Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-09 / 213. szám, szombat
Emlékezés Steiner Gáborra 1972. IX. 9. S teiner Gábor 1888. szeptember 9-én született Komáromban; ha élne, ma lenne 85 éves. Ez az évforduló arra késztet, hogy megemlékezzünk a nagy forradalmárról, a csehszlovákiai munkásosztály, a kommunista párt. magyar nemzetiségű harcosáról, a mártírhalált halt Steiner Gáborról. Felsorolhatnám életrajza adatait. Szegény családból származott, tanulni szeretett volna, de nem volt miből; 13 éves korában Budapestre ment és beállt nyomdászinasnak. 1917 őszén az Októberi Forradalom hatására Budapesten már szimpátia-megmozdulások voltak a hadiüzemekben, s mozgolódtak a nyomdászok is, köztük a fiatal Steiner Gábor. 1918 júniusában sztrájkok, tüntetések voltak Budapesten „Le a háborúval“, „Kövessük a szovjet Oroszország példáját“ jelszavakkal tüntettek. 1919. március 21-én megalakult a Magyar Tanács- köztársaság Steiner Gábor is belép a vörös hadseregbe, majd politikai biztos lesz Budapesten. A Tanácsköztársaság bukása után elítélik, hazaszökik szülővárosába, s hamarosan bekapcsolódik a munkásmozgalomba. 1921-ben részt vesz a helyi pártszervezet megalakításában. Harcol a munkásosztály jogaiért a városi képviselő-testületben, mint kommunista képviselő. 1924-ben két évre elítélik. Ettől kezdve gyakran foglya a különböző börtönöknek. Mikor 1929-ben a kommunista párt V. kongresszusán a gottwaldi vezetés kerül a párt élére, Steiner Gábor is tagja lesz a párt központi bizottságának. Országgyűlési képviselő, majd szenátor. így sorolhatnám tovább az adatokat Steiner Gábor életéről. Most azonban inkább néhány személyi élményt szeretnék vele kapcsolatban elmondani. Mindnyájan, akik személyesen ismertük, más-más szempontból tudnánk róla valamit mondani. Szeretnék én Is elmondani néhány élményt Steiner Gáborral kapcsolatban. Először a szerdahelyi gabonapiacon találkoztam vele, mikor mint szónok beszédet mondott Csallóköz dolgozó népének. A jelenlevő rendőrtiszt minduntalan figyelmeztette és zavarta beszédét. A szerdahelyi kommunisták Mondok, Haár, Bugár elvtársak mutattak be Steiner Gábornak mint ifjú kommunista diákot. Úgy beszélt velem, mintha régen ismert volna, és én Is úgy fogadtam szavait, tanácsait, mintha atyai joga lett volna hozzá. És ettől a pillanattól kezdve több éves ismeretségünk alatt mindig úgy éreztem, hogy bölcs, megfontolt tanácsait nem lehet visz- szautasítani, vagy nem teljesíteni. M ost, mikor emlékezetemben felidézem Steiner Gábor alakját, úgy jelenik meg előttem, mint örök ifjú, optimista, jó kedélyű, de szükség esetén nagyon határozott, félelmet nem ismerő, bátor harcosa, katonája a pártnak. Fiatalon, 55 éves korában ölték meg, lőtték agyon a buchenwaldi koncentrációs fogolytáborban a náci gyilkosok. Fiatalon, a legszebb férfikorban. Talán ezért nem tudom elképzelni 85 évesnek Steiner Gábort, akit csak Gábornak hívtunk mi is, az ifjúsági mozgalom fiataljai. Fiatalon él az emlékezetemben, hiszen nála senki jobban nem értette meg fiatalságunk forradalmi lendületét, lázadását. Fiatalos túlkapásainknál nem fájt a fenyítése, de feltétlenül hatott. A szlovákiai haladó magyar ifjúság mozgalmáról és szervezetéről, a Sarlóról sokat írtak, de ezzel kapcsolatban talán egyszer se említették Steiner Gábor nevét, pedig nagyon is sok köze volt hozzá, ö volt az, aki nagyon tapintatosan óvott bennünket egy nacionalista, jobboldali kurzustól, de ugyanakkor nemegyszer megvédte a Sarlót a szektás, dogmatikus támadások ellen. Sokat mondhatna erről Balogh Edgár, a Sarló volt vezetője. Steiner Gábor felismerte a Sarló jelentőségét, ezért sokat foglalkozott vele, de a velünk való tárgyalásait nem az utasítgatások, nem is a kompromisszum, a megalkuvás, hanem a megértés, az együttműködés jellemezte. . A Sarlón kívül szívügye volt az ifjúsági mozgalom más ága is, és azt hiszem, ezt tartotta meg örök ifjúnak élete tragikus végéig. Nem lehet véletlen az sem, hogy a buchenwaldi táborban is a fiatalok karolták, fel, köztük Betlen Oszkár, aki a szlovákiai fiatalok szövetségének éveken keresztül vezető titkára volt. Betlen Oszkár, Schönherz Zoltán, Keleti Ferenc, Ferencz László és jó magam is, mint a magyar fiatalok szövetségének funkcionáriusai nála, Steiner Gábornál kerestünk segítséget, támogatást, tanácsot munkánkhoz és ez részéről soha nem is maradt el. Politikai nevelőnk, tanítónk, de barátunk is volt, éppen úgy, mint legjobb harcostársa, Major István, a kosúti sortűz hőse. Nemegyszer velünk jött a kirándulásokra is, a „Dynamo“, „Műhely“, „Werkstätte“ néven működő ifjúsági szervezetekkel, a dévényi-vár alá, a Morva-folyó torkolatánál elterülő strandra, vagy a Vereknye melletti Kis- Duna partjára, ahogy ő mondta nagy családjával, a kommunista fiatalokkal és szűkebb értelemben vett családjával együtt. Szép idők, szép emlékek! N agyon sok oldalról lehetne bemutatni Steiner Gábort, a kommunistát. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság, közismert neve a „Masa- ryk-akadémia“ tagjainak kommunista frakcióját is, Steiner Gábor irányította politikailag. Vele tárgyaltuk meg közös fellépéseinket, politikai állásfoglalásunk mikéntjét a „Masaryk Akadémián“. Otthon volt az irodalomban, nagyon szerette Petőfit, Adyt, sokat olvasott. Még a koncentrációs táborból is Adyt idézve írta meg utolsó lapját családjának. Személyes kapcsolata volt íróinkkal, művészeinkkel. Mikor az egyre terjeszkedő német fasizmussal szemben a Komintern végrehajtó bizottsága a széles népfront politika mellett foglalt állást, mikor a pártonkívüli haladó antifasiszta elemeket kellett mozgósítani, hogy széles fronton támogassák a kommunistákat a fasizmus elleni harcban, Steiner Gábor elemében volt. Közismert emberi magatartásának köszönhette, hogy népszerű és kedvelt politikus volt a nem párttagok előtt is. Nemcsak kereste, hanem meg is tudta ütni a megfelelő hangot a pártonkívüliek felé. Ebben az időben indítottuk a népfront jellegű újságot, a „Magyar Nap“ című napilapot. Steiner Gábor nemcsak ott volt a Magyar Nap bölcsőjénél, hanem oroszlánrésze volt a lap koncepciójának kidolgozásában is. Emlékszem a késő éjszakákba nyúló vitákra a lap indítása előtt az Astoria és a Palace kávéházban vagy a párttitkárságon. Mennyi jó ötlete, menynyi jó tanácsa volt Steiner Gábornak! Ugyan úgy, mint a köztársaság védelmére mozgósító nagy manifesztáciők, a tornóci és a többi nagygyűlés előkészítő bizottságaiban. U toljára az Imperiál kávéházban találkoztam vele Prágában. Oda jártunk, ott találkoztunk naponta mindnyájan, akik emigrációba készültünk 1938—1939 telén. Gábor még akkor is optimista volt, húzta az időt, nem akart külföldre menni, még mindig bízott, bízott valamiben. Mosolygott, biztatott bennünket, reménykedett. És 1939 március 30-án a Gestapo- ügynökök letartóztatták. Kosik Istvánnal, a kommunista képviselővel együtt börtönbe csukták, először a prágai Pankrá- con, majd a drezdai gyűjtőtáborba vitték, onnan Dachauba, később Buchenwaldba. Ott végezték ki 1942. október 8-án. 1954-ben részletesen írtam Steiner Gáborról „A Szabadság Vértanúi“ című kötetben. Idézve ott néhány beszédéből, melyek megmutatják Steiner Gábor, a nagy harcos igazi profilját. Újra idézem szavait az 1932. június 3-án mondott parlamenti beszédéből: „Vannak járások, ahol a kenyeret hónapok óta nem ismerik, ahol a dolgozóknak már burgonyájuk sincsen. A magyar kisgazda, aki a nyomort hírből is alig ismerte, különösen Kelet- és Dél-Szlovákiában a természeti csapások és az önök rablópolitikája jóvoltából szörnyű és elviselhetetlen nyomorban él. És önök ahelyett, hogy ezen segítenének, vagy legalábbis csak tárgyalnának arról, hogyan lehet segíteni, ezektől az éhség kínjai között vergődő szerencsétlenektől el akarják rabolni az utolsó darab kenyeret is. \ Míg a magyar, zsidó, csfeh és szlovák földbirtokosok, gyárosok és uzsorások milliós adóhátralékait figyelmen kívül hagyják, s míg ezek megvesztegetéssel, korrupcióval, de „törvényes“ úton is megszabadulnak adóterheiktől, addig a magyar és szlovák dolgozóknak piócák módjára szívják a vérét. Mindenüket elrabolták, mert az ipar leépítése munkájától és keresetétől fosztotta meg, a genti rendszer pedig az állami munkanélküli segélytől ütötte el a munkásságot, az igazságtalan, imperialista beruházási politika a munkalehetőségektől, a gabonauzsorások spekulációi pedig termésének, munkájának gyümölcsétől fosztották meg a dolgozó parasztságot. A dolgozókra uszított végrehajtók sáskahada és a cseh, szlovák és magyar bankok felfalták házát, telkét, jószágát. A nyelvtörvény és Dérer iskolapolitikája iskoláit és kultúráját, a legutóbbi fasiszta intézkedések pedig ösz- szes politikai jogaikat rabolták el tőlük. Meztelenül, mindenéből kifosztva, vádlón áll önök előtt az éhségterületek magyar dolgozó lakossága. Önök a bűnösök, az önök (elkobozva) elnyomó rablópolitikája taszított ebbe a helyzetbe, amelyben sínylődünk és pusztulunk! ... Alig egy éve annak, hogy Slávik főpandúr parancsára cseh csendőrök sortüzével akarták megakadályozni a magyar földmunkások harcát, vérbe taposni a napi hat-hét koronát kereső rabszolgák megmozdulását ez emberibb keresetért, a jobb megélhetéséért. A diószegi cukorgyár húszezer holdas német zsidó tulajdonosának érdekeit, a magyar földbirtokosok, a cseh fiskális maradékbirtokosok érdekeit akarják megvédeni. Az éhbéreket, a nyomort, a kizsákmányolást, elnyomást akarják állandósítani és ennek érdekében kellett három földmunkásnak Kosúton elpusztulnia. A rendet és a nyugalmat akarják megőrizni a cseh csendőrök a magyar vidékeken? Az önök rendje az éhség rendje, az éhbéreknek, a látástól vakulásig robotolás rendje. Az önök rendje a mukkanás nélküli... (elkobozva) baromi tűrés és meghu- nyászodás rendje. Ezt a rendet és nyugalmat a kosúti sortűz nem tudta biztosítani. A Kosúton kiontott vér nem állíthatja meg a dolgozók harcát.“ I gen, a dolgozók harca tovább folyt, egészen a győzelemig, a cél megvalósításáig, melyet Steiner Gábor is elénk tűzött. A 85. születési évfordulón, a fiatalon mártírhalált halt Steiner Gábor emlékének adózunk azzal, hogy tovább haladunk a megkezdett úton, Steiner Gábor útján a szocializmus teljes győzelméig. LŐRINCZ GYULA Bfl GALSWORTHY „regényfolya- mának“ tévésikere után a francia televízió Roger Martin du Gard tói A Thibault család ot és Maurice Druontól Az elátkozott királyok-at viszi filmsorozat formájában a nézők elé. A Thibault család forgatásánál 300 színész és 2300 statiszta vett részt, 900 korabeli kosztümöt készítettek, s a külső felvételeket kereken egy évig forgatták. A hat részlet egyenként másfél óráig tart. ÚJABB FELADATOK ELŐTT Tavaly ilyenkorra már teljesen kipihenték, elfelejtették az aratás, a szalmabetakarítás és a tarlóhántás összes fáradságát a Biskupice! (Fülekpüspöki) Egységes Földművesszövetkezet tagjai. Akkor idejében és szinte mindennemű veszteség nélkül került raktárba a búza több mint negyven mázsás és az árpa 39,5 mázsás átlagos hektárhozama. Így szeptember elején a magágyak készítése mellett már az általános őszi ter- inésbetakarításra is gyűjthették az erőt a szomszédos belinái (Béna) szövetkezet tagjaival társult földművesek. Az idén sajnos merőben másként alakult a helyzet. Az időjárás kiszámíthatatlan szeszélyeivel szemben kevésnek bizonyult az emberek meg-megújuló, szinte határt nem ismerő szorgalma. A szövetkezet vezetői eredetileg tíz napra tervezték a gabona- betakarítás elvégzését. Július derekán hozzá is láttak a munkához. Azóta már több mint két hónapot „öregedett“ az idő. Az aratók minden igyekezete ellenére azonban csak nemrégen halkult el teljesen a poros hátú kombájnok, a dohogó cséplőgépek és az elevátorok zaja. Jócskán elhúzódott a tarlóhántás is. — A tavalyihoz képest, amikor több volt a csépelni való gabona, a mi határunkban is sokkal nehezebb volt a mostani aratás — mondta ottjártamkor Papp Zoltán, a 870 hektár mezőgazdasági földterületet művelő szövetkezet elnöke. — Ezúttal háromszáztíz hektárról kellett betakarítani a termést. A gépeink rendben voltak, az emberek is jól felkészültek a komoly munkára, öt nagy teljesítményű kombájn állt rendelkezésünkre. Az első napokban learatott parcellák átlagos terméshozama még a nagyfokú megdőlés ellenére is jóval meghaladta a negyven mázsát. Kezdetben szépen fizetett az árpa is. Mindannyian többre számítottunk tehát a gabona harminchat mázsára tervezett átlagos hektárhozamánál. Később azonban, amint egyre nagyobb mértékben növekedtek az eső okozta károk, már a tervek teljesítésében sem mertünk reménykedni. Végül is búzából harmichárom, árpából pedig huszonhat mázsát sikerült hektáronként betakarítani. A gabonaeladás 16 vagonos tervét mégis időben és sikeresen teljesítette a szövetkezet. — Szövetkezetünk környezeti feltételeit figyelembe véve, illetve az 520 hektárnyi szántóföldterületre átszámítva aránylag nagy az állattenyésztésünk — folytatta az elnök. — Szám szerint 540 szarvasmarhánk van. Az idén összesen 320 ezer liter tejet akarunk fejni.. Ezenkívül járási méretben hús- termelési tervünk aránylag a legnagyobbnak számít. A het- venhármas gazdasági évben természetesen tovább növekednek majd a mostani tervfeladatok, amelyek maradéktalan teljesítéséhez több takarmányra lesz szükség. A magunk részéről minden számításba vehető lehetőséget igyekeztünk kihasz- nálnL Az utóbbi öt év során takarmányfélékből már teljesen önellátók voltunk. Most még az is nagyban megnehezíti a helyzetünket, hogy a sok eső alaposan lerontotta a szálastakarmányok minőségét. Mennyiségileg ugyan valamivel nagyobb termésátlagot értünk el a tavalyinál, de még így is számottevő a veszteség. Az eddigi hónapok során min-- den tekintetben sok kár érte a szövetkezetet. A célul tűzött komoly tervfeladatokat azonban^ valamennyi munkaszakaszon teljesíteni akarják az emberek.. A szövetkezet idősebb és fiatalabb dolgozói egyformán tudatosították már ezt. LALO KÁROLY' SZÁRÍTJÁK A DOHÁNYT A Cabaji Efsz-ben (nitrai járás) tizenkét hektáron termesztenek dohányt. Törését már július 15-én megkezdték és szeptember végén fejezik be. A felvételen J. Mikušová, M. Cyprianová, I. lllé- sová és Helena Barčáková a dohány szárítása közben. (P. Matis felvétele) TALÁN OKULÁSUL SZOLGÁL Juraj Mariani harminckilenc éves revúcai lakos legutóbb bányászként dolgozott a Szlovák Magnezitüzemek Iubeníki bányájában. Nevezett azonban már hosszabb ideje az úgynevezett foglalkozásnélküliek csoportjába tartozik. Ez a csoport szocialista rendszerünkben nem azért létezik, mintha tagjai nem találnának maguknak tisztességes foglalkozást, hanem inkább azért, mert nem fűlik a foguk a becsületes munkához. Juraj Mariani 1971 decemberében tizenhét műszakot, 1972 januárjában pedig huszonhárom műszakot mulasztott igazolatlanul. Azóta egyáltalán nem dolgozott. Ily módon megbontotta a munkaadó vállalat rendszeres üzemelését és a gazdasági terv teljesítését. Juraj Mariani azonban nemcsak a munkafegyelem megsértésének vétségét követte el, hanem a kötelező eltartás elhanyagolásának bűntettét is. A múlt év öt hónapjában és 1972 első két hónapjában egyetlen fillérrel sem járult hozzá a felesége gondozásában levő két kiskorú gyermeke ellátásához, pedig a bíróság először havi négyszáz, később pedig havi hatszáz korona tartásdíj fizetésére kötelezte. A munkakerülő apa az említett hónapokban mintegy három és fél ezer koronával maradt adósa gyermekeinek. A Rožňavai Járásbíróság büntető tanácsa Juraj Mariani vádlottat nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte. Mivel az elítélt az utóbbi tíz évben már volt börtönben, büntetését másodfokú javító-nevelő intézetben tölti le. igái) IO LINA WERTMÜLLER, Fellini egykori asszisztense, filmkomédiát forgatott Mimi mindent elvesztett, még a becsüle-i tét is címmel. A komédia „hőse“ — Giancarlo Giannini alakítja a szerepet — az a kisember, aki annyira meggyűlöli az ingyenélő olaszországi „választási szakembereket“, hogy végül maga is erre a pályára lép, és teljesen elembertelenedve, kisemberek gyilkosaként pusztul el.
