Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám, szombat

A moszkvaiak egészségét a jövőben nem veszélyeztetik a kipufogógázok, bár a gépkocsik száma állandóan növekszik. A városfejlesztési terv alapján történő újjáépítés lehetővé teszi, hogy a levegő jelenlegi tisztaságát akkor is biztosítsák, ha a gépkocsik száma eléri az egymilliót és az autóbuszok száma megkétszereződik. A levegő szennyeződését a zöldövezet is gátolja. Egyetlen lakosra 20 négyzetméter zöldövezet jut. A korszerű házak parkokkal váltakoznak. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Gépek segítsége a kukorica begyűjtésében Jól felkészültek az elraktározásra és a szárításra (ČSTK) — Szlovákia földművesei a napokban fejezték be a silókukorica betakarítását. A silózásra szánt kukoricamennyiségnek körülbelül tíz százalékát hagyják, hogy beérjen. A szemes kukoricát — a korán érő fajtákat — a termesztők Szlovákia minden területében szintén törik. A szocialista szektorban csaknem 82 000 hektáron termesztettek szemes kukoricát. A legtöbb kukoricát a nyugat-szlovákiai kerületben termesztenek. Sokat ígérő a termés. Ogy tűnik, hogy a kukoricával pótolni tudják az idei aratás veszteségeit. Az előrejelzések szerint az átlagos hektárhozam közel 50 mázsa lesz. A szemes kukorica begyűjtésének gépesítése terén Szlovákiában jelentős változások történtek. Több mint 550 kukorioatörőgép áll a földművesek rendelkezésére, tehát egy gépre átlag 134 hektár jut, míg tavaly 360 hektár jutott. Földműveseinknek nagy gondot kell fordítaniuk a kukorica szárítására és elraktározására. Ezen a téren jól felkészültek a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járás földművesei, akik különböző munkaformákat alkalmaznak. A Šuranyi Efsz-ben például jó tapasztalataik vannak a Vítkovice-típusú tornyokban történő szárítással. Mint arról olvasóink a lapunkban megjelent közleményből értesültek, az elmúlt napokban ülésezett a CSEMADOK Központi Bizottsága, amely többek között jóváhagyta a szövetség 1973-as évre szóló, valamint távlati munkatervét. Alábbiakban a figyelemre méltó dokumentumok legfontosabb részeit ismertetjük. A CSEMADOK KB munkaterve az 1973-as évre A szövetség munkaterve a CSEMADOK XI. országos közgyűlésének határozatai, valamint a párt- és állami szervek kultúrpolitikai célkitűzései alapján készült. A szövetség legfőbb feladatának tartja, hogy hatékonyan hozzájáruljon a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődéséhez, s ezen belül a sajátos nemzetiségi kultúra fejlesztéséhez. E célkitűzések megvalósítása érdekében a CSEMADOK a következő esztendőben az alábbi feladatok megvalósítására összpontosítja figyelmét: # a csehszlovákiai magyar dolgozók állampolgári nevelése a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében; 0 az iskolán kívüli népművelő munka fejlesztése; # a népművészeti együttesek tevékenységének színvonalasabbá tartalmasabbá tétele; # a szépirodalom fokozott népszerűsítése. Az állampolgári nevelés területén a szövetség jelentős feladatának tartja, hogy tovább mélyítse nemzeteink és nemzetiségeink barátságát, testvéri együttélését, s ezzel is erősítse hazánk népeinek politikai és erkölcsi egységét. Határozottan fellép minden nacionalista és szocialistaellenes megnyilvánulások eillen. A szövetség mozgósítja a csehszlovákiai magyar dolgozókat a CSKP és az SZLKP határozatainak teljesítésére. Tovább ápolja a magyar dolgozók haladó, forradalmi hagyományait, különösen a munkásmozgalmi hagyományokat. Ugyancsak jelentős feladatának tartja, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók között tovább népszerűsítse a cseh és szlovák nép kulturális értékeit. E célok megvalósítása érdekében a CSEMADOK szervei és szervezetei előadásokat, iskolázásokat, szemináriumokat szerveznek, amelyeken rendszeresen felhasználják a népművelési Intézmények módszertani segítségét. A következő évre tervezett rendezvények közül megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Steiner Gábor és Major István életét és munkásságát felelevenítő előadások, a tornóci manifesztáció 35. évfordulójának ün, népségéi, továbbá a NOSZF, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Tanácsköztársaság jelentőségét méltató emlékműsorok. A munkaterv nagy figyelmet szentel az iskolánkívüli művelődés fej-, lesztésének, a nyelvművelés időszerű kérdéseinek, az öntevé^ keny, valamint a népművészeti együttesek tevékenységének, s hangsúlyozza, hogy a CSEMADOK szervezeteinek minden szinten javítani kell a párt- és állami szervekkel, továbbá a tö. megszervezetekkel való együttműködést. Erősíteni kell az állami szervek felelősségét és te, kintélyét a kultúra irányításában. Végezetül a munkaterv rámutat arra, hogy az eredményesebb tevékenység érdekében a CSEMADOK szerveiben fokozni kell az ellenőrző munkát. A CSEMADOK Központi Bizottságának munkaterve az 19713-tol 1976-ig terjedő időszakra A távlati terv kidolgozásánál a szövetség központi bizottsága a CSKP XIV. kongresszusa határozatából, a népgazdaság és kultúra fejlesztésének ötéves irányelveiből, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium, s a CSEMADOK XI. országos közgyűlése által megszabott feladatokból indult ki. A szövetség a megfelelő és hatékony ideológiai munka érdekében szükségesnek tartja, hogy a CSEMADOK szervei központi és járási szinten aktivizálják a meglévő népművelési szakbizottságokat, következetesen használják fel a Népművelési Intézet és intézmények kiadványait, módszertani segédanyagait. A távlati munkaterv ezután a következő esztendők irodalmi vetélkedőinek, irodalmi színpadi műsorainak témáival foglalkozik, és számos nevezetes évfordulóra hívja fel az Illetékesek figyelmét. Ugyancsak részletesen közli a népművelési kiadványok jegyzékét, melyek közül különösen a Kultúra és a művészet feladata a szocializmus építésében, A szoműszaki forradalom viszonyai között a társadalom vezető erejévé válnak. Sztratifikációs elmélet A szociális struktúra legátfogóbb értelmezését a nyugati szociológusok sztratifikációs elméleteiből vették át. Az embereket aszerint osztályozták, milyen státust töltenek be, tehát a társadalmat az általuk választott kritériumok szerint osztályozták. És éppen ezekről a ^ kritériumokról van szó. Az adott esetben a kritériumok abból az összehasonlításból eredtek, hogy a csehszlovákiai társadalom miben különbözik, illetve miben egyezik a nyugati szociológusok szerint elképzelt optimális indusztriális társadalom tervezetével. így történhetett meg, hogy a szerzők — látszólag logikailag helyesen — arra a következtetésre jutottak, hogy a csehszlovák társadalomban egyáltalán nem létezik osztálystruktúra. Természetesen nem volt szó módszertani tévedésről. Egész koncepciójuk a valóságnak az Ipari kapitalista társadalom sémájával való összehasonlításából indult ki. Törekvésük értelme nemcsak az volt, hogy megindokolják annak szükségszerűségét. Illetve célszerűségét, hogy egy más csoport vagy réteg vegye át a vezető szerepet. A szocializmus fejlődése általános törvényszerűségeinek tagadásával akarták revideálni a marxi—lenini elméletet és a szocialista társadalom gyakorlatát. Az osztálystruktúra marxi—lenini értelmezése a szociális-gazdasági alakulatok elméletéből indul ki, amely az alapvető elméleti és módszertani kiindulópontot jelenti a fejlődés konkrét időszakának elemzésében. A szociális gazdasági alakulatok marxista értelmezése a társadalom gazdasági és társadalmi politikai élete lényeges szempontjainak komplex megítélését jelenti. Az osztálystruktúra tudományos értelmezése A társadalom struktúrájának reális alapja mindig a termelési viszonyok, melyek az egész felépítményt determinálják, s ez velük együtt dialektikus egységben fejlődik. A termelési viszonyok megváltozásával fokozatosan változik a felépítmény is, amelynek bizonyos sajátos helyzetekben elsődlegesen aktív szerepe van, történelmi mozgásba lendíti a szubjektumot és döntően befolyásolja a fejlődés társadalmi oldalát. A társadalom fejlődése helyzetének elemzésében két momentum különösen fontos: a termelőerők fejlettségi foka, valamint a társadalmi viszonyok fejlődésének és változásainak momentuma. A probléma csakis Marxnak azon felismerése alapján oldható meg helyesen, hogy a legfontosabb termelőerő, az ember, és valamennyi társadalmi kapcsolat a termelési viszonyoktól függ, amelyek a társadalom reális alapját képezik. A társadalom, valamint osztály- és társadalmi struktúrája konkrét helyzetének helyes jellemzése csakis a valóság valamennyi oldala dialektikus egységének respektálásával lehetséges. Az osztály- és társadalmi struktúra olyan tényező, amely csakis a minőségi és a mennyiségi szempontok egységében értékelhető. Elemzésének választ kell adnia arra, hogy a különböző osztályok, a társadalom egyes csoportjai és részei milyen társadalmi, gazdasági viszonyok között élnek és dolgoznak, milyen tényezők határozzák meg ezt a struktúrát, hogyan tükröződnek benne a termelési viszonyok és társadalmi kapcsolatok. Az elemzés kritériumai azonban nem határozhatók meg szubjektív választás alapján, hanem csakis az objektív társadalmi törvényszerűségek ismeretének megfelelően. A reális struktúra feltárása feltételezi a társadalom fejlődése objektív törvényszerűségeinek és az adott társadalom konkrét fejlettségi fokának ismeretét. A társadalmi-gazdasági alakulat lényegét, a konkrét helyzetet és a társadalom fejlettségi fokát kifejező kritériumok meghatározása csak ezután teszi lehetővé a tények elemzését. Egyúttal megmutatja az utat, hogy az objektív törvényszerűségek hatásának aktív kihasználásával hogyan lehet meggyorsítani a társadalom fejlődését. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy megmutatja, hogyan járulhatunk hozzá ahhoz, hogy a munkásosztály vezető szerepe teljes érvényesítésével vezesse a társadalmat az osztályok felszámolásának folyamatában. Az osztályokra osztott világban folyó ideológiai harcban ez hozzájárulást jelent a világ munkásmozgalmának történelmi szerepe forradalmi érvényesítéséhez, a haladó nemzetközi munkásmozgalom ideológiai felfegyverzéséhez. ŠTEPANKA CAPOVÁ cialista ember jellemvonásairól, valamint A csehszlovák hazafiságról című kiadványok érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Minden bizonnyal értékesek és rendkívül hasznosak lesznek a tudományos-ateista, munkásmozgalmi és közművelődési jellegű kiadványok is. A távlati terv a továbbiakban a műkedvelő színjátszás és esztrádmozgalom perspektíváival foglalkozik. Sürgeti a járási dramaturgiai tanácsok munkájának aktivizálását, a diákszínjátszó mozgalom felújítását, különböző iskolázások (rende. zés, műsorpolitika, stb.) megrendezését, módszertani segédanyagok, útmutatók és műsortanácsadók kiadását. Továbbá pályázati felhívás kiírását javasolja eredeti hazai magyar szín. művek alkotására. Ezután a felnőtt énekkari mozgalmunk helyzetével foglalkozva, a távlati munkaterv megállapítja: „Az elmúlt két esztendőben felnőtt énekkari mozgalmunk erősen fellendült. A meglévő énekkarok színvonala feljavult, s ugyanakkor számos új falusi énekkar kezdte el működését. Jelenleg 42 hazai magyar énekkar működik, de ezek száma állandóan növekszik. A további fejlődés kulcskérdése a karmester-utánpótlás megfelelő biztosítása. Ezért a Népművelési Intézet által rendezett karmesteri tanfolyam befejezése után két további karmesteri tanfolyamot szerveznek. Az első tanfolyam középfokú, a második felsőfokú lesz. A következő esztendők tervei között fontos helyen szerepel a népdalgyűjtés ösztönzése. Nagy figyelmet szentel a munkaterv a táncmozgalom időszerű kérdéseinek és perspektíváinak is. A tánccsoportok tevékenységének egyik fontos feladata — hangsúlyozza a munkaterv —, hogy műsorukat falujuk, illetve a néprajzi területek hagyomány-kincseire alapozzák. Lehetőségeik kibővítésére, műsoruk gazdagabbá tételére a Népművelési Intézet eredeti néptánc-gyűjtéseket és sikeres koreográfiákat ad ki. Oj csoportok létrehozása, valamint a régebben működő együttesek magasabb színvonalra emelése szükségessé teszi fiatal tánckoreográfusok és csa„ portvezetők nevelését. Ezért q Népművelési Intézet a koreográfusok számára hároméves tanfolyamot szervezett, amelynek huszonöt hallgatója van, Természetesen a népi táncmozgalomban mutatkozó fogyatékosságokat ezzel a tanfolyam, mai nem lehet teljesen megoldani, s ezért szükséges, hogy járási méretben is rendezzenek szakmai oktatást. Napjainkban egyre növekszik a néprajzi-gyűjtőmunka jelentősége. A munkaterv is arány, lag bő terjedelemben foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Megállapítja, hogy a gyűjtőmunka területén a tudományos igényű néprajzi gyűjtés mellett a szövetség a kulturális népnevelő munka olyan formáit igyekszik kialakítani, melyek hozzájárulnak a szocialista ember neveléséhez. A néprajzi gyűjtőmunka ered. ményessége érdekében szükséges a járási szakbizottságok munkájának koordinálása, s részletes kérdőívek kidolgozása. El kell mélyíteni az együtműködést a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi osztályaival, továbbá a bratislavai Komenský Egyetem etnológiai kabinettjével. A tervelt szerint néprajzgyűjtői tematikájú találkozókat, szemináriumokat és vetélkedőket is rendeznek a következő években. A távlati munkaterv befejezd részében megállapítja, hogy a CSEMADOK a párt ssgédcsapata, s ezért a CSKP határozataival összhangban állandó feladata a szervezeti élet szüntelen megszilárdítása, a tagság aktivitásának a fokozása, és a kulturális tevékenység színvonalasabbá tétele. Ezért a távlati munkaterv a CSEMADOK munkájának eredményesebbé tétele érdekében számos figyelmet érdemlő javaslatot tartalmaz. E rövid ismertetőből ls kitűnik, hogy a CSEMADOK munká. jában ideológiai és kulturális téren egyaránt jelentős javulás észlelhető. Ennek egyik bizonyítéka a most elfogadott munkaterv is, amely széles körű alapot biztosít a szövetség eredményekben gazdag tevékenységéhez. Az Azerbajdzsáni SZSZK szaljanszki kerületében szedik a gyapotot. (Felvétel CSTK — TASZSZ)