Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám, csütörtök

A tüzelőanyag- és az energiaellátás feladatai az 5. ötéves tervben írta: JAROMÍR MATUŠEK, a CSSZK tüzelőanyag- és energetikaügyi minisztere A CSKP XIV. kongresszusának határozata többek között felada­tul tűzte ki a népgazdaság és a lakosság tüzelőanyaggal és energiával való folyamatos ellá­tásának felújítását és a tüzelő­anyag energetikai alapok továb­bi fejlesztésében a szükséges szerkezeti változások megvaló­sítását. Azonos értelemben fogalmaz­tuk meg ezen a szakaszon 5. öt­éves tervünk és az idei végre­hajtási terv igényes feladatait is. A Szövetségi Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium a CSKP KB februári plenáris ülé- i3 alapján munkatervet dolgo­zott ki, amely konkrét intézke­déseket tartalmaz az idei terv- ifcladatok teljesítését illetően az irányítás minden fokán. A leg­főbb Intézkedések ebben az év­ben a villamos energia- és a gázellátás zökkenőmentes bizto­sítására, a szénjövesztés terüle­tén pedig a felszíni fejtés lehe­tőségeinek további bővítésére összpontosulnak. Mindez to­vábbra is jelentős beruházáso­kat igényel. Az 1972-es állami terv felada­tait a termelési-gazdasági egy­ségek elfogadták és folyamato­san teljesítik. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján minden fokon mozgósították az ágazat dolgozóit, kidolgozták a komplex szocialista racionalizáció prog­ramját, amely a munkatermelé­kenység növelésére és a terme­lési költségek csökkentésére irányul. Bányáinkban a fő gondot a fedőrétegek gyors eltávolításá­ra fordítjuk, hogy a következő években tovább növekedjék a tárnák hozama. A villamos ener­gia-termelésben a berendezések és a közvetítőhálózat javítása, valamint a tömeges fogyasztók jó felkészítése a fő feladat, hogy az áramellátásban mutat­kozó zavarokat a téli csúcsfo­gyasztás idején a minimálisra csökkenthessük. Legnehezebb a á helyzet a fűtőgázellátásban, •hol összhangba kell hozni a hazai források kihasználását a Szovjetunióból importált földgáz fogyasztásával. A fűtőgázok te­rületén a téli csúcsfogyasztást a föld alatti tartályok idején tfirténő megtöltésével és a tö­meges fogyasztóknál a kettős fűtőanyag-rendszerek gyors be­szerelésével akarjuk megoldani. A tervezett termelési felada­tok teljesítése érdekében főleg az alábbi intézkedésekre van szükség: © fokozni kell a szénfejtés “ toczitását a munkanapokon és radikálisan csökkenteni a rendkívüli műszakok számát a munkaszüneti napokon; 9 a tömeges és a kisfogyasz­tók tervezeti szükségleteinek fe- zéne érdekében az elmúlt év­hez viszonyítva 8 százalékkal kell növel n a villamos energia­szolgáltatást, energia rendsze­rünk m* .im ál is megterhelése melleit; 0 az 1972—1973-as téli idő­szakban a ' öolajföldgáz-szolgál- tatás napi teljesítményét 9,2 millió köbméterre, a világítógá­zét pedig 11 millió köbméterre kell növelni; # végre kell hajtani a vil­lanytelepek rendkívüli javítá- tásait és felújítását, valamint a hálózati szigetelések felújítását, fő’eg a gyakori zavarokat elő­idéző helyeken; Q a mos'ani és a sokolovói döntő fontosságú fejtőhelyeken a kitermelhető készletek növe­lésével meg kell teremteni a ■ DE CASTRIE HERCEG ke rült a francia Akadémia halha­tatlanjai közé, az elhunyt Marc Beugner helyébe. De Castrie át­lagos regényíróként kezdte pá­lyáját, majd tetemes történelmi életrajzaival (a Mme du Barry- ról vagy a Beaumarchais-ról szólóval) szerzett nagy írói te­kintélyt. ■ A SZOVJET IRODALMI GYŰJTEMÉNYEK Turgenyev egész sor levelét vásárolták meg az utóbbi Időben. E leve­leik az írónak Flaubert-hez és Lamartine-hoz fűződő kapcsola­tait világítják meg. feltételeket az ötödik ötéves terv egyes éveire előirányzott színvonalnál nagyobb mértékű termelésre. A lakosság tüzelőanyag- és villainosenergia-szükségletének jobb kielégítése, valamint a kör­nyezetvédelem érdekében a mi­nisztérium alapvető feladata a szilárd tüzelőanyagok szüksé­ges választékának és minőségé­nek, a megfelelő nyomású és hőtartalmú világítógáz-, vala­mint az adott feszültségű villa­mos energia-ellátás zavartalan biztosítása. Társadalmi szempontból fon­tos feladat a háztartások to­vábbi villamosítása és gázzal való ellátása a másodlagos szál­lót hálózat fejlesztésével és újabb fogyasztói: bekapcsolásá­val. Az energetikai és a gázművek a választási programok kereté­ben számos intézkedést fogad­ta! el a városok és a falvak vil­lamos energiával és gázzal va­ló jobb ellátása érdekében. Ezek megvalósítására már az idei év folyamán is fokozatosan sor ke­rül. A környezetvédelem komoly problémájta a szilárd tüzelő­anyagokra működő hőerőművek káros füstje. A hőerőművek üzemelésénél maximális mér­tékben csökkenteni kell az eltá­vozó gázok és hamuanyagok mennyiségét, s meg kell gyorsí­tani a KGST-tagországok tudo­mányos-technikai együttműkö­dése alapján kifejlesztett szűrő- berendezések gyakorlati alkal­mazását. A gázzal és villamos energiá­val való ellátás további fejlesz­tése érdekében bővítjük és fel­újítjuk az elosztó hálózatot, szem előtt tartva a feszültségi és a nyomásviszonyok további javulását. E tekintetben külön­leges figyelmet szentelünk Prá­ga és Bratislava ellátásának. Az idén legalább 11 ezer lakást kapcsolunk be világítógáz-fű­tésre, 7000 lakást földgázfűtés­re, 10 ezer lakást pedig villany­fűtésre. A források és szükségletek közötti egyensúly megteremtése érdekében gondoskodunk a ter­vezett kapacitások idejében va­ló üzembe helyezéséről és meg­bízható működéséről. Rendet te­remtünk a beruházások terüle­tén, s növelni fogjuk azok haté­konyságát. A széniparban előnyben ré­szesítjük a döntő fontosságú építkezéseket, figyelemmel kí­sérve elsősorban a következő öt­éves tervben induló kapacitá­sok építésének ütemét. Jelenleg főleg a ČSM és a Staŕíč bánya, az ostrava-karvínai medencé­ben .a Csehszlovák Hadsereg, a Győzelmes Február és a Ján Sverma Kokszoló építése, to­vábbá a Nejedlý Bánya felújí­tása, a mosti Merkur és a Most-I tárnák építése a legfőbb fel­adat. A transzkontinentális gázve­zeték építésében az idén akar­juk befejezni az első szakaszt, főleg a folyók, az utak és a vas­utak áthidalását és el akarjuk készíteni a szivattyúállomások tervdokumentációit. Az építke­zési munkákat olyan összhang­ba hoztuk, hogy a földgáz szál­lítása Ausztriába 1973. január elsején, az NDK-ba 1973 április elsején, az NSZK-ba pedig 1973. október elsején megindulhas­son. A gáziparban az ötéves terv folyamán be akarjuk fejezni a vresovai gázmű, a napi 600 ezer köbméter teljesítményű Dolné Mécholupy-i gázüzem és további földalatti gáztartályok építését, melyek együttes napi befogadó- képessége 830 millió köbméter lesz. Az energetikában az idén ki kell dolgozni az új kapacitások üzemelésének technikai szabvá­nyait, ilyeneK a Počerady II, a li­bereci, a Brno—Malomérice-i, az otrokovicei és az opatovicei hő­erőmű és egy sor trafóállomás. Ki kell dolgozni továbbá a befe­jezés előtt álló kapacitások üze­melési szabványait, meg kell gyorsítani a szerelési munkákat és idejében el kell végezni a komplex üzemi próbákat. A tüzelőanyag és az energe­tika területén tapasztalt eddigi fejlődés azt igazolja, hogy mun­kaprogramunk célkitűzései he­lyesek voltak, mert sikeresen teljesítjük az 1972-es állami tervben foglalt feladatokat. A tüzelőanyag- és az energiater­melés folyamatos, a fogyasztók szükségleteit teljes mértékben kielégítjük. A fejtési feladatok elmúlt évi és idei év eleji túltel­jesítése és a kedvező éghajlati feltételek következtében a fo­gyasztók szilárd tüzelőanyagok­ból olyan jelentős tartalékra tettek szert, amilyenre az utób­bi tíz évben nem volt példa. S ZU L ő K, NEVE Lő K FÓR U MA LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE MINDENKI ISMERI ezt a mon­dást — kisgyermek — kis gond, nagy gyermek — nagy gond — és mindenki elismeri, hogy va­lóban így igaz: a kisgyermek számára viszonylag egyszerű megteremteni mindazt, amire szüksége van. Mindenekelőtt helye kell legyen a lakásban, időt kell fordítanunk gondozá­sára —, néhány jó játékszert, nyugodt légkört, szeretetteljes bánásmódot kell kapnia. Az is­kolásgyermek már többet kíván. Törődnünk kell a tanulásával, ha szükséges segítségre, és min­denképpen ellenőrzésre van szüksége. Egyre több és egyre bonyolultabb kérdésre vár vá­laszt. Ahogy aztán növekszik, úgy válik egyre kritikusabbá a környezetével szemben. Foglal­koznunk kell most már a baráti körével, a másik nemhez való viszonyával, pályaválasztásá­val __ Egyszóval igaz: egyre na gyobb gonddá válik nevelése. Arról nem szól ilyen közis­mert mondás — pedig az is igaz —, hogy a gyerek növekedésé­vel nemcsak az ő igényei növe­kednek —, hanem á felnőtt vi­lág is egyre többet követel tő­le. Elvben ez nagyon természe­tes, kielégítése azonban nem is olyan könnyű. Sokszor elkövetjük azt a hi­bát, hogy átmenet nélkül köve­telünk többet a gyermektől. Ötödikes-hatodikos korukban hirtelen megnőnek gyerme­keink, majd akkorák, mint a felnőttek. De ők mégsem fel­nőttek! Ezért nem lehet egyik napról a másikra sokkal több felelősségtudatot, munkaválla­lást várni tőlük azzal a megoko- lással, hogy: hisz már nagyok vagytok. Gyakori azonban az ellenke­zője is, növekszik a gyermek és nem biztosítunk számára több önállóságot, tevékenységet, fe­lelősséget: hiszen még gyer­meki Olyan ez, mintha a fejlődő cserepes növényt nem ültetnénk át nagyobb cserépbe... nem­csak fejlődni nem tud így, de még el is satnyul. A NÖVEKVŐ KÖVETELMÉ­NYEK elengedhetetlenek a gyer­mek fejlődéséhez Már a csecsemőtől is követe­lünk — legalább annyit, hogy az életkorának megfelelően táplálkozni tudjon. Az óvodás korú gyermektől azt követeljük meg, hogy a hasonló korúak kö­zösségében szeressen élni, tevé­kenykedni, játszani, hogy ér­deklődéssel forduljon környeze­te felé. Az általános iskolában EGY SIKERES RENDEZVÉNYRŐL Á művészet szolidáris az emberrel René Huyghesnek ez a meg­állapítása merült fel a tuda­tomban a kulturált és érzékeny festő, Peter Romaňák beszélge­tését hallgatva a Život szer­kesztőségében. Itt kiállított, 1961—1969 között festett képei díszítik az egyik helyiség fa­lait. Közöttük hosszú asztal, körülötte a kábelgyár fiatal s néhány korosabb dolgozója, meg a Životot, a Prácát s a televíziót képviselő szerkesz­tők. Előzőleg levetítették a Roma- ňákról tavaly készült filmet. Hazai tájak, kalásztenger, sely­mes füvek, lenge szirmú vad­virágok. A réteken Romaňák barangol. Szemével, kezével si­mogatja a növényeket, figyeli a természet hangját, boncolja titkait, kutatja rejtett összefüg­géseit. — Érdekli a mindenna­pok falusi lakója is, s az épü­lő gyárak, a ma, a technika szüntelen térhódítása. A film előkészítette a megfe­lelő légkört. A beszélgetés megkezdődött. A 40 éves Ro­maňák falun nőtt fel. Meleg közvetlenséggel mondja, hogy nem fordul befelé, hogy a vo­nalakkal, színekkel mindig az emberhez szól. Valamennyi ké­pe párbeszéd a nézővel. Ismeri a bányászok, a gyári munkások eszejárását is. 1960-ban sokat festett Handlován, Novákyn. Bizalmas kapcsolat fejlődött ki közötte s az ottani dolgozók között. Élettapasztalataikból so­kat tanult a főiskoláról nemrég kikerült piktor, s maga Is arra törekedett, hogy amazok isme­reteit gyarapítsa. Képeit néhány helybeli üzemben is kiállította. A kábelgyáriak jó ismerősei. Kérdéseket intéznek hozzá. Kí­váncsiak az alkotás bonyolult folyamatára, a képzelet szere­pére. A valóságlátással festett képeket igazán élvezik. Legjob­ban tetszik nekik egy virág- csokros csendélet, meg egy, a munka ritmusát idéző épülő gyár. Viszont problémát jelent számukra a kevésbé rajzos Hő­ség, mely a nyár izzását lángo­ló színekkel, festői foltokkal, széles ecsethúzásokkal érzékel­teti. — Romaňák magyarázza a látási élmény benne végbemenő átalakulását, a munka alatt változó stádiumokat. Szól egy- egy régebbi, a tudat mélyén tárolt benyomás hirtelen fel­bukkanásáról, amely közben komplikálódott, világnézetté mélyült. Hangsúlyozza, milyen lényegesnek tartja az őszinte­séget, mennyire kerüli az okos­kodást. S az érzést, a gondola­tot, az indulatot, az ítéletet, a szabályozó értelem ellenőrzése mellett Igyekszik formába fog­lalni, hamvas, lírai, vagy bővé­rű drámai színekkel közölni. Szól a benyomások naponkénti megújulásáról, árnyalatokkal való gazdagodásáról. Hangoztat­ja, milyen fontosnak tartja a minden emberhez szóló művé­szet szerepét, ma, a világban, az űrben végbement, észlelt és regisztrált változások, a belát­hatatlan technikai fejlődés ko­rában. Meg akarja osztani, amit al­kot, a kevésbé iskolázottakkal, a művészet terén tájékozatla­nokkal is. Szeretné látáskultú­rájukat fejleszteni. Vizuális örömöt kíván okozni nekik. Úgy érzi, hogy esztétikai és eti­kai parancsra dolgozik. Majd rámutat arra, hogy a szocialista rendben mennyivel több lehetősége van mindenki­nek képtárak, múzeumok láto­gatására, lappangó művészi készségeik fejlesztésére. A hallgatók figyelő arca fel­derül, s látható jó érzéssel né­zegetik a Mező enyhén hajló sárga-zöld sávjait, a dombtetőn pirosló cseréptetős házakat, s a Kertben az asszonyokat, akik az ősz gazdag termésével töl­tik meg puttonyaikat. Nemcsak a művészet, hanem Romaňák esetében — úgy vé­lem —, ő, a festő is teljesen szolidáris az emberrel. A sikerült rendezvény ötlete a kiállítás megnyitásakor me­rült fel. Peter Romaňák a Život közreműködésével szervezte meg a beszélgetést a kábelgyár szocialista munkabrigádjával. Az összejövetel valóban érté­kes és tanulságos volt. Erősí­tette a kapcsolatot a művész és a dolgozók között. Fontos lenne, hogy gyakrabban kerül­jön sor hasonló termékenyítő beszélgetésekre. BÄRKÁNY JENŐNÉ az alsó tagozatos gyermektől megkívánjuk a tartósabb, tuda­tosabb figyelmet, a feladatok számon tartását és elvégzését. És megköveteljük tőle, hogy szerezze meg a további tanulás­hoz szükséges alapkészségeket, — olvasás, írás, számolásmérés — és képességeket. Az általá­nos iskola felső tagozatában már egyre tudatosabb közössé­gi magatartást kívánunk a gye­rekektől, valamint azt, hogy szervezetten, átgondoltan tud­ják tanulni a különféle tan­anyagot. Ezzel megalapozzuk a középfokú tanulmányokat, a szaktanulást is. Talán furcsa, amikor az óvo­dástól előszói -kívánjuk, hogy szolgálja ki ónmagát — addig otthon szinte mindenben kiszol­gálták, mosdatták, öltöztették. — Talán sajnáljuk az első osz­tályost, hogy nem ' késhet egy percet sem a tanítás kezdeté­ről, hogy meg kell /egyeznie, el kell végeznie a házi feladatot, hiszen addig gondtalanul játszó kisgyermek volt. Leliet, hogy megütközünk a felsőtagozat tárgyainak sokaságán — fizika, kémia, történelemi — amelyek közül egyik-másiknak a metgta- nulása esetleg nehézséget is okoz. Még ijesztőbben hatnak a középiskolák követelményei. Pe­dig ezek a növekvő követelmé­nyek feltétlenül szükségesei/ ahhoz, hogy a gyermek tovább tudjon haladni — és végül ele­get tudjon tenni az élet köve­telményeinek. Ha nem emelked­nének folyamatosan és fokoza­tosan a követelmények — a teherbírással arányosan — ak­kor gyermekeink képtelenek lennének helytállni később, fel­nőtt korukban. Persze, hogy mekkora a gyer­mekek teherbíró képessége va­lamely életkorban, azt nem könnyű megállapítani és nem mondhatjuk el, hogy a mi isko­larendszerünk problémamentes ebből a szempontból. Különöseit ügyelni kell, hogy az átmene­teknél: óvodából iskolába, alsó tagozatból felső tagozatba, álta­lános iskolából középiskolába, ne következzék be törés. A kö­vetelményeknek emelkedniük kell minden magasabb lépcső­fokon, de ennek az emelkedés* nek nem szabad akkorának len­nie, hogy a gyermek ne tudjon vele lépést tartani. NYILVÁNVALÓ, hogy minden magasabb lépcsőfok az előzői’« épül —, minden magasabb kö­vetelmény csak akkor teljesít­hető, hogy az előzőeket a gyer­mek már teljesítette. Vagyis az iskolarendszer, a nevelés fo­lyamatának minden szakasza, miközben saját feladatait telje­síti, előkészít a következő, ma­gasabb szakaszra. Alkalmassá tesz a magasabb követelmények végrehajtására is. A gyermekek nem egyforma tempóban, és nem is egyenlete­sen fejlődnek. Ezeket az egyéni különbsége­ket is feltétlenül figyelembe kell vennünk. Nem szabad súlyosan nehezedő követelményekkel fel­lépni a lassan fejlődő, nem elég érett gyermekkel szemben —, de a követelményeket hatá­rozottan, bátran emelni kell azoknál a gyermekeknél, akik arra már megérettek. És még egy megjegyzés: a követelmények növelését a gyermek sose érezze pusztán te­hernek, amely nehezíti életét, hanem érezze a bizalom meg­nyilvánulásának is: íme elisme­rik képességeit, eddigi fejlődé­sét. B. P. □ Az idén is gazdag zenei programot állítottak össze Mon- te-Carlóban, a harmadik nem­zetközi fesztiválra. A többi kö­zött fellép Madeleine Renaud és Jean-Louis Barrault együtte­se, Beaumarchais Sevillai bor­bély című vígjátékával, a wroc- lavi Pantomim Színház, a lon­doni Királyi Balett és a kanadai Nemzeti Balett. A hangverseny­programban ilyen nevekkel ta­lálkozunk, mint Igor Marke- vitch, Carlo Maria Giulini, Niki­ta Magaloff, Robert Casadesus, Yehudi Menuhin és Nathan Mil- stein. Külön érdekessége a programnak, hogy az egyik koncerten együtt lép fel Yehudi Menuhin, Jeremy Menuhin és Hepzibah Menuhin. 1972. IX. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents