Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám, csütörtök
Esti találkozás Ilyen című műsort sugároz a Csehszlovák Televízió szeptember 26-án 17 óra 40 perckor. Az egyórásra tervezett film a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járás kulturális életéről igyekszik képet adni a televízió nézőinek. A filmet a vinicai (Ipolynyék) kultúrházban forgatták. A felvételek, a kamerapróbákkal és az előkészületekkel együtt, öt napig tartottak. Ez alatt a járás különböző pontjairól összegyűlt együttesek egymást váltották a színpadon, próba próbát követett. Fellépett a „Krtíšan“ tánccsoport, a balogi KAI énekkara, a CSEMADOK helyi szervezetének tánccsoportja, a helyi iskola tánccsoportja. Bemutatták műsorukat a Veľký Krtíš-i balettiskola növendékei, a Modrý Ka- meň-i (Kékkő) zeneiskola hallgatói. Az egyik szünetben Ľudovít Stevku, a műsor szerkesztője, ős Ernest Pauš rendező szívesen adott tájékoztatást a készülő filmről. — Ezzel a műsorral az idén jelentkezünk először — mondta a műsorszerkesztő. — Célunk, Hetvenöt éves harcos A galántai |án Palkech gyermekkora semmiben sem különbözött a többi szegény család gyermekednek sorsától. Mikor felnőtt, mint mezőgazdasági munkás dolgozott a nagybirtokokon és a nagygazdák földjein. Tengődött, ahogyan lehetett. 1915-ben behívták katonának, és hű maradt a hadsereghez, hivatásos katona lett. Al 1940—1944 es években aktívan bekapcsolódott a Szlovák Nemzeti Felkelésbe Kelet-Szlovákiában. A Csapajev brigádban harcolt, amelynek parancsnoka Ľ. Kuku r«lli, a Szlovák Nemzeti Felkelés bfise volt. A nélkülözés és a bizonytalanság évei következtek, a begyekben kelett bujdosnia. 1944 decemberében jelentkezett az I. csehszlovák hadtestbe. Mint parancsnok harcolt egészen hazánk felszabadításáig. A háború után is kitartott az egyenruha mellett, és 1949-ig a fiatal katonák nevelésének szentelte életét. fán Palkechet 1945-ben az ellenállási harcban tanúsított ma gatartásáért Háborús Kereszttel tüntették ki, később átvette az SZNF 20. évfordulójának emlékérmét, majd 1967-ben az SZNF Érdemrend II. fokozatát. Később A haza védelméért érem tulajdonosa lett. Legértékesebb külföldi kitüntetései közé tartozik ,,A Németország fölötti győzelemért a Nagy Honvédő Háborúban“, amelyet a Szovjetunióban kapott. Ián Palkech a napokban ünnepelte 75. születésnapját. Ebből az alkalomból a galántai járási katonai parancsnokságon kedves Ünnepséget rendeztek, amelyen jelen voltak a járás vehető személyiségei, élükön Ivan Knotekkel, a járási pártbizottság vezető titkárával. ján Palkechet főhadnagyi rangból századossá léptették elő, És átnyújtották neki az SZLKP járási bizottsága és az Antifasiszta Harcosok Szövetsége járási bizottságának üdvözlő levelét az SZNF harcaiban tanúsított hősiességéért. A jubilánsnak születésnapjára KZámos barátja és egykori bajtársa jött el személyesen gratulálni. Tevékenységét díszoklevéllel értékelte a CSSZBSZ járási bizottsága és a Nemzeti Front járási bizottsága is. KRAJCSOV1CS FERDINAND hogy a kulturális élet különböző szakaszain tevékenykedő tehetséges fiatalokat felkutassuk és bemutassuk nézőinknek. Már több járásban jártunk. Erre a halármenti járásra csak most került sor. Eddig eléggé ismeretlen volt számunkra ennek a járásnak a kulturális élete. Ezért néhány meglepetésben is volt részünk. Rendkívül meglepett bennünket az, hogy milyen rosszul áll ez a járás kulturális intézmények dolgában. Itt szinte nincs lehetőség a kultúra ápolására, hiszen alig akad valamire való kultúrház a járásban. A mi esetünkben például, ha nincs ez a kultúrház, aligha valósul meg ez a műsor. A továbbiakban arról beszélt a műsorszerkesztő, hogy filmjük bemutatja, hogyan élnek, dolgoznak a vegyes nemzetiségű járásokban a szlovákok és a magyarok. Együtt, közösen. Mindjárt megemlítette a „Krtíšan“ együttes példáját. Ebben az együttesben szlovákok is, magyarok is szerepelnek. Nem véletlen, hogy műsoruk vegyes, így megismerik a szlovák tv- nézők is a hazánkban élő magyar nemzetiségű polgártársak népi kultúráját. Ernest Pauš a rendező munkájáról és a felmerült problémákról beszélt. — örvendek, hogy ide, ebbe a déli országrészbe is eljutottunk — mondta. — örvendek, hogy megismerhettem ennek a vidéknek segítőkész, mostoha körülmények között is töretlen akarattal munkálkodó népét. Ezt főleg akkor tapasztaltam, amikor a felvételek útjába tor- nyosuló»kiilönféle akadályok elhárításában segítettek. Külön ki kell emelnem Zsigmond Gábornak, a helyi kultúrház vezetőjének lelkes munkáját, önzetlen segítségét. Később arról beszélt, hogy munkájuk nehéz. A „kocsizó társaság“ sok nehézség közepette, mostoha körülmények között végez komoly alkotómunkát. A sikerben nagy része van a 60-tagú technikus gárdának. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy színvonalas munkát végezhessenek. A munkát az is nehezíti, hogy idő tekintetében erősen korlátozottak, és olyan tizenéves fiatalokkal kell együttműködniük, akik felvevőgépet talán még nem is láttak. Illő külön szólni Katka Kia- čanská munkájáról. A műsort konferálja. Mindent elkövet, hogy a műsor sikeres legyen. Még a családját is otthagyja egy hétre, csakhogy kellemes perceket szerezhessen a képernyő előtt Ülő gyermekeknek, fiataloknak. Megszólalt a csengő, beszélgetésünk véget ért. Felsorakoztak az együttesek, a közönség elcsendesült. Bekapcsolták a reflektorokat, a kamerákon kigyulladtak a piros lámpák. Pergett a filmfelvevőgép orsója. Természetesen a film nem adhat teljes képet a járás kulturális életéről. De talán teljesebb lehetett volna, ha a Járási Népművelési Intézet nagyobb lehetőséget biztosított volna a vidéki együttesek szereplésére. Elgondolkoztató például az is, hogy a CSEMADOK vinicai tánccsoportjának számai, annak ellenére, hogy a felvételek a helyi kultúrházban zajlottak le, eredetileg nem szerepeltek a járás műsorajánlatában. Csak egyes csoportok felelőtlen kiválása, távolmaradása tette lehetővé, vagy szükségessé( ?), hogy az utolsó forgatási napon, minden komolyabb előkészület nélkül „beugor janak“. Pedig nem ismeretlen a csoport tevékenysége: a május elsejei kultúrműsorban és a járási néprajzi fesztiválon osztatlan sikert aratott. A kamerák sok szépet rögzítettek, de a fogyatékosságokra is rámutattak, örvendünk, hogy a Csehszlovák Televízió segítségével, közreműködésével járásunkat a szebbik oldaláról mutathatjuk be. De nein feledkezünk el a feltárt fogyatékosságokról, hibákról sem. BÖJTÖS JÁNOS Hat építész Picasso köntöse alatt □ BRYAN FORBES angol író- színész-rendező a free cinema jeles képviselője rendezte egyebek között a Chaillot bolondja, A suttogok című filmeket. Legújabb alkotása a Haragvó Hold, amelyet az „angol Love Story- nak“ neveztek el. Hősei: a béna fiú és leány tolószékben éli le életét... A megrendítő történet főszereplője Bryan Forbes felesége, Nanette Newman. Még a római építészkar hallgatói voltak, amikor hosszú éjszakákat töltöttek terekről, volumenekről, urbanisztikai megoldásokról, építészeti szükség- szerűségekről vagy az építőanyagok megkötéséről vitatkozva. 1964-ben rábukkantak Picasso egy írására és ebben tanulmányozták az építészetre vonatkoztatható részeket. Alessandra Muritoni és Marcello Pazzaglini azt javasolták, hogy alakítsanak olyan kutatócsoportot, amely a különböző építészeti tervek szokásostól eltérő módszerét kutatja. Paolo Angelettt, Gina Con- förio, Gabriele De Glorgi és Sala Remiddi azonnal elfogadták az ötletet. Hitvallásukat maga Picasso fogalmazta meg: „Mi- csoda érdeklődéssel tölt el az általam kiválasztott dolgok közötti legváratlanabb kapcsolat megteremtése. Van valami nehézség ebben a kapcsolat-teremtésben, de épp ez a nehézség érdekel, mert az érdeklődés bizonyos feszültséget teremt és számomra ez a feszültség sokkal jelentősebb a harmónia stabil egyensúlyánál, ami egyáltalán nem foglalkoztat Mi legyen a csoport neve? Negatív oldaláról igyekeztek megközelíteni a kérdést, felsorolták a szerintük elutasítandó álláspontokat. Nemet mondtak annak az irányzatnak, amely a technológia világából — a fogyasztói társadalom jelenségeinek mágikus „ördögűzése“ révén kívánja megteremteni a költői alkotás mintáját. Nemet mondtak azoknak a tapasztalatoknak, amelyek a múlt elképzeléseihez kapcsolódnak, hiszen a történelmi tapasztalatok utánzása groteszk jelenséggé válik a modern korban. Nemet mondtak: a happeningek során újra előkerült tárgytöredékeknek. Ebből a három „nemből“ alakúit ki az „igen“: „Ingadozás két állandó ozmózisban levő momentum között — az egyik a valóság szemléletén keresztül a szelektív reláció törvényeinek meghatározására törekszik, a másik, a változó tényezők megkülönböztetési folyamatával foglalkozik“. A csoport nevének alapját végül is a metamorfózis szolgáltatta. Meghatározták a csoport négy jellemzőjét: összetettség, vagy a javaslattétel iránti érzék, a dimenziókon túli szemlélet, vagy a folyamatosság iránti érzék, a csoporton belüli vitaszellem, vagy a különböző irányzatokkal való szakítás érzéke, a túlára- dás vagy a felesleges miatti öröm érzése. Ezek az összetevők szorosan összefüggnek egymással. Hétévi munkásság alatt a Metamorph-csoport ritka következetességgel tartotta magát alapelveihez. Jelentős hírnévre tett szert az Agip-Motel, a brüsszeli és a firenzei egyetem tervezési pályázatán, legutóbb pedig Mario Fiorentino* vezetésével helyezést ért el a Perugia új központjának tervezésére meghirdetett nemzetközi pályázaton. Az említett témák nagyon is különbözőek, a tervek azonban azonos módszerre alapulnak. Gaia Remiddi a Fantini kiadóvállalatnál megjelent „Az építészet dimenziói“ című kiadványokról beszélve többek között a következőket mondotta: „Ebben a kötetben található az 1965 és 1968 közötti kutatások dokumentációs anyaga. Ma már ráébredtünk a funkcionalizmus korlátaira. Azt gondolni, hogy minden funkciónak megfelel egy pontos és felismerhető forma, azt jelenti, hogy a potenciális térkihasználási lehetőségeket korlátok közé szorítjuk, és a városi környezetet sommás egésznek fogjuk fel. A térkihasználás feltételeit azonban éppen ellenkezőleg, az aktivitás és a kölcsönös összefogás jegyében kell vizsgálnunk.” A Metamorph-csoport nagyszabású kiállítása bebizonyította, hogy a merev professzionizmus és a nihilista magatartás között létezik egy harmadik út, az építészeti alkotásba vetett szilárd hit útja. (L’Espresso) SZÜLŐK, NÉV ELŐ K FÓRUMA Az egészséges életmódért SZÜLÖK MILLIÓI és pedagógusok tízezrei fáradoznak azon, hogy gyermekeink előbbre jussanak a tudományokban, jól tanuljanak és továbbtanuljanak. Sajnos, szülők és pedagógusok százezrei nem fáradoznak eleget azon, hogy gyermekeinknek betegségektől kevésbé gyötört, egészséges életük legyen. Az ember teste mintegy 23— 24 éves korig fejlődik ki teljesen. A fejlődéshez mozgásra van szüksége. Izmaink akkor erősödnek, ha edzziik, használjuk őket, tüdőnk akkor lesz több levegő befogadására alkalmas, ha rendszeres légzési gyakorlatokat végzünk. A mozgásra, az izmok edzésére a felnőttnek is szüksége van, mert az az izomcsoport, amelyet nem használnak, elsenyved. Az elegendő mozgás jó étvágyat csinál és biztos ellenszere az elhízásnak, annyi betegség előidézőjének. Gyermekeink sokat ülnek az iskolában, otthon — a lecke mellett — és este a televízió előtt vagy baráti körben. Nem várható, hogy az iskolában és az otthon eltöltendő tanulmányi időt lényegesen csökkenteni lehessen. A pedagógiai tudomány ugyan törekszik arra, hogy új oktatási módszerek bevezetésével a gyermekek, a diákok tanulmányaik többségét már az iskolában elvégezzék, ettől azonban még nem szűnik meg az ülő életmód szeretető. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy főleg a 13—18 éveseknek tanulmányaik miatt sokat kell ülniük, hanem arról Is, hogy az ülés életgyakorlattá alakul, és nemcsak a tanuló gyerekek, hanem a nem ülő foglalkozást űző felnőttek körében is. A GYERMEKEK ÉS AZ IFJAK ülő foglalkozásából származó károsodást ki kell védeni, az ülő életmód kialakulását pedig meg kell akadályozni. Ez nagy nevelési feladat, s ebben a szülői háznak, az iskola nevelőinek, sőt a pionírszervezetnek és a SZISZ-nek együtt kell működnie. A tanítási órákat tízpercek szakítják meg. A tízperc egyik célja, hogy a tanulók megmozgassák végtagjaikat. Iskoláinkban egy tanítási óra hossza 45 perc. Ha majd anyagi lehetőségeink megengedik, hogy minden gyermek úgynevezett egésznapos iskolában tanulhasson, ahol a tanítási órák közé játék, sport ékelődik, úgy az ülő foglalkozás káros hatásait lényegesen jobban ki tudjuk védeni. Az iskolának és a szülői háznak egyaránt arra kell ösztönöznie a gyermekeket, hogy az otthoni tanulást is osszák meg szünetekkel. Bár sokan vitatják, meggyőződéssel valljuk, hogy nagyobb diákok bizonyos tantárgyakat vagy azok egy részét sétálva is tudják tanulni. A sétálva tanuló ösztönösen védekezik a ''gyomrot, májat szorító, a láb ereit elzáró üldögélés ellen. A tanulás közbeni szünetek az ülő foglalkozás károsodásait nem tudják teljesen megszüntetni, csak csökkentik. Az ülő életmód ellen pedig ez semmiképpen sem orvosság, főleg nem a felnőttkorban, hiszen a munkahelyen rendszerint képtelenség tízperceket tartani. IDEÁLIS LENNE, ha minden iskoláskorú gyermek és ifjú naponta tanári irányítással tornázna és sportolna. Ez esetben úgy hozzászoknának a testedzéshez, hogy felnőtt korukban sem hagynak abba. A heti két testnevelési óra sem elegendő a test mozgásigényének kielégítéséhez. A testnevelési órák számát azonban nem tudjuk növelni. Van azonban megoldás —» amely valójában nem is a test^ nevelési óra helyettesítője 5 céljainknak igen megfelel — ez a reggeli 10—15 perces torna, továbbá az iskolai idő és az otthoni tanulás közötti időre eső hosszabb (30—40 perces) játék vagy sétálás. A sport iránt érdeklődők számára vagy az iskolai sportköri foglalko- zás, vagy főleg a középiskolásoknál, a sportegyesületekben való edzés. A reggeli tornát szabadban vagy nyitott ablaknál minden gyermek, középiskolás, iparita- nuló vagy felnőtt végezheti. Semmilyen felszerelés, taneszköz nem szükséges hozzá. Frissít, edzi az izmokat és erősíti az akaratot is. Sokan, sokat és sokszor javasolták már a reggeli torna elterjesztését. Sajnos, ez a mozgalom hol lanyhult, hói erősödött, de általánossá sohasem vált. Igaz, még az iskolák tanárainak, tanulóinak többsége sem karolta fel, csak a testnevelő tanárok ajánlgalták. Sok szülővel találkoztam, aki megmosolyogta a reggeli torna apostolait. Mások azt magyarázták: „Oly későn fekszik le a gyermek, miért rövidítsem meg alvását“. Egyszóval kifogás mindig bőven akadt. SOK ISKOLÁBAN a hetenkénti sportfoglalkoztatást olyan napra teszik, amikor másnapra nem kell készülni, vagy szándékosan úgy osztják be az órarendet, hogy a gyerekeknek kevesebbet kelljen tanulniuk. A sport- és játékfoglalkozásokon a gyermek teste ugyan megfárad, de erősödik, ügyesedik, teherbírása növekszik. így kellene lenni, de nincs mindenütt így, mert a testnevelő tanár egyedül még a felügyeletet sem tudja ellátni. A sportfelügyeleti foglalkozásokra sok középiskolást azért nem engednek el szüleik, mert a sportegyesületekben „erkölcsi veszélynek vannak kitéve a serdülők“ (anyagiasságot, nagy- zolást, durvaságot, szabados beszédet tanulnak — halljuk a panaszt). Biztos, hogy nem mindegyik sportegyesület áll a szocialista nevelés magaslatán. A tiltással azonban csak megfosztjuk a tehetséges gyermeket a sportolástól és az akaratneveléstől. Végül a sportegyesületekkel, mint nevelőintézményekkel is meg lehet és meg kell találni a kapcsolatot — megintcsak — az iskolának és a szülői munkaközösségnek. Itt van végül a turistáskodásl Gyermekeink elszoktak a gyaloglástól, a természetjárástól. A munkásmozgalom igen szép emlékei fűződnek a turizmushoz, de hol vannak a diákok és a fiatal szülők a természet- járásban — igen gyéren találhatók. AZ EGÉSZSÉGES TESTRŐL, a gyermekek és felnőttek egészségének védelméről írunk s s közben folyvást a szülői ház és a szülői munkaközösségek kötelességeire utalunk. Gyermekeink testi fejlődésének biztosítása, felnőtt korban is érvényesülő egészséges életmódjuk legalább annyira kötelessége a szülői háznak, mint az iskolának és sok szülő eddig ezért semmit sem tett vagy alig valamit. F. !• Néprajzi fesztiválon Huszár Tibor felvétele ÖEEB 1972. IX. 21. Ô
