továbbadhatom." A tömeghóbort annyira megnövelte az il­letékes hivatalok munkáját, hogy a jelen­legi személyzetükkel nem győzik, ezért azt tervezik, hogy a presztizsrendszámtáblák bejegyzésére igan magas illetéket rónak ki. Marks: „Attól tartok, hogy az egész lassan csak a nagyon gazdagok hobbyja lesz." (Der Spiegel) A nagykövet és táblája Képünk a sörérlelóben ké­szült. (APN) Az oktatás veszteséglistája 1967—68-ban a világ ele­mi iskolás korú gyermekei­nek majdnem 70 %-a járt iskolába, de amíg a fejlett ipari országokban a korosz­tály majdnem 100 %-a be­iratkozik, a fejlődő orszá­gokban ennél sokkal rosz­szabb az arány (Latin-Ame­rika 70 %, Ázsia 55 %, Afri­ka 40%). A fenti időszak­ban a 6—12 évesek korosz­tályából Mauritániából 10 közül 9, Maliban és a Csád Köztársaságban 10 közül 8, Zambiában 10 közül 4 gyer­mek nem járt iskolába. Tíz beiratkozottból egy marad ki Görögországban, Olaszor­szágban és Kuwaitban, tíz­ből kettő morzsolódik le Portugáliában, Thaiföldön és_ Törökországban. Latin-Amerikában 10 kö­zül 4, Columbiában 10 közül. 3, Mexikóban 10 közül 2 gyermeket be sem iratnak az elemi iskolába. Figyelem­be kell venni azt is, hogy a fenti számok semmit nem mondanak a rendszeres óra­látogatásról, csak a beirat­kozókról beszélnek. A gyermekek nagyon nagy száma évismétlő. 1967—68­ban Csád, Togo és Gabón elemi iskoláiban minden második, Közép-Afrikában, a Kongói Köztársaságban és Maliban minden harmadik iskolás megismétli az első osztályt. Viszont Mexikóban minden ötödik gyermek is­métlő, és az utolsó osztályt ismétlők száma általában ennek a fele. A kimaradók problémája sokkal súlyo­sabb, sok helyen a beirat­kozottaknak több mint 80%­a kimarad. Részletes tanulmány fog­lalkozott a középiskolai és felsőoktatásban való részvé­tel arányaival és lehetősé­geivel. A fejlett ipari orszá­gokban társadalmi szelekció szabályozza a középiskolai és még Inkább az egyetemi felvételt. Hollandiában a 12 évesek közül a magasabb társadalmi státusú rétegek­ből 67 %, a középosztályból 25 %, az alacsonyabb stá­tusú rétegekből 7 % folytat­ta tanulmányait. Az angl.ai és a walesi helyzet is hason­ló. Franciaországban néhány évvel ezelőtt az elemi isko­lát végzők 55 %-a iratkozott be középiskolába és az ala­csonyabb státusú rétegek gyermekei között a lemor­zsolódás rendkívül nagy volt, a középiskolát meg­kezdők 24 %-a, a végzősök­nek csak 12 %-a volt mun­kásszármazású. The UNESCO Courier Milliónyi kesztyű Évről évre fokoz­za termelését és bővíti a választékot a Kubány-vidék egyik legnagyobb üzeme, az armavi­ri műszaki gumi­gyár. A nyolcadik ötéves terv (1966— 1970) időszakában a termelés csak­nem 90 százalék­kal emelkedett. A hamarosan be­fejeződő rekonst­rukció után tíz újabb cikk gyártá­sát kezdik meg. Az üzem ej;yik legkeresE tebb ter­méke a speciális védőkesztyű, amit több változatban r"ftanak elő a nép­gazdaság különbö­ző ágazatai számá­ra. (APN) Új üzletág: a tiszta víz Az NSZK-ban megrendült az emberek bizalma a háló­zati viz iránt. Mert ami a csapból folydogál — külö­nösen nagy városokban, iparvidéken — az klőros, zavaros, gyakran kellemet­len fzfi, színű és illatú. Ezt felismerve Jürgens Bücker agrármérnök palackban kez­dett árulni a dániai Jütland egyik forrásából származó tiszta, jóízű forrásvizet. Li­terjét 65 pfenigért. Az üzlet bevált, és Bücker hamaro­san követőkre talált. Glecs­cser. Kristály, Alpok nedűje címen került forgalomba a hegyekből származó víz. Megszagolták természetesen az üzleti lehetőséget a szél­hámosok is. Egy müncheni telekspekuláns vasúti tartá­lyokban szállította a bajor­országi Berchtesgadenből a csapvizet a Ruhr-vidékre el­keresztelve azt Alplandnak. Amíg le nem bukott, havi 10 ezer márka tiszta hasz­not vágott zsebre. (QUICK) Amerikai spagetti, holland paradicsom­mártással „Nemsokára amerikai spa­gettit fogunk ebédelni, hol­land paradicsommártással, utána mélyhűtött francia húst kapunk, angol marga­rinban kisütve, és végül svájci sajtot" — így pa­naszkodtak olasz üzletembe­rek. Ezzel igyekeztek fel­hívni a figyelmet arra, hogy az itáliai élelmezési iparba milyen erőteljesen hatol be az idegen tölte. A betörés minden fronton tapasztalha­tó. A 713 legnagyobb olasz részvénytársaság közül 341­ben van idegen érdekeltség. Külföldieké az olasz kozme­tikai ipar nyolcvan százalé­ka. Majdnem hasonló a ré­szesedés a gyógyszeripar­ban. A külföldi tőke térhó­dítása olyan méreteket öl­tött, hogy a kormány kana­dai és ausztráliai minták alapján, korlátozó és ellen­őrző intézkedésekre készül. (DER SPIEGEL) Lamazzőban gyárat létesített a nyugatnémet Heinkel cég. Froislnonéban német sör készül a Pinz Bräuban.

Next

/
Thumbnails
Contents