Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

THR5HMIDN A NŐMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL A NŐMOZGALOM KEZDETE Tűrés és lázadás lA történelem folyamán minden bizonnyal több olyan eseményt vagy nevet találnánk, amelyet a nőmozgalom kezdeteként jelölhetnénk meg. Nyilvánvaló azonban, hogy a nők követeléseikkel nem egyik napról a másikra léptek föl, hanem a társadalom alakulásával, fejlődésével párhuzamosan érlelődtek meg és nyertek pontos megfogalmazást. Ilyenformán, szem előtt tartva a történelmi objektivitást, a nőmozgalom kezdetét egy egész törénelml korszakra vezethetjük vissza. Arra a korszakra, amikor is a nők már bizonyos társadalmi hiányérzettel küszködtek, amikor már tudatára ébredtek a törvények szentesítette Jogfosztottságuknak. Ez a korszak voltaképpen a matriarchátusból a patriarchátusba „érkezés" korszaka volt. S hogy a jármot bizony tudósították, arról tanúskodik Artsztofanész „Nőuralom" című vígjátékának e néhány sora: „Énnekem éppen annyi a haza / Mint nektek. Ámde boszszankodva és / Fájlalva tűröm minden baját."/ Ez egyrészt a társadalmi tudatra ébredés, másrészt a megszámlálhatatlan tilalom, korlátozás tűrésének korszaka volt. Érdemes megemlíteni. hogy az első igen szigorú tilalom a nő szexuális életére vonatkozott: egy nőnek csak egyetlen férfival volt szabad közösülnie, míg a férfit, vagyis a vagyon urát Ilyen korlátozás nem kötötte, sőt a vagyon öröklése érdekében többnejűségben élhetett. Lásd Hegelt, aki a patriarchátust fölöttébb érzékletesen szemléleti az Ótestamentumból és más ókori társadalmak törvénykezési rendezéséből vett példákkai. I A nőmozgalom első szakaszának tekinthetjük az egyéni lázadás korszakát. Ezeknek az egyéni akcióknak már társadalmi következményei is lehettek. Ekkor azonban a kereszténység már a Mária-kultusszal, tehát az anyaság felmagasztalásával a ranglétrán egy fokkal feljebb emelte a nőt. De csak a neki kijáró tisztelet dolgában. („Frauendiest"). Egyébként a vagyonjogi, polgárjogi stb. vonatkozásban, azaz társadalmi helyzetén egy jottányit sem változtatott. Például itt van az egész középkort megbélyegző „jus primae noctis", az első éjszaka joga, ami ellen egyetlen egyháznak sem volt kifogása. A nagy egyéni lázadók közé tartozott Jeanne d'Arc, aki mélyen átérzett és átélt elhivatottságának biztos tudatában a francia függetlenségi harc élére állt. Vagy gondoljunk Stuart Máriára, aki szintén a feudális önkényuralom áldozata, a francia Navarrai Margitra, aki fejedelmi sarj létére, minden restelkedés nélkül írta elbeszéléseit. Ezekben az írásokban már néhol felvillan a nők szinte rabszolgai elnyomásának tudata, s halványan a felismerés is. hogy ez másképpen is lehetne. Ezek az asszonyok még nem fogalmaztak pontosan, inkább a hazaszeretet, a vagyonjogi törvényekben a nők kisemmizése, az elnyomottak fölemelése, a nemzeti függetlenség és egyéb, általánosan negatív társadalmi Jelenségek felszámolása lebegett szemük előtt. A nagy francia polgári forradalom asszonyai azonban már más kategóriákba gondolkoztak, s már pontosan megfogalmazott követelményekkel léptek a nyilvánosság elé. Mindenekelőtt tudatlanságukat, fanulatlanulságukat kiáltották világgá, s ők éltek először a nők egyenjogúsításának jelszavával. Bizonyára mindenki találkozott már a forrongó Párizs egyik legmerészebb lázítójának, Louise Michell-nek, a korábban vidéki tanítónőnek a nevével. De nem ő volt az egyedüli: ilt van többek között Mouret asszony, aki a nök egyenjogúsításáért vívott harc egyik elindítója volt; vagy a nem is annyira művelt, mint inkább szellemes, kitűnő szónok hírében álló Olympia de Gouges, aki kiáltványában felvázolta a nőmozgalom programját. „A nő éppen olyan szabadnak született. mint a férfi, tehát őt is megilletik mindazok a jogok, amelyek a férfit!" — írja... A „forradalom amazonjának" nevezték a szép és titokzatos Théroigne de Méricourt-t, aki különösen az egyszerű asszonyokat tudta hatásos fellépésével (ugyanis a forradalom előtt énekesnő voltl megnyerni a köz ügyének. Mulasztást követnénk el, ha — utoljára, de nem utolsósorban — nem említenők meg a temperamentumos Germain Neckert, a későbbi nagy írónőt, aki madam de Stael néven került be az irodalomtörténetbe, s nemkülönben úgy is, mint Napóleon halálos ellensége. Stílusában fellelhető nemcsak a finom gúnyorosság, hanem a maró gúny is, a rebellum, de ugyanúgy a nők egyenjogúsításának szenvedélyes követelése is. A francia forradalom volt az a mérföldkő, amelyben a nők nemcsak felemelték hangjukat, hanem megtanultak cselekedni isi (Folytatjuk) LANG ÉVA Megkérdeztük Šlosárová Kristinát, a bratislavai Dunaj Áruház dolgozóját — anyagbeszerzőjét —, aki jártas a divattervezésben, a kirakatrendezésben, egyszóval divatszakember, hogy: Ön szerint melyik korosztály öltözködik nálunk a legízlésesebben? — Szerintem a tizennyolchuszonöt éves fiatalok öltözködnek a legízlésesebben, ők hordják a legjobb minőségű, s talán a legdrágább ruhákat. Persze, ehhez a korosztályhoz tartozóknak van a legjobb alakjuk is. Hogy jó minőségű ruhában járnak, ezen sokan csodálkoznak, főleg azon, hogy honnan szerzik rá a pénzt, hiszen ebben a korban a legtöbb fiatal még tanul, vagy ha állásban van is, csak kezdő lehet a szakmájában, és a kezdő fizetések elég alacsonyak. A főiskolásoknak a szállás, a koszt nem kerül sokba az internátusokban. Az ösztöndíj egy részét és a szülőktől kapott pénzt tehát ruhára költhetik. A kereső fiatalok pedig általában a szülőknél laknak, ahol legtöbbjüknek még a kosztért sem kell fizetniök. A házasságkötés után azonban már másra is kell a pénz. Takarékoskodni kell, bútorra, lakásra, s ekkor már kevesebb jut ruhára. Nem gondolja, hogy a fiatalok öltözködése uniformizált? Főleg nadrágban járnak, amelyhez csaknem mindenki kötött mellényt hord, alatta blúzzal vagy pulóverrel. — Ezek most a legkedveltebb ruhadarabok. De megfigyelhetjük, hogy nem minden fiatal hord ugyanolyan nadrágot, mellényt, pulóvert. Ezekből a cikkekből üzleteinkben nagy a választék. Sokféle színű nadrágot kapni. A mellényekből is sokfajta készül. Az egyik hosszú ujjú, a másik ujjatlan. Egyik hosszabb, mint a másik, és különböző vastagságú pamutból készülnek. Nem Is szólva a pulóverekről és a blúzokról, amelyekből még az előzőleg említett ruhadaraboknál is nagyobb a választék. így hát mindenki a saját ízlése szerint kombinálhatja az öltözékét. A fiúk és a lányok csaknem egyformán öltözködnek. Sokszor nehéz megkülönböztetni őket egymástól. — A lányok szeretik a sportos öltözéket, s az legtöbbször nadrágból és pulóverből áll. De a lányok által hordott nadrág szabása többnyire nőies vonalú. Igaz, vannak kirívó esetek is, amikor a serdülőkorban levők „direkt" egyformán öltözködnek, ám ugyanakkor erre vonatkozólag sok a merev előítélet is. Hiszen ami sportos, az nem mindig férfias. S ha mégis összetévesztjük őket, az legtöbbször a hajviselet, nem pedig az öltözködés miatt van. KOVÁCS ELVIRA FOGADJUK MEG A TANACSAT! Családi ház építésénél faluhelyen is nagy gondot fordítanak arra, hogy a fürdőszoba, központi fűtés se hiányozzék. A szobákat is a legmodernebb bútorokkal rendezik be az emberek. Mindezt megelégedéssel nyugtázzuk. Hiányoljuk azonban, hogy a családi ház környékének célszerű elrendezésére nem fordítanak ilyen nagy gondot. Jifina Michalkovának, a Bratislavai Kertészeti és Üdültetési Szolgáltatások Üzeme tervezőmérnökének (képünkön) is ez a véleménye. — Ha nskem családi házam lenne, akkor úgy rendezném el a környékét, ahogy lerajzoltam — mondta. Egyelőre üzemünk leányszállásán lakom. fiŕina a Brnői Mezőgazdasági Főiskola Lednicére kihelyezett Kertészeti Tanszékén szerzett tervezőmérnöki diplomát. Annak elvégzése után — ennek egy éve — szegődött el jeleni ägi munkahelyére, ahol flőleg a lakótelepek környékének elrendezéséhez szükséges tervek készítésével foglalkozik. A szimpatikus fiatal mérnöknő szereti a szakmáját. Főnöke és kollégái hozzáteszik, hogy ért is hozzá, ezért azt ajánljuk olvasóinknak, hogy fogadják meg tanácsát. Az elmondottakhoz még hozzátesszük, hogy a Család-Társadalom rovatban arról is írunk majd, hogy milyenek azok a diszbokrok, melyekről az alábbiakban szó lesz, és hol lehet őket beszerszni. 1 — kv — A FELVÉTELEKET L. CIGLÄNOVÄ KÉSZÍTETTE A

természetben eltöltött órák pihenést, kikapcsolódást jelentenek az emberek számára. Ezért van az, hogy a városlakók a hétvégen igyekeznek kikerülni a lakónegyedekből, s legalább egy kis kertet, vagy jobbik esetben víkendházat akarnak szerezni. Hogy hol, azt a városokban az illetékes építészeti hivatalok döntik el, 111. adnak szakszerű tanácsot. Ezzel szemben a falusi ember önmagára van utalva, s a legtöbb esetben csak a saját elképzeléseire, esetleg a szomszédok tapasztalataira támaszkodhat. Ezért úgy gondoljuk, nem árt, ha az alábbiakban néhány jó tanáccsal szolgálunk a családi ház körüli telek elrendezését illetően. A falusiak a kert kihasználásában inkább a célszerűség elvét követik, és sokszor megfeledkeznek arról, hogy a kert is szorosan hozzátartozik a lakótárséghez, mintegy a lakásnak a folytatása a természetben. A kertnek egy részét amo lyan „alkotókertnek" kell elrendezni. Ennek a lakókertnek mindjárt a ház mögött kell következnie, pontosan körülhatároltan, és a kert másik két részével, a konyhakerttel és a gazdasági udvarral gyepsáv köti össze. Miután a lakókertnek valóban a .pihenést kell szolgálnia, igyekezzünk úgy elrendezni, hogy külsejével és színeivel egész éven át gyönyörködtessen, amellett karbantartása se legyen túl igényes. Itt ültetjük el a díszbokrokat és a díszfákat, vigyázva, hogy színben, formában összhangban legyenek. Tulajdonképpen ezekkel keretezzük a lakókert pihenést szolgáló részét (azt a helyet, ahol kerti asztal áll a székekkel, ahová a nyugágyat tesszük stb.) és a gyepsávot. Legjobb, ha a lakókertet élő sövénnyel választjuk el a kert többi részétől. A gazdasági udvar, ahol a háziállatok élnek, mint ismeretes, nem éppen kellemes Illatú. Éppen ezért minél messzebb kell elhelyeznünk a lakókerttől — persze közben vigyázzunk, hogy ne váljék a jószomszédi kapcsolatok megrontójává. Így tehát a legjobb, ha előzőleg ezt megbeszéljük a közvetlen szomszédokkal. A szakértők szerint a legjobb megoldás, ha a két szomszédos házban a gazdasági udvar is szomszédo-s. Továbbá a gazdasági udvarban kifutó létesítésével elegendő mozgási teret kell biztosítanunk az aprójószágnak. A kifutónak azonban nem szabad eltorlaszolni az utat a kert harmadik része, vagyis a gyümölcsös, és a konyhakert felé. JlSlNA MICHÁLKOVÁ mérnök RAJZLEÍRÁS: a. családi ház. b. garázs, c. szerszámkamra, d. baromfiólak, e. előkert, t. lakókert, g. gyümölcsös és konyhakert, b. gazdasági udvar, i. komposztverem, j. a lakótérség szilárd talaja (beton, csempe stb.), L. pergola (nyifcvt lugas, felfutó növényzet számára), 1. nagyobb kövekkel vagy betondarabokkal kirakott utacafca a gyepen keresztül. 1. Boróka, 2. ciprusfenyő, 3. lombos hegyimanó, 4. sokvirágú hegyimanó, S. keskeny levelű galagonya, B. forszftia, 7. lengedező vadszőlő, 8. torzsásbokor, 9. wistaria, 10. fntó (virág), 11. tnlipán, 12. egres, 13. riblctl, 14. zöldség, eper, 15. szőlő, 16. őszibarackfa, 17, barackfa, 18. cseresznyefa, 18. tzilvafa, 20. körtefa, 21. almafa, 22. meggyfa, 23. diófa.