Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám, szerda

Igaz barátság Az utóbbi években szocialista társadalmunk egyre nagyobb gondot fordít az ifjúság nevelésére. Mi, pedagógusok is örömmel érezzük, hogy nálunk a felnövekvő nemzedék nevelése egyre inkább össztársadalmi feladattá válik. Természetesen a nevelés össztársadalmi feladatából az oroszlánrész az iskolákra és a családra hárul. Mindent el kell követnünk, hogy az iskolai és a családi nevelés közötti összhang minél tökéletesebb legyen. Az elmúlt néhány év alatt a szülők bizalma nagy mértékben megnövekedett az iskolai nevelés iránt. E megnövekedett bizalomnak legbiztosabb fokmérője az a siker, melyet iskoláink a konszolidációs időszakban — és az azóta eltelt években elértek. Ez a megállapítás teljes mértékben érvényes a mi iskolánkra — a Bélyi Kilencéves Alapiskolára is. Tantestületünk a válságos években is hű maradt a proletár nemzetköziség eszméjéhez és így a tanulóink fejében is kisebb volt a „csorba" — a zűrzavar. Nagyon pozitív hatással volt nevelői kollektívánkra az a baráti kapcsolat, mely iskolánk és a beregszászi járás Vári középiskolája között 1969 februárjában megindult. A személyes találkozások, valamint az őszinte hangú baráti levelek nagyon tanulságosak és az internacionalizmus egyik megnyilvánulását jelentik. Iskolánkon már évekkel ezelőtt tudatosítottuk, hogy a szocializmushoz és az internacionalizmushoz való hűségük legmegbízhatóbb fokmérője a Szovjetunióhoz, a világ első szocialista államához való viszonyunk. Jóleső érzés tölt el bennünket, ha felidézzük azt a rengeteg akciót és osztályok közötti iskolai versenyt, melyet a Szovjetunióval kapcsolatban szerveztünk 1969-től napjainkig. Az 1972/73-as tanévben — az elmúlt évek sikeres rendezvényeiből kiindulva — arra törekszünk, hogy tanulóinkban még jobban elmélyítsük a Szovjetunió népei iránti szeretetet. Erre nagyszerű alkalmat és lehetőséget kínál a közelgő két nevezetes jubileumi évforduló: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója. Iskolánkon a nevelőmunkát e két jelentős évforduló jegyében végezzük. Hogy az évfordulók adta nevelési lehetőségeket még jobban kihasználhassuk, az iskolán működő tömegszervezetek közreműködésével — az iskolai pionírszervezet keretében — a következő célokat tűzzük ki: a) A csehszlovák—szovjet barátság hónapja alkalmából osztályok közötti, majd össziskolai versenyt szervezünk „Ki tud többet a csehszlovák—szovjet sokoldalú kölcsönös együttműködésről?" címen. b) Községünk szovjet hadsereg általi felszabadítása, valamint a csehszlovák—szovjet kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződés aláírásának évfordulója tiszteletére ünnepi akadémiát rendezünk, melyre idősebb kommunistát, az I. Csehszlovák Hadtest tagját is meghívunk, c) A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére az iskolai FSZM keretében meglátogatjuk Berehovon (Beregszászon) „A Szovjetunió 50 éve" c. kiállítást, d) Állandó jellegű vörös sarkot létesítünk, ahol grafikonokkal illusztrált kiállítást készítünk a Szovjetunió 50 éve gazdasági, kulturális és tudományos fejlődéséről. e) A szovjet pioníroktól kapott baráti válaszlevelekből a pionírszervezet keretében kiállítást szervezünk „Levelek szovjet barátainktól" címmel. Meggyőződésem, hogy a felsorolt akciókat, célkitűzéseket maradéktalanul teljesítjük, és ezek hozzájárulnak a Szovjetunió tökéletesebb megismeréséhez, és a Szovjetunió iránt érzett szeretetünk elmélyítéséhez. MAG GYULA, Bély A szovjet gáz „átlépte" a határt A tranzit gázvezeték csöveit hétfőn a csehszlovák—szovjet határ közelében összeforrasztották a szovjet szakemberek a „Barátság" gázvezetékkel, s ezt követően a V. Kapušany-i (Nagykapos) kompresszorállomásig terjedő öt kilométeres szakaszon megkezdték a csövek Korszerűsítés a Zornica vállalatban (ČSTK) — Bánovce nad Bebravouban a Zornica nemzeti vállalat a következő évben a termelés korszerűsítésére készül. A külföldről behozott, legkorszerűbb gépek segítségével 19 millió koronával emelik az árutermelést, fokozzák a munkatermelékenységet, az önköltségek terén lényeges megtakarításokra számítanak, s ugyanakkor javítják a gyártmányok minőségét. 1973-ban három korszerű gyártásvonalat helyeznek üzembe férfiingek készítésére, s ezek segítségével a termelési költségeket mintegy 2 millió koronával csökkentik, a munkatermelékenységet pedig 20 százalékkal emelik. A vállalat üzemrészlogeit még további modern gépekkel látják el, például a kézelő varrásának automatizálásával, az önműködő gombvarró és gomblyukazó gépekkel, a betétanyag szabására szolgáló új gépekkel stb. Angliából 2 gallérvarró gépet hoznak be, ezek segítségével javul a férfiingek kivitelezése. A Wertomat új vasalógépcikkel teljesen kiküszöbölik a munkásnők eddigi, megerőltető fizikai munkáját. A vállalat jövő évi tervében a komplex szocialista racionalizáció egész sorát tűzte ki. Ennek megvalósításával elsősorban a munkaerőhiányt akarják megoldani, s ugyanakkor csökkentik a termelési költségeket. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely járás) Zlaté Klasy (Aranykalász) községének lakosai új, korszerű vásárlóközpontot kaptak. A központban a különböző üzleteken kívül étterem és büfé várja a vendégeket. (Felvétel: V. Palkovič — ČSTK J A Plankton-expedíció Ez év nyarán Júlia Gorkovská 26 éves és Doncso Papasz 33 éves bolgár kutató elhatározta, hogy mentőcsónakon teszi meg az utat Várnából Szocsiba, vagyis 935 tengeri mérföldet utazik egy úgynevezett „lélekvésztőn". Nem sportteljesítménynek szánták ezt a csónakázást a Fekete-tenger hullámzó vizén, hanem be akarták bizonyítani, hogy az úgynevezett tengeri planktonok elegendő táplálékot nyújtanak a bajba került hajótörötteknek. Az út 26 napig tartott. A két bátor ember egy műanyagból készült 7,40 méter hosszú és 2,40 méter széles csónakban tette meg. A csónakra vitorlát és segédmotort, valamint egy kis leadóállomást szereltek. A segédmotor és a leadó azonban már az első néhány száz méter megtöltését a Szovjetunióból érkező gázzal. A košicei Mélyépítő Vállalat dolgozói most azon fáradoznak, hogy a V. Idáig (Nagyida) terjedő 80 km-es szakaszt is időben előkészítsék a gáz fogadására. Tegnap már az ötvenkettedik kilométernél tartottak. -k A bratislavai vár udvara, a turisták és a gyermekek kedvenc őszi találkozóhelye. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK.) után felmondta a szolgálatot. Kénytelenek voltak iránytűvel és a csillagok állása szerint tájékozódni. Ennek ellenére — bár 6 mérföldes eltéréssel — szerencsésen megérkeztek Szocsiba. Az útra 3 kg tejkonzervet, 3 kg kétszersültet, húskonzervet és halkonzervet, valamint elegendő ivóvizet vittek magukkal. Kalóriaszükségletük háromnegyed részét azonban kénytelenek voltak tengeri planktonokkal fedezni. D. Papaszov 12 kg-t és JGorkovszka 6 kg-ot vesztett testsúlyából, de bebizonyították, hogy a tengeri planktonok elegendő táperőt tartalmaznak és ígv a hajótöröttek szükség esetén ezzel táplálkozhatnak. Igaz, hogy a plankton nem ízlett a két kísérletezőnek, úgy érezték, mintha bomló halat fogyasztottak volna, holott a planktonnak semmi közé nincs a halakhoz. A kísérlet tudományos értékelése még nem ért véget, éš a várnai Oceánográfiai és HaU gazdasági Intézet most megkísérli ízesíteni a planktonokat, hogy ezáltal emberi fogyasztásra alkalmasabbá váljanak. (RP) Különvonat Moszkvába A Tatratour bratislavai utazási irodája különvonatot indít Moszkvába az NOSZF 55. évfordulójának ünnepségeire. Až utazás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy további vonatot kell majd indítani a Szovjetunióba. D alony — kis falu a dunaszerdahelyi járás déli csücskében. Villanyégők oszlatják a sötétséget a falu utcáján. Az első, akit megpillantunk, egy 16—17 éves suhanc. Közelebb érve látjuk, hogy ketten vannak, két fiú beszélget egy kapu előtt. — A nemzeti bizottság? A gyűlés nem ott lesz, hanem a Jednotában. Az a második égő pontosan a ház előtt van .. . Válaszuk kérdést szül: Véletlen ez, vagy ebben a faluban még az ilyen fiatalok is tudják, hogy mikor ülésezik a nemzeti bizottság? A második égő alatti ház homlokzatán olvashatjuk az ismert .szót: Jednota. Tucatnyi kerékpár „delel" a falhoz támasztva. Bent a helyiségben minden hely foglalt. A vendégek többsége sört, tömény italt, néhányan bort fogyasztanak. A péntek esti forgalom után ítélve itt sem jelent gondot a bevételi terv teljesítése. Egy idős bácsi nagyon találón jegyezte meg: Ha minden tervünket így igyekeznénk teljesíteni, akkor sokkal kevesebb gondunk volna. A nyolcszáz lakosú kis faluban nincsen kultúrház, gyűlést, előadást, táncmulatságot egyaránt a kocsma melletti nagy teremben, a kocingatókkal egy födél alatt tartanak. Sokakat vonz a kocsma, s nem mindenki tanúsít érdeklődést a falu fejlesztése iránt. Jelezték ezt a helyi nemzeti bizottság nyilvános ülésén elhangzott vélemények is. Vörös Ferenc elvtás, a hnb elnöke nem véletlenül hangsúlyozta beszámolójában: A jobb eredmények elérése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a képviselők, a társadalmi ;<zerLÉPÉSRŐL LÉPÉSRE. vezetek vezetői, nemcsak maguk vállaljanak önként munkát, hanem másokat is nyerjenek meg brigádmunkára. A választásoktól eltelt időszakban már e téren is értek el eredményt, felépítettek egy új ravatalozót, s e munkában a lakosság 5500 órát dolgozott. Több családot érintő gond: szűk az óvoda, nem tudják elhelyezni minden dolgozó szülő gyermekét. A probléma megoldását régóta szorgalmazzák. Végre elkészültek a tervek, s amint sikerül cementet szerezniük, megkezdik a munkát. Szeretnék még a nagyobb hidegek érkezése előtt lerakni az alapokat. A választási program e pontjának teljesítése nem lesz könnyű feladat, bár kötelezettségvállalások jelzik, hogy lakosság részt vállal a munkából. A tanácskozáson a beszámoló, majd a felszólalók is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Eddig még nem szerveztek ilyen nagy akciót. Mivel szeretnének elkerülni minden esetleges tévedést és hibát, szakemberekre bízzák az építés irányítását. A képviselők majd a brigádmunkát szervezik. Számítanak nemcsak az érintett szülők, hanem a falu minden lakosának segítségére. Említést érdemel, hogy a szövetkezet térítésmentesen vállalta az építőanyag szállítását, s ezzel is mintegy aláhúzva álláspontját: felelősséget éreznek a falu fejlődéséért. C elszólalásában ezt a gonr dolatot fűzte tovább — jelentőségét két szempontból is megvilágítva — Táncos elvtárs, a szövetkezet elnöke. A falu lakóinak számottevő része nem szövetkezeti tag, az iparban és más ágazatokban dolgoznak. Családjuk itt él a faluban és a hétvéget rendszerint maguk is idehaza töltik. Ez a lakóhelyük, építenek, vásárolnak és úgy igényelnek minden más szolgáltatást, mint a többi lakos. Ez természetes. Ilyen kis faluban sokkal nagyobb az emberek egymásrautaltsága, mint a városokban. Itt nincs kiépített szolgáltatási hálózat, márpedig javítani való — gép, szerszám — itt is akad, sőt néha egy egy fuvarra is szükség van. A szövetkezet vezetősége igyekezett kielégíteni a fenti igényeket is. E téren nem tettek különbséget szövetkezeti tag és kívül álló között. Gondolván, kialakul majd a köztudatban az egymás fejlődéséért érzett felelősség, ami mind a községnek, mint a szövetkezetnek a javára válik. Csakhogy mikor a lucernabetakarításnál a szövetkezetnek segítségre volt szüksége, a falu lakói közül kevesen hallgattak a hívó szóra, így a segítségnyújtásban csorba esett a kölcsönösség elvén. Sokan viszont csodálkoztak, mikor ezek után a szövetkezet vezetősége azt mondta: ezután csak annak segítünk, aki nekünk is segített. Persze a jövőben nem ezen az úton akarnak haladni, de elvárják, hogy a segítségnyújtás kölcsönös legyen. A képviselők is ezen elgondolás megvalósítását szorgalmazzák, az agitációs és nevelőmunka javításával szeretnék felszámolni a lakosság egy részének közömbösségét. Felvetődött a tanácskozáson az iskolaépület javításának problémája is. Ez a gond még az 1965-ös árvíz hagyatéka. Nedvesek az épület falai, a tanítói lakás pedig egészségügyi szempontból már egyáltalán nem megfelelő. Sürgették: szakemberek állapítsák meg, mi legyen az iskola további sorsa, érdemes-e javítani, vagy újat kell építeni. Osztatlan alsó tagozatú iskoláról lévén szó, a felső tagozaton tanulók a szomszédos csilizradványi iskolába járnak. Különben a két szomszédos község már szinte öszszeépült. Ezért vetődött fel a gondolat, a két falu között építsék fel a Szolgáltatásók Házát, melyben a tv-javítástól a női fodrászatig fél tucatnyi szolgáltatást összpontosítanának. Igaz, mindenki jobban örül, ha egy hajításnyi, nem pedig egy kilométernyi utat kell megtennie a házától az üzletig, viszont a nagyobb 3—4000 lakosú falvakban sem építenek minden, utcában üzletet. Nem szólva arról, kis faluban lehetetlen minden szolgáltatási igényt helyben kielégíteni, ezért is előnyösebb a nagy községek kialakítása. Tapasztalat bizonyítja, két falu egyesítésekor a lakosság egy része rendszerint úgy érzi, hátrányos helyzetbe került. Mikor aztán kiépül az üzlethálózat, a szolgáltatások, akkor derül ki: előnyösebb nagy faluban lakni, mert mindent megvásárolhatnak és megjavíttathatnak helyben. Ma még nagyon sok faluból apróságokért is a járási székhelyre kell utazniuk az embereknek. A választási program hosszá távon felöleli a falu fejlesztését. Most e tanácskozás után időrendi tervbe foglalják a feladatokat. A nemzeti bizottság a programban rögzített feladatok mellett egyéb aktuális, á lakosságot érintő kérdés megoldását is szorgalmazza. Az emberek elismerően szólnak erről az igyekezetről, ugyanakkor sürgetik az apró bosszantó hiányosságok eltávolítását. Az asszonyok kifogásolják, hogy kevés a vágott baromfi, a sertéshús, és alig ismerik a félkész ételt. Azt is sürgetik, hogy a járási építőipari vállalat mielőbb cserélje ki a transzformátort, mert gyenge az áram, nem használhatják a tv-készülékeket. A tanácskozáson megjelent vendégek: Lőrincz Gyula, a Szövetségi Gyűlés, Bédy Kálmán, az SZNT, Csémi István, a knb, Németh Ilona, a jnb képviselője, valamint Horváth elvtárs, a jnb alelnöke megállapították, hogy a faluban — az apróbb fogyatékosságok ellenére — sikerült megvalósítani a választási programba foglalt feladatokat. Bár a fejlődés nem ugrásszerű, dé lépésről lépésre haladnak előre. Az ütem fokozása a jövőbeh főként attól függ, miként sikerül felkelteni a lakosság érdeklődését a közügyek iránt, hogyan tudnak majd a képviselők a párttagokkal és a társadalmi szervezetek vezetőivel olyan közvéleményt kialakítani, amely minden állampolgárt — azokat -is, akik eddig csupán szemlélődtek — hasznos, a fa- lu fejlődését elősegítő cselekvésre serkent. Végeredményben a falu lakói mindent önmaguknak építenek. CSETÖ JÁNOS 1972. X. 14.