Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

A termelésben, különösen a gépipari terme­lésben mutatkozó fejlődést elsősorban a nemzetközi kiállítások és vásárok tükrözik. Itt mutatják be a műszaki fejlesztés, a tudományos­technikai kutatás legújabb vívmányait, a gépúj­donságok mintapéldányait, s ez a nemes versen­gés termékeinek állandó felújítására késztet minden résztvevőt. Ez a tény a vásárnak rendkívül fontos, a tár­sadalom előrehaladását szolgáló, de nem egye­düli jelentősége. Nem kevésbé fontos a vásárok szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kereskedelmi kapcsolatok és leg­újabban a termelési kooperáció terén. Az idei brnói vásár hangulatában, mondanivalójában és törekvéseiben szemmel láthatóan és kézzelfog­hatóan visszatükröződött az a nemzetközi törek­vés, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXV. ülésszakán elfogadott, „Az együttműködés további elmélyítését és tökélete­sítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programban“ kapott pontos megfogal­mazást. Az idei kiállítást a nemzetközi szocialista in­tegráció fejlesztése szempontjából természete­sen csak úgy foghatjuk fel, mint az indulás, a tapasztalatok szerzésének a kiállítását, amely csak a további évek folyamán hozza meg gyü­mölcsét. Ami most rendkívül fontos és a kiállí­tás tapasztalatai alapján nagyon biztató, az a részt vevő államok kereskedelmi és termelő vál­lalatainak hozzáállása. A vállalatok képviselői elsősorban az együttműködés és a beilleszkedés lehetőségei iránt érdeklődtek. Meglehetősen háttérbe szorult és divatját múlta a „Made in...“ márkák egyoldalú hangoztatása, s a bombasztikus reklámozás. „Lássuk, mit tud a géped, hasznát tudom-e venni, jobb-e, mint amit eddig ismertünk és használtunk“ — ez itt a fő szempont, és ezt figyelik árgus szemekkel a vásáron jelenlevő szakemberek, tekintet nélkül országuk társadalmi rendszerére. Ez a hozzáállás nyilvánult meg a kiállított gépek gyakorlati bemutatóin is, például a tex­tilipari gépeknél, amelyek a beállított program szerint, minimális emberi beavatkozással, a lá­togatók szeme láttára szőtték a szebbnél szebb mintájú anyagokat. Azután a szakmai értekez­leteken, amelyekre az egyes szakágazatok sze­rint eddig még soha nem tapasztalt terjede­lemben került sor. Ezzel kapcsolatban bátran kiemelhetjük a vá­sár sokoldalúságát, ami bár sikerként könyvel­hető el, mégis a legnagyobb gondot okozza a ki­állítás szervezőinek. Ez a gond abból ered, hogy az egyes gépipari ágazatok oly rohamos fejlődé­sen mentek keresztül az utóbbi években, hogy terjedelmükkel, mondanivalójukkal, tudományos ös gazdasági összefüggéseikkel akár külön-kü- lön is betölthetnék az egész kiállítási térséget. A kiállítási terület állandóan bővül, mégsem tud lépést tartani a kiállítók egyre növekvő területi igényeivel. Természetes és szükségszerű folya­mat ez, ami sajnos, sok esetben a résztvevők számának korlátozásához vezet. Ez a korlátozás emeli ugyan a brnói kiállítás minőségi színvo­nalát és nemzetközi tekintélyét, nem pótolhatja azonban a korlátozott lehetőségek okozta kiesé­seket. A megoldást tulajdonképpen már akkor meg­találtuk, amikor a vásár területén más időpont­ban biztosítottunk helyet a közszükségleti ipar termékeinek és különböző szakágazati rendezvé­nyeknek. Az áprilisban rendszeresen megismét­lődő közszükségleti ipari vásáron kívül az idén, június utolsó hetében rendezték meg például a FOND-EX 72 nemzetközi főmöntő-technikai ki­állítást, amelyet négyévenként megismételnek. S azonos időpontban került sor a találmányok és újítási javaslatok INVEX—72 elnevezésű nem­zetközi kiállítására is. 1973. június 25. és 29. között rendezik meg az EMBAX Brno 72 nemzet­közi csomagolástechnikai kiállítás, sorrendben negyedik évfolyamát. S a további években még tovább bővül a szakosított kiállítások listája. 1974-ben például megrendezik a SALIMA nem­zetközi élelmiszer- és élelmiszeripari gépkiállí­tást, 1975-ben pedig a WELDING BRNO 75 nem­zetközi hegesztőtechnikai kiállítás újabb évfo­lyamát. A szakosítás további elmélyítésének lehetősé­gei ezzel még nincsenek kimerítve. Ez a kérdés azonban túlnő az ország határain, szükségsze­rűen nemzetközi jelentőségűvé válik. Az in­tegrációs kapcsolatok további fejlesztése ugyanis a gépipari vásárok szervezésére is ki­hat. A vásárvárosok, mint például Brno, Lipcse, Poznaň és Plovdiv az eddigiek folyamán több­nyire univerzális jellegű gépi bemutatókat szer­veztek. A brnói kiállítás hagyományos nomen­klatúrája például 12 szakágazati csoportot ölel fel, s egyik pozitívuma éppen az, hogy az egyes szakágazatok évről évre ugyanazokban a pavi­lonokban kapnak elhelyezést, így a rendszere­sen idelátogató szakemberek minden nehézség nélkül eligazodhatnak az érdeklődésüknek meg­felelő területen. Az azonban várható, hogy a fejlődés folyamán további szakágazatok szorul­nak ki az általános gé'pipari bemutató keretei­ből, és önállósítják magukat, vagy más idő­pontban vagy más ország területén. Ebből adó­dik tehát a kérdés nemzetközi jelentősége, va- ; lamint abból, hogy az eddigi gyakorlatban ér­vényesülő univerzális koncepció a továbbiak­ban fölösleges és elkerülhető duplicitásokhoz vezethet. A kiállítások nemzetközi szintű szako­sítása tehát szükségszerű és elkerülhetetlen fel­adat, ami nem csökkenti, sőt, messzemenően elmélyíti a hagyományokkal rendelkező vásá­rok, így a brnói gépipari vásár nemzetközi je­lentőségét is. Ez a fejlődés természetesen csak a körülményeknek megfelelő ütemben, folya­matosan mehet végbe, ahogy azt a KGST-ben tömörült szocialista országok gépipari terme­lésének szakosítása és távlati fejlődése meg­kívánja. Az eddigi szervezési tapasztalatok min­denesetre jó kiindulási alapul szolgálnak majd a jövőben a szűkebbre szakosított kiállítások még szélesebb területeket felölelő szervezéséhez (ágazaton belüli szakosítás és termelési koope­ráció, automatizálás, a termelési folyamatok numerikus, kibernetikai irányítása, a termelé­kenység növelése, az anyagfelhasználás kérdé­sei stb.]. Mindez az elkövetkező évek feladata lesz, amelyekhez már az idei vásár is jelentős mér­tékben hozzájárult. Ez a hozzájárulás elsősor­A KGST-tagállamok megállapodtak abban, hogy az együttmüködés további elmélyí­tésének és tökéletesítésének, valamint a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésének az iparban elő kell segítenie: H a munkatermelékenység növelését és a termelés hatékonyságát biztosító legmaga­sabb tudományos-műszaki gyártási színvonal elérését; ■ az országok népgazdasági struktúrájának olyan ésszerű fejlesztését, amely lehetővé te­szi a természeti kincsek komplex felhaszná­lását; ■ a nemzetközi szakosítás és kooperáció el­mélyítését, a korszerű technológiák kidolgo­zását és elsajátítását; ül a termelés és munkaszervezés haladó formáinak bevezetését. # * 1971 —1975 javaslatokat kell kidolgozni a fémforgácsoló szerszámgépek főbb csoport­jainak, ezen belül 1971 —1972 folyamán a spe­ciális, a szakosított és a precíziós szerszám­gépek, automata gépsorok és aggregát-szer­számgépek gyártásának kooperációjára, elsösorbc kocsi- és a traktor-, vala ipar számára. 1971 — 1973 folyamán e regát-szerszámgépek és tipizált elemei és fő ej szakosításával és koope tos munkákat. Fejleszteni kell az egyi rikus programvezérlésű megmunkáló központok, ramvezérlésű szerszámgé valamint a numerikus pr< szereknek a létrehozásá tásában és kooperációj< zérlésű szerszámgépek lé munkák komplexumát 19 kell befejezni. # * s Fejleszteni kell a KGS gyártásszakosítást és szé a szerszámgépipar kompi ségek, tartozékok és a ban a progresszív formakí meg. Az A pavilon bejárati rendezett bemutató példáu pet nyújtott a KGST-tagáll ságfejlesztési programjána sairól. A kiállítás látogatói itt a transzkontinentális tá jelentőségével, az elektro közös fejlesztésével, a te az egészségügyi technika, getika, a gyenge- és az er sek, valamint a számítási t ben kialakult együttműkö nyeivei és célkitűzéseivel. Az idei brnói vásárnak a: kiállítási részlege utalt £ további útjaira. A gazdaság tését célzó törekvés megn; nyos szakértekezleteken és gyalásokon, valamint a kié rek és berendezések általá aranyérmek elosztásánál ii exponátumok értékelésénél műszaki színvonalat veszi hanem a társadalom fejlőd repüket é*s jelentőségüket i hát az egyes termelési ága dés színvonalát, azok fejlőd zetközi értelemben vett léi rözik. Azok a termelési ági mékek lesznek nemzetközi sek, amelyek minden szén a társadalmi hasznosság : tökéletesebbet nyújtják. Lássuk hát, hogyan al aranyérmek elosztása és m két tudunk ebből levonni. Az aranyérmek elnyerési magas színvonalát, amelyre nevezés érkezett, nemesi mennyisége, hanem az expi nőségi kiválasztása is jeli jai tehát úgy döntöttek, h számát az idén az eddigi 1 háromra növelik. Az olimp úgy fogalmazhatnánk meg A B pavilon előterében kapott helyet a TOS Gottwaldov gépújdonsága, az FQH 50-es megmunkáló központ, mely numerikus programozásával és automatikus szerszám­váltásával a legkorszerűbb szerszámgépek közé tartozik. Méltán nyerte el az érdeklődő szakemberek tetszését és a zsűritől az aranyérmet. A csehszlovák gépipar magas színvonaláról tanúskodik a Zbrojovka Vsetín vállalatban készített P 165 Z—8-as vetélő nélküli szövőgép is, amely a vetélés gépekkel szemben kétszeres teljesítményt ér el. Percenként 620 méter fonalat dolgoz fel, működése menet közben is szabályozható. Egy dolgozó egyszerre 24 vagy több gép kezelését is végez­heti. Szintén aranyérmet kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents