Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám, szombat

Szeptemberi könyvújÉnságok A nyárvégi könyvújdonságok (között számos olyan figyelem­re méltó kiadvány található, amely véleményünk szerint megérdemli az olvasók megkü­lönböztetett figyelmét. Harmadik kiadásban ezúttal a budapesti Gondnlat és a bra­tislavai Madách Kiadó gondozá­sában jelent meg Egri Viktor Égő föld című történelmi regé­nye. Az egyik legtermékenyebb hazai magyar írónk e művében Pannónia őstörténetének egyik legviharosabb korszakát mutat­ja be. A regény központi alak­ja Alboin longobárd kirány, a népvándorlás korának nagy hó­dítója. Okulást, tanulságot nyújtó írás ez a regény. Ám ezen túl — pontosabban éppen ezért — izgalmas, az olvasó fi­gyelmét mindvégig lekötő, lebi­lincselő olvasmány. Egyik legismertebb hazai ma­gyar költőnk, Tőzsér Árpád né­hány esztendős szünet után az £rintések című új versesköte­tével jelentkezett. Ez a kötet, amely bizonyos vonatkozásban tükörképe Tőzsér emberi és köl­tői arculatának, két ciklusból fil'l: az első lényegében az elő­ző kötetek vérkeringésébe kap­csolja be ezt a kötetet s egyút­tal felvillantja a költő benső világát is. A második ciklusban a költő fellazul, s megindul ver­seiben a játék — az objektivi- zálódás, a külvilági jelenségek groteszk, fintorgó vagy komoly gondolatai ábrázolása felé. Gyárfás Miklós nevét elsősor­ban sikerült színművei révén ismertük meg. Az utóbbi idő­ben számos érdekes tanulmányt írt a színház elméleti és dra­maturgiai problémáiról. Ezúttal a Madách színháza című új kö­tetében a magyar színműírás hőskorába vezeti el olvasóit. Gyárfás Madách Mária király­nő című színművének átdolgo­zása során Ismerkedett meg e kor izgalmas kérdéseivel, sajá­tos légkörével. Ugyancsak érdekes olvas­mány Erdődy János András mester krónikája című könyve, amelyben a XV. század végének nagy alakjai, az olaszországi és a magyar reneszánsz tollal és karddal harcoló hősei jelennek meg. A cselekmény középpont­jában Hess András áll, a tudós és mesterember, katona és há­nyatott életű vándor könyv- nyomtató, az első magyarorszá­gi nyomda alapítója. Több érdekes könyv jelent meg a különböző sorozatokban is. A Magyar Elbeszélők soro­zat legújabb kiadványa Babits Mihály egyik legismertebb re­génye, a Halálfiai. Nem min­dennapi élményt ígérő olvas­mány Ilja Ehrenburg két »egé- nye, A harácsoló, valamint a Moszkvai sikátor, amely most a Világirodalom Remekei sorozat­ban egy kötetben jelent meg. A regény a húszas, harmincas évek szovjet valóságát ábrázol­ja művészi eszközökkel, úgy, hogy a szovjet történelem egyik legizgalmasabb korszakának lé­nyeges vonásaihoz tud közel ve­zetni. Érdekességnek számít, hogy A harácsoló most jelenik meg először magyar nyelven. Ez a regény a húszas években ki volt zárva a postai szállítás­ból. Annak idején a baloldali Korunk krtikusa így írt a könyv­ről: „Senki még a világiroda­lomban úgy nem tudta felfogni az egyéni élet halvasziiletettsé- gét, a magasabb közösségi élet­forma győzelmét az alacso­nyabb, individualista életforma felett.“ Abe Komó neves japán író A homok asszonya című nagy­sikerű regényét hírből már mindannyian ismerjük. Film is készült a regény alapján, ame­lyet nálunk is bemutattak. Most az Európa Zsebkönyvek soro­zatban megjelenő regénye elol­vasásakor meggyőződhetünk, hogy az író és regénye erényeit dicsérő vélemények valósak. A fantasztikus regény kedve­lői is nem mindennapi „cseme­gét“ vásárolhatnak meg. Mi­chael Crichton Az Androméda- törzs című regénye szinte for­dulat a tudományos-fantaszti­kus irodalomban. A pusztító ve­szedelemmel szembeszálló tu­dósok harcának történetében a verne-i és wellsl hagyományo­kat ötvözi izgalmasan és for­dulatosán a fiatal író. A re­gényben katonai és tudományos dokumentumok vallanak az esetről, amikor megtalálták a világűrben, amit kerestek: az életnek a földitől elütő formá­ját. Michelangelo életéről az utób­bi években számos figyelemre méltó mű látott napvilágot. Ezek közül is kiemelkedik Ba­rabás Tibor regénye, amely most második kiadásban jelent meg. A szerző a regényben kro­nológiai hűséggel és a tények iránti alázattal követi a szob­rász és festőóriás útját, a gyer­mekkori kísérletektől egészen haláláig. Ez a könyv nem ön­kéntes regényesítés, hanem az adatszerű pontosság, az írói áb­rázolás és az esztétikai igény kivívott szintézise. A megraj­zolt pályaképet kitűnő felvéte­lek illusztrálják és hitelesítik. Az útikalandok kedvelői ezút­tal Balázs Dénes Hátizsákkal Alaszkától a tűzföldig című ka­landokkal, veszélyekkel teli amerikai útjának eseményeiről számol be. Napjainkban, a túlzott meg­terhelés, az idegi kimerültség, a fokozott életritmus korában mindenki számára hasznos és tanulságos olvasmány Henrik Seyffarth világhírű norvég or­vos Lazíts és légy egészséges! című tudományos-népszerű könyve, amely azoknak nyújt segítséget, akik szeretnék meg­előzni önmaguk és embertár­saik testi-lelki túlterhelődését. Aki ugyanis megtanulja a lazí­tás mesterségét — írja könyvé­ben a norvég orvos —, „az job­ban kézben tartja önmagát“, s többnyire rájön: mi okozta a feszültségét, idegességét. A könyv fejezeteinek címe is (A túlterheléses betegségek. Mi okoz idegességet és feszültsé­get?, Kezelés és megelőzés stb.) minden bizonnyal felkelti az olvasó érdeklődését. Túlzás nélkül állapíthatjuk meg: ez a könyv nem hiányozhat egyetlen könyvgyűjteményből sem. Végezetül legifjabb olvasó­inknak is ajánlunk néhány szép (könyvet. Uj kiadásban jelent meg Móra Ferenc klasszikus ér­tékű ifjúsági műve, a Kincske­reső kisködmön. A népszerű „csíkos könyvek“ kedvelői most Janikovszky Éva Aranyeső cí­mű könyvét vehetik meg. Leg­kisebb olvasóink pedig bizonyá­ra csillogó szemmel lapozzák majd a Kis gyermekek nagy mesekönyve című ízléses, szép könyvet. (-y—f) (Tóthpál Gyula felvétele) ünnepi előadássorozat (ČSTK) — Az alapító okmány elhelyezésével és Eugen Suchoň Svätopluk című operájának ün­nepi bemutatójával adják át a közönségnek szeptember 16-án a Szlovák Nemzeti Színház új­jáépített épületét. A színház 53. évadját ünnepi előadássorozattal kezdik, mely­A NAIV MŰVÉSZET HARMADIK SEREGSZEMLÉJE Bratislavában a Művészet Há­za újból vendégül látja szep­tember 10-től a világ naivnak, primitívnek, vagy tisztaszívűnek nevezett művészi alkotásait. Az 1966 óta teljes jogúnak elismert művészet nemzetközi anyagát bemutató kiállítás jelentőség- teljes esemény. Annál is inkább, mert Nemzeti Galériánk s a na­iv művészetnek vele együttmű­ködő nemzetközi kabinetje út­törőként, legelsőnek rendezte meg ezeket a triennálékat. A három évenkint megismét­lődő tárlatok a naiv művészet fejlődése és aktivizációja szem­pontjából rendkívül fontosak. A kiállításnak arcélét gazdagító rendezvény valóságos kulturális esemény, amely a megelőző két alkalommal, 1966-ban és 1969- ben is szenzációként hatott, s lelkes fogadtatásban részesült. Túltechnizált és elgépiesedett világunk izgalmasan lüktető irama gyakran károsan befolyá­solja valamennyiünk idegzetét. Éppen ezért vágyva vágyunk va­lami tiszta, természetes, egysze­rű és egészséges megnyilvánu­lásra. S ezért érezzük a naiv művészet közvetlen hangját, de­rűjét, jótevő, enyhítő adomány­nak, akárcsak a rafináltan ke­vert italok után az üdítő, Mss forrásvizet. Szeretettel várjuk, s örömmel köszöntjük a naiv művészet nemzetközi képviselőinek mun­káit, — a népek megértő, békés együttélésének szószólóit. BÁRKÁNY JENQNÉ # # # A naiv művészet III. trienná- léja előtt a szlovák fővárosban ül össze a nemzetközi zsűri, hogy odaítélje az Insitafilm '72 nagydíját. Erre a seregszemlére ebben az esztendőben 17 Oiszág 40 versenyfilmmel nevezett be. nek keretében bemutatják a szlovák operaszerzők klasszikus műveit — Suchoň Svätoplukját, Cikker Juro Jánošík című ope­ráját, valamint Dvorák továbbá Csajkovszkij Anyegin és a Haty- tyúk tavát. A színház műsor­terve a következő évadok alatt is a szlovák operák bemutatá­sára irányul. Bemutatja majd Ján Cikker, Oto Ferenczy, Tibor Andrašovan, Bartolomej Urba- nec és Jozef Grečák operáit. A világ operaszínpadai drama­turgiájának példáját követve a Szlovák Nemzeti Színház opera­együttesének műsorterve min­denekelőtt a XIX. század ro­mantikus operáival egészül ki. A Szlovák Nemzeti Színház rendezni kívánja tartozását a XX. század klasszikusaival szemben is. Az új évad alatt mutatják be első alkalommal szlovák nyelven Janáček Mak- ropulosát, a későbbi évadokban pedig műsorra tűzik egyebek között Görshwin Porgy és Bess című operáját is. A színház képviselői csütör­tökön arról tájékoztatták az újságírókat, hogy az újjáépített operaház ünnepi megnyitó elő­adásaira meghívják a baráti operaházak képviselőit Moszk­vából, Kijevből, Szófiából, Buda­pestről, Berlinből, Drezdából, Varsóból, Bukarestből és Bel- grádból. KLOSS KAPITÁNY KALANDOS TÖRTÉNETE A szövetségesem, gondolta Kloss, ve­szedelmes ellenfél, de nagyon sok apró hibát követett el, amely nagyon drága lehet. Felhajtotta poharát, felállt az asztal­tól. Indult az ajtó felé. — Hová, Kloss kapitány? — kérdezte fenyegetően Ring. — Hamarosan mind­annyian elmegyünk, amint megérkezik a teherautó. — Már nem volt idefe elintézni a teherautót — mosolygott Kloss. — Ne aggódjon ammiatt. — Felőlem ts nyugodt lehet, Ring ezredes. Inga a szobájában volt. Amikor belé pett, hirtelen felugrott a heoerőről; a szeme könnyes volt. — Kérem, hagyjon békén — kiáltot­ta. Kloss leült a heverőre és magához húzta. Sajnálta ezt a lányt. Látta, hogy átélte Marta Stauding halálát, aztán megmentette az életét. Hitlerista apa nevelte, hitlerista iskolában tanult és eljárt a BDM gyűléseire, de mégis meg­maradt benne valami, ami reményt ébresztett .. . — Láttad Bertát? — kérdezte. Igen, a szakácsnő benézett hozzá, aztán elment a városba. Nem régen. Nem beszélt vele. Egyáltalán senkivel 71. Fordította: Bába Mihály sincs kedve beszélni; egyedül akar ma­radni. — Idehallgass, Inga — mondta Kloss — Menj el innen. Menj el ebből a ház­ból és rejtőzz el valamelyik barátnőd­nél, ismerősödnél. — Én? Miért? — csillogott a sze­me. — Miért ez a gondoskodás? Csak tetteti ezt a rólam való gondoskodását. — Nem tettetem, kislány. Megmen­tetted az életemet, most én akarom megmenteni a tiédet. Veszedelem fe­nyeget. — Engem? Hagyjon békén. Én már senkinek sem hiszek. Hittem az apám­nak, hittem a nagybátyámnak, most már mindegy. — Tudod, hogy miér pusztult el Mar­ta? Inga a párnába fúrta fejét. Kloss megsimogatta a haját; arra gondolt, hogy sok idő és erőfeszítés kell majd ahhoz, hogy valóban megmentsen egy ilyen lányt, mint ő. — Marta túl sokat tudott — mondta lassan. — Látta, hogy Ring meggyilkol tatta a munkásokat, aztán — ez a fon­tosabb —, hogy a csomagot a parkban, a kápolna alatt elrejtették. — Nem igaz! — kiáltotta Inga. — A csomagokat a föld alatti folyosókba dobálták. A bejárat az udvaron van, jobbra a kaputól.., hirtelen abbahagy­ta és kétségbeesetten nézett Klossra. Tehát Ring hazudott neki; ez azt je­lentette, hogy az ezredes elkészült arra, hogy elintézze Klosst még az archívum kiszedése előtt. — Menekülj innen, amilyen gyorsan csak tudsz — ismételte — és igyekezz kijutni a házból úgy, hogy senki ne vegyen észre. — Megőrült — suttogta a lány. — Nem, nem őrültem meg. Mindenre elszánt emberekkel van dolgod. Az, aki Martát meggyilkolta, nem fog kímélni téged sem. — Ki gyilkolta meg Martát? Kloss felállt. —- így is túl sokat tudsz, Inga. Mene­külj. — Nem. — Ezek gyilkosok. — Kiről beszél ön kapitány úr? — kérdezte hirtelen nagyon nyugodtan. — A németekről beszél? — Igen — mondta — a németekről. Inga az ajtóhoz ugrott. A küszöbön még megállt és tüzes szemmel nézett vissza rá. — Én is német vagyok. Ön is. Lenni kell németeknek, akik nem gyilkolnak, nem esküsznek össze az amerikaiakkal, nem adják el a titkokat, akik harcol­nak ... — Inga! — kiáltotta. Elrohant. Kloss még látta az ablakon át, az úttest közepén futott a piac felé, biztosan a német parancsnokságra. A teherautókon levő katonák pislogtak utána. Kloss arra gondolt, hogy ismét vereséget szenvedett, ezt a kislányt nem sikerült megmentenie. Kiment a folyosóra. Ogy vélte, hogy már nem sok ideje maradt, hogy meg­jelenjen az az ember, akit Ring jól is­mert és akiről elhatározta, hogy elfe­lejti. Tudta, hogy az utolsó felvonás eljátszása nagyon nehéz lesz. Még nem volt semmiféle terve, csak néhány öt­lete, néhány, melyet csak meghatáro­zott helyzetben lehet végrehajtani... Az Anna-Maria szobájához vezető af-* tóhoz ment. Ring és Elken kisasszony elég hangosan beszélgettek, olyannyira, hogy csaknem mindent értett. Róla beszélgettek. — Mikor beszélt Inga az edelsbergl várról? — hallotta Ring hangját. — Tegnap este. — Schenk is ott volt? — Ott. — És Kloss? — Ö is. — Anna Mária hangja gú­nyos volt. — Hiányzik a bizalom, mi? — mondta az amerikai lány. — És hiány­zik a lojalitás. Különben ez a hadsere­gükben tipikus. Ring felnevetett. — Kloss már nem látja többet az edelsbergi várat, drágám. Aztán Anna-Maria nevetése hallat­szott. Kloss csodálkozva állapította meg, hogy a lány reakciója kellemetlen volt számára. Tulajdonképpen mit várt? Hogy védeni fogja, hogy figyelmezteti? Az amerikai lánynak nem volt semmifé­le oka, hogy szimpátiát vagy hálát érezzen az Abwehr tisztje, Hans Kloss iránt. Visszatért Inga szobájába és behajtva hagyta az ajtót. A tokból elővette szol­gálati pisztolyát, kibiztosította és várt. Biztos volt abban, hogy Ring keresni fogja Nem tévedett. Néhány perc múl­va lépéseket hallott a folyosón. — Berta! — kiáltott az ezredes. — Inga! Hol vagytok? — Aztán: Kloss ka­pitány! Kloss hallgatott. Lövésre kész fegy­verrel várt. Anna-Maria hangját hal­lotta; későn tájékozódott. — Azt hiszem, ezredes, hogy hibát követett el. Nem szabad lett volna sen­kit kiengedni innen. — Ostobaság! — üvöltött. Sorban nyitogatta ki a szobákba vezető ajtót; Kloss pisztollyal a kezében pillantotta meg Ringet a küszöbön. (Befejező rész következik). 1972. IX. 9. Sétálók a Duna-parton Andrzej Zbych:

Next

/
Thumbnails
Contents