Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

A zenekar élén Ha a Kovosmalt üzemi klubjának nagytermében próbát tart a Fila'kovói (Fülek) fúvószenekar, akarva-akaratlanul a zene ütemére lépkednek el a klub előtt az arra járók. A zenekar még 1905-ben alakult. Novodomszky Béla, a zenekar karmestere a zenekar krónikájából tudja ezt. ü maga húszéves korában, 1926-ban szegődött a zenekarhoz. Rövid időn belül többféle hangszeren megtanult játszani, és az együttes nélkülözhetetlen tagja lett. Tíz év múlva pedig már mint karmester állt a zenekar élén. Hogyan is lett karmester? 1936-ban sztrájkba léptek a Kovosmalt munkásai, s naponta a gyár melletti Vöröskőn a fúvószenekar kíséretével gyűltek össze, és ott forradalmi dalokat énekeltek. A karmesterünket a gyártulajdonos már az első napon igyekezett meggyőzni arról, hogy tegye le a karmesteri pálcát. A munkások azonban őt bízták meg a zenekar dirigálásával, amit el is vállalt. A sztrájk beszüntetése után sok kellemetlensége volt ebből, s csak 1948 után állhatott ismét a zenekar élére, melynek azóta is karmestere. Mács István Húsz éve postás Csepregt Imre a Zlatná na Ostro ve-i (Csallóközaranyos) postahivatal alkalmazottja. Már húsz év óta végzi a postások felelősségteljes munkáját. Fiatal fiúként kezdte a falujárást, az újságok, a levelek, s egyéb postai küldemények házhoz szállítását. Többször csábították más munkahelyre, ahol többet keresett volna, de ő nem ment. Nagyon szereti a hivatását A családjában többen dolgoztak ebben a szakmában. A közelmúltban a szakmában eltöltött évek és szorgalmas munkája jutalmául „A nyugat-szlovákiai kerület legjobb postása" kitüntetésben részesült. A járási szervek is méltányolták a munkáját, és a sajtónap alkalmából szintén kitüntették. Munka közben arra is nagy gondot fordít, hogy az újságokra minél több előfizetőt szerezzen. Beszélgetés közben elmondotta, hogy az Oj Sző egyike azoknak a lapoknak, amelyekből legtöbb jár a faluba. S néhány nevet is említett, akik a legszorgalmasabb újságolvasók. így Runa András, Ifj. Santur István, Trencslk József, Címer Lajos, Pálfi Zoltán, Bereoz Gáspár, Töltési József. Ez a névsor azonban korántsem teljes, de helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel minden lelkes újságolvasó nevét. A postásoknak nincs munkaidejük. Sokszor csak késő este érnek haza, főleg akkor van sok munkájuk, ha televízió-, rádió-, újságstb. illetéket szednek be. Az elfoglaltsága mellett kertészkedésre és juhtenyésztésre is van ideje. Kertjét gondosan ápolja, juhtenyésztéssel pedig szenvedélyből, s nem pénzszerzés miatt foglalkozik, ö maga is a lelkes újságolvasók közé tartozik. Bende István Az utóbbi években sok új lakás, bölcsőde, óvoda, iskola épült Bratislavában. Ezeknek az épületeknek a kilencven százalékát a Magasépítő Vállalat dolgozói építették. A z építkezési folyamat a fővárosban tovább gyorsul. Ez megkívánja a munkaidő jobb kihasználását, az újítások gyakorlatba való bevezetését, s hogy figyelmet szenteljenek a dolgozók egyéni kezdeményezésének, és elmélyítsék a szocialista munkaversenyt. A vállalatnak eddig nyolcvan brigádja versenyez a szocialista munkabrigád címért. Ebbe a versenybe most Horina György munkabrigádja ls bekapcsolódott, melynek tagjai Bubeník Ede, Csimma Vilmos, Fente László, Fodor Dezső, Polozsányi András, Horváth Tibor és Alló János, ök már 1962 óta dolgoznak együtt. Munkájukról osak dicsérő szavakkal lehet beszélni. F. Szabó Béla Cseregyakorlaton A Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) Mezőgazdasági Középiskola III. B osztályának diákjai a nyáron cseregyakorlaton vettek részt. Karcag határában, három termelőszövetkezetben dolgoztak. Az első napon a karcagi diákok Ismerkedési estet rendeztík a Csehszlovákiából érkezett diákok kedvéért. Megmutatták az Iskola környékét, s a szépen rendezett gépparkot. Másnap reggel már munkába mentek a gyakorlatozó diákok. Naponta 9 órát dolgoztak az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanár vezetésével. Közben a karcagiak labdarúgótornát rendeztek, melyre a csehszlovákiai diákok is beneveztek. Gyorsan eltelt a második munkahét. Az utolsó napon a tsz-vezetők körsétára vitték a diákokat, megmutatták nekik a rizsföldeket is. Majd búcsúebédet — kicsit erős valódi magyar halászlét — adtak az egyik halásztanyán, s a gyakorlatozó diákok kirándulásra indultak. A harmadik hetet ugyanis erre szánták, jártak Hajdúszoboszlón, Debrecenben, majd Budapestre utaztak. Jól sikerült a cseregyakorlat. Felvételünkön az egyik szorgalmasan dolgozó diák, Molnár János látható szerelés közben. Csizmadia János Következetesen Konrádovce (Korlát) község lakossága a legnagyobb megértéssel támogatja a hnb dolgozóit abban a törekvésben, hogy a választási program célkitűzéseit következetesen megvalósíthassák. Ezt juttatták kifejezésre azon a gyűlésen ls mely a közelmúltban zajlott le, s melyen számot adtak arról, milyen munkát végeztek e téren ebben az évben. Négyszázötven méter járdát építettek, és befejezés előtt áll az óvoda épületének a tatarozása. A tatarozás! munkálatok — kicserélték a parkettákat, csempéket raktak a kívánatos helyekre, megjavították a tetőszerkezetet, és új belső berendezést vásá-. roltak — hetvenöt ezer koronába kerültek. A jövő évi tervfeladatokról elmondták, hogy hozzálátnak a 436 ezer koronába kerülő strandfürdő építéséhez. A falu lakossága — főleg a tömegszervezetek tagjai, s ezek közül is elsősorban az ifjúsági szervezetben tevékenykedő fiatalok — ehhez az építkezéshez is úgy, mint az előzőekhez brigádmunkával járulnak hozzá. Zibrita Gizella Ünnepségsorozat A Vörös Szakszervezet megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére ünnepségsorozatot indítottak a Gemerská Horka-i (Gömörhorka) Cellulózgyárban. Legelső alkalommal a szervezők találkozóra hívták meg a gyárban dolgozó, vagy onnét nyugdíjba vonult Idős kommunistákat, szakszervezeti tagokat és az üzem fiataljalt. A két generáció tagjaihoz tartozók között családias beszélgetés folyt, melynek során az idős elvtársak ejmondták, hogy a Vörös Szakszervezet a kommunista párttal karöltve hogyan harcolt a kizsákmányolás ellen. A jelenlevő elvtársak között többen voltak olyan személyek^ akiknek nagy érdemük volt az első munkások érdekét védő szervezet megalakításában. E hat elvtársnak az üzem vezetősége ajándékot nyújtott át. Duzsa István TRNAVAI UTCARÉSZLET (Kontár Gyula felvétele) Dicsérő szavakkal Alkotóverseny Galántán az amatőr csillagvizsgálók köre jő, együttműködésben a járá-. si pedagógiai központ vezetőségével, valamint a hurbanovói (Ögyalla) csilr lagvizsgáló intézet munkatársaival, „Világűr — Gyermek — Béke" címmel versenyt hirdetett az iskolás gyermekek részére. A jelentkezőket két csoportba osztják: 7—11 évesek és 12—15 évesek csoportjára. A verseny lebonyolítása után minden alapiskola versenyzői képviselhe1 tik majd iskolájukat azon a kiállításon, melyet a Galántai jnb előcsarnokában rendeznek. Ezt a kiállítást a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére szervezik. Külön értékelő bizottság foglalkozik majd az ifjú alkotók munkáival, s természetesen a győzteseket jutalomban is részesítik. Gaál Miklós Falragaszok Az utcai falragasz, természeténél fogva, rövid életű. Többnyire csak néhány hétre, napra szóló műsort hirdet, hivatalos tájékoztatásokat közöl, vagy valamilyen jelentősebb eseményre hívja fel a járókelők figyelmét. Közérdeket szolgál, mert mindenkihez szól, tehát szükség van a falragaszokra. Sőt, a rendbentartott hirdetőoszlopokon tarkaságukkal még színesítik is a városképet. Ogy például, mint Lučenecen (Losonc) a Pofana művelődési ház előtt. Sajnos, ez a példa még nem általánosítható. Gyakoribb tapasztalat még városunkban iš, hogy a falragaszok a hirdetőoszlopokról, házfalakról, kapukról, vagy éppen a vastagabb fák törzséről szárnyszegett madárként, szakadozottan integetnek a járókelők felé. A legtöbbször ezért el sem olvashatók, nem tölthetik be szerepüket, küldetésüket. Az ilyen látvány persze még a legnagyobb jóindulattal sem mondható esztétikusnak. Sokak számára pedig egyenesen bosszantó. Érdemes lenne tehát nagyobb gondot fordítani a falragaszokra és a hírdetőoszlopokra. Kanizsa István Szániára öröm Az emberek szabad idejükben igyekeznek valami olyasmit csinálni, ami hivatásszerű munkakörüktől eltérő. Tulajdonképpen ez jelenti számukra a kikapcsolódást. Ezen a téren a Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) Köteles Imre kivételnek számít, mert szakmájával rokon a kedvtelése: fából mozaikképeket készít. A műbútorasztalos szakmát 1951-ben sajátította el, s most a mesterség különös szeretete készteti arra, hogy szabad idejében művészi hajlamainak hódoljon. Képei elkészítéséhez 28 féle fát használ: ezért látható képein oly sok színváltozat. Négy gyermeke közül a legidősebb mutat hajlamot arra, hogy apja segítőtársa legyen. A család kíváncsian várja, hogy ennél a fiúnál, aki egyébként most katonai szolgálatát teljesiti, az idő fejleszti-e, vagy feledteti az érdeklődést. Tény, hogy Köteles Imre számára, aki a DREVOVÝROBA dolgozója, még otthon is öröm a fával való foglalatosság. Győrt Sarolta Húszéves A rožňavai (Rozsnyó) városi könyvtár ebben az évben ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az elmúlt húsz év alatt 6 ezerről 43 ezerre emelkedett a könyvtári könyvek száma. Ebben az évben a lakosság több mint huszonhatezer könyvet kölcsönzött a könyvtárból, köztük tizenhét ezer szakirodalmi alkotást. Szepesi Katalin