Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám, szerda

Jozef Lenárt elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) termelési költségeket és emel­jük a munkatermelékenységet. Éppen ezért csak egy út áll előttünk: a dolgozók kezdemé­nyezését, a szocialista versenyt, és az újítómozgalmat e felada­tok megoldására kell irányíta­nunk. Ismeretesek a bányászkollek­tívák kiváló rekordteljesítmé­nyei, melyek a munkakezdemé­nyezés mozgósító tényezői. A tüzelőanyaghiány idején nagyon helyes volt, hogy a kezdemé­nyezést a fejtésben, a folyosó hajtásban a rekordteljesítmé­nyek elérésére irányítottuk. Ma a CSKP Központi Bizottsága februári ülésének határozatai értelmében a mennyiségi fel­adatok teljesítésén kívül a kez­deményezést jelentős mérték­ben a fejtés hatékonyságára, a munkatermelékenység növelésé­re, a bányászok átlagteljesítmé­nyének növelésére kell irányí­tanunk. Lenárt elvtárs beszéde további részében kiemelte a komplex szo­cialista racionlizálás érvényesíté­sének jelentőségét a népgazdaság hatékonyságának növelésében. Rámutatott, hogy a racionalizá­lás egyik legfontosabb programja a különböző tüzelőanyagok és ■nergia megtakarítása. E program feldolgozásában és megvalósításá­ban döntő szerepet kell játszania a tüzelőanyag- és ensrgetikai ága­zatnak. A kitűzött célok elérése érdeké­ben úgy kell feldolgozni a takaré­kosság programját, hogy mindenki necsak ismerje, hanem részt is vegyen az országos feladat teljesí­tésében. Nincs szó azonban csupán a tü­zelőanyag- és energia takarékos­ságról. Nagy figyelmet kell fordí­tanunk a komplex racionalizálás más állami programjainak teljesí­tésére is, különösen a fémekkel Való takarékosságra, az irányítás és igazgatás racionalizálására stb. Lenárt elvtárs kijelentette: a XIV. kongresszus kitűzte a tüzelő­anyag- és energetika-beruházás fejlesztésének nagyon igényes programját, s ez öleli fel az ösz- szes ipari beruházás egyharmadát. Ezért az új kapacitások idején va­ló gazdaságos, a tervezett határ­időben történő átadása ebben az ágazatban különösen fontos fel­adat. Az építkezési beruházás tel­jesítésének pozitív tényezője a villanyerőművek építése és az új fejtési kapacitások fejlesz­tése. örülünk, hogy sikeresen halad a távolsági gázvezeték építése. Ezen a munkaszaka­szon teljes mértékben megnyil­vánul az illetékes felek Jó együttműködésének eredménye, valamint a párt, a szakszerveze­ti és ifjúsági szervezetek szer­vező munkája. Ugyanakkor az első félév eredményei azt is mutatják, hogy a beruházók a tervezők és a szállítók még mindig nem tudatosítják kellő­képpen a bányákban és az ener­getikában a beruházási prog­ram jelentőségét. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának első titkára ezzel kapcso­latban rámutatott a fennálló fogyatékosságokra, melyek első­sorban a beruházási szándékok, a tervezési feladatok gyakori megváltoztatásában nyilvánul­nak meg, és ennek következté­ben a rossz beruházási és ter­vezési előkészítésben, a megké­sett kezdésekben és a terv nem teljesítésében a nagy építke­zések elején. Lenárt elvtárs beszéde továb­bi részében értékelte az ifjú­sági kollektíváknak a tušimicei villanyerőmű építésében kifej­tett munkáját, mely hozzájárult a tervezett határidő betartá­sához. Értékelte a gázvezeték építésén dolgozó kollektívák munkáját, melyek aránylag gyorsan és jó minőségben adják át az egyes szakaszokat a tá­volsági vonalon, valamint a kompresszorállomásokon is. Továbbá hangsúlyozta, hogy az energetika e két év folyamán új kapacitásokat nyer a vojany II. hőerőműben. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés, valamint a desztillációs állo­más dolgozói teljesítik kötele­zettségvállalásukat, és jó len­ne, ha újabb lehetőségeket ke­resnének a határidők lerövidí­tésére. Felhívta a vojanyi kol­lektívákat, valamint a bányá­szat és energetikai művek épí­tésének résztvevőit, hogy kö­vessék a gázvezeték építőinek példáját, és az új építkezése­ket idejében és megfelelő mi­nőségben adják át. Lenárt elvtárs ezután leszö­gezte, hogy gazdaságunk ha­tékonyságának jelentős ténye­zője a fejlesztési tervek megva­lósításának döntő feltétele részvételünk a KGST országok keretében folytatott nemzetkö­zi munkamegosztásban. Ezért támogatjuk a KGST ta­nácsa 26. ülésszakának ajánlá­sát, amely konkretizálta a nem­zetközi szocialista integráció komplex programját az energe­tika területén. Üdvözöljük és támogatjuk a 750 kilowattos ve­zeték építésének javaslatát, va­lamint a központi diszpécser­szervezet által folytatott párhu­zamos együttműködés megjaví­tásának és elmélyítésének ja­vaslatait. A szocialista országok tüzelő­anyag- és energiatartalékai hatékony kihasználásának le­hetőségeiből és a kölcsönös elő­nyösség elvéből kiindulva érde­künk a közös energetikai objek­tumok, mint például az ukraj­nai és a lengyel belhotovi ener­getikai komplexum építése. A nemzetközi munkamegosz­tásban a legnagyobb feladatok a nukleáris energia fejlesztése terén állnak előttünk. E feladat megoldása döntő tényezője an­nak, hogy a következő években biztosítani tudjuk a tüzelőanyag és energia alapot. Csehszlová­kiában most fejezzük be a Jaslovské Bohunice-i atomvil- lanyerőmű építését. Megkezd­tük az első voronyezsi típusú atomerőmű építését, ahol érvé­nyesült a csehszlovák és a szovjet gépipar együttműködé­se. A Jaslovské Bohunice-i atomerőmű építésénél szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az atomerőművek fejlesz­tésében és építésében a Szovjet­unióval való együttműködés szükséges és hasznos. A KGST szerveinek legutóbbi döntései értelmében a tüzelő­anyagok területén is meggyor­sult a fejtőberendezések fej­lesztése és gyártása. Az érdek­lődés központjában áll és töb­bek között közös erővel fogják megoldani az alacsonyabb ér­tékű szén felhasználásának új módszereit. A tagállamok, köz­tük köztársaságunk a nemes tüzelőanyagok részarányának célszerű emelése érdekében fi­gyelmüket a kőolaj és gázforrá- cok kutatására és felhasználá­sára fordítják. Tudjuk, hogy a tüzelőanyag- és energetikai ágazat a szo­cialista országok keretében már több mint 15 éve sokoldalú együttműködést folytat, és ezen a téren bizonyos úttörő szere­pet töltött be. Megvannak a fel­tételek ahhoz, hogy ez az együttműködés minőségileg ma­gasabb szintre emelkedjen, egy­re sikeresebb és gyümölcsözőbb legyen. Az ünnepségek jó, ösztönző lég­körben folynak. Országunkban Ilyen légkör uralkodik és lehető­vé teszi, hogy bizalommal, derű­látóan tekintsünk a jövőbe. Pártunk helyes lenini politiká- köszönhető, bogy konszoli- dalodott a politikai helyzet, gaz- fi,landósult, dinamikusan fejlődik, és jól teljesítjük a terv- feladatokat. Az évi terv szerint az ipari termelés 5,3 százalékkal emelkedik, de 1972 első relében az elmúlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 7,3 százalékkal emelke­dett. A pozitív fejlődéshez hozzá­járul a mezőgazdaság feladatai­nak teljesítése Is. Kiemeljük és nagyra értékeljük szövetkezetek tagjainak, az állami gazdaságok dolgozóinak rendkívül nagy áldo­zatkészségét, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeresen fe­jezték be az új kenyérért folyta­tott harcot. Az ő érdemük, hogy jó termést takarítottak be. Ezt a pozitív fejlődést most úgy kell fokoznunk, ahogyan az egyes ágazatokban és az egész népgazdaságban még céltudatosab­ban és kitartóbban kell fejleszte­ni a nagyobb hatékonyság, a mun­katermelékenység emelésére, az anyagfogyasztás csökkentésére és az alapok jobb kihasználására fordított törekvést. A jó munkaeredmények, a mun­kások, földművesek, műszaki szak­emberek és más dolgozók jó mun­kaeredményei, áldozatkészsége meggyőzően bizonyítja, hogy ál­lampolgáraink milliói öntudatosan támogatják és valósítják meg a CSKP XIV. kongresszusa által ki­tűzött programot és szilárdan tá­mogatják Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának politikáját. Külföldön természetesen van­nak olyan erők — az imperia­lista körök és propagandagépe­zetük — melyeknek nem tetszik a mi utunk, akik nem nyugsza­nak bele abba, hogy nálunk bé­kesség van, akik nem tudják el­felejteni az általuk és a hazai reakciós és jobboldali erőkkel előkészített ellenforradalomra mért vereséget. Ezért az utóbbi hetekben koholmányokat ter­jesztenek a csehszlovákiai úgy­nevezett „politikai perekről“. Mindez hazugság, rágalom. Egyeseket elítéltek, de nem gon­dolkodásukért, nem az 1968— 69 évi tevékenységükért, hanem azért, mert tavaly, vagy idén megsértették törvényeinket, új­ból meg akarták bontani a ren­det, a biztonságot, népünk épí­tőmunkáját. Nyíltan kijelentjük és megismételjük, hogy nem engedjük szétzúzni a köztársa­ságot. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának első titkára beszéde to­vábbi részében kiemelte az SZKP XXIV. kongresszusán ki­tűzött békeprogram jelentősé­gét. Leszögezte, hogy a szovjet külpolitika tartós, az országunk és a többi szocialista ország haladó realista erői által támo­gatott törekvésének eredménye­képpen ratifikálták a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztársa­ság megállapodását a Német Szövetségi Köztársasággal, alá­írták a Nyugat-Berlinre vonat­kozó négyhatalmi megállapodás jegyzőkönyvét, érvénybe lépett az NDK és az NSZK első nem­zetközi megállapodása, vala­mint az NDK-nak Nyugat-Né- metországgal és a nyugat-berli­ni szenátussal kötött megálla­podása. A testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek közelmúltban megtartott krími találkozója tárgyalt az európai kérdésekről is. Figyelmét az európai biztonsági értekezlet összehívásának szentelte. A krimi találkozón szó esett köz­társaságunk és a Német Szövetsé­gi Köztársaság tárgyalásairól. A testvérpártok képviselőinek egyér­telmű nézete szerint Nyugat-Né- metország és Csehszlovákia kap­csolata azzal a feltétellel rende­ződne, hogy Nyugat-Németország illetékes körei elismerik Csehszlo­vákiának a müncheni szerződés eleve érvénytelennek nyilvánításá­ra vonatkozó igazságos követelést. Husák elvtárs a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségei alkalmából újból kifejezte hajlandóságukat, hogy mindkét fél jóakaratával megtaláljuk e kérdés legalkalma­sabb, mindkét fél számára elfo­gadható megoldását. Lenárt elvtárs a nemzetközi helyzet értékelésekor megállapí­totta, hogy a szocialista országok külpolitikája a nemzetközi feszült­ség enyhülését ellenző erők elle­ni osztályharc viszonyaiban való­sul meg. Kifejezte népünk teljes szolidáris tását a hős vietnami, laoszi és kambodzsai néppel, az amerikai agresszorok és segítőik ellen foly­tatott igazságos harcával, valamint az arab népnek, az amerikai és az izraeli imperializmus ellen folyta­tott harcával, Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika többi nemzetének a függetlenségért, a haladásért foly­tatott harcával. Lenárt elvtárs befejezésül kijelentette: Idén a bányászok és az ener* getikai dolgozók napját a haté­konyság növelésével és a mun­ka racionalizálásával a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért jelszó jegyében ünnepeljük meg. Ez a jelszó ki­fejezi a népgazdaság további fej­lődésének alapvető irányvona­lát, a népgazdaság hatékony fej­lődése sokoldalú növelésének irányvonalát. Kitűzött céljainkat akkor ér­hetjük el, ha a reszortok tel­jesítik a párt gazdasági poli­tikájából eredő feladatokat, ha a beruházás területén megszün­tetjük a lemaradásokat, ha tel­jesítjük a beruházási feladato­kat, ha fokozzuk a dolgozók­ról a gondoskodást elsősorban a kultúra és a munkabiztonság területén, ha megjavítjuk az ideológiai munkát és a kádereit felkészítését. E feladatok telje­sítése lehetővé teszi, hogy sike­resen teljesítjük az idei terv, valamint az egész ötéves terv célkitűzéseit. Elvtársak, engedjék meg, hogy még egyszer köszönetét mondjak önöknek és sok sikert kívánjak további munkájukhoz. Tisztelet és dicsőség a bányá­szok és energetikai dolgozók becsületes munkájának. KLOSS KAPITÁNY KALANDOS TÖRTÉNETE 68. Ebben a pillanatban a váratlanul ki­nyílt ajtóban megpillantotta Ingát. A lány erős ütéssel kiütötte Anna-Muria kezéből a fegyvert. A pisztoly a pad­lóra esett. — Hallottam — súgta Inga nehezen kapkodva a levegőt — hallottam, hogy azt mondta: „A jenkik számára dolgo­zol". — Köszönöm, Inga — dörmögte Kloss és felemelte a pisztolyt. Anna-Martára pillantott. A legszíve­sebben azt mondta volna neki: „Látod, mit csináltál, kis hülye?“ — Megmentettem az életét — Inga láthatóan köszönetét várt. — Nagyon örülök, hogy a lengyelek elengedték. — Elmenekültem — dörmögte. An­na-Maria pisztolyával játszott, miköz­ben állandóan a lányt nézte. Mit mondjon Ingának? Hogy tréfáltak... Természetesen nem hiszi el. Különben Elken kisasszony lemondott minden védekezési kísérletről. — Hitlerista kígyó — sziszegte In­gára tekintve. Inga nem törődött vele. — Ön úgy viselkedik, mintha... — Nem fejezte be. — Hiszen meg akarta önt gyilkolni! Szent igaz volt, ez a kislány meg­mentette az életét. Kár lenne nagyobb hülyAF.éget tenni, gondolta és megcsókolta Inga arcát. A lány elpirult. Fordította: Bába Mihály Ebben a pillanatban motorzúgást hal­lottak; a ház előtt egy autó állt meg. Inga az ablakhoz ugrott. — A nagybácsi! — kiáltotta. Ez már Kloss számára is határozot­tan sok volt. Az amerikai ügynök, a német lány, aki megmentette az életét és végül ez a tapasztalt róka az Ab- wehrből. Ezeregy ötlet jutott eszébe, de egyik sem ért egy lyukas garast sem. Inga kirohant a szobából, nyitva hagyta az ajtót; Anna-Muria leült a he- verőre és cigarettát kért. Neki lega­lább már mindegyt El fogja játszani utolsó szerepét! Kloss az ajtó mellett maradt, hal­lotta Inga és Ring beszélgetését — kü­lönben nem volt ez valami szívélyes beszélgetés. Az ezredes, legalább is kezdetben, megpróbált kedves lenni. — Hogy vagy Inga? Korábban visz- szatértem, mint gondoltam — mondta. Lehajolt, hogy megcsókolja a lányt, Inga elugrott. — Ne gyere a közelembe! Ring csodálkozott. — Megörültél? Mi történt? — Az öreg Mártára lőttél! Kloss az ajtónyíláson át megpillan­totta Ring arcát. Az ezredes valóban meglepődött volt; hallgatott. — Mondd — ismételte Inga — Lőt­tél Mártára! — El? — Nem tudod? Hiszen megparan­csoltad, hogy ma éjszaka öljék meg. — ö, igen. — Ring megint a lány vállára akarta tenni a tenyerét, de In­ga hevesen visszahúzódott. — Rendben van — mondta. — Majd később meg­magyarázom. Légy okos kislány... Kloss arra gondolt, hogy valóban az lenne a legjobb, ha Inga hallgatna, de a lány nem akart hallgatni — Hogy beszélhetsz így! Nekem min­dent elmondottI Még ez is. Kloss megértette, hogy Inga élete veszélyben forog; elegendő volt Ring arcára pillantania. Az Ab­wehr ezredese magában már döntött. Kloss szélesre tárta az ajtót és meg­állt a küszöbön. Elhetározta, hogy fél­beszakítja ezt a jelenetet. Ring azon­nal megpillantotta. — Ki ez? — Kloss kapitány — mondta Inga. — Éppen egy amerikai kémmel, Elken kisasszonnyal beszélget. Nemrégen mentettem meg az életét, de nem mu­tatkozott túlságosan hálásnak. Szép kis társaság mondhatom — tette hozzá. — Menj vissza a szobádba és ne gye­re ki — mondta élesen Ring. Aztán Klosst nem is üdvözölve, bement Anna- Maria szobájába. — Üdvözlöm Elken Sturmführer mondta. A törzsnél ismerkedtünk meg Bischofsfeldből való elutazásom előtt. Emlékszel? Anna-Maria nyugodtan tekintett Ringre, szemében szikrák gyúltak ki. Kloss nagyon kíváncsi volt, hogyan vi­selkedik majd a lány, megjátssza-e magát, mindent feltesz-e egy lapra, vagy megpróbál ellenkezni. — Kloss kapitány — Ring először fordult Klosshoz — megkezdte már a kihallgatást? — Nem, még nem. jelenteni akar­tam. .. — nem fejezhette be. Ring mint- ha ismét elfeledkezett volna Kloss je­lenlétéről. — Mi nem játszunk az ellenséggel, Elken kisasszony. Német vagy? — Nem — Anna-Maria felállt. — Az amerikai kémszolgálat tisztje vagyok. Kloss önkéntelenül is elmosolyodott. „KolléganőEl kell ismerni, hogy na­gyon bátor. Mégis úgy határozott, hogy mindent feltesz egy lapra. És Ring? Hogy viselkedik Ring? Meglepődött. Látszott, hogy tiltako­zásra és könyörgésre számított. Az ilyen emberek gyakran kiesnek a sze­repükből, amikor előre nem látott hely­zetben találják magukat. — Vagy úgy — dörmögött — az amerikai kémszolgálat tisztje! Mióta szolgál a hadseregünkben? — De nem várt a válaszra, ismét Klosshoz fordult: — Az SS-ben helyezték el őket, mert oda nehezen jutottunk el. És hogy nyerhettük volna így meg a háborút? Kloss a helyzet komolysága ellenére, ismét alig bírta visszafojtani magában a nevetést. Arra gondolt, hogy nem szeretne Ring bőrében lenni. — Semmiféle kérdésre nincs szán­dékomban válaszolni — jelentette ki Anna-Maria. — Majd én kiszedem belőled... Mi­nek jöttél Bischofsfeldbe? — A veled való randevúra — hang­zott a válasz. Ez a lány mégsem esett ki a szerepé­ből Kloss Ring arcára pillantott. Bíbor­vörös volt. Az ezredes azonban nem robbant ki. Kloss nagyszerűen megér­tette: ha ez nem a negyvenötös év, ak­kor Anna-Maria sorsa rettenetes lenne. Különben akkor a lány is másképp viselkedne. (Folytatjuk). 1972. IX. 6. 4 Andrzej Zbych:

Next

/
Thumbnails
Contents