Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám, kedd

Jelszavak az N ŐSZ F 55. évfordulójára A tüntető fiatalok felvonulása Párizs utcáin. (Telefoto ČSTK—ZB) Felhs vás az európai fiatalokhoz Nagyarányú tüntetés Párizsban Párizs — Az indokínai népekkel vállalt szolidaritás jegyében rendezett párizsi nemzetközi ifjúsági találkozó —, amely vasárnap befejezte munkáját — az európai fiatalokhoz intézett felhívásában megállapítja: súlyos az indokínai helyzet. Az amerikai repülőgépek naponta bombáznak, rombolják a gátakat, kórházakat, a pagodákat, a városokat és falvakat, megsemmisítik a termést, nőket, gyermekeket, öregeket gyilkolnak. A „katonai objektumok" megsemmisítésének ürügyével tudományos alapon megszervezték az élővilág elpusztítását és a fajirtást. Az amerikai kormány, miközben békéről beszél, fokozza a barbár háborút. Az európai ifjúsági akciőegysége nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy az amerikai kormány kénytelen legyen megszüntetni a vietnami agressziót — hangzik a felhívás. A párizsi találkozó részvevői felhívták az európai fiatalokat és a diákokat, hogy fokozzák az indokínai népnek nyújtott politikai, erkölcsi és anyagi támogatást. „Felhívjuk Önöket, indítsanak gyűjtéseket, rendezzenek különböző nemzeti és nemzetközi tüntetéseket az igaz ügy mellett". December 20-án Európa valamennyi nagy kikötőjében akciónap lesz az indokínai népekkel vállalt szolidaritás jegyében. „Egyetlen percet sem szabad elvesztegetni. Nixonnak még kell hallgatnia az ifjúság szavát: szüntessék be az agreszsziót, a barbár háborút. Vonják ki az amerikai csapatokat. Békét, függetlenséget és szabadságot Indokínának. Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek harca —- a mi harcunk. Az ő győzelmük a mi győzelmünk lesz" — olvasható a felhívásban. Párizs — Százezer fiatal vonult fel vasárnap este Párizsban a Sztálingrád-tértől a Bastille-térig, munkáskerületeken keresztül az indokínai népekkel vállalt szolidaritás jegyében. A felvonulást a Kommunista és a Szocialista Ifjúsági Szövetség, valamint más baloldali és haladó ifjúsági mozgalmak szervezték, annak a nemzetközi ifjúsági értekezlet befejezéseként. A francia úttörőmozgalom az alkalmat felhasználta arra, hogy gyűjtést rendezzen egy vietnami kórház felszerelése javára. A menetben francia, olasz, nyugatnémet, belga, spanyol és más országokbeli fiatalok jelszavakban elítélték Nixon amerikai elnök vietnami háborús programlát. Követelték a VDK elleni légitámadások megszüntetését. Hasonló szolidaritási megnyilvánulásokra került sor vasárnap más francia városokban, így Marseilleben és Nizzában is. Moszkva — A Pravda és más moszkvai lapok vasárnap közzétették az SZKP Központi Bizottságának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójára kiadóit jelszavait. A jelszavak hangsúlyozzák, hogy az Októberi Forradalom a világtörténelemben új korszakot — a világ forradalmi megújhodásának, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek a korszakát nyitotta meg. Az SZKP Központi Bizottsága felhívja a szovjet dolgozókat, hogy a párt 24. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásában és az ország gazdasági és védelmi erejének erősítésében elért újabb eredményekkel ünnepeljék meg a Szovjetunió megalapításának 50. évfordulóját. A jelszavak az SZKP Központi Bizottságának testvéri üdvözletét tolmácsolják^ a szocialista országok népeinek. Ugyancsak üdvözlik a tőkés országok munkásosztályát, azokat a népeket, amelyek lerázták a gyarmati igát, külön üdvözlik az imperializmus és a fajüldözés ellen, a szabdaságért és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati és függő országok, népeit. Harcba hívják az európai népeket annak eléréséért, hogy az európai kontinens a tartós béke, a biztonság és az államok közti gyümölcsöző együttműködés térségévé váljék. Az SZKP Központi Bizottságának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulója alkalmából kiadott jelszavai küzdelemre szólítják fel a világ népeit, hogy az erőszakról való lemondás a nemzetközi élet törvényévé váljék, az atomfegyver pedig örökre eltiltassék. Törvényjavaslat az NDK Minisztertanácsáról Berlin — Fontos ülést tartott hétfőn a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája. Az ülésen megjelent Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, a párt és az állam vezetői. Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke előterjesztette az NDK Minisztertanácsáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat lényege, hogy meghatározza a Minisztertanács szerepét, erősíti a Minisztertanácsnak, mint szocialista munkás-paraszt kormánynak helyzetét, és magasabb színvonalra emeli az egész állami tevékenységet. Az NDK Minisztertanácsa, mint a Népi Kamara szerve, feladatait az NSZEP, annak Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága és titkársága határozatainak megvalósítása útján oldja meg. A Minisztertanács dolgozza ki az állam bel- és külpolitikájának egységes megvalósítását, teljesíti a politikai, gazdasági, kulturális, szociális és honvédelmi feladatokat — mutatott rá Willi Stoph. A Minisztertanács határozatot hozott a minisztériumok feladatairól és munkamódszeréről. Willi Stoph a Minisztertanács megbízásából kérte a törvényjavaslat elfogadását. Friedrich Ebért az NSZEP Politikai Bizottsága tagja pártja nevében elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután a többi párt és tömegszervezet megbízottai szólaltak fel, majd a vita lezártával a Népi Kamara elfogadta az NDK Minisztertanácsáról szóló törvényjavaslatot. Az ülés más fontos kérdések megvitatásával folytatódott. Szovjet—amerikai egyezmény A Német Kommunista Párt választási kongresszusa Washington — Washingtonban Tyimofej Guzsenko, a Szovjetunió tengeri flottaügyi minisztere és Peter Peterson, az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere október 14én aláírta a tengerhajózás néhány kérdésére vonatkozó szovjet—amerikai egyezményt Nixon, az Egyesült Államok elnöke megelégedését fejezte ki az egyezmény megkötése fölött. Kommentárunk Az elmúlt években az imperialista országok fokozták erőfeszítéseiket a szorosabb gazdasági együttműködés érdekében, de az integrációs csoportosulások csak még inkább kiélezik az ellentéteket, a piacért folyó kíméletlen harcot. Az 1958-ban létrehozott Közös Piac belső ellentétei ellenére is sok közös intézkedést foganatosított, kívül maradt versenytársai rovására. Fokozatosan vezető szerephez jutott Nyugat-Európa gazdasági életében és befolyása alá vonta a földközi-tengeri és afrikai országok egész sorát. Az EGK ma már komoly versenytársat jelent nemcsak Japán, hanem az Egyesült Államok számára is. Gazdasági erejét bizonyítja, hogy a kapitalista világ kereskedelmi forgalmának egyharmadát a közösség bonyolítja le. Természetesen a kívül rekedt országok, elsősorban Nagy-Britannia, mindent megtettek annak érdekében, hogy keresztezzék a hatok terveit. Az 1960-ban megalapított Európai Szabadkereskedelmi Társulásban a britek játszották a fő szerepet. Az újonnan megalakult csoportosulás elsődleges célja volt, hogy egyezményt kössön a Közös Piac országaival a vámhatárok megszüntetéséről, amely számukra rendkívül kedvezőtlenné tette a hatokkal folytatott kereskedelmet. Ezek az erőfeszítések azonban nem jártak eredPeterson sajtóértekezleten úgy értékelte a megállapodást, mint „fontos lépést a Szovjetunióval folytatott kereskedelem új korszakához vezető úton". Ez az egyezmény — mondotta a miniszter — lerakja „az alapot olyan átfogó kereskedelmi egyezmények számára, amelyeket megkötni remélünk a Szovjetunióval". Vasárnap Kölnben tartotta meg egynapos választási kongresszusát a Néimet Kommunista Párt. A párt e seregszemléjén felszólaltak az NKP vezetői és képviselőjelöltjei. Nagy beszédében világította meg a kommunisták választási céljait Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt elnöke. Bachman rámutatott a választások nagy jelentőségére, öszszefogást sürgetett a jobboldali CDU—CSU hatalomátvételének megakadályozására. A CDU —CSU — mutatott rá —, ismét a reakciót akarja nyeregbe ültetni és igyekszik kihasználni az SPD—FDP koalíció haározatlanságát, megpróbál tőkét kovácsolni a jelen koalíció ígéreteinek beváltatlanságából. Az NDK — választási programjához híven "— azért harcol, hogy „nyitott maradjon az európai béke biztosításának útja" — mondotta Bachmann. ménnyel, aminek egyik oka éppen Nagy-Britannia befolyásának és gazdasági erejének csökkenése. Brit kérdőjelek A szigetország a hatvanas években egyre inkább elmaradt a gyorsan fejlődő NSZK, Franciaország és Olaszország mögött. Ez arra kényszerítette a briteket, hogy versengés helyett inkább illedelmesen kopogtassanak a Közös Piac kapuján. Az 1970-ben megkezdődött tárgyalások végül is sikerrel fejeződtek be, és 1973. január 1-től Anglia valószínűleg már hivatalosan ls tagja lesz a kibővített Közös Piacnak. A belépésért azonban magas árat kellett fizetnie: Nagy-Britannia kénytelen volt elfogadni a Közös Piac agrártörvényét, és ezáltal elvesztette előnyös pozícióját a Brit Nemzetközösség és a Szabadkereskedelmi Társulás országaiban. Továbbá olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek gyengítik nagyhatalmi törekvéseit és komoly terveket rónak az angol munkásokra. (Ez az oka annak, hogy Angliában éles viták előzik meg az ország belépését, a Munkáspárt és a dolgozók jelentős része ellenzi a közös piaci tagságot.) Igaz, a tagság jóvoltából a brit monopóliumok most már behatolhatnak a Közös Piacra, ami kimozdíthatja a brit gazdaságot a már évek óta tartó stagnálásból. Azzal, hogy Anglia belépett a Közös Piacba, és a Szabadkereskedelmi Társulás országai igyekeznek felvenni a kapcsolatot az EGK-val, még nem fejeződött be a harc a nemzeti érdekek érvényre juttatásáért, hanem folytatódik a közösségen belül. Az NSZK-n és Franciaországon kívül most már egy harmadik hatalom is verseng majd a vezető szerepért. Anglia ebben a versenyben számolt Norvégia támogatásával, de annak lakossága a népszavazáson elutasította a belépést. Még jobban számítanak az angolok az írek támogatására. Az írek csakúgy, mint a Szabadkereskedelmi Társulásba, a Közös Piacba is követi az angolokat. Ami természetes ls, hisz a két országot szoros gazdasági kapcsolatok fűzik egymáshoz. Az Írországban befektetett külföldi tőke 40 százaléka angol, Írország • kivitelének több mint a fele, megközelítőleg 1,3 milliárd dollár értékű export Nagy-Britanniába irányul. Ezért aztán az íreknek — bármennyire is szeretnék függetleníteni magukat az angoloktól — nem marad más hátra, mint követni szomszédjukat. John Lynch miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ha Nagy-Britannia úgy döntött, hogy belép a közösségbe, Írország számára óriási nehézségeket okozna a kívülmaradás, mert jelentősen csökkennének a külföldi beruházások. Az írek azt remélik, hogy közös piaci tagságuk révén nemcsak Anglia, hanem más országok beruházásai is növekedni fognak. Az ipari fejlesztési hivatal ennek érdekében megtéríti a külföldi tőke 30—40 százalékát. A Közös Piac vezetősége valószínűleg 1990-ig engedélyezi ezt a stimulációt Írországnak, ami sok amerikai és japán vállalatnak lehetővé teszi a behatolást a Közös Piac vámhatárai mögé. Írországnak mindenképpen hasznot hoz az idegen tőke, amelynek segítségével az egykor csaknem kizárólagosan mezőgazdasági terület iparosodott. Remélik, hogy belépésük az EGK-ba meggyorsítja az ország gazdasági fejlődését, Írországot politikailag és gazdaságilag egyaránt függetleníti Nagy-Britanniától. Azt, hogy Nagy-Britannia és Írország mennyit nyer, illetve mennyit veszít, hogy belép a Közös Piacba, még nem lehet megállapítani, de a párizsi csúcstalálkozó választ ad arra a kérdésre, hogy a brit szigetek két országa mennyire tudja érvényesíteni gazdaságpolitikáját a közösségen belül. LIMPÁR PÉTER SZTANKO TODOROV, a Bolgár Minisztertanács elnöke egyhetes hivatalos látogatásra Iránba utazott. Látogatásának célja a két ország gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatainak továbbfejlesztése. AZ SZKP Központi Bizottságának meghívására Moszkvába utazott a LEMP küldöttsége, ámelyet Kazimierz Barcikowski, a LEMP Központi Bizottságának titkára vezet. A küldöttség útja során megismerkedik az SZKP gazdaságirányítási módszereivel. MOSZKVÁBAN megkezdődött a szocialista országok ifjúsági könyvkiadójának ötnapos értekezlete. Hazánkat a konferencián a Mladá Fronta és a Smena igazgatói képviselik. PÁRIZSBAN a francia—szovjet szövetség bizottságának tanácskozásán hangsúlyozták, hogy a szervezet elítél minden olyan törekvést, amely fenyegetné a szovjet—francia együttműködést. SZTRÁJKHULLÁM söpört végig az Egyesült Államok beli autógyárakban. Bár az autómunkások szakszervezete és a General Motors vasárnap megállapodást ért el, s ezzel véget ért 8500 alkalmazott munkabeszüntetése, St. Lousban hétfőre a Buick cég flinti (Michigan) vállalatának dolgozói hirdettek sztrájkot. A munkabeszüntetés 16 000 embert érint. Folytatódik az autómunkások sztrájkja Doravilleben (Georgia) és Mansfeildben (Ohio) is. HÉTFON egymillió diák tért vissza az előadótermekbe a Fülöp-szigeteken, miután Marcos elnök elrendelte az előadások folytatását. Mint ismeretes, az ország iskoláit és egyetemeit három héttel ezelőtt zárták be a rendkívüli állapottal kapcsolatos intézkedések keretében. HOSZEZER flamand tüntetett vasárnap Brüsszel északi külvárosaiban, feltartóztatták a forgalmat, ablakokat zúztak be, letépték és eltapostak néhány belga zászlót. A tüntetők jobb bánásmódot követeltek a flamamd-ajkú lakosok számára. MINT a Sunday Telegraph című londoni lap közölte, az ulsteri védelmi szövetség, a legnagyobb szélsőséges északír protestáns szervezet, amelynek legalább 50 000 tagja van. Vietnamban kiszolgált amerikai katonákat toborozott fegyveres suhancainak kiképzésére. NEVES szovjet tudósokból álló küldöttség utazott New Yorkba. A delegációt, amelyet Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke vezet, részt vesz az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának közgyűlésén és különböző amerikai intézetek tudományos munkájának megszervezését tanulmányozza majd. AZ AUSZTRÁLIAI haditengerészet bejelentette, hogy hétfőtől kéthetes SEATO-hadgyakorlatok kezdődtek 6 ország részvételével a dél-kínai tengerben. A „Tengeri skorpio" fedőnevű hadgyakorlatokban Ausztrália, 0j-Zélánd, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hadihajói és repülőgépei vesznek részt. Scheel nyilatkozata Bonn — Vasárnap a késő esti órákban visszaérkezett Bonnba Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter, aki az előző öt nap során hivatalos látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, s október 11-én aláírta a Bonn és Peking diplomáciai kapcsolat felvételéről szóló okmányt. Bonn repülőterére való megérkezése után Scheel újságíróknak adott nyilatkozatában utalt rá, hogy Pekingben folytatott eszmecserék tanulsága szerint számos kérdésekben komoly nézetkülönbség mutatkozik a két ország álláspontja között, de hangsúlyozta, reméli, hogy az NSZK és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai a jövőben kedvezően fognak alakulni. Scheel közölte, a nagykövetségek felállítására a két ország megállapodása értelmében három hónapon belül sor kerül.