Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

* EGOAAOOM - TRRSHDHLDN * A NŐMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL A burzsoázia és a szocialista emancipációs mozgalom Útvesztők, válaszutak A munkásnők és a proletárasszonyok elszánt harcukat vívták a csökkentett munkaidőért, a több bérért, gyerme­keik mindennapi betevő falatjáért, sokszor kétségbeesett bátorsággal köveket ragadva a szuronyt szegező csendőrök sorfala ellen, s a fiatal proletárnők egy részét — olykor családanyákat ls — az embertelen kizsákmányolás arra kényszerltette, hogy a prostitúció mocsarában vesszenek el. Münchenben például 1877-ben a rendőrségileg nyilván­tartott és ellenőrzött prostituáltak névsorában nem kevesebb mint 203 munkás illetve Iparosfeleség szerepelt. A polgár­ság szociális rétegeződése is egyre határozottabb körvona­lakat öltött. Már a múlt század második felében kialakult a gazdag polgári osztály s mindinkább elszigetelte magát a rohamosan elszegényedő kisebb, nagyobb rangú tisztvi­selőktől, mesteremberektől. Iparosoktól, kereskedőktől, akik egyre lejjebb csúsztak a társadalmi ranglétrán. Ezek a mélyreható társadalmi változások, amelyek a kapitaliz­musnak a világimperializmusba való átnövése korszaká­ban zajlottak le, a középosztálybeli nőket arra kényszerí­tették, hogy saját létbiztosításuk érdekében bizonyos jogo­kat követeljenek maguknak. Amerikában, Nyugat-Európában, főleg Angliában, de már^ a cári Oroszországban is megkezdődött a nők emancipációs mozgalma. A burzsoá feminista mozgalmak, érthető okokból, a tanulás, a művelődés jogát akarták elsősorban kivívni a nők számára, hogy így munkalehetőséghez jussanak az olyan értelmiségi pályákon is, melyek mindeddig zárva voltak előttük. Noha a burzsoá emancipációs mozgalomban csupán na­gyon kevés érintkezőpontot találunk a végképp kisemmizett proletariátussal, s bár az irodalom is általában reakciósak­nak minősíti, mégsem tagadhatjuk le néhány pozitívumát. Az amerikai burzsoá feminista szervezkedések gyökerei igen mélyre nyúltak: a nők már a polgárháborúban is a haladó Északot támogatták a rabszolgatartó Dél ellen. Már ekkor ráébredtek, hogy az ilyen vagy olyan követelésekért vívott küzdelmük szélmalomharc csupán, ha nem fognak harcolni függetlenségükért — tehát végső fokon a politi­kai jogokért — úgy, mint a rabszolgák... Európában a leg­korábbi és legelszántabb feminizmussal a szigetországban találkozunk — ez a radikalizmus nyilván a szüfrazsettek hagyatéka volt. ftt csupán egy nevet említünk, Florence Nightingalét, aki nemcsak céltudatosan harcolt humánus elképzeléseiért, hanem másokat is magával ragadott, s kö­vetkezetes bátorságával a kormánynál is kiharcolta ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítását. Egész életét a gyen­géknek, az elesetteknek, a betegeknek, a nyomorgó aggok­nak és gyermekeknek szentelte. Nem elégedett meg azzal, hogy mint nemesi család leánya áttörje saját osztályának korlátait, még azzal sem, hogy lelkes híveinek segítségé­vel új, egészségesebb árvaházakat, menhelyeket létesített, hanem kidolgozta az ápolónőképzés egész endszerét, amely Angliában alapjában véve még ma is érvényes. Egészben véve, a polgári feminista megmozdulások hasz­naként könyvelhetjük el azt a vonást, amely közös volt bennük: általában humánus elveket követve, igyekeztek lerázni a gazdaságilag a tőkén nyugvó, erkölcsileg lealázó­an képmutató, burzsoá családi élet igáját. Rávette a pol­gárság esszonyait, hogy érdeklődjenek a közügyek iránt, újságot olvassanak és csoportosuljanak, ráébresztve őket, hogy nemcsak asszonyi kötelességeik, hanem emberi jogaik is vannak. Hiányzott azonban az összefogó erő, hiányoztak a távlati célkitűzések, s ideológiai vezérfonal nélkül sok döntő kér­dés megválaszolatlan maradt a számukra. Az egységet és a távlatokat, a kiutat csak a marxizmus tanai mutatták meg. És a proletariátus ezt az utat választotta. LÁNG ÉVA Mindent megtesz a vásáriokért Kevés üzletvezetőnő mondhat­ja el magáról, hogy olyan nép­szerű a vásárlók körében, mint a Veiké Raškovce-i (Nagyrás­ka) 04—030 számú élelmiszer­üzlet vezetője, Helena Behun­čiková (képen a pénztár mö­gött). Reggel fél hatkor már ott van az üzletben, ekkor ér kezik a kenyér és a tej. S hogy a szállítómunkásokat ne késlel. tesse, mindig pontosan érkezik, pedig a harmadik faluból uta­zik reggelenként a munkahe lyére. Egy üzletvezető sokat tehet a háziasszonyok munkájának a megkönnyítése érdekében. Ho­gyan? Ügy, ahogy ő is teszi. A falu lakosságának 75 százaléka a helyi szövetkezetben dolgo zik. Csúcsmunkák idején az asszonyok is segítenek a beta­karítási munkálatokban. Ilyen, kor kevesebb idejük jut a fő' zésre. Ezért Behunčikné gon­doskodik arról, kellő mennyisé­gű félkészáru, konzerv, tészta­féleség legyen az üzletben Ha szombaton és vasárnap munka­napot tartanak a szövetkezet­ben; akkor ő is kinyit. Ezt természetesnek tartja. Általa­ban többet tart nyitva az üzlet, mint ahogy azt az előírások megkívánják, ez a tervteljesí­tésen is meglátszik. Első ne­gyedévi tervét 40 ezer, a félévi tervet ötezer koronával telie­sítette túl. S az ls említésre méltó, hogy tizenhét év óta üz­letvezető, tizenegy éve dolgo­zik Vefké Raškovcén, de még sohasem zárt leltárhiánnyal. A falu lakosai nagyon tisztelik, mert még a magyar nyelvet is megtanulta, hogy anyanyelvü­kön szólhasson a vásárlókhoz. A társadalmi munkából is ki­veszi részét. Csodálkozunk is rajta, hogy honnan veszi rá az időt, hiszen este hatig az üz­letben dolgozik, s otthon őrá is vár a „második műszak"; öt tagja van a BehunCik-családnak. A választások óta Obarin (Aba­ra) községhez csatolt Kucany (Mészpest | községet — ahol lakik — ő képviseli a helyi nemzeti bizottságban. Munka­helyén a szakszervezetben is aktívan tevékenykedik. Ezeken a fórumokon mindig a vásár­lók érdekelt szem előtt tartva, járul hozzá egy-egy határozat elfogadásához, vagy tolmácsol­ja a vásárlók óhaját. Abban a községben, ahol dolgozik, a vá­sárlók óhaja jelenleg az üzlet­helyiség mielőbbi átalakítása. DÖRY ZOLTÁN KINŐTT RUHÁK Az édesanyáknak sok gond­juk van a növekvő lányukkal: a finom anyagból varrt ruhá­jukat egyszerre csak kinövik. Az átalakított ruhákat a serdü­lők nem szívesen viselik. Ezért ügyesen kombinálni kell a ru­hákat, hozzá illő, de élénk szí­nű anyaggal. Az ez évi divat ugyanis nagyon kedvez a har­sogó színösszeállításnak. 1. Az élénk színű kockás anyagra egyszínű gallért, kéz­előt és zsebet varrjunk. 2. A régi egyszínű teszil vagy gyapjúszövet ruhából egyenes szoknyát varrjunk, melyre élénk színű maradék szövetből kere­kített vállpántokat készítsünk. 3. Két ruhából egyet. Sötét­kék vagy szürke szövetruhát élénkpiros vagy világoskék anyaggal az ábra szerint kombi­náljuk. Ezután a ruhák nem toldot­tak, hanem divatosan kombinált darabok lesznek, melynek a vi­selésében nagy öröme telik a serdülő lányoknak. A változás kora mindkét nemnél bekövetkező állapot. A nőknél ez a legtöbbször oktalanul rettegett je­lenség a hormonok termelésének meg­szűnésével függ össze. Az idő, amikor ez a jelenség fellép, nálunk a 45—4B év között következik be. Az északi né­peknél később, míg a déli népek asz­szonyainál (hinduk, kínaiak) korábban jelentkezik. Lényege a petefészek, petesejt- és hormontermelő funkciójának megszűné­se. És itt el kell oszlatnunk azt a tév­hitet, hogy a változás tüneteinek meg­jelenése egyben az öregedés kezdete is. Másik tévhit az, hogy a változás ko­rában lévő nő, mint szerelmi partner kisebb értékű, mint a jelenségek fellé­pése előtt. Legtöbb nő a menstruáció elmaradásakor semmiféle változást nem tapasztal a házaséletben. Mindössze annyi történik, hogy ezentúl nem ke­rül sor a megtermékenyítésre. Ha a változás korába került nő egyéb­ként egészséges, a klimax körül fellépő zavarokat zökkenésmentesen, kevés pa­nasszal vészeli át. Az ilyen nő tudja, hogy a változás természetes életsza­kasz az életében. A gyenge idegrend­szerű nőnél azonban más a helyzet. Az ilyen azonnal észreveszi, hogy megvál­tozott eddigi életének ritmusa és össz­hangja, a változásokra pedig élénken reagál. PRAECLIMAX A változás bekövetkezését jő néhány évvel előbb már bizonyos jelek előzik meg. így pl. fejfájással jelentkező menstruáció, menstruációs zavarok, kü­ahhoz az életszakaszhoz, amikor egy új élet kitermelésének a féltételei hiá­nyoznak, a szervezet beszünteti a pete­szolgáltatást: a mentsruáció megszű­nik. A petefészek hormonjának kiesése megzavarja a szervezet hormonális Nők a változás korában lönböző betegségek (epehólyagbántal­mak, idegalapon keletkező szívpana­szok) léphetnek fel. A petefészek természetrajzához tarto­zik, hogy működését fiatalkorban is szüneteltetheti pl. hosszan tartó beteg­ség, hiányos táplálkozás, testi vagy szellemi megerőltetés esetén. És még valami. Ha valakinek röntgensugárzás­sal vagy kényszerű sebészi kezeléssel megszüntetik a petefészek működését, a klimaxra jellemző tünetek a termé­szetes klimaxnak megfelelő időben je­lentkeznek. TÜNETEI A változás korának beálltával meg­szűnik a petesejtképzés, és ezzel a szer­vezet új, hormonális egyensúlyt alakít kí. A tüsző peteérlelő hormonjait, va­lamint a sárgatestet képező hormono­kat a női petefészek fölé rendelt agy­függelékmirigy mellső lebenye választ­ja ki. Amint a női szervezet elérkezik egyensúlyát. A petefészek hormonja már nem gyakorol gátló hatást az agy­függelékmirigyre, ami a pajzsmirigyre, az anyagcserére, a mellékvesére stb. ható hormonok fokozott termelését okozza. így jelentkezik — bár nem szükségszerűen — a migrén, fokozott ingerlékenység, szédülés, álmatlanság, depresszió, az anyagcsere különböző zavarai, vértódulások, izzadás, átmene­ti kedélyhullámzások, az idegrendszer reakcióképességének megváltozása. A változás jellemző tünete az is, hogy a nő néhány kilót felszed magára, annak ellenére, hogy étrendjében semmi vál­tozás nem történt. Vannak azonban olyan nők is, akik a pajzsmirigy foko­zott működése miatt ilyenkor lefogy­nak. A változás időtartama — sajnos — meg nem határozható, mert egyénen­ként változó. Néha félév alatt lezajlik, másoknál 1—2 évig, sőt azon túl is el­tarthat. Bár a klimaxos folyamat semmilyen beavatkozást nem igényel, mégis ilyen­kor a nő környezetétől fokozottabb gondozást igényel. Így a klimaxos nő panaszai enyhülnek, munkakedve meg­marad, és teljesítménye nem csökken. FÉRFI-KLIMAX Vigasztalásul szolgáljon, hogy van férfi-klimax is. Ennek beköszöntése az 55—65 év között várható. A férfi kli­max kevésbé jár feltűnő jelenségekkel, mint a nőké. Tünetei sokrétűek, ami nem jelenti azt, hogy valamennyi je­lentkezésével számolni kell. A felso­rolt tünetekből csak egy-kettő megjele­nését lehet észlelni. Ezek: energia­csökkenés, fokozott ingerlékenység, fel­tűnő érzékenység, hízás, vérnyomás­ingadozás, hőhullámok, alvászavarok, a szellemi funkció csökkenése, fáradé­konyság stb. Az ilyen időszakban fellépő szerelem szembeállítja az idős férfit családjával és a társadalommal. A klimaxba került férfiak gyakran követelnek orvosuktól plyan gyógy­szert, amely szexuális téren visszava­rázsolja a régi szép időket. Az orvosok azonban megelégszenek a tüneti keze­léssel, és nem ajánlják a hormonális kezelés alkalmazását — sem a nőknél, sem a férfiaknál. Közismert egyébként, hogy a nő sok­kal türelmesebb beteg, mint a férfi. DR. MARÉK ANTAL §

Next

/
Thumbnails
Contents