Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám, csütörtök

S Z Ü L ö K, NÉV E L Ő K F Ó RUM A A tanulók helyes magatartásáért Tragikus következmény A Szovjetunióban jelenleg 150 000 hektáron termeszte­nek rizst. A rizsterület nagy­sága 1975-ben eléri a 200 000 hektárt. Ugyanebben az -év­ben kétmillió tonna rizs te­rem, ami elegendő a hazai szükséglet fedezésére. A je­lenlegi hektárhozam (negy­venöt mázsa) megtartásával csak Kubányban egymillió tonna rizst takarítanak be három év alatt. Bár itt éven­te csak egyszer ad termést, termesztése még így is ke­vesebbe kerül, mint ha im­portálnák. A felvételen a rizs begyűjtését végzik a ku­bányi Druzsba kolhozban. Felvétel: CSTK — APN Tizenhat éves múlt csak, és emberölésért került a bíróság elé: megölte saját édesapját. Nem véletlenül, hanem az em­lékezetes perceknek rettenetes feldúltságába-, amikor önural­mának szinte a foszlányai felett sem rendelkezett, akkor emelte rá a gyilkos fegyvert, hogy ret­tenetes tettével vessen véget a szülei, az anyja és az apja köz­ti sokéves viszálynak. Évek hosszú során át halmo­zódott fel benne a gyűlölet ap­ja iránt. Kicsi kora óta szeme láttára játszódott le két ember tragédiája, akik között a konf­liktus, a meghasonlás egyre mélyült. A családfő gyakran jött haza ittas állapotban, a há­zaspár között napirenden vol­tak a veszekedések. A gyerek sokszor tanúja volt brutális je­lenetnek, amikor apja tettleges­ségre vetemedett anyja ellen. Édesanyja gyakran panaszko­dott neki, hogy a nézeteltéré­seket apja részegen váltja ki. A fiú úgy érezte, hogy apja ül­dözi az anyját, s ez a gondolat egyre fokozta az apjával szem­beni ellenszenvét. A hivatalnok­család gyermeke az általános iskola elvégzése után először szakközépiskolába ment, innen azonban a tanulás iránti teljes közömbössége miatt kizárták. Ezután ipari tanúié lett. Vallomásában elmondta, hogy n fegyverek iránt kicsi kora óta vonzódott. Tavaly, szeptem. ber végén a Nitrai Járásbíróság előtt állt közrend elleni vétsé­gért, amit azzal követett el, hogy légpuskát lőfegyverré ala­kított át. A fegyvert elkobozták tőle, ő azonban hamarosan szerzett egy légpisztolyt, ebből munkahelyén titokban ismét lő­fegyvert készített. Varjakra lö­völdözött vele. A tragikus napon szülei dél­után értek haza. Autóval jöt­Aram Hacsaturjan, a szovjet zeneművészet eredeti alkotó­egyénisége a bratislavai hang­versenydobogón ... ez a tény már magában is ritka zenei cse­i-.egét ígér. Egyébként is min­dig érdekes egy művet a kom­ponista tolmácsolásában „első kézből" hallani, tudni: a forrás­nál vagyunk, a zeneszerző így képzelte, így érezte, így élte át. Hacsaturjan nagy ritmusfan­táziával bíró, színes zeneszer­zői egyéniség. A mai zene for­rongó forma- és nyelvproblé­máit jó-'ormán kirekeszti a ma­ga sajátos világából. Ezt meg is engedheti magának, mert művészi élményanyaga szoros kapcsolatban áll az élettel, vagy talán mondjuk így: az élet természetes, egészséges megnyilatkozásaival. Hacsatur­jan zenéjében nincs semmi ér­telmi spekuláció, a stíluselemek fejlesztése kedvéért nem szorít­ja háttérbe benső élményeit. Gondtalanul merít muzsikuslel­ke bőségéből, ami a szívén, az a tollán. tek, melyet 1970-ben vásárol­tak. A fiú a szobában olvasott. Nemsokára hangos veszekedés zaja hallatszott a konyhából. Később az anyját kisírt szem­mel találta. Kérdésére azt a vá­laszt kapta, hogy apja megint ittas és hazafelé jövet majd­nem karambolozott az autó­val. (A boncolásnál később megállapították, hogy az apa vére mindössze 0,31 ezrelék al­koholt tartalmazott, ami csak jelentéktelen foka az alkohol általi befolyásoltságnak.) A jelenet és anyja közlése nagyon felizgatta a fiút. Mi­közben visszatért, a konyhaab­lakon keresztül hallotta, hogy apja még mindig kiabál, any­ja pedig zokog. A serdülő fiú elvesztette önuralmát, elhatá­rozta, megöli apját, hogy vé­get vessen a további veszeke­déseknek. A szérűbe sietett, ahol fegyverét rejtegette, meg­töltötte a pisztolyt, s a kony­hában közvetlen közelről fej­belőtte apját. Az anya későn ugrott oda, hogy kiüsse fia kezéből a gyil­kos fegyvert. Három sörét az agyba hatolt. Az orvosok segít­sége sem tudta megmenteni a sérült életét. Az apa kórházba szállítása után meghalt. A Bratislavai Kerületi Bíróság büntető tanácsa a fiatalkorú P. G-t emberölésért két és fél évi szabadságvesztésre ítélte Az ítélet indoklásában memen­tóként emelte ki, mily helyre­hozhatatlan kárt okozhat, ha a szülők gyermekeik előtt lep­lezetlenül feltárják konfliktu­saikat. A gyerekben ennek kö­vetkeztében helytelen elképze­lések alakulnak ki, melyek nemcsak lelkivilágában tehet­nek kárt, hanem szélsőséges esetben tragédiát is okozhat­nak. (Gál) Hacsaturjan zenéje általában életigenlő, gyakran táncos ked­vű muzsika, de a II. szimfónia az emberi lét problémáinak szenvedélyes átérzésével tükrö­zi a Nagy Honvédő Háború bor­zalmait. A szovjet nép harca és a humánum győzelme ... talán így lehetne röviden szavakba fogni a szimfónia tartalmát, így értelmezhető a himnusz­szerűen kiteljesedő Finále. Az est szólistája, Mirka Po­korná Hacsaturjan zongoraver­senyét adta elő. A versenymű hatása talán elsősorban a ke­leti folklór varázsában rejlik. A szovjet-örmény komponista egész életművén erősen érzik az örmény népdalkincs termé­kenyítő hatása, zongoraverse­nye is különleges népzenei jel­legzetességeket tár fel. Mirka Pokorná a vérbeli mu­zsikus érzékenységével tapintot­ta ki a mű érverését. Techniká­ja a legfényesebb színekben csillog, ritmusérzéke elsőrendű, a művésznő minden idegszálá­Lengyel dalfesztivál A Csehszlovákiai Lengyel Kultu­rális Művelődési Szövetség főbi­zottsága és az ostravai Csehszlo­vák Rádió 1973. márciusában a lengyel—csehszlovák egyezmény al&írása ünnepségeinek keretében megrendezik a „Lengyel dalfesz­tivált". A versenyben részt vehet min­den amatőr énekes, aki 1972. no­vember 30-ig elküldi jelentkezését az alábbi címre: Hlavný výbor PZKO, Leninova 28 Český Téšin, okres Karviná. A jelentkezőíven fel kell tüntetni a keresztnevet, a vezetéknevet a szülelés idejét, a pontos címét, eddigi zenei tevé­kenységének rövid leírását, len­gyel szerzők két dalának címét és a nyelvet, amelyen előadják. Csak eredeti lengyel dalokról le­het szó. „A Lengyel dalfesztivál" döntő­jét 1973. március 24-én Karvinán rendezik meg. A Stefanovičová pri Nitre-i Efsz-ben a nyugdíjasok is segí­tenek a cukorrépa betakarításá­ban. Valentín Čálkovský egy éve nyugdíjas. Az efsz megala­kítása óta dolgotott a szövet­kezetben, s ha szükség van rá, ma is szívesen sagít. P. Matis felvétele val reagál a hacsaturjani tüzes ritmusvilágra. Előadásmódjá­ban van valami különleges já­tékos vonás, ami a hallgatót felvillanyozza. A lényében rejlő nagy erejű, spontán zeneiség ritka művészi adottság. Hacsa­turjan zongoraversenye már évek óta jóformán teljesen el­tűnt a hangversenyélet anyagá­ból. A cseh művésznő briliáns előadásában megérdemelten ta­lált meleg fogadtatásra. Végül a szikrázóan eleven, fordulatos Gajáné-szvit tett csillogó pontot a szép est vé­gére. A termet zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte a közel hetvenéves, ősz mestert, aki korát meghazudtoló hévvel és lankadatlan eréllyel dirigál­ta végig a hosszúra nyúló hang­versenyt. Zenei Ünnepségeink sokat ígérő kezdete után várakozás­sal nézünk a további zenei ese­mények elé. HAVAS MARTA Rég elavult az a nézet, mely azt vallotta, hogy a tanulóifjú­ság helyes magatartásának, er­kölcsi sajátosságainak és tulaj­donságainak, erkölcsi arculatá­nak kialakításában kizárólag az iskola, az iskolai nevelőmunka játszik szerepet. Pedagógiai mű­vek és gyakorlati nevelőmunka alapján szerzett tapasztalatok igazolják: a tanulók nevelésé­ben nemcsak az iskola játszik fontos szerepet, hanem vele egyetemben a család, a gyakor­lati tevékenység, az ifjúsági szervezet vagyis az a közösség, melyben a tanuló él és dolgo­zik. Az ifjú egyén, a szubjek­tum tehát több irányból érkező, sokrétű nevelési tényező hatá­sa alatt formálódik. Ez alkalomból nem célunk a különböző nevelési tényezők rendszerének, az egyes össze­tevők szerepének és hatékony­ságának vázolása. Csupán arra szeretnénk utalni, hogy a kívá­natos nevelőhatás biztosításá­nak mellőzhetetlen követelmé­nye a nevelési tényezők köl­csönössége, illetve több irány­ból érkező nevelőhatás. E kö­vetelményt szem előtt tartva kívánjuk ismertetni a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatás­ügyi Minisztériumának 1972. szeptember 1-én érvénybe lép­tetett utasítását — az iskolai rendtartást —, mely a közép­iskolás tanulókra vonatkozik ugyan, de a rendelkezés betar­tása és érvényesítése több vo­natkozásban a szülők, a felnőt­tek megértése és támogatása nélkül úgyszólván elképzelhe­tetlen. A középiskolás fiatalok szá­mára kiadott rendtartás egysé­ges normákat szab a középisko­lás tanulók iskolai és iskolán kívüli magatartásával és visel­kedésével szemben. E rendelke­zés tehát erkölcsi normákra épülő igényeket támaszt a 15— 19 éves diákokkal szemben. Olyan kritériumokat összegez, melyeknek betartása az ifjúság közötti helyes légkör kialakítá­sának, a tanulók, valamint a tanulók és a nevelők között köl­csönös bizalom ápolásának és fejlesztésének, s egyben az élet­re való minél alaposabb felké­szülés feltétele. E rendelkezésben különös hangsúlyt kapott a tanulói fe­gyelem és önfegyelmezés fej­lesztése és érvényesítése. Min­denképpen tudatos fegyelem ki­alakítását igényli az olyan kö­vetelmény rendszeres betartá­sa, mint az illedelmes visel­kedés a tanítási órákon és egyéb iskolai foglalkozások ide­jén, a fegyelmezett viselkedés szabályainak betartása az isko­la épületében, a közlekedési eszközökben és a nyilvános he­lyeken, továbbá a közlekedési szabályok betartása, az esti órákban rendezett szórakozástól és az ifjúságnak nem engedé­lyezett esti filmelőadásoktól va­ló távolmaradás (16 éven aluli tanulókra vonatkozik elsősor­ban), az esti órák betartása (a középiskolás tanuló nyáron 22, óra után, téli időszakban pedig — novem. 1-től március 31-ig — 21 óra után nem tartózkodhat nyilvános helyeken, az utcán, vagyis házon kívül) stb. S mily gyakran hallunk egy­egy fiatal helytelen viselkedé­sét elítélő, megvető megjegy­zést. Hány esetben bosszanko­dunk amiatt, hogy középisko­lás fiatalokat látunk az imént említett rendezvényeken, vagy az utcán ólálkodva. És nem egy­szer méltatlankodunk amiatt, nem is jogtalanul, hogy a szü­lő magával viszi gyermekét kü­lönféle, éjszakai órákba nyúló rendezvényekre, a késő esti órákban végződő „kulturális" műsorokra, hivatkozván külön­féle elfogadhatatlan „érvekre". Nyilván megfeledkeznek arról, hogy a szülői következetesség megszegése javíthatatlan nyo­mokat hagy a fiatal egyén önfe­gyelmezésének kialakításában. Az idei tanév kezdetével ér­vénybe lépő „Iskolai rendtar­tás" a középiskolás tanulók kö­vetkezetes és rendszeres mun­kára nevelésének elveit is ma­gában foglalja. így többek közt hangsúlyozza: „a tanuló rend­szeresen jár iskolába, szorgal­masan tanul, valamennyi fel­adatát és kötelességét teliesf­ti; a tanítási óra megkezdése előtt előkészíti mindazt, amire az órán szüksége van; a tanítási órán fegyelmezetten viselkedik, összpontosítva követi az órán folytatott tevékenységet, aktí­van bekapcsolódik a munkába és teljesíti az utasításokat.. Felnövekvő gyermekeinket — sok esetben a 15—18 éveseket egyaránt — e tekintetben sem hagyhatjuk magukra. A köteles­ségtudat és a munka iránti he­lyes viszony kialakulását két­ségtelenül segítjük, ha foko­zott figyelmet szentelünk gyer­mekünk otthon végzett munká­jának, tanítási órára való felké­szülésének, szabad idejük her lyes kihasználásának, a pontos iskolába járásnak, az indokolat­lan mulasztások mellőzésének (magán-kirándulások, üdülé­sek, rokoni és egyéb látogatá­sok stb. nem történhetnek a ta­nítás rovásárai), az indokolt mulasztás időben való bejelen­tésének és igazolásának. Az iskolai rendtartás több, gyakran vitatott — a kétség­telenül bizonyos esztétikai íz­lést. mértéktartást, etikai és egészséggel kapcsolatos isme­reteket megkövetelő — kérdés­ben (pl. az öltözködés, a do­hányzás, kábítószerek és sze­szes italok fogyasztása sťa.) meghatározza a középiskolás tanulóval szemben támasztott követelményeket. Semmmi eset­re nem indokolatlanul. A gyor­suló élet fokozott ritmusa rend­szerint igényes feladatok telje­sítését kívánja a felnőtt egyén­től aki problémáiba beleme­rülve, „saját" gondjaiba bele­mélyülve rohan, igyekszik, s nem regisztrálja, ami körülöt­te helytelen. Érthetetlen, de mégsem jut el hozzá a 14—17 éves fiatal szájában éktelenke­dő cigarettavég fojtogató füst­je, a pusztító nikotin mérge. Elfoglaltság, gondterheltség, avagy felületesség? Helyette ér­vényesüljön a közös és kölcsö­nös érdekeltség. Az új rendelkezés — melyet a magyar tanítási nyelvű isko­lákban és osztályokban tanuló középiskolás diákok anyanyel­vükön is rövidesen kézhez kap­nak — a tettrekészség fejlesz­tésének elvét is érvényesíti. Meghatározza, hogy a különös eredményeket elérő tanulók és az egyének, akiknek példás ma­gaviselete ösztönzőleg hat má­sokra is, különböző dicséretben részesülhetnek. S nyilvánvaló, hogy a kötelességek elhanya­golása, a normák megszegése büntetéssel jár (a büntetésnek szintén különböző fokozata ér­vényesíthető, kezdve a megdor­gálástól az iskolából való ki­zárásig). A tanulóifjúság nevelése, er­kölcsi-politikai arculatának for­málása nem kizárólag az Isko­la falai között történik. A neve­lés sokrétű, összetett folyamat, melyben a szülői nevelésnek, a családi háznak is jelentős sze­repe van. A nevelés alapjait (szokások, magatartás, meg­nyilvánulások, kapcsolatok stb.) a családi házban szerzi a gyer­mek. A család netfelő hatása a fejlődő gyermek ' életkorával egyidejűleg módosul, de nem szűnik és nem szűnhet meg. A tanévkezdet óta érvényes rendtartás egyes aspektusainak érvényesülése olyannyira lesz intenzív, amilyen intenzív lesz a kapcsolat a különböző nevelé­si tényezők között, amilyen erőteljes lesz a kapcsolat az is­kolai és a családi nevelés terén, mennyire következetesen kér­jük számon az egyes elvek be­tartását. Az iskolai rendtartás egysé­ges normákat, azonos igénye­ket támaszt minden egyes kö­zépiskolai fiatallal szemben. E normák betartása kötelező. Ám ne feledjük: a szocialista nevelés legfennköltebb célja — legyen az iskolai avagy csalá­di nevelés — nem kizárólag és elsősorban a megszabott nor­mák betartására való szoktatás, hanem ennél jóval több. Célunk az olyan világnézeti, erkölcsi, jellembeli sajátosságokkal ren­delkező fiatalság nevelése, mely a meglévő és kitűzött nor­mákat nem tekinti végső cél­nak, hanem az erkölcsi kódex egyes elemeit magáévá teszi s azokat természetesnek tekin­ti. SZAMOS LÁSZLÓ 'Andrássy Tibor: Haldszbárkák (linómetszet) A Bratislavai Zenei Ünnepségek kiemelkedő eseménye

Next

/
Thumbnails
Contents