Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám, csütörtök

HURE* Épül Ázsia egyik legnagyobb vízerőműve E ■z év végén ad először áramot a 2 700 00 KW teljesítményű Nureki Vízierő­mű; Ázsia egyik legnagyobb ví­zierőműve, melyet az egész Szov­jetunió épít. Berendezéseit 300 gyárban készítik, s az építke­zésen 43 nemzetiség képviselői dolgoznak. A szverdlovszki Urá­li Villamosgépgyár, a harkovi turbinagyár, a zaporozsjei transzformátorgyár, a kurszki akkumulátorgyár, a jereváni kompresszorgyár, a minszki au­tógyár, a leningrádi fémipari művek, a moszkvai elektrotech­nikai gyár és több tucat más szovjet nagyüzem termel a Nu­reki Vízierőmű számára. A Nureki Vízierőmű a Vash folyón épült, Tadzsikisztánban, az itt előállított energiát azon­ban valamennyi közép-ázsiai szovjetköztársaság fel fogja használni: már épül az egész Közép-Ázsiát átfogó hatalmas energiahálózat. Ugyanígy a nu­reki víztároló vize sem csupán Tádzsikisztán földjeit öntözi majd, hanem eljut Tiirkménia és Üzbegisztán földjeire is. A Vash szó tadzsik nyelven azt jelenti: „veszett“. S való­ban, a Vahs folyó vöröses vize hatalmas köveket görget, s mély kanyonokat vág a gránit­ban. Az egyik kanyon, a Puli- szangin mindössze 8 méter szé­les volt. Ebben a szűk szikla­hasadékban millió és millió köbméter víz zuhogott le taj- tékozva. Ezen a helyen épül most a Nureki Vízierőmű duz­zasztógátja. A Vash folyó most alaguta­kon folyik át, s megkerüli az építkezést, de hamarosan meg­kezdődik a víztároló feltölté­se. Bár a gát még távolról sincs kész, már elegendő vizet gyűjt össze az első gépegységek megindításához. A gát máris magasabb, mint az óriási Bratszkl vagy Krasznojarszkl Vízierőmű gátjai, s a hatalmas dömperek éjjel-nappal hordják az anyagot a Puliszangin-völgy- be. A nureki duzzasztógát na­gyobb minden ilyen építmény­nél. 300 méter magas, vagyis kétszer akkora, mint a Cheops piramis, köbtartalma pedig csaknem tízszerese, noha a Cheops piramis egyike a világ hét csodájának. A Vash folyón épült vízi­erőmű a közép-ázsiai egyesített energiahálózatba fog­ja betáplálni energiáját. Erre számítva már most gyors ütem­ben bővítenek és korszerűsíte­nek számos vállalatot, új ener­giaigényes termelési ágakal fejlesztenek ki: elektrokémiai és alumíniumipari gyárakat építenek. Ez az eddig gyapot­termesztéséről és állattenyész­téséről híres vidék hamarosan eléri a hagyományosan fejlett körzetek iparának potenciálját A hajdani monokulturális gaz­daság sokoldalúan fejlett gaz­dasággá válik. Gazdaságos ter­melési láncolatok alakulnak ki: a gyapottermesztés mellett gyapotfeldolgozó ipar, textil­ipar, ruhagyártás, a juhtenyész­tés mellett gyapjúfeldolgozás, fésűsfonó- és szövőipar. A ha­zai nyersanyagot feldolgozó s a nyersanyagtermesztést segítő ipar egyébként már évekkel ez­előtt kialakult, s most új lánc­szemek csatlakoznak hozzá. Más szóval kialakulóban van a természeti, energetikai és más erőforrásokat közösen hasz­nosító közép-ázsiai gazdasági körzet. Az ilyen irányú fejlődés már a Szovjetunió fennállásának el­ső éveiben megindult: tudomá­nyos expedíciók vizsgálták Kö­zép-Ázsiát és értékelték gazda­sági lehetőségeit. A Szovjetunió villamosítási programjában, a GOELRO-tervben is megtaláljuk már a Narin folyó vízienergiája hasznosításának gondolatát. A Narin folyón ma teljes erővel építik a Toktoguli Vízieröművet, melynek teljesítménye 1 200 000 kilowatt lesz. Sok ilyen példát találunk Kö zép-Ázsiában. Türkméniában, ahol a dinamit feltalálója, a svéd Alfred Nobel valamikor jelentéktelen mennyiségű kő­olajat termelt ki, most vége­láthatatlanok a kőolaj- és gáz­mezők. A kirgiz falucska he­lyén, ahol régen csak tábor­tüzek fénye világított, nemcsak Ázsia, hanem az egész Eurázsia legnagyobb lámpagyára épült fel: a Majli-Szaji Izzólámpa* gyár, mely évente 307 millió iz­zót gyárt. A hegyek közé rejtő­zött Majli-Szajtól nem messze épült fel az elektromos vá­kuumtechnikai gépek kísérleti üzeme, mely automatikus gép­sorokat készít lámpagyárak szá­mára. Ez az iparág rendkívül bonyolult, nem minden ország képes bevezetni. A közép-ázsiai szovjetköztár­saságok iparának viharos fejlő­dése s a gazdaság hagyományos ágainak átalakulása természet­szerűen vonja maga után az életszínvonal növekedését és a kulturális ellátottság további javulását. Újjáépülnek a városok, villanyt kapnak a távoli hegyi falvak, az egykori dehkanok gyermekeiből jól képzett mun­kások, mérnökök, kutatók lesz­nek. „Ha mindenki művelt lesz, ki fogja a földet szántani?“ — kérdezték a Szamamidák kö­zépkori államában. „Hogy tud szántani az, aki nem művelt?“ — mondják ma Közép-Ázsiában. Ez az állítás nem meglepő, ha fi­gyelembe vesszük, hogy például Tadzsikisztánban 1000 lakosra 149 egyetemi hallgató jut — ezt a szintet nem éri el Nyu­gat Európa. A tudományos-műszaki hala­dás és a közép-ázsiai köztársa­ságok gyors iparosítása megkö­vetelte a helyi gazdálkodási ágakhoz kapcsolódó tudomány­ágak fejlesztését is. A mezőgaz­dasággal foglalkozó intézeteket már a szovjethatalom első évei­ben létrehozták. Frunzében már tíz éve működik a Kirgiz Tudo­mányos Akadémia Automatikai Kutatóintézete, mely valóban ragyogó eredményeket ért el. Az intézet munkatársai távve­zérlő berendezések segítségével kiépítették s már ki is próbál­ták az öntözési létesítmények automatizált irányítási rendsze rét. Ezzel műszaki forradalmat vittek végbe a vízgazdálkodás­ban, méghozzá először a törté­nelemben. A hagyományos ön­tözőcsatornák azonkívül, hogy betonba öltöztek, lényegileg semmit sem változtak 1000 év alatt: a víz elosztása mindeddig őseink módszerével történt. K özép Ázsiában úgy tartják: „Egy csepp víz — egy ma­rék gyapot“, és ehhez nincs mit hozzátenni. A Szir-Darja és az Amu-Darja, amelyek kétszer annyi termékeny iszapot visz­nek, mint a Nílus, nem fedezik teljesen a földek vízszükségle­tét. Nem azért, mert nem elég a vizük, hanem azért, mert túl­ságosan egyenetlen a vízhoza­muk. A nyár eleji nagyerejü romboló áradások után rohamo san csökken a szintjük, éppen abban az időben, amikor a gya­potnak nedvességre van szüksé­ge. Így viselkedik minden folyó, amely a gleccserekből ered. A nureki víztároló megépítése után nagymértékben szabályoz­ható lesz az Amu-Darja szintje, a toktoguli víztároló segítségé­vel pedig a Szir-Darja vízhoza­mát lehet majd szabályozni. A Nurek 11 milliárd köbméter ví ze sok ezer hektár földet fog öntözni Üzbegisztánban és meg­javítja a Kara-Kum Csatorna vízellátását. Még egy érdekes­ség: A Nureki Vízierőművet 99 évre tervezték: számítások sze­rint egy évszázad alatt a víztá­roló teljesen eliszaposodik. A nureki tenger azonban mégsem tűnik el egy évszázad múlva, mert már most folynak a kuta­tómunkák a Vahs folyón épülő vízlépcső következő vízerőmű­vének, a Raguni Vízerőműnek a felépítése érdekében, amelynek víztárolója még nagyobb lesz és a folyó iszapjának jelentős részét leülepíti. És ezután kö­vetkeznek majd sorra a mind újabb és újabb vízierőművek a Vahs folyón. A most következő évtizedben a Vahs teljes folyá­sa szabályozott lesz. De már most is sok ezer hek­tár nemrég még aszályos földet öntöznek ennek a hegyi folyó- nak a víztartalékai. Nurek alatt 30 kilométerrel három éve épült fel a nagy teljesítményű bajpa- zi vízelosztó csomópont. A fo­lyó útját nagyerejű irányított robbantással zárták el. Néhány másodperc alatt 1,5 millió köb­méter földet mozdítottak el, egy egész hegyet, így két évvel rö­vidítették le az építéshez szük­séges időt. A duzzasztógát mel­lett a hegygerinc lábánál 7 ki­lométeres alagutat ástak a szomszédos Javan völgybe, ahol mintegy 50 000 hektár gyapot­földet öntöznek. Az alagutat a moszkvai metró-építők fúrták, éppen úgy, mint a másik, köz­úti alagutat a Frunze-Os ma­gashegyi műúton. Mint mondtuk, az utóbbi évek­ben nem annyira a vízhiány, mint a víz ésszerű felhasználá­sa jelenti a legnagyobb prob­lémát az öntözésben. Éppen ezért váltott ki olyan nagy ér­deklődést egész Közép Ázsiában a Kirgiz Automatikai Intézet munkája. Egyetlen vezérlőasztal­ról centiméternyi pontossággal fenntartható az öntözőcsator­nák vízszintje, éjszaka irányít­ható a víz összegyűjtése, nap­pal pedig biztosítható az össze­gyűjtött víz menetrendszerű to­vábbítása az egyes felhaszná­lókhoz. Ez az irányítórendszer a legszerényebb számítások sze­rint is évenként és hektáron­ként mintegy 20 rubel nyeresé­get biztosít. A rendszert már Indiában és az EAK-ban is sza­badalmaztatták. És mint min­den más, ami a pontos matema­tikai számításokon alapul, ez a rendszer is univerzális jellegű. Most dolgoznak azon, hogy az irányító rendszert a kőolajveze­tékek központi vezérlésére is alkalmassá tegyék. E zer évvel ezelőtt a Hívó­ban született Muhammed Horezni megteremtette az algeb­rát mint önálló tudományt, és megtanította az európaiakat a másodfokú egyenletek megoldá­sára. Az ő nevéből (arab átírás­ban Al-Horezmi) származik a ki­bernetika egyik legfontosabb fo­galma, az algoritmus. A közép­ázsiai kutatók most algoritmu­sok segítségével számítógép- programokat készítettek, s meg­teremtve a csatornák vizét el­osztó rendszert, megoldották e körzet évszázados problémáját. Tádzsikisztán Nureki Vízierő­művét magasfeszültségű távve­zetékek és öntözőcsatornák kö­tik össze a többi közép-ázsiai szovjetköztársasággal. E körzet újabb feladatokat kap az orszá­gos munkamegosztáson belül. Sokfelől érkezik Közép-Ázsiába ipari berendezés és a Szovjet­unió minden részébe eljutnak az itt készített árucikkek. Nem­csak a hagyományosak, hanem a legkorszerűbbek is: izzólám­pák és repülőgépek, szövőgé­pek és mezőgazdasági gépek, végül: a tudományos eredmé­nyek. Csak Üzbegisztánban több mint 100 iparágat hoztak létre. Most kapnak mély értelmet a középkori horezmi mauzó­leumra írt szavak: „Az élet nagyszerű...“ A. SZALUCKIJ (APN) Indulás előtt Szeptember 23-án Polnonský Ruskovón (Oroszkán} is meg­kezdődik az idei répakampány, melyre a cukorgyár dolgozói alaposan -felkészültek. Csillagi László, a gyár igazgatója elmon­dotta, hogy a cukorgyár beren­dezését a szakemberek lel ki is- meretesen kijavították, s jelen­leg a gőzkazánok beépítése van folyamatban, melyet a CKD Dukla Praha üzem szerelői vé­geznek. A kazánok üzembehe- iyezésére előreláthatólag csak e hó végén kerülhet sor, ám a gyár ettől eltekintve a jelzett napon megkezdi a répa feldol­gozását, Az Oroszka körzeté­hez tartozó mezőgazdasági üze­mek a 4255 hektárról gazdag répateirmést takarítanak be. A betakarítást a folyamatos szál­lítás biztosítására harmonogram szerint végzik. A termés előre­láthatólag túlszárnyalja majd a tervezett hozamokat és a répa cukortartalma sem lesz 14 szá­zaléknál kevesebb. Ezt mutat­ta a próbaüzemelés eredménye, melyet a minap tartottak meg. IthJ MeymniK a i elismerést HŰsz évvel ezelőtt kormány- határozat és a Nemzetvédelmi Minisztérium rendelete alap­ján alakult meg az önkéntes rendőrök szervezete. Nagy szükség volt erre a rendőr­ségnek és a lakosságnak a szocialista tulajdon, a lako­sok élete és épsége, s a ma­gántulajdon védelmében való együttműködése szempontjá­ból. A bűnözés elleni harcban és a rendfenntartásban részt vevő önkéntes rendőrökkel talál­kozhatunk az utcákon, a köz­tereken, a nagygyűléseken. Sárga karszalagjukkal láthat­juk őket különféle akcióknál, a veszélyes bűnözők elfogása közben is. A jelenlegi több mint 16 140 szlovákiai önkéntes rendőr közül 584-en már húsz éve töltik be önkéntes rendőri tisztüket. Több százat odaadó munkájukért kitüntetésben ré­szesítettek, becsületességükért és bátorságukért tiszteletbeli és dicső elismerést kaptak. AZ ODAADÓ MUNKA MÉRLEGE A munka- és a politikai mérleg rendkívül kedvező. A szlovákiai önkéntes rendőrök ez év első felében 123 bűnö­zőt, 136 vétkest, 60 keresett személyt, 20 határsértőt fog­tak el, csaknem 7630 közleke­dési kihágást és 3100 köz­rendbontást állapítottak meg. Az említett időszakban 358 ezer 951 órát töltöttek őrjára­ton, további több ezer órát szenteltek megelőző intézke­déseknek, iskolai előadások­nak, különböző gyűléseknek stb. A legértékesebb és leg­meggyőzőbb tény azonban az, hogy az önkéntes rendőrök önként állították erejüket, sza­badidejüket a szocialista köz­társaság védelmének szolgála­tába. Többségük a közelmúlt­válságos éveiben is óvta és védte a jobboldali-opportunis­ta erőkkel szemben a marxiz­mus—leninizmus érdekeit, a dolgozó nép és a nemzetbiz­tonsági testület szilárd szövet­ségének gondolatát. FEJLESZTENI KELL A POLITIKAI ÉS A MUNKA AKTIVITÁST Az önkéntes rendőri egysé gek képviselői a napokban ke- rületi konferenciákon talál­koztak a rendőrparancsnoksá- gok, a nemzeti bizottságok és a politikai szervek képviselői vei. Értékelték húszéves tevé­kenységüket és a szocialista törvényesség megszilárdításá­ban való részvételüket. Az önkéntes rendőrök a munkához való példás hozzá­állásukkal gyakran segítettek a munkaerkölcs megszilárdí­tásában. Számlájukon sok ne­mes tett szerepel. Kelet-Szlo- vákiában pl. segítettek a tö­meges megbetegedések felszá­molásában, s a természeti ka­tasztrófáknál is. De a Remet- ské Hámreihez (michalovcei járás) hasonló esetekben is. A műhelyben — ahol öt mun­kás dolgozott — tűz ütött ki, felrobbant a benzintartály. Ka­rol Gojd önkéntes rendőr bá­tor közbelépésének köszönhe­tő, hogy az öt munkás meg­menekült és a szövetkezeti tulajdonban nem keletkezett 100 000 koronás kár. Stefan Košťál jatovi (Nővé Zámky-I járás) önkéntes rendőr kezde­ményezésére ő és társai fel­kutattak egy eltűnt hároméves kisfiút. Valóban sok példa bi­zonyítja az önkéntes rendőrök odaadó munkáját. Tudjuk, hogy az önkéntes rendőrök munkája nagyban függ a rendőrséggel, a nem­zeti bizottságokkal, s minde­nekelőtt a közrendvédelmi bi­zottságokkal való együttműkö­déstől. Hogy ez az együttmű­ködés állandóan szilárdul, bi­zonyítják a közelmúltban le­zajlott járási konferenciák. A pártszervezetek, a nemzeti bi­zottságok, az efsz-ek és az ál­lami gazdaságok funkcionáriu­sai értékelték a helyi problé­mák megoldására tett közös igyekezetükben kifejtett mun­kájukat. Az önkéntes rend­őröknek ez az apró, odaadó és értékes munkája a lakosok részéről megérdemli az elis­merést, már csak azért is, mivel ezek a férfiak polgár­társaik érdekében, munkájuk mellett, szabad idejükben é® ingyen végzik ezt a szolgála­tot. Az önkéntes rendőrök leg­utóbbi kerületi konferenciái igazolták, hogy egységeikben nagy a munkakedv. Tudják hova kell összpontosítaniuk erejüket, milyen irányban kell mozgósítaniuk politikai és munkaaktivitásukat. A CSKP XIV. kongresszusának, a CSKP KB és az SZLKP KB februári plénumai határozatainak szel­lemében továbbra is nagy gon­dot fordítanak a gazdaság vé­delmére, a bűnözés elleni harcra, a szocialista hazánk dolgozó népe építő igyekeze­tének szempontjából oly fon­tos rendre. Ezért ha egy sár­ga karszalagos férfit meglát­nak szolgálatának teljesítése közben, legyenek iránta meg- értőek. Az önök védelméről és biztonságáról gondoskodik, s ezért megérdemli az elisme­rést. Ez év októberében Bratis­lavában lesz az önkéntes rendőrök országos konferen­ciája, a jubileumi év kima­gasló eseménye. Az országos konferencia 'kitűzi a követke­ző évek igényes feladatait. A teljesítésük érdekében kifej­tett közös igyekezetükkel be­bizonyítjuk, hogy az önkéntes rendőrök szocialista társadal­munk fejlődésének további szakaszában is teljesítik fela­dataikat. Martin Hröz 1972. IX. 21. Szemlélteti! oktatás a žilinai Kozlekeiiesi Főiskolán. á*L II. Grossmann lel vétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents