Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám, szerda

Igaz barátság Az utóbbi években szocialis­ta társadalmunk egyre nagyobb gondot fordít az ifjúság neve­lésére. Mi, pedagógusok is örömmel érezzük, hogy nálunk a felnövekvő nemzedék neve­lése egyre inkább össztársadal­mi feladattá válik. Természetesen a nevelés össz­társadalmi feladatából az orosz­lánrész az iskolákra és a csa­ládra hárul. Mindent el kell kö­vetnünk, hogy az iskolai és a családi nevelés közötti össz­hang minél tökéletesebb le­gyen. Az elmúlt néhány év alatt a szülők bizalma nagy mértékben megnövekedett az iskolai nevelés iránt. E meg­növekedett bizalomnak legbiz­tosabb fokmérője az a siker, melyet iskoláink a konszolidá­ciós időszakban — és az azó­ta eltelt években elértek. Ez a megállapítás teljes mérték­ben érvényes a mi iskolánkra — a Bélyi Kilencéves Alapisko­lára is. Tantestületünk a válságos években is hű maradt a pro­letár nemzetköziség eszméjé­hez és így a tanulóink fejében is kisebb volt a „csorba" — a zűrzavar. Nagyon pozitív hatás­sal volt nevelői kollektívánkra az a baráti kapcsolat, mely is­kolánk és a beregszászi járás Vári középiskolája között 1969 februárjában megindult. A sze­mélyes találkozások, valamint az őszinte hangú baráti levelek nagyon tanulságosak és az in­ternacionalizmus egyik meg­nyilvánulását jelentik. Iskolánkon már évekkel ez­előtt tudatosítottuk, hogy a szocializmushoz és az interna­cionalizmushoz való hűségük legmegbízhatóbb fokmérője a Szovjetunióhoz, a világ első szocialista államához való vi­szonyunk. Jóleső érzés tölt el bennünket, ha felidézzük azt a rengeteg akciót és osztályok kö­zötti iskolai versenyt, melyet a Szovjetunióval kapcsolatban szerveztünk 1969-től napjainkig. Az 1972/73-as tanévben — az elmúlt évek sikeres rendezvé­nyeiből kiindulva — arra törek­szünk, hogy tanulóinkban még jobban elmélyítsük a Szovjet­unió népei iránti szeretetet. Erre nagyszerű alkalmat és le­hetőséget kínál a közelgő két nevezetes jubileumi évforduló: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulásának 50. évforduló­ja. Iskolánkon a nevelőmunkát e két jelentős évforduló jegyé­ben végezzük. Hogy az évfor­dulók adta nevelési lehetősé­geket még jobban kihasználhas­suk, az iskolán működő tömeg­szervezetek közreműködésével — az iskolai pionírszervezet keretében — a következő célo­kat tűzzük ki: a) A csehszlo­vák—szovjet barátság hónapja alkalmából osztályok közötti, majd össziskolai versenyt szer­vezünk „Ki tud többet a cseh­szlovák—szovjet sokoldalú köl­csönös együttműködésről?" cí­men. b) Községünk szovjet had­sereg általi felszabadítása, va­lamint a csehszlovák—szovjet kölcsönös segélynyújtási és ba­rátsági szerződés aláírásának évfordulója tiszteletére ünnepi akadémiát rendezünk, melyre idősebb kommunistát, az I. Csehszlovák Hadtest tagját is meghívunk, c) A Szovjetunió megalakulásának 50. évforduló­ja tiszteletére az iskolai FSZM keretében meglátogatjuk Bere­hovon (Beregszászon) „A Szov­jetunió 50 éve" c. kiállítást, d) Állandó jellegű vörös sarkot lé­tesítünk, ahol grafikonokkal il­lusztrált kiállítást készítünk a Szovjetunió 50 éve gazdasági, kulturális és tudományos fejlő­déséről. e) A szovjet pioní­roktól kapott baráti válaszle­velekből a pionírszervezet ke­retében kiállítást szervezünk „Levelek szovjet barátainktól" címmel. Meggyőződésem, hogy a fel­sorolt akciókat, célkitűzéseket maradéktalanul teljesítjük, és ezek hozzájárulnak a Szovjet­unió tökéletesebb megismeré­séhez, és a Szovjetunió iránt érzett szeretetünk elmélyítésé­hez. MAG GYULA, Bély A szovjet gáz „átlépte" a határt A tranzit gázvezeték csöveit hétfőn a csehszlovák—szovjet határ közelében összeforrasz­tották a szovjet szakemberek a „Barátság" gázvezetékkel, s ezt követően a V. Kapušany-i (Nagykapos) kompresszorállo­másig terjedő öt kilométeres szakaszon megkezdték a csövek Korszerűsítés a Zornica vállalatban (ČSTK) — Bánovce nad Beb­ravouban a Zornica nemzeti vállalat a következő évben a termelés korszerűsítésére ké­szül. A külföldről behozott, legkorszerűbb gépek segítségé­vel 19 millió koronával emelik az árutermelést, fokozzák a mun­katermelékenységet, az önkölt­ségek terén lényeges megtaka­rításokra számítanak, s ugyan­akkor javítják a gyártmányok minőségét. 1973-ban három korszerű gyártásvonalat helyeznek üzem­be férfiingek készítésére, s ezek segítségével a termelési költségeket mintegy 2 millió koronával csökkentik, a munka­termelékenységet pedig 20 szá­zalékkal emelik. A vállalat üzemrészlogeit még további modern gépekkel látják el, pél­dául a kézelő varrásának auto­matizálásával, az önműködő gombvarró és gomblyukazó gé­pekkel, a betétanyag szabásá­ra szolgáló új gépekkel stb. Angliából 2 gallérvarró gépet hoznak be, ezek segítségével javul a férfiingek kivitelezése. A Wertomat új vasalógépcikkel teljesen kiküszöbölik a munkás­nők eddigi, megerőltető fizikai munkáját. A vállalat jövő évi tervében a komplex szocialista raciona­lizáció egész sorát tűzte ki. Ennek megvalósításával első­sorban a munkaerőhiányt akar­ják megoldani, s ugyanakkor csökkentik a termelési költsé­geket. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely járás) Zlaté Klasy (Arany­kalász) községének lakosai új, korszerű vásárlóközpontot kaptak. A központban a különböző üzleteken kívül étterem és büfé várja a vendégeket. (Felvétel: V. Palkovič — ČSTK J A Plankton-expedíció Ez év nyarán Júlia Gorkov­ská 26 éves és Doncso Papasz 33 éves bolgár kutató elhatá­rozta, hogy mentőcsónakon te­szi meg az utat Várnából Szo­csiba, vagyis 935 tengeri mér­földet utazik egy úgynevezett „lélekvésztőn". Nem sporttelje­sítménynek szánták ezt a csó­nakázást a Fekete-tenger hul­lámzó vizén, hanem be akarták bizonyítani, hogy az úgyneve­zett tengeri planktonok elegen­dő táplálékot nyújtanak a baj­ba került hajótörötteknek. Az út 26 napig tartott. A két bátor ember egy műanyagból készült 7,40 méter hosszú és 2,40 méter széles csónakban tet­te meg. A csónakra vitorlát és segédmotort, valamint egy kis leadóállomást szereltek. A se­gédmotor és a leadó azonban már az első néhány száz méter megtöltését a Szovjetunióból ér­kező gázzal. A košicei Mélyépí­tő Vállalat dolgozói most azon fáradoznak, hogy a V. Idáig (Nagyida) terjedő 80 km-es szakaszt is időben előkészítsék a gáz fogadására. Tegnap már az ötvenkettedik kilométernél tartottak. -k A bratislavai vár udvara, a turisták és a gyermekek kedvenc őszi találkozóhelye. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK.) után felmondta a szolgálatot. Kénytelenek voltak iránytűvel és a csillagok állása szerint tájékozódni. Ennek ellenére — bár 6 mérföldes eltéréssel — szerencsésen megérkeztek Szo­csiba. Az útra 3 kg tejkonzervet, 3 kg kétszersültet, húskonzervet és halkonzervet, valamint ele­gendő ivóvizet vittek maguk­kal. Kalóriaszükségletük há­romnegyed részét azonban kénytelenek voltak tengeri planktonokkal fedezni. D. Papaszov 12 kg-t és J­Gorkovszka 6 kg-ot vesztett testsúlyából, de bebizonyítot­ták, hogy a tengeri planktonok elegendő táperőt tartalmaznak és ígv a hajótöröttek szükség esetén ezzel táplálkozhatnak. Igaz, hogy a plankton nem ízlett a két kísérletezőnek, úgy érezték, mintha bomló ha­lat fogyasztottak volna, holott a planktonnak semmi közé nincs a halakhoz. A kísérlet tudományos érté­kelése még nem ért véget, éš a várnai Oceánográfiai és HaU gazdasági Intézet most megkí­sérli ízesíteni a planktonokat, hogy ezáltal emberi fogyasz­tásra alkalmasabbá váljanak. (RP) Különvonat Moszkvába A Tatratour bratislavai uta­zási irodája különvonatot indít Moszkvába az NOSZF 55. év­fordulójának ünnepségeire. Až utazás iránt olyan nagy az ér­deklődés, hogy további vonatot kell majd indítani a Szovjet­unióba. D alony — kis falu a dunaszerdahelyi járás déli csücskében. Villanyégők oszlatják a sötétséget a falu ut­cáján. Az első, akit megpillan­tunk, egy 16—17 éves suhanc. Közelebb érve látjuk, hogy ket­ten vannak, két fiú beszélget egy kapu előtt. — A nemzeti bizottság? A gyűlés nem ott lesz, hanem a Jednotában. Az a második égő pontosan a ház előtt van .. . Válaszuk kérdést szül: Vélet­len ez, vagy ebben a faluban még az ilyen fiatalok is tud­ják, hogy mikor ülésezik a nemzeti bizottság? A második égő alatti ház homlokzatán olvashatjuk az is­mert .szót: Jednota. Tucatnyi kerékpár „delel" a falhoz tá­masztva. Bent a helyiségben minden hely foglalt. A vendé­gek többsége sört, tömény italt, néhányan bort fogyasztanak. A péntek esti forgalom után ítél­ve itt sem jelent gondot a be­vételi terv teljesítése. Egy idős bácsi nagyon találón jegyezte meg: Ha minden tervünket így igyekeznénk teljesíteni, akkor sokkal kevesebb gondunk vol­na. A nyolcszáz lakosú kis falu­ban nincsen kultúrház, gyűlést, előadást, táncmulatságot egy­aránt a kocsma melletti nagy teremben, a kocingatókkal egy födél alatt tartanak. Sokakat vonz a kocsma, s nem mindenki tanúsít érdeklő­dést a falu fejlesztése iránt. Jelezték ezt a helyi nemzeti bi­zottság nyilvános ülésén el­hangzott vélemények is. Vörös Ferenc elvtás, a hnb elnöke nem véletlenül hangsú­lyozta beszámolójában: A jobb eredmények elérése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a képviselők, a társadalmi ;<zer­LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE. vezetek vezetői, nemcsak ma­guk vállaljanak önként mun­kát, hanem másokat is nyerje­nek meg brigádmunkára. A vá­lasztásoktól eltelt időszakban már e téren is értek el ered­ményt, felépítettek egy új rava­talozót, s e munkában a lakos­ság 5500 órát dolgozott. Több családot érintő gond: szűk az óvoda, nem tudják el­helyezni minden dolgozó szü­lő gyermekét. A probléma meg­oldását régóta szorgalmazzák. Végre elkészültek a tervek, s amint sikerül cementet szerez­niük, megkezdik a munkát. Szeretnék még a nagyobb hide­gek érkezése előtt lerakni az alapokat. A választási program e pontjának teljesítése nem lesz könnyű feladat, bár kötelezett­ségvállalások jelzik, hogy la­kosság részt vállal a munkából. A tanácskozáson a beszámoló, majd a felszólalók is foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel. Eddig még nem szerveztek ilyen nagy akciót. Mivel szeretnének elke­rülni minden esetleges tévedést és hibát, szakemberekre bízzák az építés irányítását. A képvi­selők majd a brigádmunkát szervezik. Számítanak nemcsak az érintett szülők, hanem a fa­lu minden lakosának segítségé­re. Említést érdemel, hogy a szövetkezet térítésmentesen vállalta az építőanyag szállítá­sát, s ezzel is mintegy aláhúz­va álláspontját: felelősséget éreznek a falu fejlődéséért. C elszólalásában ezt a gon­r dolatot fűzte tovább — jelentőségét két szempontból is megvilágítva — Táncos elvtárs, a szövetkezet elnöke. A falu lakóinak számottevő része nem szövetkezeti tag, az iparban és más ágazatokban dolgoznak. Családjuk itt él a faluban és a hétvéget rendszerint maguk is idehaza töltik. Ez a lakóhe­lyük, építenek, vásárolnak és úgy igényelnek minden más szolgáltatást, mint a többi la­kos. Ez természetes. Ilyen kis faluban sokkal nagyobb az em­berek egymásrautaltsága, mint a városokban. Itt nincs kiépí­tett szolgáltatási hálózat, már­pedig javítani való — gép, szer­szám — itt is akad, sőt néha egy egy fuvarra is szükség van. A szövetkezet vezetősége igye­kezett kielégíteni a fenti igé­nyeket is. E téren nem tettek különbséget szövetkezeti tag és kívül álló között. Gondolván, kialakul majd a köztudatban az egymás fejlődéséért érzett fe­lelősség, ami mind a község­nek, mint a szövetkezetnek a javára válik. Csakhogy mikor a lucernabetakarításnál a szövet­kezetnek segítségre volt szük­sége, a falu lakói közül keve­sen hallgattak a hívó szóra, így a segítségnyújtásban csor­ba esett a kölcsönösség elvén. Sokan viszont csodálkoztak, mikor ezek után a szövetkezet vezetősége azt mondta: ezután csak annak segítünk, aki ne­künk is segített. Persze a jövő­ben nem ezen az úton akar­nak haladni, de elvárják, hogy a segítségnyújtás kölcsönös le­gyen. A képviselők is ezen el­gondolás megvalósítását szor­galmazzák, az agitációs és ne­velőmunka javításával szeret­nék felszámolni a lakosság egy részének közömbösségét. Felvetődött a tanácskozáson az iskolaépület javításának problémája is. Ez a gond még az 1965-ös árvíz hagyatéka. Nedvesek az épület falai, a ta­nítói lakás pedig egészségügyi szempontból már egyáltalán nem megfelelő. Sürgették: szak­emberek állapítsák meg, mi le­gyen az iskola további sorsa, érdemes-e javítani, vagy újat kell építeni. Osztatlan alsó ta­gozatú iskoláról lévén szó, a felső tagozaton tanulók a szom­szédos csilizradványi iskolába járnak. Különben a két szom­szédos község már szinte ösz­szeépült. Ezért vetődött fel a gondolat, a két falu között épít­sék fel a Szolgáltatásók Házát, melyben a tv-javítástól a női fodrászatig fél tucatnyi szolgál­tatást összpontosítanának. Igaz, mindenki jobban örül, ha egy hajításnyi, nem pedig egy kilo­méternyi utat kell megtennie a házától az üzletig, viszont a nagyobb 3—4000 lakosú falvak­ban sem építenek minden, utcá­ban üzletet. Nem szólva arról, kis faluban lehetetlen minden szolgáltatási igényt helyben ki­elégíteni, ezért is előnyösebb a nagy községek kialakítása. Tapasztalat bizonyítja, két falu egyesítésekor a lakosság egy része rendszerint úgy érzi, hátrányos helyzetbe került. Mi­kor aztán kiépül az üzletháló­zat, a szolgáltatások, akkor de­rül ki: előnyösebb nagy falu­ban lakni, mert mindent meg­vásárolhatnak és megjavíttat­hatnak helyben. Ma még na­gyon sok faluból apróságokért is a járási székhelyre kell utaz­niuk az embereknek. A választási program hosszá távon felöleli a falu fejleszté­sét. Most e tanácskozás után időrendi tervbe foglalják a fel­adatokat. A nemzeti bizottság a programban rögzített felada­tok mellett egyéb aktuális, á lakosságot érintő kérdés meg­oldását is szorgalmazza. Az em­berek elismerően szólnak erről az igyekezetről, ugyanakkor sürgetik az apró bosszantó hiányosságok eltávolítását. Az asszonyok kifogásolják, hogy kevés a vágott baromfi, a ser­téshús, és alig ismerik a fél­kész ételt. Azt is sürgetik, hogy a járási építőipari vállalat mi­előbb cserélje ki a transzfor­mátort, mert gyenge az áram, nem használhatják a tv-készü­lékeket. A tanácskozáson megje­lent vendégek: Lőrincz Gyula, a Szövetségi Gyűlés, Bédy Kálmán, az SZNT, Csémi István, a knb, Németh Ilona, a jnb képviselője, valamint Horváth elvtárs, a jnb alelnö­ke megállapították, hogy a fa­luban — az apróbb fogyatékos­ságok ellenére — sikerült meg­valósítani a választási prog­ramba foglalt feladatokat. Bár a fejlődés nem ugrásszerű, dé lépésről lépésre haladnak elő­re. Az ütem fokozása a jövőbeh főként attól függ, miként sike­rül felkelteni a lakosság ér­deklődését a közügyek iránt, hogyan tudnak majd a képvi­selők a párttagokkal és a tár­sadalmi szervezetek vezetőivel olyan közvéleményt kialakítani, amely minden állampolgárt — azokat -is, akik eddig csupán szemlélődtek — hasznos, a fa- ­lu fejlődését elősegítő cselek­vésre serkent. Végeredmény­ben a falu lakói mindent ön­maguknak építenek. CSETÖ JÁNOS 1972. X. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents