Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Rohamosan emelkedik a lakbér Angliában Megfékezték a tozeg-tüzet Mint ismeretes, augusztus­ban a szovjet sajtó és rádió hatalmas tőzegtüzekről adott hírt. A Moszkva környéki tőzegmezők és a mezőket körülvevő erdőségek több helyen kigyulladtak. A tő­zegnek ugyanis tulajdonsá­ga, hogy 70 foknál magasabb hőmérséklet esetén önmagá­tól is meggyulladhat. Azok­ban a napokban a Szovjet- ' unióban 30—35 fokos káni­kula volt. Ilyen körülmények között egy véletlenül kipat­tanó szikra is lángra borít­hat mindent. Az égő tőzegmezők és er­dőségek füstje elérte Moszk­vát. A szovjet fővárosban, a Londonihoz hasonló, szmog akadályozta az életet, a köz­lekedést. Az autók nappal is világítással közlekedtek, s egyik legnagyobb belföldi re­pülőtér, a domogyedovói, több esetben nem tudta az érkező gépeket fogadni. Ek­korra már számos tűzfészket fedeztek fel. A legveszedel­mesebb helyzet Satura város környékén alakult ki, ahol egy hatalmas hőerőművet táplálnak tőzeggel. Itt egyes napokon 60 tűzfészket is ész­leltek. Az első feladat a tűzfész­kek lokalizálása volt, és az, hogy megakadályozzák a tűz átterjedését a tőzegmezőkről a fiatal erdő- és bozótos te­rületekről a nagyobb erdő­ségekre. Egy-egy tűzfészek körül két-három hatalmas buldó­zer is dolgozott. A gépek fel­adata az volt, hogy a fákat és a cserjéket gyökerestől kitépjék, s azt zúzógépbe he­lyezzék, amely lisztté őrölte a fát és a növényzetet. Ezt a lisztet fél méter mélységben a földbe szántották. Az így keletkezett széles sávon a tűz természetesen nem tu­dott áthatolni. A másik módszer az volt, hogy a tűzfészkek vagy a veszélyben lévő falu körül robbantással' két méter mély és több száz méter hosszú futóárkot hoztak létre. Az árokba azután vizet szivaty- tyúztak. A szakemberek még egy harmadik lehetőséget is kipróbáltak: két traktorral a veszélyben lévő falu körül kisebb csatornát húztak, amelybe egyenletes rétegben robbanóanyagot terítettek. A robbantás után három méter mélységű árok képződött. Ezekkel a módszerekkel, naponta 30—40 tűzfészket si­került felszámolni a Pnd- moszkovjen, valamint a vele szomszédos jaroszlavli terü­leten. E munkálatokból ter­mészetesen a polgári lakos­ság is derekasan kivette ré­szét. A gépek, a repülőgépek, valamint az ejtőernyős tűz­oltókat szállító helikopterek s egyéb berendezések, vala­mint szakemberek hiányá­ban nem sikerült volna ilyen eredményesen szembeszállni ezzel a hatalmas természeti csapással. Az idejében foga­natosított intézkedések kö­vetkeztében a tőzegtűz em­beréletet nem követelt. Az elmúlt napokban újabb tűzfészkek keletkezéséről nem érkeztek hírek. Egyre több tűzfészket számolnak fel, Moszkva felett kitisztult az ég. Az erdőket és a tő­zegmezőket azonban tovább­ra is éberen őrzik és figye­lik a katonai alakulatokkal megerősített tűzoltóosztagok, valamint a helyi önkénte­sekből toborozott munkás­csapatok. Mitchami lakásának kony­hájában szomszédai holtan találták az 58 éves Florence Andrewst. önkezével vetett véget életének: a házat ugyanis, amelyben munka- nélküli férjével lakott, el akarják adni, s Angliában mindenki tudja, hogy az új tulajdonos jöttével együtt automatikusan emelkedik a lakbér. Andrewné pedig tud­ta, hogy nem tudna maga­sabb lakbért fizetni, s ha ezért haladéktalanul kilakol­tatják, egyike lesz a húsz­ezer íőnyi hajléktalannak. Angliában állandóan drá­gul a lakbér. A telekspeku­lánsok viszont agyonkeresik magukat: bankok, biztosító társaságok és magánszemé­lyek anyagi támogatásával fellendítik forgalmukat, úgy­hogy busás nyereségeket zse­belnek be. Az utóbbi évek­ben gomba módra elszapo­rodtak a telekközvetítő vál­lalatok. Közülük az egyik, a Charlogood Holding vállalat nemrég eladta a telkeit, mégpedig összesen 12,5 mil­lió fontsterlingért. E telkek a múlt év márciusában még csak 5,5 millió fontot értek. A vállalat tehát egy év alatt kerek 7 millió font profitot vágott zsebre. Egy másik pél­da: London északi részén el­terülő Wood Green negyed­ben irodaház-tömböket épí­tenek. A telkek a Slater Walker Security részvénytár­saság tulajdonát képezik, amelynek a nyeresége 12 millió fontsterlingről 16 mil­lióra emelkedett. Iroda- és lakóházak állnak üresen, s csupán akkor ad­ják bérbe a lakásokat, illet­ve az irodákat, amikor a te­lekár oly magasra emelke­dett, hogy a háztulajdonos ennek megfelelően magas lakbért követelhet. Ha az egyik lakó kiköltözik, a kö­vetkező ugyanazért a laká­sért nem ritkán száz száza­lékkal többet fizet. (NBI) Ahol majd a KAMA teherautók készülnek Az 1971—1975-ös 9. szovjet öt­éves terv egyik legnagyobb vállal­kozása a Kama Művek — teher­gépkocsi gyárkomplexum — tel­epítése. E nagy vállalkozásban jó­formán valamennyi szovjet ipar­ág részt vesz. Az iparvállalatok százai szállítanak anyagot és fel­szerelést a Tatár Autonóm SZSZK- ban Nyaberezsnyije Cselnijbe, ahol 43 nemzetiség tagjai dolgoznak a hatalmas építkezésen. A jöven­dő gyárkomplexum hatalmas terü­letén már áll az öntöde, a sze- relde, valamint a Diesel-motort és a karosszériát gyártó üzemegység épületének artélváza. Felszerelték már a javító- és szerszámgyártó üzem első csarnokainak acélszer­kezetét is. A gigantikus autó­gyárnak ezek az első részlegei gépkocsikat és a gépkocsigyártás­hoz szükséges szerszámokat és felszereléseket állítanak majd elő. A Kama Művek futószalagjait 1974- ben hagyják el az első tehergép­kocsik. A gyárépületekkel egyidő- ben gyors ütemben fejlődik Na- berezsnyije Cselnij városa is, melynek most mintegy százezer iakosa van. Az üzem jövendő dol­gozói számára korszerű lakóhá­zak, iskolák, óvodák és bölcsődék épülnek. Csupán a múlt évben 71 lakóházat adtak át rendeltetésé­nek, összesen 335 ezer 200 négy­zetméternyi lakóterülettel. A Szov­jetunió fennállásának 50. évfordu­lója tiszteletére az építők kötele­zettséget vállaltak, hogy összesen 300 ezer négyzetméter lakóterüle­tű lakást, egy filmszínházat, a kórházi épületek komplexumának egy részét, valamint a Kama Mű­vek első létesítményét — a javí­tó- és szerszámgyártó csarnokot — átadják rendeltetésének. (VOLKSSTIMME) Épül a javító- és a szerszámgyártó üzem A nagy oiű építői Jó ha tudjuk! Az elmúlt hetekben több súlyos, rossz kimenetelű gombamérgezés történt. Az esetek többségét helytelen gombaismeret okozta. Ezzel kapcsolatban szeretnénk most néhány fontos tudniva­lóra felhívni a kevés tapasz­talattal rendelkező, gombát kedvelők figyelmét. Aránylag kevés a mérgező gomba. A mintegy 800 féle nagyobbtermetű hazai gom­bafaj közül mindössze 14 okozhat komoly mérgezést. A mérgezők legtöbbje ezen­kívül ritka is. Egyik sem te­rem olyan tömegesen, mint némelyik ehető gomba. A sú­lyosabban mérgező gombák veszélyességük sorrendjében a következők: gyilkos galó­ca, fehér gyilkos galóca, par­lagi tölcsérgomba, párduc­galóca, téglavörös susulyka, kerti susulyka, papsapka- gomba, vörhenyes őzlábgom­ba, világító tölcsérgomba, farkastinorú, sátántinorú. Ezenkívül mintegy 10 féle enyhén mérgező és kb. 30 féle olyan rossz ízű, szagú gomba is van, amelyek nem okozhatnak komoly bajt, mert ízük és szaguk miatt senki sem fogyasztja ezeket. A felsoroltak azonban min­denképpen mérgezést okoz­nak. A mérgezés súlyossága attól függ, hogy mennyit fo­gyasztanak el a gombából. A gyilkos galóca kivételével — amelyből már egy darab is halált okozhat — egy két mérgező gombapéldány el­fogyasztása csak ritkán ve­szélyes. A leggyakrabban és legsú­lyosabban mérgező gomba a gyilkos galóca. Aki nem is­meri ezt a gombát, az sose menjen egyedül az erdőbe, vagy felhasználás előtt szak­értővel nézesse meg az ösz- szegyűjtött gombát! Tökéle­tes gombaismeret hiányában csak az üzletekből, esetleg piacról ajánlatos gombát vá­sárolni. Házalóktól semmi­képpen sem tanácsos! A tölgyes erdőkben még most is gyakori a tetszetős és bizalomkeltő külsejű gyil­kos galóca — mérgezése az esetek döntő többségében halálos kimenetelű — ezért a gombához nem értő, ta­pasztalatlan természetjárók tudatlanságból vagy tévedés­ből gyakran leszedik. Több ehető gombához is hasonlít, így nem ritka az olyan eset sem, hogy gombaismerő fe­lületes megfigyelők is össze­tévesztik. Fontos lenne te­hát, hogy ezt a különösen veszélyes gombát mindenki jól ismerje. A gyilkos galóca közepes termetű, szabályos alakú gomba. Kalapja zöl­dessárga, zöldesbarna vagy tiszta fehér. A kalap alsó ré­szén lévő lemezek feltűnően fehérek. Tönkje is fehér vagy kissé zöldes. Tönkjén felül gallér, alul pedig a tönköt körülvevő hártyás bocskor van. Ha eltörjük vagy elvág­juk, fehér húsa nem változ­tatja meg a színét. Szaga jellegzetes, édeskés-émely­gős, kellemesnek mondható. Az említett tulajdonságok közül a legfontosabb ismer­tető jelei a törés után fehé­ren maradó lemezei, a gallér és a bocskor. Ez a három jellegzetesség együttvéve csak a gyilkos galócán for­dul elő. —bn— A búbos banka A Slovenské rudohorie {Szlovák érchegység] és a Slovenský kras (Szlovák karszt) legelőkkel és na­gyobb kiterjedésű területek­kel határos öreg, ritka lomblevelű erdeit kedveli ez a szalakótaalkatúak rend­jébe tartozó madár. Gyakran előfordul azonban a Sajó menti odvas fűzfák környé­MÉHÉSZET A méhlegelő megjavítása Minden méhésznek elsőd­leges érdeke, hogy rendsze­resen átvizsgálja a méhészet körüli hordási lehetősége­ket, felértékelje a méhlege- lőt, és az esetleges hiányos­ságokat pótoló vándorlási le­hetőségeket kutasson fel. A méhészeti szakemberek szé­les körű megfigyelései sze­rint évről évre fogy a méh­legelő. Sok helyen szinte lépten-nyomon irtják a mé­zelő gyomot, kivágják az akácot, leszántják a tarlóvi­rágot, méhészeti szempont­ból helytelenül ritkítják, tisztogatják a bokros terüle­teket. Ezért a méhlegelőt egyéb méhészeti szempont­ból fontos növényekkel szükséges kiegészíteni. Ter­mészetesen ezt a munkát gondosan és tervszerűen kell kén is. Testnagysága mint­egy 28 centiméter. A fej-, a nyak-, valamint a mell tollai vörhenyes homoksárga, a fekete végződésű bóbita tol­lak pedig rozsdasárga szí­nűek. A hát és a váll tollai sötét, illetve fekete tollai fe­héres színű harántcsíkokkal díszítettek. A szárnyat feke­te tollak ké'pezik. Az első­rendű evezőtollakon egy, a másodrendűeken pedig négy, ugyancsak fehér színű ha­rántcsík látható. A farkcsík fehér, a farok fekete, amely­nek közepét széles fehér csík díszíti. A csőr feketés, a lábak barnás színűek. A gyurgyaloghoz hason-. lóan, költöző madár. Évente kétszer költ. Május elején gyakran a fészkelőhelyként használt üreg puszta aljára rakja a 6—8 világoszöld vagy szürkéssárga, fénytelen to­jásait, A telet Afrika trópusi tájain tölti. Hasznos és védett mada­runk. R- T. végezni. Elsősorban olyan fákat kell ültetni, illetve nö­vényeket vetni, amelyek jól kitöltik a hordástalan idő­szakot. Ez lehet keverék is, amelybe korán virágzó nö­vényeket is tanácsos vetni. A méhészek és a mezőgazda- sági üzemek agronómusai- nak folyamatos együttműkö­dése jelentősen növelheti a munka eredményét. Szinte minden falu hajrá­ban akad némi kihasználat­lan terület. A patakok és a folyók partja általában ko­pár. Az országutak mentén is jócskán akad kihasználat­lan terület. Ilyen helyekre gyümölcsfát, vagy legalább igénytelen mézelő, illetve virágportermelő növényeket lehet ültetni. Nagy lehető­ségek vannak azonban a méhlegelő javítására, bővíté­sére a parkok létesítésekor, rendezésekor, valamint a fal­vak szépítésekor is. A kelle­mes környezet kialakításával egyidejűleg így jó hordási lehetőségeket lehet biztosí­tani a méheknek is. 1972. IX. 17. Uj lakótömbök

Next

/
Thumbnails
Contents