Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. szeptember 6. SZERDA BRATISLAVA • XXVI. ÉVFOLYAM 210. szám Ara 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Jozef Lenárt elvtárs beszéde A hatékonyság növelésével és a munka racionalizálásával a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséért ÜNNEPI GYŰLÉS BRATISLAVÁBAN A BÁNYÁSZOK ÉS AZ ENERGETIKAI DOLGOZÓK NAPJA ALKALMÁBÓL Felvétel az Ünnepi gyűlésről. (J. Lofaj — ČSTK felvétele) (CSTK) — „A hatékonyság növelésével és a munka racio- nalizáilásával a CSKP XIV. kong. resszusa határozatainak teljesí­téséért" jelszó jegyében kezdő­dött tegnap a bratislavai Kul­túra és Pihenés Parkjában a bá­nyászok és az energetikai dol­gozók napjának országos ün­nepsége. A bányásznap alkalmából ün­nepi ülést tartott a Bányaipari és Energetikai Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének sző. velségi bizottsága, a szö­vetségi ágazati minisztérium ve­zetősége, a Szövetségi Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Cseh és a Szlovák Geológiai Hivatal vezetősége. Az egybegyűltek szívélyesen üdvözölték az ünnepi ülésen résztvevő párt- és kormánykül­döttséget, amelyet Jozef í*enárt, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP első titkára vezetett. A küldöttség tagjai Karel Hoff­mann, a CSKP KB elnökségi tagja, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, Ján Gregor szövetségi miniszterel­nök-helyettes, Jaromír MatuSek szövetségi tüzelőanyag- és ener­getikaügyi miniszter, Josef Ši­mon szövetségi kohó- és gép* Ipari miniszter, valamint Karéi Skála, a CSKP KB osztályveze­tője voltak. A bányászok ünnepségének vendége volt Jurij Vasziljevics Szurkov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének első titkára, Attiüo Francini, a Bányászok Nemzetközi Szakszervezeti Szö­vetségének főtitkára és mások. A bányászok 350 000 főnyi kö­zösségének 700 képviselője az ünnepség keretében értékelte az elmúlt esztendő alatt elért mun­kaeredményeket. Megállapítot­ták, hogy jó eredményeket ér­tek el. A bányászok több mint 113 millió tonna szenet jövesz- tettek — a bányászat történeté­ben ez volt a legnagyobb évi teljesítmény. Az energetikai dol­gozók viszont hozzájárultak ah­hoz, hogy szocialista népgazda­ságunknak terven felül több millió kilowattóra energia állt rendelkezésére. Túlteljesítették a feladatokat a gázgyárak dol­(Folytatás a 2. oldalon) Példátlan merénylet az olimpiai faluban Arob gerillák meggyilkoltok két izraeli sportembert és túszokat ejtve elbarikádozták magukat £ Felfüggesz­tették az olimpiai játékokat # Az egész világ elítéli a terrorcselekményt 0 Az olimpiai eszme erősebb az erőszaknál München — Tegnapra virra­dó éjjel arab gerillák hatoltak be Izrael olimpiai válogatottjá­nak szálláshelyére és agyonlőt­ték az Izraeli ökölvívók edzőjét, Munio Grinbert és egy izraeli sportolót. A gyilkosság után a tettesek túszokat ejtettek, majd elbarikádozták magukat az iz­raeliek szobáiban. Azt követel­ték, hogy Izrael állam kedden déli 12 óráig engedje szabadon a fogságba esett palesztin geril­lákat. Az olimpiai falut az incidens után elzárták. Kivonult a hely­színre a müncheni rendőrség és körülvette azt az épületet, ahol a merénylők megbújtak. Röviddel ezután ultimátum érkezett a rendőrökhöz: vagy hátrább vo­nulnak, vagy tűz alá veszik őket. Az ultimátum megtette a hatását: a 300 főnyi rendőri egységek elvonultak az épület közvetlen körzetéből és távo­labb kerestek maguknak fedezé­ket. A rendőri akciót Genscher, nyugatnémet belügyminiszter személyesen irányította az olim­piai faluból. Kiesi bajor állam­titkár, aki társaságában érke­zett oda, eközben kapcsolatba lépett a merénylőkkel. A túszok számára vonatko­zóan teljesen eltérőek az érte­sülések: számukat 10 és 16 kö­zé teszik. A nyugatnémet rend­őrség szerint a támadók azt kö­vetelték, hogy bocsássanak ren­delkezésükre a München-— Riem-i repülőtéren egy gépet, amelyen túszaikkal együtt tá­vozni tudnak. Izraelből viszont azt jelentették, hogy a merény* lök 200 fogoly arab gerilla sza­badon bocsátását követelték, különben — az izraeli tájékoz­tatás szerint — végeznek az egész izraeli olimpiai csapattal. A nyugatnémet televízió a müncheni olimpiai faluból élő (Folytatás a 3. oldalon) Elvtársakl Engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottságának Elnök­sége és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya ne­vében üdvözöljem a gyűlés részvevőit és Önök útján köszö­netét mondjak a bányák, az energetika, a gázipar és a geo­lógia valamennyi dolgozójának az áldozatos munkáért és Jókí­vánságaimat fejezzem ki az el­ért eredményekhez. Engedjék meg, hogy tolmácsoljam önök­nek Husák elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottsága főtitkára és Svoboda elvtárs, köztársasági elnök üdvözleteit és jókívánsá­gait. Örömmel vettük, hogy a bányá­szok és az energetikai dolgo­zók idei központi ünnepségü­ket Bratislavában, a Szlovák Szocialista Köztársaság főváro­sában rendezik meg. A Cseh és a Szlovák Szakszervezeti Szö­vetség együttes ülése a cseh és a szlovák bányászok és energe­tikai dolgozók közös törekvését, a csehszlovák munkásosztály, a testvéri nemzetek és nemzeti­ségek érdekeinek és céljainak egységét fejezi ki. Testvéri nem­zeteink és nemzetiségeink gyü­mölcsöző együttműködésben építik hazánkat — a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságot. Országunkban a szocializmus győzelméért, az új rendszer gaz­dasági alapjának kiépítéséért folytatott harcban jelentős sze­repet játszott a bányászat, energetika és gázipar fejlődése. Említsük meg, hogy míg 1937- ben 16,6 millió tonna feketesze­net, és 18 millió tonna barna­szenet fejtettek és az energeti­kában 4,1 milliárd kilowattórát termeltek, tavaly már több mint 113 millió tonna szenet fejtet­tek, ami a háború előtti fejtés három és félszeresét jelenti. 47,2 milliárd kilowattóra villa­mosenergiát termeltek, ami 11 és félszer több, mint 1937-ben. Gyors fejlődést értünk el Szlo­vákiában, ahol a barnaszén- és lignitfejtés 6,3-szorosára, a vil- lamosenergia-termelés pedig 24 szeresére emelkedett. A felsorolt tények azt bizo­nyítják, hogy a párt- és az álla­mi szervek állandó gondosko­dást fordítanak a bányászatra, az energetikára, melyeknek a népgazdaság fejlesztésében és a lakosság szükségleteinek ki­elégítésében kulcsfontosságú jelentőségük van. Nem véletlen, hogy a jobboldali erők tevé­kenysége a bányászat és az energetika ágazatára irányult. A tervszerű szocialista gazdál­kodás elveinek tagadásával, a pártnak és az államnak a tüze­lőanyag- és energetikai mérleg­re gyakorolt hatásának gyengí­tésével, a dúsított tüzelőanya­gok, mint a kőolaj és gáz beho­zatal területén folytatott szov­jet együttműködés elvetésével, az atomenergetikában folytatott együtműködés ellenzésével fé­kezte a jobboldal a tüzelőanyag- és energetikai mérleg struktú­rájának korszerűsítését és ked­vezőtlenül befolyásolta ezen ágazatok fejlődését. Bár a jobboldalnak sikerült negatívan befolyásolnia ezeket a folyamatokat, sértve ezzel a köztársaság érdekeit, megálla­píthatjuk, hogy a bányászok, el­sősorban a karvinai ostravai, handlovai és más bányák dol­gozóinak számos kollektívája fellépett terveik ellen. Az ener­getikai dolgozók is visszautasí­tották a reakciónak azokat a kalandor kísérleteit, hogy sztrájkokat idézzenek elő ebben az ágazatban és ezzel megbont­sák energetikai rendszerünket. Nagyra értékeljük ezeket az ál­lásfoglalásokat. Az osztályünludat, a szocializmus eszméihez való hű­ség megnyilvánulásai voltak. Nagyra értékeljük, hogy a bánya­ipar és az energetika dolgozói 19G9. áprilisa után tetteikkel első­ként támogatták a párt és az ál­lam vezetőségét a társadalmi vál­ság áthidalásáért folytatott harc­ban és segítettek a tüzelőanyag­éi energetika-ellátás nehézségei­nek leküzdésében. Hazafiságukat a terven felüli fejtéssel — első­sorban Csehszlovákia felszabadítá­sának 25. évfordulója és más je­lentős események alkalmából bizo­nyították. Az idei munkaeredményeket is úgy értékeli a párt és a kormány, mint nagy hozzájárulás az ötéves tervhez. Amint Matušek miniszter elvtárs mondotta, teljesítik és túl­szárnyalják az állami terv felada­tait. Ennek köszönhető, hogy idén 3 millió tonnával több szilárd tü­zelőanyagtartalékunk van, mint ta­valy. A hőerőművek új kapacitá­sai lehetővé tették, hogy 1971-hes viszonyítva emeljük a villany- energiatermelést és ezáltal csök­kentsük a behozatalt. Feladataikat túlteljesítik a gázipar, a fémbá­nyászat dolgozói is és jelentős eredményeket értek el geológu­saink is. A bányászat, energetika, gáz­ipar és geológia dolgozóinak 1971- ben és 1972 első felében elért eredményeit pozitívan értékelhet­jük, mint az idei terv teljesítésére és túlteljesítésére kifejtett törek­vés eredményeit. Engedjék meg elvtársak, hogy erről az emelvényről jókívánságai­mat fejazzem ki önöknek, vala­mint az összes bányásznak, ener­getikai és geológiai dolgozónak, és köszönetét mondjak példás, be­csületes munkájukért. Elvtársak! A bányászok és energetikai dolgozók napját olyan Időszak­ban ünnepeljük, amikor egész társadalmunk a CSKP XIV. kongreszsusán kitűzött célok megvalósítására fordítja figyel­mét. Figyelmünket elsősorban a gazdasági kérdések kötik le. A CSKP Központi Bizottsága februári plénumának határoza­tai értelmében idén a mennyi­ségi feladatok teljesítésének és a jövő év sikeres megkezdésé­nek biztosítása mellett előtér­be kerülnek a népgazdaság ha­tékonyságának problémái. A tüzelőanyag-ágazatban ez elsősorban azt követeli meg, hogy a szénfejtésnél maximá­lisan csökkentsük az egyre rosszabbodó természeti viszo­nyok hatását, csökkentsük a (Folytatás a 4. oldalon) Rendőrségi gépkocsik a müncheni olimpiai falu bejárata előtt. (Telefoto CSTK — UPIJ A CSSZSZK kormányának nézete és javaslata a leszerelési világkonferenciával kapcsolatban Bohuslav Chňoupek külügyminiszter levele az ENSZ főtitkárához (ČSTK) — Bohuslav Chňoupek, Csehszlovákia külügyminisztere a következő levelet küldte Kurt Waldhelmnek, az ENSZ főtitkárá­nak: Tisztelt Főtitkár úr, Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének 1971. december 16-án hozott határozatára válaszol­va tájékoztatom Ünt a CSSZSZK kormányának a leszerelési világ- konferenciával kapcsolatos néze­téről és javaslatáról. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya külpolitikájá­ban elsődleges figyelmet szentel a leszerelés kérdésének, amelyet a ma legfontosabb és legégetőbb, mielőbbi megoldásra váró problé­májának tart. A jelenlegi helyzetben, amikor a katonai versengés és a fegyver­kezés a békés szektorból elkép­zelhetetlen emberi, anyagi és egyéb forrásokat von el, amikor egy újabb háborús világkonflik­tus kirobbanása esetén az egész világot teljes pusztulás veszélye fenyegetné, a leszerelési tárgyalá­sokba és a leszerelési kérdések megoldásába a világ minden or­szágát be kell vonni tekintet nél­kül arra, tagja-e az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezetnek vagy sem. A leszerelés kivétel nélkül minden államot érint, és ezért logikus, hogy valamennyi állam a maga részéről hozzájáruljon e kór« dés megoldásához. Több mint egy ngyed század telt el a második világháború be­fejezése óta. Ezen idő alatt vi­lágkonferenciák zajlottak le kü­lönböző kérdésekről és pozitív eredményeket hoztak. Sajnos e hosszú Idő alatt egy ízben sem került sor valamennyi állam kép­viselőinek találkozójára, akik ál­lást foglalhattak volna a jelen­legi időszak legfontosabb problé­májával — a leszereléssel kapcso­latban. Erre megfelelő alkalom volna a leszerelési világértekezlet va­lamennyi állam részvételével, amely minden bizonnyal alapul szolgálna a világközüsség erőfe­szítéseinek egyesítésére és akti­vizálására a leszerelésért vívott harcban. A CSSZSZK kormánya ezért kezdettől fogva támogatja a leszerelési világértekezlet össze­hívására irányuló javaslatokat. A múlt évben aktívan támogat­tuk a Szovjetuniónak ilyen érte­kezlet összehívására tett javasla­tát és támogattuk az ENSZ XXVI. közgyűlésének határozatát is, amely kifejezésre juttatta a világ­közösség azon véleményét, hogy a legnagyobb mértékben szüksé­ges, hogy valamennyi állam to­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents