Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó
Közétkeztetés — közügy • Közétkeztetés — közügy • Közétkeztetés — közi! ' - .. — _______ A kongresszus szükségesnek tartja, hogy fokozott figyelmet szenteljünk az üzemi étkeztetésnek. A szakszervezeti szerveknek hathiuk kell a tálalás az ételek választéka és minősége kultúrájának és a higiénia színvonalának emelésére, és törekedniük kell arra, hogy több meleg ételt készítsenek a második és a harmadik műszak alatt is. A kollektív szerződések összeállításánál szem előtt kell tartani az üzemi étkezdék, falatozók és az üdítő automaták hálózatának bővítését, s egyúttal ügyelni kell arra is, hogy jobban kihasználják a kulturális és szooiális alap nyújtotta eszközöket az üzemi étkeztetés javára. (A szakszervezetek Vili. országos kongresszusának határozatából) Három szakácsnő dolgozik az UHOĽNÉ SKLADY üzemi konyhájá* ban, ahol naponta három, négyféle ebédet főznek 200 dolgozó számára VENDÉGLÁTÁS B ratislavában aránylag kevés, 170— 180 dolgozót foglalkoztató üzem a nyugat-szlovákiai szénelosztó vállalat, az UHOĽNÉ SKLADY. Itt az üzemi étkeztetés problémáját úgy oldották meg, hogy az üzemi konyhát, a raktárakat, az éttermet bérbe adják a JEDNOTA fogyasztási szövetkezetnek, s rábízták az üzemi étkeztetés megszervezését is. Igazi üzemi vendéglátást szervezett a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet 62— 601 számú munkacsoportja, Reismann Soňa vezetésével. A dolgozók heti étlap alapján válogathatnak. Nincs „tészta nap“, mert minden nap főznek húsos ételeket. Három, néha négy étel közül választhatnak. Egy ebéd ára 4 korona. Vagyis ennyit fizet a dolgozó egy-egy ebédjegyért. Valójában azonban átlag 6 koronába kerül az ebéd. Természetesen a különbözetet a szakszervezeti bizottság fizeti az erre hivatott üzemi alapokból. Az üzemi vendéglátás előfizetéses étkeztetése jól bevált, hangoztatja véleményét Jankov Pavel elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. Véleményét azzal indokolja, hogy felsorakoztatja a tényeket: Az étlapot a konyha vezetőjével közösen, öttagú bizottság állítja össze, melynek Holzknecht József elvtárs a vezetője, tehát minden esetben érvényesül a dolgozók kívánsága. Négy külső munkahelyre is küldhetnek ebédet, mert csak a szállítás megszervezésével kell törődni, és más üzemek, a STAVOINDUSTRIA, az ELPO, az UTA, a MOTOTECHNA, valamint még négy kisebb üzem környékbeli munkahelyeinek dolgozói számára is biztosíthatnak üzemi vendéglátást. És persze nem lebecsülendő tény az sem, hogy gyorsan és jól szervezi meg a vendéglátást a 62—601 számú munkacsoport, ha az UHOĽNÉ SKLADY vállalat éttermet különféle iskolázások, nagyobb gyűlérek esetén ötven-száz személy rendkívüli vendégként látogatja meg. Nem mondta, nem hangoztatta sem az üzemi bizottság elnöke, sem a konyha vezetője, hogy jó szolgálatot teljesít a büfé, ahol levest, hideg ételeket, alkohol- mentes frissítő italokat vásárolhatnak a dolgozók. Ezt a szolgáltatást Bittner Mihály mérnök, a sofőrök és a portások dicsérték. Hattagú munkacsoport végzi a vendéglátás munkáját. Naponta mintegy 200 dolgozó számára biztosítják az üzemi étkeztetést. A munkacsoport „lelke“, egyik fő irányítója Filip Stefánia, a szakácsnő. Főztjét dicsérik a dolgozók. A szakácsnő rendszerint mosolyogva, elégedetten fogadja a néhányszavas bókokat, az elismerést. Nem fukarkodnak ezzel a vendégek, mert ha a szakácsnő nem is dicsekszik konyhájának „titkaival“, a dolgozók tudják, gyakran megtörténik, hogy az étel ízesítésére saját háztáji kertjéből hoz fűszernövényt. A konyha vezetőjét szabadsága idején Bacsó Vilma helyettesítette, aki a tanév idején a Technikai Főiskola konyháját vezeti. így módja, lehetősége volt összehasonlítani az adottságokat, a munka- módszereket. Megállapította például, hogy az étterem, a konyha sokkal modernebb, korszerűbb, mint a főiskolán. Viszont megjegyezte, hogy az üzemi étkeztetés jövőbeni fejlődésével számolva, sokkal nagyobb raktárakat építhettek volna. A jövőt illetően ... Nos, ez olyan kérdés, olyan probléma — és nemcsak a raktárakra vonatkozólag — melyet alaposan, jól meg kell fontolni, hisz a vállalati alapokból más szociális létesítményeket is fel kell építeni. Nagyon fontos, elsődleges, közvetlen érdeke a szakszervezeti bizottságnak, hogy jól működjön az üzemi vendéglátás, de törődni kell az üdülő építésével és más szociális létesítmények működtetésével is. Viszont az üzemi vendéglátás jelenlegi helyzetével elégedettek. A jövőt illetően a dolgozóknak csak az a kívánságuk, hogy az üzemi vendéglátás a minőség és a választék javításával, az árak kedvezőbb alakításával és nem utolsósorban a figyelmes, udvarias kiszolgálással legalább úgy törődjön, mint eddig. Persze azért ha csak lehet, mindig jobb és tökéletesebb módon. HAJDÚ ANDRÁS Az üzemi étkeztetés nagyobb fi k fejlett szocialista társadalom építésé- ** nek kísérő jelensége a társadalmi munkatermelékenység és a mezőgazdasági termelés lényeges és állandó növekedése. Ez az alap- 1a annak, hegy biztosíthassuk a nép életszínvonalának állandó emelkedését. Ezzel egyidejűleg előtérbe kerül a dolgozókról való gondoskodás is, amit a CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozott, és számos határozatában, valamint az ötéves terv javaslatában is leszögezett. E gondoskodás egyik formája az üzemi étkeztetés, amely minden társadalomban jelentős és időszerű. A jól szervezett üzemi étkeztetés hozzájárul a dolgozók munkaképessége fejlesztéséhez. Ezzel kapcsolatban azonban szükséges hangsúlyozni, hogy az üzemi étkeztetés területén figyelembe kell venni az egészséges étkezés sajátos szükségleteit. Az üzemi étkeztetés még átfogóbb módon, különösen félkész ételekkel és elfogadható árakon bővítse szolgáltatásait, és ezzel hozzájáruljon a dolgozó nők háztartási munkájának a csökkentéséhez. Az üzemi étkeztetés előnyei között kell megemlíteni, hogy az egyes fogások előkészítéséhez kevesebb élő munka szükségas, fokozott mértékben használható ki a munka kooperációja, a dolgozók szakmai képzettsége, a munka- folyamatok gépesítése, valamint a munka szakosítása és megosztása. Figyelmet érdemel továbbá, hogy az üzemi étkeztetés lehetővé teszi a gazdasági szempontok fokozott érvényesítését, különösen a nyersanyag tökéletesebb kihasználásával, valamint az energia, a gépi berendezés és más anyagi eszközök nagyobb méretű kihasználásával is. Az üzemi étkezésnek külön helye van a közétkeztetési rendszerben, mivel haladó módon állítja elő az úgynevezett „termékeket“, vagyis az egyes fogásokat, és egyidejűleg lehetővé teszi a munkaerők összpontosítását. Tehát a jól szervezett üzemi étkeztetés hozzájárul a termelési és munkafeladatok teljesítéséhez, egyben nagyon fontos tényezője a munkatermelékenység növelésének. Tehát senki nem állíthatja, hogy az üzemi étkeztetésnek csupán szociális feladata van, mert mint látható, igen fontos gazdasági tényező is. így kellene értelmezniük minden szervezetben a vezető gazdasági dolgozóknak is, és ki kellene alakítaniuk a megfelelő feltételeket az üzemi étkezdék fejlesztésére. Az üzemi étkeztetés már különféle változásokon ment át, de ezek a változások nem segítették elő a fejlődést. Emellett az 1964. április elsején realizált intézkedés, amely megszüntette a munkaadó hozzájárulását az étkeztetési költségekhez, nem csak a fejlődését fékezte, hanem kedvezőtlen következményeit immár több mint nyolc év óta érezzük. A további hibás lépésre 1965 januárjában került sor, amikor az üzemi étkezdék módszertani irányítását kiiktatták a forradalmi szakszervezeti mozgalom és a járási szakszervezeti tanácsok hatásköréből, és megszüntették azt a jogukat is, hogy üzemi étkezdék létesítéséről vagy megszüntetéséről határozhassanak. Azáltal, hogy az egy központból való irányítás megbénult, különféle, a mai napig tartó fogyatékosságok keletkeztek, A vállalatok és az üzemek arra hivatkozva, hogy csökken az ellátottak száma, nem törődtek az üzemi étkezdék további fejlesztésével. Sőt, néhány üzemi étkezdét egyszerűen felszámoltak és hiányukat most kezdjük érezni. Bizonyos mértékű javulást jelentett a szövetségi kormány 1966. évi 5. számú rendelete, amelynek értelmében a gazdasági szervek kötelesek elősegíteni az üzemi étkezdék fejlődését. A rendelet és az azt kiegészítő 1967. április 18-i előírások értelmében a dolgozóknak a munkaszünetekben meleg ebédet vagy vacsorát kell biztosítani. A szervezet köteles az üzemi étkeztetéssel együttjáró tárgyi költségeket fedezni. A költségvetéses szervezetek e költségeket saját eszközeikből fedezik. Azoknak a dolgozóknak a számára, akik nem rendelkeznek saját üzemi étkezdével, és ilyen munkahelyük közelében sincs, a rendelet lehetővé teszi az éttermi étkeztetést. Ebben az esetben a munkaadó ugyanolyan ösz- szegű illetékkel járul hozzá, mint az üzemi étkezdék esetében. Az utóbbi években éppen ez a forma vált nagyon népszerűvé, ami viszont azt is igazolja, hogy ? vállalatok és üzemek nem gondoskodnak kellőképpen saját alkalmazottaikról. Ahelyett, hogy saját üzemi étkezdét létesítenének, rábízzák a dolgozók ellátását a kereskedelmi jellegű közétkeztetési üzemekre. Gyakran előfordul, hogy új termelési kapacitások építésének távlati lehetőségeit sem veszik figyelembe. Ennek következtében a szlovákiai éttermekben 1968 ban 1 900 000 1969-ben 3 850 000 1970-ben 6 300 000 1971-ben 8 000 000 főt szolgáltak ki. Az öszszes dolgozóknak csupán 13 százaléka étkezik közvetlenül üzemi étkezdékben. Döntő többségük hideg ételeket fogyaszt, ami viszont egészségi szempontból ártalmas. Ha választ keresünk arra a kérdésre, hogy miért csak ilyen alacsony az üzemi étkezdék szolgc száma, akkor figyelem üzemi étkeztetés terül bizonyítják, ezen a terű száma még sokkal ad< nem csupán a gazdasf hanem egyes esetekben Gyakran megfeledkej dolgozóiról, akik sok körülmények között d nyüket úgyszólván ser értékeli. Ilyen körűimé ha bizonyos kisebbrend vei minden munkahely munkát, az emberi tevi kezdék dolgozóitól azoi a magatartás indokolja hezen kaphatnak szakn két. Köztudomású, hog’ ség nélkül nem érhetjü óhajtott színvonalát se az üzemi étkezdék dől többnyire kihat az éllé logikus következménye, lemondanak az üzemi i A VIII. szakszervezel solta az üzemi étkezte mivel az nem áll összh tőségével, a társadalom jelölte ki feladatként számára, hogy fokozzák mi étkeztetés egészségi nalát, bővítsék a válass szakban dolgozók számi ételeket. Dicséretet érdemelne Közétkeztetés — közügy • Közétkeztetés — közügy • Közétkeztetés — közi
