Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám, szerda
A brit kommunisták síkraszállnsk az észak-írországi polgárjogokért Ulsteri statisztika Belfast — Szomorú kerek számot ért el az északír összetűzések veszteséglistája. Hétfőn a késő esti órákban Enniskillen határvárosban ismeretlen fegyveresek lelőtték az északír rendőrség egyik tagját. A rendőr az Észak-írországban folyó belháború 500. áldozata. Londonban kedd reggel bejelentették, hogy William Hitela, az északír ügyekkel megbízott brit miniszter hétfőn tárgyalt az ellenzéki szociális, demokrata és munkáspárt (SDLP) képviselőivel. Ez volt az első találkozó a legnagyobb északír ellenzéki párt és London képviselője között, amióta bevezették a közvetlen brit kormányzást. London — Nagy-Britannia Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé az észak-írországi helyzettel kapcsolatban. A párt szolidaritásáról biztosítja a hírhedt „különleges teljhatalomról szóló törvény paragrafusai értelmében börtönbe vetett polgárjogi harcosokat“. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a brit kommunisták a jövőbe« is az internáltak azonnali sza- badonbocsátásáért, a katolikusok politikai és társadalmi jogainak biztosításáért harcolnak. Egyiptom és Líbia TELJES EGYESÜLÉSE NEM ÉRINTI A FÖDERÁCIÓT Egyiptom moszkvai nagykövete egy hétig kormányával tanácskozik Jackson módosította javaslatát A SALT-egyezmény kongresszusi vitája Washington ■— Jackson szenátor átfogalmazta módosító indítványát és a Fehér Ház hivatalos egyetértését fejezte ki ezzel — jelentik nyugati hír- ügynökségek a stratégiai támu- dófegyverek korlátozására meg kötött szovjet—amerikai ideiglenes megállapodás washingtoni kongresszusi vitájának alakulásáról. A hét végén fehérházi szakértők és Jackson szenátor, valamint álláspontjának támogatói felülvizsgálták a módosító Indítványt, amely szerint az Egyesült Államoknak fel kellene mondania az ideiglenes SALT-megállapodást abban az esetben, ha a Szovjetunió a megállapodás hatálya alá nem tartozó fegyverfajtákat továbbfejlesztené. A tervezett módosító indítvány az amerikai szenátus külügyi bizottságának éles ellenállását váltotta ki, s a testület fel is szólította az elnököt, hogy foglaljon egyértelműen állást a szovjet—amerikai párbeszéd szellemével szöges ellentétben álló módosító Indítvánnyal kapcsolatban. Az átfogalmazott módosító indítvány, amelyet Jackson és 13 szenátor társa hétfőn terjesztett hivatalosan elő az amerikai törvényhozás felsőházában, már nem beszél a SALT- megállapodások felmondásának lehetőségéről, csupán azt kívánja, hogy az öt évre kötött ideiglenes megállapodás lejárta előtt kösse meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok a második SALT-megállapodást és törvényes lehetőséget próbál biztosítani az Egyesült Államoknak arra, hogy a stratégiai fegyverzet-korlátozás egész kérdésében felülvizsgálja álláspontját, amennyiben a támadófegy- verekről szóló végleges szerzői dés hiányában helyzetét és „érdekeit“ fenyegetve érezné. Gerald Warren, a Fehér Ház helyettes szóvivője kijelentette, hogy az írásban beterjesztett módosító indítvány teljes egészében megfelel a kormány álláspontjának, míg a szóban előterjesztett kiegészítésekkel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy nem óhajt részletekbe bocsátkozni. Kairó — Egyiptom és Líbia teljes egyesítése nincs ellentétben az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát magában foglaló arab államszövetség létével — mondotta Hasszan El-Zajjat, az EAK tájékoztatási államminisztere az egyiptomi újságíróknak tartott sajtóértekezletén. Ez a kérdés az egyesítés bejelentése óta élénken foglalkoztatta a külföldi kommentátorokat, de mindeddig nem hangzott el hivatalos nyilatkozat a meglevő arab államszövetség jövőjéről. El Zajjat most kifejtette, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége a jövőben is fennmarad, s a szövetségi alkotmány értelmében bármely arab állam csatlakozhat hozzá. A hármas föderációt ugyanis kezdettől fogva egy szélesebb arab egység magjának és keretének tekintik. A tájékoztatási államminiszter annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a két ország teljes egyesítése nem érinti Egyiptom vezető szerepét arab és afrikai szinten, miként azt az arab népek ellenségei remélik. A kairói sajtó továbbra is vezető helyen ismerteti az egyesítést üdvözlő nyilatkozatokat, állásfoglalásokat. Valamennyi lap kiemelte, hogy Podgornij szovjet állam]ő üdvözölte Szadat és Kadhafi elhatározását, s annak a véleméngének adott kifejezést, hogy Egyiptom és Líbia egyesítése új erőt jelent az arab nemzet törvényes harcában. Hétfőn Irak is csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek üdvözlik és támogatják Egyiptom és Líbia fúzióját. Moszkva — jahia Abdel Kader, Egyiptom moszkvai nagykövete kedden hazarepült, hogy kormányával tanácskozzék. A moszkvai nagykövetség közlése szerint Kader egy hetet tölt Kairóban. Damaszkusz — Sakur tábornok, a szíriai fegyveres erők vezérkari főnöke a Dzseis As- Saab című folyóirat hasábjain hangoztatta, hogy a megszállt területek felszabadítása a szíriai haderő minden katonájának és tisztjének legfőbb gondja. Bejrút — A Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőihez közel álló bejrúti Al Anvar szerint új, radikális, marxista programot hirdető palesztin gerilla-szervezet alakult. Ez — a lap legalábbis így tudja — bírálja a jelenlegi főparancsnokságot és azt vallja, hogy az eddigi szervezetek zsákutcába kerültek. New York — Az ENSZ közel- keleti tűzsziineti megfigyelői az izraeli—szíriai vonalakról azt jelentették, hogy az izraeli fegyveres erők augusztus 3-án három ízben nyitottak tüzet szíriai területre. A libanoni határon működő megfigyelők adatai szerint az elmúlt napokban három izraeli behatolás történt Libanon határmenti körzeteibe. A megfigyelői jelentéseket a világszervezetben a Biztonsági Tanács dokumentumaiként közük. Ismét színre lép a hadsereg? Találgatások Ankarában EGYSÉGESEN A DOLGOZOK VÍVMÁNYAIÉRT 1972. vili. 9. Kommentárunk 1/ űrt Waldheim, az ENSZ főtitkára a napokban terjesztette a világszervezet illetékes szervei elé annak a bizottságnak a jelentését, ame lyet márciusban bíztak meg azzal, hogy a helyszínen vizsgálja meg a Délnyugat-Afrikaként a pretoriai rendszer által bitorolt Namíbia helyzetét, lakosságának panaszait. A főtitkár nemrégen maga is ténymegállapító utat tett a Dél-afrikai Köztársaságban, s beszámolója bizonyára olyan megrázó, mint maga a valóság. Miről is van szó Namíbia esetében? Semmi másról, mint arról, amiről évek óta cikkezünk, hogy egy fajüldöző állam fity- tyet hányva a világszervezet döntésének, önkényesen be «kar kebelezni egy 824 ezer négyzetkilométer területű, 700 ezer lakosú területet, amely a nemzetközi jog értelmében nem áll igazgatása alatt, nincs hozzá joga, mert bárminemű igazgatási jogot határozatilag megvontak tőle. A kérdésben csak az az új, hová fajulnak a dolgok és hogyan változik a gyarmatosítók taktikája. Délnyugat-Afrikát a múlt század végén a németek kolonia- lizálták. Két körülmény keltette fel érdeklődésüket: a viszonylag ismeretlen vidék természeti kincsei és az olcsó munkaerő. Miután az első világháborúban a császári Németország elvesztette gyarmati területeit, a Népszövetség Angliát bízta meg a volt gyarmatnak mandátumterületként való igazgatásával, Anglia pedig ezt lakosság jövedelmének javítását. A jövedelmekre vonatkozó törvénytervezet vitáját tegnap áthelyezték a képviselőházba, ahol a kormánytöbbség igyekszik hatálytalanítani a szocialisták és kommunisták kiegészítő módosításait, amelyeket a múlt csütörtökön hagyott jóvá a szenáti»s, s amelyek egyebek között havi 35 ezer lírában határozták meg a legalacsonyabb jövedelmet. Szófia — A török belpolitika figyelemreméltó fejleménye: az ország vezetői elhallgattak a reformokról. Melen miniszterelnök Elazig városában elhangzott beszédében a kormánya előtt álló feladatokról szólva első helyen az „űj anarchista tevékenység“ veszélyét emlegette, ezzel indokolva a már alaposan megváltoztatott alkotmány további módosítására irányuló szándékát. A reformokról Melen semmit sem mondott. Ez már csak azért is nagyon meglepte a megfigyelőket, mert eddig a parlamenti választások megtartását is a reformok végrehajtásától tették függővé, fontosságban és sorrendben egyaránt ennek biztosítva elsőbbséget. Most az a kérdés: vajon a hadsereg beismerése-e ez, hogy nem tudja végrehajtani elképzeléseit a parlamenttel, és ezért le is mond azokról, vagy pedig azoknak a nyugati újságíróknak lesz igazuk, akik a legutóbbi hónapok eseményei alapján a hadsereg újabb, athéni típusú beavatkozását jósolják. FASISZTA merénylet színhelye volt ismét Nápoly, ahol pokolgép robbant Melito kerület egyik kommunista jellegű körzetében. Dr. SIEGFRIED MANNT nevezték ki az NSZK hadügyminisztériumának új államtitkárává. nemzetközösségi tagállama, a Dél-afrikai Unió útján közvetve igazgatta 1920-1Ó1. A második világháború utáni változásoknak Délnyugat-Afrikát is el kelleti volna érniük, de ez a nagy terület — ősi néven Namíbia — mint valamilyen go nősz gyarmati varázslat hatása alatt mozdulatlan maradt. Megint Nairibiii A hatvanas évek Afrika fel- szabadulásának évei voltak, de ez nem jelentett változást Namíbia életében. A Dél-afrikai Köztársaság, majd Rhodesia fokozatos elszigetelődése a volt anyaországtól az itteni fehér kisebbségek kegyetlen uralmának fokozódását jelentette. Az ENSZ-ben mintegy száz határozat született Namíbia sorsával kapcsolatban, kikérték a hágai nemzetközi bíróság döntését is, ám a namíbiai nép önrendelkezési jogának érvényesítése, az ország lakosságának „nagykorúsí tása“ mindössze papírra írt malaszt maradt. Az 1968-as ENSZ-határozat Délnyugat-Afrika függetlenségének belátható időn belül való megadására szólította fel a V orster-kormányt. A pretoriai fajüldözők ezt kereken visszautasították. Mivel azonban Pretoriában is érezniük kell az idők szelét, elutasító magatartásukat ravaszkodó taktikával párosítják. Először is azzal érvelnek, hogy miután a Népszövetség feloszlott, a tőle kapott megbízatás is hatályát vesztette és a Dél-afrikai Köztársaság által igazgatott mandálumterü- let annak szerves része lett. Másodszor azzal próbálják „indokolni“ elutasító magatartásukat, hogy — „úgymond“ — civilizációs küldetést teljesítenek Délnyugat-Afrikában, felkészítik az őslakosságot a függetlenségre. Milyen ez a „civilizációs küldetés“, sokat bizonyíthatnak a legújabb kori történelem tényei. A bennszülött lakosság jórésze embertelen életkörülmények között él, gettókba szorítva és innen csak egy helyre vezet az út: az idegen monopóliumok tulajdonában levő bányákba vagy dél-afrikai ültetvényekre, ahová vagy a kényszer hatására, „szerződést kötve“ mennek, vagy különféle ürüggyel, kihágásokkal és cselekedetekkel vádoltan elhurcolják őket. A megnyomorító fizikai munka, a családtól való elszakítottság (a családtagok nem tudnak az apa vagy más kenyérkeresők tartózkodási helyéről, s nem is látogathatják őketj, nevetséges éhbérek, a munkabiztonsági és higiéniai elemi szabályok betartásának mellőzése — ez az ő sorsuk. Ha kibírják, elkerülik a váltólázat és egyéb gyilkos kórokat, akkor esetleg 18 hónap múltán viszontláthatják övéiket. Az afrikai regionális szervezetek, a namíbiai nép hazafias erőit tömörítő SWAPO (népi szervezet), valamint a nemzetközi szervezetek akcióinak hatására a pretoriai kormány lázas akciókba kezdett, hogy befejezze Namíbia bekebelezését és a neki „kellemetlen“ különféle vizsgáló bizottságokat kész tények elé állítsa. Ezért dél-afrikai mintára Namíbiában is ne kilátott az ún. bantusztánok megszervezéséhez. Hat bantusz- tánt, azaz nagy gettót terveznek, kettő már létezik is. A legnagyobb az owambói. (Az owambók egyébként a lakosságnak mintegy a felét alkotják.) Ezekkel szemben kialakítják az ún. fehér zónákat, ahová bennszülöttek be sem tehetik a lábukat. Az ún. bantusztánokban a bennszülöttek látszat-önkor- mlányzatot élveznek. Ezt Pretoria mindenekelőtt külföld felé propagálja. A valóságban azonban kinevezett fehér adminisztrátorok ügyelnek a rendre és közigazgatási tisztségekkel megvásárolt törzsfőket bíznak meg. Namíbia népe tényleges függetlenséget és önállóságot kíván. Beleértve a gazdasági függetlenséget is, mert Swaziföld és Lesotho példája bizonyítja, mit ér a névleges függetlenség, ha a gazdasági pozíciókat a gyarmatosítók tartják a kezükben. Vágyát a világszervezet is támogatja, s ezért folyik most az ENSZ-bizottságaiban a namíbiai jelentés beható tanulmányozása. A világszervezet akciói azonban erőtleneknek bizonyulnak, ha erkölcsileg nem kényszerítik rá Dél-Afrika monopolista támogatóit, hogy vonják meg pártfogásukat Pretoriától és segítsenek érvényt szerezni az ENSZ szankcióinak. L. L. Uganda kiutasította a brit útlevelü „ázsiaiakat” Feszültség London és Kampala között London — Nagy-Britannia utasította Richard Slatert, kam palai nagykövetét, hogy járjon el Idi Amin elnöknél a brit út levéllel rendelkező „ázsiaiak“ kiutasítását elrendelő döntés megváltoztatása végett. Amin, mint ismeretes, bejelentette: három hónapot ad a főként indiai—pakisztáni származású „ázsiai“ ugandaiaknak, hogy elhagyják az országot. Douglas-Home brit külügyminiszter hétfőn az alsóházban „rendkívül felelőtlennek“ mondta az intézkedést és sejtetni engedte, hogy a kényszer-exodus menetrendszerű lebonyolítása az Ugandának nyújtott brit segély megvonásával járhat együtt. Amin, ugyancsak hétfőn megjegyezte. hogy „egyáltalán nem aggódik“ az események ilyetén fordulata miatt. Kedden — a nairobi hírügynökség közlése szerint — Du niel Arap Moi kenyai alelnök bejelentette, hogy az ország határát a kiűzetéssel fenyegetett ázsiaiak előtt lezárják; nem adnak nekik módot arra, hogy Ugandából Kenyába költözzenek át. Kenyának, valamint Tanzániának épp olyan „problémája“ van a jórészt kereskedő foglalkozású ázsiaiakkal, mint Ugandának. Mindkét ország foganatosított már diszkriminatív jellegű intézkedéseket velük szemben. A SZOVJET—AMERIKAI tudományos együttműködési egyezmény keretében megegyezés jött létre a két ország között a vízenergia felhasználásának közös tanulmányozásáról. ALEKSZEJ SITYIKOV, szovjet parlamenti csoport elnöke, baráti beszélgetést folytatott lames Callaghannal, a brit munkáspárt vezető dolgozójával. A PAKISZTÁNI kormány úgy döntött, hogy szabadon engedi azt a 6850 indiai állampolgárt, akik az 1971 decemberi indiai- pakisztáni háború idején estek pakisztáni fogságba. HATODIK ülésszakát tartja a faji megkülönböztetés megszüntetésére alakult bizottság. PANAMÁBAN megválasztották az új alkotmányozó gyűlés 505 tagját, akik a közeljövőben megválasztják a köztársasági elnököt és annak helyettesét. A VENEZUELAI kommunisták lapja nyíltan fellépett az ország részvétele ellen az Unitas elnevezésű haditengerészeti gyakorlaton, amelyen több latin-amerikai ország mellett az USA is részt vesz. AZ AMERIKAI szenátus 83 szavazattal 7 ellenében elutasította a polgári lakosság fegyverviselési engedélyének megszüntetésére tett javaslatot. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK képvisel őháza az 1973. évre 38.5 millió dollárt szavazott meg a Szabad Európa és más uszító rádióállomások támogatására. A KONGÓI Népi Köztársaság demokratikus és hazafias erői befejezték értekezletüket, amely a nemzeti demokratikus forradalom megvalósítását jelölte meg a fejlődés fő céljaként. HUANG HUA, a Kínai Nép- köztársaság állandó ENSZ-kép- viselője vacsorát adott Kurt Waldheim főtitkár tiszteletére, aki szerdán Kínába utazik. MUDZSIBUR RAHMAN sejk, a Bengáli Népi Köztársaság mi- niszterelnöke kapcsolatba kíván lépni Szadat egyiptomi elnökkel a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. Szadat állítólag üdvözölte Rahman kezdeményezését. Eddig csak két arab ország, Irak és Déliemen ismerte el a Bengáli Népi Köztársaságot, a többiek egyelőre Ali Bhuttóra várnak. Róma — Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága felszólította parlamenti csoportjait, hogy a szocialistákkal karöltve védelmezzék a jövedelmekre vonatkozó szenátusi szavazáson elért eredményeket. A Politikai Bizottságnak Enrico Berlinguer főtitkár elnökletével megtartott üléséről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a kormánytöbbségnek azt a szándékát, hogy hatálytalanítsa a
