Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám, péntek

(Felvétel: Š. Petráš — CSTK)

.íl nyomtatéit szé erejével

Levelezők, tudósítók és a sajtóbizottság

Amikor a komárnói (Komárom) járási pártbizottság mellett működő sajtóbizottság munkájáról beszélgettünk, önkéntelenül is eszünkbe jutott az egyik szovjet szerkesztő, Aí. Sz. Alek- szandrov visszaemlékezése: „Az 1912—14-ben megjelenő Pravdának nemcsak a költségeit fedezték a munkáselőfizetők, hanem jelentős mértékben maguk is „csinálták“ az újságot. A szerkesztőség napról napra tömegével kap la a leveleke t. Ezeket a leveleket gyakran alig olvas, ható áikombákommal írták. A munkatársak nagy figyelemmel dolgozták fel őket. Vigyáztak, hogy a hasznos gondolat egyetlen magvacskáját se hullassák el, egyetlen figyelemre méltó tényt se tévesszenek szem elől, sőt még egyetlen hangárnyalatot sem, mely a munkások hangulatáról beszél.“

Ma már mások a viszonyok, de az idézett visszaemlékezés útmutatást, tanácsot ad munkánkhoz, s lényegét a mai viszonyok között is megvalósíthatjuk. A sajtóbizottsáq igyekszik jól felhasználni a sajtóval kapcsolatos forradalmi hagyományok útmutatását. Bende István elvtárs, a sajtóbizottság elnöka egyben lapunk régi levelezője, tudósítója. Egyike azoknak, akik rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a szer. kesztőséggel. Ugyanakkor szívügyének tartja a pártsajtó terjesztésének ügyét is.

Csakhogy ... A jószándék kevés. A komárnói járásban a pártsajtó terjesztésének feladatát eddig még mindig nem teljesítették 100 százalékra. Valamit tenni kell.

SZABÓ IMRE elvtárs, a járási pártbizottság Ideológiai titkára így fogalmazza meg a tennivaló lényegét: „A nyomtatott szó erejével kell biztosítani a lapterjesztést.“ Eddig is nagy figyelemmel kísérte a levelezők és a tudósítók tevékenységét, s ennek alapján állítja azt, hogy a lap legjobb terjesztői a levelezők, a tudósítók. Ha olyan hír, tudósítás, beszámoló vagy riport jelenik meg a lapban, mely a járás dolgozóinak életével foglalkozik, a lap szinte kínál ja önmagát, hisz a dolgozók érdeklődése valóság. Csak ki kell elégíteni ezt az érdeklődést.

A JÁRÁSBAN három sajtóbizottság is működik. A pártbizottság mellett működő sajtóbizottságon kívül a SZISZ járási bizottsága és a szakszervezeti tanács mellett is létezik egy- egy sajtóbizottság. Természetesen mindegyiknek sajátos feladata van: az ifjúsági, illetve a szakszervezeti sajtó terjesztése, népszerűsítése. A levelezők, a tudósítók tevékenységének szervezésével azonban csak a járási pártbizottság mellett működő sajtóbizottság foglalkozik.

Jelenleg mintegy húsz olyan levelezőt, tudósítót tartanak számon, akik állandó kapcsolatban vannak szerkesztőségünkkel.

Probléma azonban, hogyan dolgoznak a levelezők, a tudósítók. Az ideológiai titkár véleménye szerint nagyon fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a levelezők, a tudósítók eddig inkább csak információkat küldtek a lapnak, de kevés olyan beszámolót, riportot, mely a problémákat alaposan megmutatta volna. Ügy is lehet

mondani, hogy csak a felszínen mozogtak, a mélységekbe nem ereszkedtek le.

Ml A TEENDŐ? A továbbiakban ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, hisz nyugtalanító jelenség, hogy nem teljesítették a pártsajtó terjesztésének feladatát. A megoldást keresni kell.

Szerkesztőségünk munkatársai nagy figyelemmel foglalkoznak a levelezők, a tudósítók írásaival. Ezen a téren ma már nincs vitatott kérdés, a forra- •dalmi hagyományokhoz híven, a korszerű követelményeknek megfelelően kiépítettük a levelezők, tudósítók hálózatát. Nem „fehér folt“ a komárnói (Komárom) járás.

De tovább kell lépni. A munka minőségét kell megjavítani. Ezt nem lehet elérni a szokásos sajtónapi ünnepségek megszervezésével, terjesztésre vonatkozó adminisztratív intézkedésekkel. Mindjárt határoztak is: megbeszéljük a tennivalókat a tudósítókkal!

A sajtónapi ünnepségek után, október elején munkaértekezletre hívják össze a levelezőket, a tudósítókat. Meghívják azokat is, akik számításba jöhetnek mint jövendőbeli levele, zök, tudósítók. Munkaértekezlet lesz ez a javából, mert a konkrét tennivalókról tárgyalnak majd, hiszen ma már nem ákombákomokkal írják a leveleket, viszont a mondanivaló magva, a hangárnyalat most is olyan fontos, mint volt fél évszázaddal ezelőtt.

AZ ÁLLANDÓ KAPCSOLAT a szerkesztőség és a tudósítók között eddig is jellemzője volt a munkának. Ezt elsősorban levelezés útján, néha-néha személyes látogatással valósítottuk meg. Tökéletesíteni kell ezt a kapcsolatot. Részben úgy, hogy az időszerű eseményekről tudósítóink telefon- és telexhí. reket küldhessenek, részben pedig úgy, hogy a szerkesztőknek személyesen is elmondhassák problémáikat. A sajtóbizottság tehát klubot szervez, s biztosítja, hogy legalább negyedévenként egyszer munkaértekezleteken találkozhassanak a levelezők és a tudósítók a szer* kesztőkkel. így valósítják meg azt a forradalmi hagyományt» hogy az előfizetők jelentős mértékben maguk „csinálják“ aa újságot.

KÖZHELY MA MÁR, hogy a levelező, a tudósító nem tudhat mindent, de jól kell tudnia, hol találja meg gyorsan azt, amit nem tud. Ahhoz, hogy ezt elérjék, állandóan tanulniuk kell a levelezőknek, a tudósí. tóknak, akiktől az olvasók joggal elvárják, hogy széles köri! műveltséggel rendelkezzenek. Klubban tömörülve ezt is köny- nyebben megvalósíthatják, mint egyénileg. Főleg ha megfelelő szakembereket, szerkesztőket, nyomdászokat, grafikusokat, közéleti vezetőket, pszichológusokat, szociológusokat is meghívnak időnként a levelezők, a tudósítók körébe.

Nem arról van szó, hogy szolgai módon kövessék a hagyományokat, hanem arról, hogy alkotó módon továbbfejlesszék.

Nem könnyű feladat ez, da ha a levelezők, a tudósítók, a sajtóbizottság, valamint a szerkesztőség dolgozói összefognak, megvalósítható. A nyomtatott szó ereje hatásos lesz.

HAJDÚ ANDRÁS

Bobor József SZISZ-elnök az ifjúsági klubra a legbüszkébb.

okoz a kulturális munkába való bekapcsolódás.

— Ugyanez vonatkozik a tömegszervezetek tevékenységében való részvételünkre is — mondja Veszelý Mihály tanító.

— Lakást istudnánk biztosítani a tanítóknak, akár hat családnak is — szól közbe a nem zeti bizottság elnöke.

Az iskolán külön üzemi párt- szervezet van. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a pedagógusok sajátos feladatokat oldanak meg, de kissé az is, hogy a szövetkezet üzemi szervezete rendszerint az esti órákban tartja a gyűléseit, amikor a bejáró tanítók már elhagyják a közsé get.

Az efsz főleg növénytermesz téssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Elsősorban vetőmagot termesztenek, sertést, szarvas- marhát és baromfit tenyésztenek. Az efsz ez idén egyesült az Ipeľské Űl'any-i (Ipolyfödémes) föidművesszövetkezettel. Rövidesen a Horné Túrovce-i (Felső- túr) Efsz is csatlakozik hozzájuk. A szövetkezetben csaknem minden gazdasági tisztséget párttag lát el.

A párt vezető szerepe a nemzeti bizottságon is biztosított. Minden feltétele megvan annak, hogy a palástiak sikeresen teljesítsék célkitűzéseiket. Ebben nemcsak a kommunisták aktivitására számíthatnak, hanem az egész falu lakosságának segítségére is.

FÜLÖP IMRE

fi'jlfaÉiiiü! fsfáiülió koronát nyertek

A košicei Kelet-szlovákiai Téglagyárban kiértékelték a racionalizációs intézkedések gazdasági eredményeit, amelyek többek kö- zíitt szem előtt tartják az égetett és a nyers téglahulladék felhasználását is. A gyár az első félévben több mint 432 ezer korona értékben adott el téglasalakot, a feldolgozott nyersanyagért pedig 29 250 koronát kapott. Az égetett téglákból származó hulladékért 47 700 koronát kaptak, a száraz hulladék feldolgozásával pedig 35 443 koronát takarítottak meg. A végeredmény tehát 544 543 ko róna nyereség.

Ha a racionalizációs intézkedéseket a Kelet-szlovákiai Téglagyárhoz tartozó valamennyi üzemben megvalósították volna, akkor az említett összeg a kétszerese lehetne.

— mťš —

1972.

IX. 15.

A Bratislava-Kútiky lakótelep új része a vásárló központtal.

HELYES ÚTON

P

lášťovcén (Palást) csak egyetlen alkalommal jár tam, mégis nagyon sok mindent megtudtam a községről. Ezt két dolognak köszönhetem: megtekintettem a falu történetét bemutató néprajzi szobát, és megismerkedtem a helyi pártszervezet munkájával. A 40-tagú üzemi pártszervezet működése és a község fejlődése edválaszthatat- lan egymástól. A szervezet tagjai egyik fő feladatuknak tekintik a választási program teljesítését. Ebből kiemelkedik a 2,5 millió korona értékű, 100 férőhelyes óvoda építése. A létesítményhez a lakosság társadalmi munkával járult hozzá. Elkészült már a 110 000 koronát érő ravatalozó is. Felépült továbbá a négylakásos tanítói ház. Az év végén megjavítják a falu útjait. Közvilágítás már eddig is volt, de nem az egész faluban, jövőre újabb utcákban szerelnek fel lámpákat. Továbbra is gondot okoz viszont az ivóvízhiány a faluban. Még az iskolában sincs megfelelő ivóvíz. Ezt a problémát a falu saját erejéből a jövőben sem lesz képes megoldani.

Gondokról szólva Kissimoni Pál hnb-elnök, a pártbizottság tagja elmondta még, hogy egyelőre nehezen megy a nők aktivizálása. Legalábbis a párttagok soraiba való felvétele. A szervezet 40 tagjából mindössze kettő nő. A képviselő-testületben jobb az arány: 31 képviselőből 9 nő. A tagállomány nőkkel való bővítésének kérdését már taggyűlésen is tárgyalták, de csak azt állapították meg, hogy egyelőre nincs a lányok közt olyan, aki számításba jöhet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fiatalítják a szervezetet, hiszen a SZISZ tagjai közül az ifjúsági szervezet javaslatára ebben az évben már 3 fiú jelölését hagyták jóvá. A jelöltek közül kettő a szövetkezetben dolgozik, egy pedig a nemzeti bizottság

stb. — állnak a fiatalok rendelkezésére a szépen berendezett helyiségben. Nem csoda tehát, hogy szívesen látogatják SZISZ tagjai a hetente három szór nyitva tartó klubot. Általában harmincan-negyvenen jönnek össze, de vasárnaponként ennél sokkal többen is, ami azt jelenti, hogy mindenki nem is fér be. Érthető tehát, hogy Bobor elvtárs az ifjúsági klub létesítését tartja az utóbbi idők egyik legnagyobb eredményének a SZISZ-munka területén. A fia talok persze nemcsak teadélutánokon és különféle vetélkedőkön vesznek részt, hanem a számukra rendezett előadásokon is.

Jól működik a falu többi tö- megszervezete is, főleg a CSEMADOK és a Vöröskereszt. Elismerést érdemel az agitációs központ is, melyet a tűzoltószertár épületében helyeztek el. Bevált a faluban a szemléletes agitáció is. A hnb előtti falitáblán megjelenő anyagokat a járókelők szívesen olvassák. Különösen az aratás alatt állt a figyelem központjában. Minden tömegszervezet vezetőségében van legalább egy párttag. A népművelési ház vezetője negyedévenként beszámol a pártbizottságnak a kulturális tevékenységről. Ezt a tisztséget Oroszlány József tanító látja el, aki aktívan vesz részt a hnb polgári ügyeket intéző héttagú bizottságnak munkájában is. Ez a bizottság egyebek közt temetéseken vesz részt, névadó ünnepségeket rendez.

A község kulturális élete figyelemre méltó, hiszen tánccsoport, színjátszó kör működik a faluban. A rendkívül szépen berendezett helyi könyvtár hetente háromszor áll az olvasók rendelkezésére. Az olvasók száma tekintélyes. Ezt a könyvtár fizetett vezetőjétől tudtam meg, Az olvasóterem a régi kastély épületében található. Ugyanott renA hnb előtti falitáblán megjelenő anyagokat a járókelők szívesen olvassák. (A szerző felvételeiJ

fiatal titkára, aki egyben a 70- tagú helyi ifjúsági szervezet elnöke. Pártba lépésével kapcsolatban Bobor József ezt mondja:

— A rám bízott feladatok alapos elvégzésével akarok hozzájárulni <x pártpolitika gyakorlati megvalósításához. Ez vonatkozik mind a nemzeti bizottságon, mind a SZISZ-ben végzett munkámra.

Büszkén mutatja meg a falu ifjúsági klubját, melyet tavaly )^tesitettek a fiatalok egy gabo- naraktár építésével. A klub berendezéséről a földművesszövetkezet és a hnb gondoskodott. Különféle játékok — sakk, tollaslabda, lemezjátszó, magnó

dezték be a plášťovceiek a néprajzi szobát, a község múzeumát, melyre méltán lehetnek büszkék. A terembe lépve népviseletbe öltöztetett bábuk „fogadnak“. A területre kicsi, de gyűjteményét tekintve nagyon gaz dag helyi múzeumban perceit alatt megismerik a látogatók a falu történetét. Különösen a régi ruhák, hímzések, faragvá- nyok, szerszámok érdekesek. A néprajzi szoba az iskolai oktatásban is segítséget nyújthat.

Az iskola kapcsán hadd említsük meg, hogy kevés a helyben lakó tanító. Pedig erre nagy szükség lenne, mivel a bejáró pedagógusoknak, gondot