Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó
SKÖT VICC Smith saját autójában tanítja vezetni a feleségét. Egy idő múlva az asszony rémülten kiált fel: — Te jó ég. elromlott a fék! Most mit tegyek? A férfi nyugodtan válaszolja: — Ölj nyugodtan, darling, és hajts neki valami olcsó tárgynak! PILLANATKÉP (Nebelspaltei;) RAZZIA Egy razzián két munkakerülőt fognak el. Kihallgatásuk így folyik le: — Maga mivel foglalkozik? — Semmivel. — És maga? — Segítek a barátomnak. — Maga hol lakik? — Sehol. — És maga? — Vele szemközti BORBÉLYNÁL Szabó leül a borbélynál. — Hogy parancsolja a hajvágást? — A békés egymás mellett élés elve szerint. — ??? — Ogy, hogy ne folyjék egy csepp vér*sem... VENDÉGLŐBEN Az egyik vendég dühös mozdulatukkal hívja magához a főpincért. — Főúr — mondja — az előbb maga azt mondta nekem, hogy már elfogyott a párizsi szelet, s az imént ezt hozta ki ide, a szomszéd asztalra. Hát ez meg hogy lehet? — Kérem, a párizsi valóban elfogyott, de egy vendég visszaadott egy porciót, mert szerinte ehetetlen, s ezt az adagot vittük ki a szomszédjának. Szöveg nélkül (Punch — Anglia) — Hej, ha most úgy hetven éves lehetnék!... (V. RenCín rajza) Békéltető tárgyaláson (J. Molín karikatúrája) PERSPEKTÍVA KÉRDÉS Szabó egy nap hamarabb tér haza, s a feleségét hűtlenségen éri tetten: egy idegen férfit talál az asszony mellett. — Hogy hívják magát, maga becstelen? — kiáltja Szabó a férfinak. Szabóné is odafordul az ijedt férfihoz: — Valóban, most már én is kíváncsi vagyok. Mondja meg, hogy hívják magát? Afrikai népek gondolatai A sakálok foltjaik alapján ismerik meg egymást. Minden férfi maga vágja ki a nyilait. Az embernek többször kell el. esnie, hogy ne essen el nagyon. Kellemes dolog dobolni, de azért jobb nem dobolni. A leopárd foltjait nem változtathatod meg. A nagy töknek nincs magja. —kap— iT’.1 ’ sí ’SBBk'í'* y'y ..túlira Wlflre*' - ^ : — Látod ezt a sok piszkos edényt? Ezt mind az első férjem hagyta itt, mert már nem volt kedve mosogatni. (Dikobraz) PÁRBESZÉD — Béla. igaz, hogy meghalt a nagyapád? — Sajnos, igaz. — S mi baja volt? — Nem tudom, de annyi bizonyos, hogy nem volt komoly betegség... KÉT HIBA — Élleteniben csak két nagy hibát követtem el. — Mégpedig? — Azt, hogy megnősültem. — De hiszen ez csak egy hiba! — De én kétszer nősültem! IGYEKVŐ BEOSZTOTT Mióta tart ez a nevetőgörcs a férjénél, asszonyom? Néhány nappal ezelőtt mesélt a főnöke egy viccet... (Balázs-Piri Balázs rajza) SZOMORÚ Brahovácz panaszkodik: — Hát barátaim, szörnyű ez az élet ebben a túlhajszolt világban! Legjobb lenne nem megszületni, de ez is csak minden ezredik embernek sikerül ... NAHÁT Egy szerelő csenget be a városi lakásba. — Jó napot! — mondja. — Kovácsnét keresem. ä — Sajnos, már nem találja meg — feleli az ajtót nyitó asszony —, ugyanis Kovácsné már egy éve meghalt. A szerelő dühösen csóválja a fejét: — Nahát, ez aztán az arcátlanság! Az embert kihívják, hogy javítsam meg a vízcsapukat, az illető pedig ahelyett, hogy várna rám, szépen eltávozik az élők sorából! TALÁLÉKONY Kiss az utcán sétál, s megdöbbenve látja, hogy Nagy a nyitott pince ablakába egykoroná- sokat dobál be. — Mit csinálsz, fenő? — kérdi tőle rémülten. Nagy higgadtan válaszolja: — Tudod, az előbb kipottyant a kezemből egy korona, s legurult ezen az ablakon. S én egy koronáért azért mégsem kopogok be egy idegen házba! FELIRAT Egy erdei tisztás szélén sudár jegenyefák állnak. Az egyik törzsébe valaki ezt véste be: „Itt voltam a feleségemmel, Gvönyörű volt! P. P.“. Alatta még egy felirat olvasható: „Én nem a feleségemmel voltam itt. Még szebb volt!“ JAVÍTHATATLAN Egy hajó elsüllyedt a nyílt tenge- ren. Az egyik hajótörött órákon át úszott a tengeren, amikör egyszer egy kis szigetet fedezett fel. Utolsó erejével elvonszolja magát odáig, s amikor kimászik, a párton a feleségét veszi észre, aki rögtön ráförmedt: — Hol csavarogtál már megint Bé- nö, hiszen tudtommal a hajó még tegnap süllyedt el! Jöijféáfmiyír A minap az életben csavarogtam, és találtam egy nagyon jó témát. Elhatároztam, hogy a nagyon jó témából forgatókönyvet írók, a forgatókönyvet megfilmesítik, és én kapok egy szatyor pénzt és két szatyor erkölcsi dicsőséget. Ugyanis a kritikusok megírják, hogy ilyen rossz filmet még nem láttak, és aki ezt a marhaságot megírta, azt életfogytiglani szemenköpésre kell ítélni. A kritikák megjelennek, és én leszek a leghíresebb ember az országban. Az életből ellesett történet a következő. Ketten ültünk a rosszul világított szobában: egy fiatal nő és én. Tekintetünket a nagy fehér ajtóra szegeztük. A nő néha sóhajtott, és kétségbeesetten rángatta a miniszoknyája szélét. A szobában szinte megsűrűsödött a csend. Idegeink pattanásig feszültek, és nem volt nálunk dilibogyó. Az ajtó mögött várt ránk a végzet. A miniszoknyás nő is a végzetre gondolt, mert elővette a zsebtükrét, meg a kencét, és még feketébbre mázolta a szempilláját. Olyan volt a szeme, mint egy erkölcstelen ajánlat gyászkeretben. A rémülettől. Éreztem, hogy a jélelem a torkomat szorongatja, és szinte nem is láttam szenvedésre ítélt nőnemű embertársamat. Csak annyit tudtam megfigyelni, hogy kb. húsz esztendős, festett, szőke haja van, szürke, erősen domborodó pulóvere, és a bal fülcimpája alatt egy kis anyajegy van. Aztán kinyílt az ajtó, és a nőt elnyelte. Még csak nem is csuklóit tőle, pedig az áldozat lehetett vagy nyolcvan kiló. Élősúlyban, burkolattal együtt. Egyedül maradiam. Kinyitottam lelki szememet, és láttam, amint a nő megy a végzet felé, a végzet megy a nő felé, és a nő rémületében egy székre omlik. Tudja, hogy kezdődik a tortúra, de nincs ereje elmene külni, ellenállni, megadta magát. A végzet a székhez lép, és felemeli a kezét. A spanyol inkvizícióra gondoltam és Stan- cák nénire, aki a közkertekből lopott virágot árusítja a Šafárik téren. Ugyanis a mi modern életünkben nagy szerepe van a lelki izének, és Stancák néni lesz az én filmemben a lelki izé, amit a nézők nem értenek. Aztán a zárt ajtó mögül elfojtott sikoly hallatszott. „Ne ordíts, Rózsi, mert még jobban megijedekf gondoltam magamban, eszméletem utolsó görcsös vonaglásával. Ugyanis Rózsinak neveztem el a nőt. Sajnos, a történet folytatását nem ismerem, mert elszöktem a fogorvosi rendelő előszobájából. I GY' A gyűlölet ellen nincs orvosság. A szakadék szélén ne aludj!
