Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

A francia érettségi válsága Miközben 228 000 francia középiskolás várt kedvetlenül érettségijének az eredményeire, egy bizottság éppen ennek a záróvizsgának az értelmét és hasznosságát vonta kétségbe. A tanév során időről időre válságszimptómák jelentkeztek, a pedagógiai módszereikkel kudarcot vallott tanárok öngyilkosok lettek. Diáksztrájkok törtek ki — főleg Párizsban —, gimnazisták politikai tevékenység miatti kizárása elleni tiltakozásul. Tanárokat rendszabályoztak meg, akik kivonták magukat a szokásos ellenőrzési tevékenység alól, vagy a nem hagyományos pedagógiai kísérletekkel próbálkoztak. A nevelésügyi miniszter időközben megalakította a „bölcsek" bizottságát — ahogy a franciák régiesen nevezik —, élén Joxe volt történelemtanárral, azzal a feladattal, hogy átfogóan vizsgálja meg a középiskolák helyzetét, és tegven reformjavaslatokat. A nemrégiben elkészült és közzétett jelentés megállapítja, hogy a kétségtelen válság nem átmeneti állapot, amely önmagától jöhet rendbe, hanem a társadalom kikerülhetetlen változásaival függ össze, amelyek szükségszerűen hatnak a pedagógiai stílusra és az egész iskclal rendszer struktúrájára. Az egyik szakközépiskola igazgatója elmondta: a tanulók egyik napról a másikra maradnak ki az iskolából, amikor betöltik 16. életévüket, mert ezzel túllépik az iskolaköteles kort A s'ntisztikai adatokkal szembeni minden kötelező kétkedés ellenére is elgondolkoztató az az adat, amely szerint Franciaországban sokkal magasabb a bukott tanulók száma, mint más országokban. Valamennyi tanuló kétharmada bukik meg legkevesebb egyszer. A nevelésügyi minisztérium lelentése szerint Franciaországban öszszesen csak 3 700 000 középiskolai tanuló van. Több pedagógiai szabadságot és játékteret javasol az iskolák számára a tantervekkel és az általános előírásokkal szemben. A helyzetet súlyosbította, hogy az eddig egységes rendszert négy év óta részreformok és ügyetlen, kiforratlan pedagógiai kísérletek bontják meg. A bizottság szerint csakis egy, mind az igazgatási struktúrára, mind pedig az egész pedagógiai rendszerre kiterjedő átfogó reform jelenthet kiutat a válságból. Azt indítványozza a jelentés. hogy a középiskolákat — amelyek közül egyes párizsi gimnáziumoknak háromezernél ls több tanulója van — osszák fel 700—800 fős, áttekinthetőbb pedagógiai egységekre. A bizottság elnöke szerint egyre inkább az a meggyőződés látszik felülkerekedni, hogy felesleges annyi vizsgával terhelni a középiskolásokat. Az érettségit egyszerűen végbizonyítványnyal lehetne helyettesíteni, és nagyobb teret kellene engedni a súlypontok áthelyezésének. (FRANKFURTER ALLGEME1NE) Látás a has segítségével A világtalanok megtanulhatnak látni hasuk bőrének segítségével. Két San Francisco-! amerikai tudós megszerkesztette az első hordozható készüléket a vakok számára. Ez a „Látó szem" nevű készülék a hozzá erősített elektródok által, ame. lyek gyenge áramimpulzust sugároznak, a tárgyak körvonalalt átviszi a bőrre. A vakok rövid gyakorlat után azonnal fel tudják ismerni a tárgy képét. E találmány nlagva egy kis televíziós kamera, amelyet a ruha alatt vállpántra erősítve lehet hordani. A kamerából csupán a 28 gramm súlyú lencse látható, amely a vak ember szemüvegébe van beszerelve. Mihelyt a szemüveg viselője megmozdítja fejét, és a lencse például a kezére irányul, a kép a fül mögött vezető vékony P 'ímm-'mixm kábelen átvivődik a hónalj alatt levő televíziós kamerára, majd pedig rugalmas elektród lapon át — „a hasi képernyőre". E lapot öv erősíti a vak ember hasára. Az elektródok, amelyek a hason levő képernyőn fekszenek, gyenge áramimpulzust adnak kl magukból, és így jelzik a világtalannak a megfigyelt tárgy alakját. Ilyen módon falragaszon levő betűket is elolvashatnak. A „Látó szemet" jelenleg az Egyesült Államok, Anglia és Jugoszlávia világtalanok iskoláiban próbáiiák ki. Mielőtt ugyanis megkezdik e készülék sorozatgyártását, még néhány fogyatékosságot ki kell küszöbölni. Például, a bőrön- felvett kép még túlságosan szemcsés, mivel a „hasi képernyő" csak 256 elektródból, vagyis képpontból áll. Ezért nem lehet pontosabb részleteket átvinni. a környezetből — hiszen a televíziós készülékek mintegy 500 ezer ponttal dolgoznak. (STERN) Az alsó fedélzet állandóan víz alatt áll. A képen látható Terkol az elsüllyedt dán hajó testvérhajója. Úszó koporsók A területi könyvtár olvasószolgálata. Könyvvel a nép szolgálatában Osztrov, az ősi orosz városka könyvtára a pszkovl terület kulturális központjainak egyike. Bár nem tűnik ki különösen gazdag állományával. vagy ritka példányokkal, a puskinl örökség hű ápolója, mivel a nagy költő itt élt és alkotott a környéken, és Osztrovban is többször megfordult. A városkának 47 ezer lakosa van és a könyvtár 300 ezres állománnyal rendelkezik. A leggazdagabb sorozat te.mészetesen Puskin életn.űve. de megtaláljuk itt az orosz, a szovjet és a külföldi — közöttük a magyar — klasszikusok és modern írók kiemelkedő alkotásait Az ipari és mezőgazdasági szakemberek, valamint a tudományos dolgozók rendelkezésére állnak a szükséges szakkönyvek. A könyvtárnak több ezres olvasótábora van, amelynek tagjai az olvasótermet használják. vagy kikölcsönzik a könyveket. A szakképzett, munkájukat hivatásnak tekintő könyvtárosok segítenek az olvasóknak kiválasztani koruk, érdeklődésük, szakmájuk stb. szerint az olvasmányokat. A könyvtár munkatársainak leiszava: „Ne várjunk az olvasóra, amíg az maga jön hozzánk, siessünk eléjel" Ezt a hatalmas munkát csak az aktivisták széles körű táborára támaszkodva lehet elvégezni. Munkások, kolhoz-, tagok és értelmiségiek hozzák-viszik társaiknak a könyveket. Bizalmas kettesben a könyvekkel. Az olvasók igényeit döntő többségben saját állományukból elégítik ki, de szükség esetén más könyvtáraktól is kölcsönöznek. Először a Pszkovl Területi Könyvtárat keresik meg. Ha ritkaságról van szú. a 20 milliós állományú moszkvai Lenin, vagy a leningrádi SzaltlkovScsedrln Könyvtárhoz fordulnak. (FÁKLYA) Valamennyi zászló félár. bócon lengett, amikor ez év nyarán az Edith Terkol nevű dán tartályhajót az Oskarshan svéd kikötőbe vontatták. A hajó mélyén 10 halott feküdt. A legénységen kívül a gépész felesége és gyermekei is. A hajó a svéd partoktól mintegy 45 kilométernyire felborult, és hat napon át sodródott, míg a mentőflottának sikerült vízszintes helyzetbe állítania. Csak két matróz menekült meg a vízbe fulladástól. Elmondották, hogy a szerencsétlenség oka a hajó hiányos stabilitásában keresendő. A hajótulajdonosok is jól tudják, hogy a dániai partmenti vizeken közlekedő hajók szerkezete nem megfelelő. Ha üresen futnak, túl kevés a megterhelés, ha pedig megrakodva mennek, oly mélyen merülnek a vízbe, hogy az alsó fedélzet még csendes ülőben is állandóan víz alatt áll. De nem akadt egy hajótulajdonos sem, aki törődött volna azzal, hogy szilárdan megépített és elegendő legénységgel ellátott hajókat állítson szolgálatba. A biztonsági előírásoknak e durva megsértése arra vezethető vissza, hogy a hiányos törvények megengedik a hajótulajdonosoknak, hogy nagy adóösszegeket, béreket és legénységet takarítsanak meg, ha hajóik bizonyos ton. na-határ alatt fekszenek, pl. 500 tonna helyett 499 tonnásak. Szégyentelenül bekalkulálják a szerencsétlenségeket is, mert a busás profit kárpótolja őket. A hajótulajdonosok elvből nem alkalmaznak szakszervezetben tömörült tengerészeket. 1970-ben — a legutóbbi statisztikai adatok szerint — 125 dán partmenti hajó sülylyedt el, ütközött össze vagy égett ki. Az Edith Terkol felborulása annyira felháborította a tengerészeket, hogy felhívást tettek közzé a dán partmenti hajózás bojkottálására. Mivel a Szállító Munkások Nemzetközi Szövetsége beleegyezett e bolkottba, s a Dániából lövő teher- és tartályhajók előtt a világ számos kikötője zárva maradt, a dán hajótulajdonosok kénytelenek voltak tárgyalásokat kezdeni a tengerészek szakszervezeti szövetségével. (NBI) A nemzeti termelés alakulása az EGK-ban A statisztikai feldolgozások során az EGK-országak területét négy régióba osztották: 1. szegény vidékek, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti termelés nem éri el az évi 1500 dollárt; 2 enyhén feltörekvő teriiletek, az 1 főre eső 1500-2000 dollár értékű termeHéssel; 3 erfisebb fejlődést mutató vidékek 2001—3*100 dollár/fő termeléssel és 4. gazdag régiók, 3000 dollár/fő feletti nemzeti termeléssel. Az utóbbi csoportba összesen 8 régió tartnTík. A leggazdagabb régió Hamburg, amelynek az 1 főre eső nemzeti termelése az USA 4800 dnllárns színtjén van, jóval emögött foglal helyet Párizs s vja (3411 dollár/fő) és Bréma 3384 dollár fő). Az EGK-országok legszegényebb vidékei Olaszországban vannak. Közép, és Dél-Olaszország, valamint Szicília és Szardínia az 1500 dollár'fő alatti „szegény" kategóriába esik (mŕs EGK. országban ilven alacsony nemze'i lermelós csak egyetlen régióban: Korzika szigetén tapasztalható!. De ezen belül ls vannak még erősebben elmaradt vidékek. így Olaszország legszegényebb régiója Kalábria, ahol az egy főre eső évi nemzeti ter. meHés értéke csak 756 dollár. De ez mégis több. mint pl. Portugália egy főre eső nemzeti termelése (640 dol. lár) és több mint kétszerese a törökországinak (360 dollár). HANDELSBLATT