Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

1972.

IX. 24.

/*-ehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kong- resszusa határozatában hangsúlyozta, hogy a cseh és a szlovák nemzet közös államában építjük a szocializmust, amelyben magyar, lengyel, ukrán és német nemzetiségű lakosság is él. A CSKP a nemzetek és nemzetiség viszonyában kiharcolta az egyenjogúság lenini elveit. Ezt a fejlődést az állam szövetségi rendezésében tetőzte be, amely rövid fennállása és az aránylag kevés tapasztalatok ellenére is bevált Ezért hangoztatja a határozat: továbbra is a két nemzeti köztársaság dinamikus fejlesztésére törekszünk, megszilárdítva egyúttal a közös szocialista állam egységét és erejét.

A CSKP kongresszusa rámutat a dolgozók szocialista nevelésének jelentőségére, kiemeli, hogy a nevelés alapja a marxista—leninista világnézet bővítése, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében történő nevelés, és minden polgár egyé niségének olyan formálása, hogy a viszonya a szocializmushoz és a hazaszeretete a jól végzett munkába» nyilvánuljon meg.

A CSEMADOK-tagságnak és a csehszlovákiai magyar dolgozóknak a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelése szövetségünk megalakulása óta a CSEMADOK egyik legfontosabb feladata. A CSEMADOK-szervek és -szervezetek törekvése kezdettől fogva arra irányul, hogy kulturális-népnevelő tevékenységük tartalma hazánk magyar nemzetiségű lakossága és a többi nemzet, Illetve nemzetiség közötti testvéri internacionalista kapcsolatok megszilárdítására irányuljon, és ezzel hozzájáruljon dolgozóink erkölcsi-politikai egységének megszilárdításához. Kulturális-népnevelő tevékenységünkkel igyekeztünk leküzdeni a nacionalista nézeteket és előítéleteket. Elsősorban is azzal, hogy előadásainkban, beszélgetéseinken és a különböző rendezvényeken mindig kiemeltük és hangsúlyoztuk a két nemzet történelmének azon részeit, amelyek közös harcra szólítottak bennünket a nemzeti szabadságért és szociális haladásért, a feudalizmus és a kapitalizmus ellen. Ebben a tevékenységünkben főként a munkásosztály haladó hagyományaira támaszkodtunk, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül vívta meg győzelmes harcát a kapitalizmus ellen, és a szovjet hadsereg segítségével győzelmet aratott a német fasizmus és hazai kiszolgálói fölött. Azt akartuk, hogy a munkásosztálynak ez az internacionalista egysége, amely a tőke hatalma elleni harcban kovácsolódott. legyen a szocializmus közös hazában történő építése harci törekvésének ragyogó példája.

Tudatában voltunk annak, hogy az internacionalizmus és a szocialista csehszlovák haza szeretete nem lehet csupán üres jelszó, és nem elegendő a nemzetköziség és a szocialista hazafiság elveit csak hangoztatni, hanem ezeket az elveket a gyakorlatban a szocializmus javát szolgálva, dolgozóink önfeláldozó munkájával kell kitölteni. A CSEMADOK törekvése ezért fennállása óta arra irányult, hogy ismertesse tagjaival és a magyar dolgozókkal pártunk politikáját, határozatait, és a kommunista párt által kitűzött feladatok teljesítésére mozgósítson. Ezt a célt követve, a CSEMADOK az ötvenes évek elején aktívan bekapcsolódott a szövetkezeteket alapító mozgalomba, és minden erejével arra törekedett, hogy elősegítse fal- vaink szocialista átalakulását.

A CSEMADOK-nak a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság gondolatain alapuló kulturálisnépnevelő tevékenysége jelentős mértékben befolyásolja a csehszlovákiai magyar dolgozók gondolkodását a marxizmus—leninizmus szellemében. Nem volt könnyű ez a feladat: a vezetőség részéről szívósságot, a szövetség minden funkcionáriusa részéről elv- szerűséget követelt. Hiszen nemcsak a helytelen nézeteket és előítéleteket kellett leküzdeni, melyek a két nemzet régebbi történelme során jöttek létre, hanem meg kellett birkózni főként az 1945—48-as években keletkezett deformált nézetekkel és megbontott nemzetiségi és embertársi kapcsolatokkal is.

Tapasztalataink alapján ma már elmondhatjuk, hogy a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság gondolata hazánk magyar dolgozói túlnyomó többségének irányelvévé vált a mindennapi életben. Jóllehet, az 1968—69-es években néhány szélsőséges nacionalista elem megkísérelte lerombolni ezeket az elveket, a magyar dolgozók és parasztok túlnyomó többsége azonban kiállta a történelmi próbát, és hű maradt a szocializmushoz, csehszlovák hazájához. A csehszlovákiai magyar dolgozók nagy többsége 1968 augusztusában magas szintű politikai öntudatáról adott tanúbizonyságot, amikor osztálytestvéreiként fogadta a szovjet katonákat, ugyanúgy 1956-ban is, araikor hazánk magyar nemzetiségű lakossága elítélte a magyar ellenforradalmat. Ezek a politikai állásfoglalások világosan mutatják a magyar dolgozók gondolkodásában végbement minőségi változásokat, s ebben jelentős része van a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének is. Kulturális-népnevelő tevékenységünk következtél en megindult a magyar nemzetiség és a szlovák nemzet közötti proletár nemzetköziségen alapuló új testvéri viszony kialakulásának folyamata. Meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban közös igyekezettel lektizdjük a

nacionalizmus és a sovinizmus minden maradványát.

A történelmi tapasztalatok, s főként az }968—1969- es események azt mutatják, hogy a nemzetek és a nemzetiségtek közötti helyes kapcsolatok formálásának folyamata még távolról sem ért véget, még nem küzdöttük le a népek gondolkodásában a nacionalizmus minden maradványát. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége ezért, a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak szellemében, hagyományaihoz híven a föderáció feltételei között is a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra neveli a magyar dolgozókat, és ezt a tevékenységet fő feladatának tekinti.

Szövetségünk ez irányú tevékenységében felhasznál minden munkaformát, főként azonban az előadói propagandát, a könyvvel való munkát, a honismereti körök munkáját stb.

Előadói tevékenységünk keretében 1969 óta a CSEMADOK alapszervezeteiben 2743 tematikus előadás hangzott el, amelyek témája összefügg szövetségünk tagjainak és a magyar dolgozóknak a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelésével. Előadásaink témái a következők voltak:

Az 1968-as események a CSKP KB határozata fényében, a csehszlovák föderáció jelentősége, a csehszlovák—szovjet szövetségi szerződés jelentősége, a NOSZF történelmi határkő, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság, előadás V. I. Lenin születése 100. évfordulójának tiszteletére, Csehszlovákia felszabadulása 25. évfordulója, a CSKP XIV. kongresz- szusa és az SZLKP kongresszusa, a képviseleti szervekbe való választások jelentősége, a CSKP megalapításának 50. évfordulója, a Februári Győzelem jelentősége, a lidicei tragédia évfordulója, a nemzetközi munkásmozgalom történelme, a CSSZSZK nemzetközi helyzete, stb.

Ezeket az előadásokat szövetségünk tagjai és a magyar dolgozók ezrei hallgatták meg. Az esetek túlnyomó többségében az előadásokat élénk vita követte, ami a magyar dolgozók politikai problémák iránti érdeklődéséről tanúskodik.

A CSEMADOK-tagok és a magyar dolgozók nevelési folyamatában jelentős helyet foglalnak el a honismereti körök (a CSEMADOK mellett jelenleg 40 honismereti kör működik).

Munkájuk saját községük és járásuk történelméről szóló előadások előkészítésére és feldolgozására irányul. különös tekintettel a munkásmozgalom történetére. E téren számos honismereti kör végez figyelemreméltó kutató munkát. Ezenkívül kirándulásokat szerveznek, és ellátogatnak hazánk történelmi jelentőségű helyeire. A jelentősebb évfordulók alkalmából kiállításokat rendeznek. A honismereti körök egész

tevékenysége arra irányul, hogy előadások és más rendezvények segítségével a CSEMADOK-tagságot a szocialista haza szeretetére, a kommunista párt és a munkásosztály iránti szeretetre neveljék.

A magyar dolgozóknak a proletár nemzetköziség és szocialista hazafiság szellemében történő nevelését szolgálják az irodalmi vitaestek és az író-olvasó találkozók is. Az irodalmi vitaestek a sok egyéb mellett arra is lehetőséget nyújtanak szövetségünknek, hogy megismertessék a magyar dolgozókat a szlovák és a cseh írók irodalmi alkotásaival. A CSEMADOK helyi szervezetei által megrendezett író-olvasó találkozókon részt vett például E. B. Lukáč, Ján Smrek és más szlovák író. E tevékenység keretében a helyi szervezetek számos emlékestet rendeztek Božena Ném- cová és Janko Kráľ évfordulói alkalmából, valamint Komenský életéről és munkásságáról. Egyre gyakrabban kapnak helyet a mai szlovák költők versei az irodalmi színpadok műsorában is. Ezek a rendezvények jelentős mértékben támogatják a nemzeteink és nemzetiségeink közötti testvériség és barátság megszilárdítását.

A CSEMADOK-tagok aktivitása a választás előtti időszakban és a választások alatt politikai fejlettségünket és a szocialista államhoz való helyes viszonyunkat bizonyítja. Maga az a tény, hogy a választások előtti időszakban a helyi szervezetek azt a célt követve, hogy bemutassák a képviselőjelölteket és ismertessék a Nemzeti Front programját, 368 taggyűlést és 603 vezetőségi gyűlést rendeztek, amelyeken 26 005 tag vett részt. Ezenkívül 424 kultúrműsort szerveztek és több mint 25 ezer brigádórát dolgoztak le a választások tiszteletére meghirdetett műszakokban. Mindez arról tanúskodik, hogy tagjaink rendkívüli politikai felelősséget és érdeklődést tanúsítanak szocialista államunk politikai élete iránt. Ismeretes, hogy számos CSEMADOK helyi szervezet egységesen szavazott a Nemzeti Front jelöltjeire. Ez is a szocialista hazához való helyes viszonyt bizonyítja.

Pártunk a nemzeti kérdést a nemzetek és a nemzetiségek teljes egyenjogúsága szellemében, sem a nyílt, sem a burkolt nacionalizmust, a szocializmus ügyének ártó nézeteket nem tűrő proletár nemzetköziség alapján oldja meg. Éppen ezért teljes tudatában vagyunk felelősségünknek, és elhatározásunk, hogy a jövőben is következetesen teljesítjük kitűzött feladatainkat a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében, és ezen elvek alapján fogjuk nevelni a magyar munkásokat, parasztokat és értelmiséget, a szocializmus építőit és megalkuvás nélküli harcosait.

VARGA JÄNOS, a CSEMADOK KB titkára

A CSEMADOK KB népművészeti csoportja, a SZŐTTES, országszerte nagy sikert arat fellépései során. Felvételünk legújabb műsoruk egyik jelenetét örökítette meg. (Prandl S. felvétele)

műnkánk tartalma és célja