Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó
Vadászat A vadászgörény A kisebb termetű emlősök ellenségeik elől üregekben rejtőznek el. A jó vadászkutyák kihajtják búvóhelyéről a rókát, a borzot, a nyulat, a kisebb termetű állatok já- ratai azonban nem elég tágasak számukra. Az üregi nyúl, a patkány, a hörcsög, vagy a pézsmapatkány ellen már jó ideje sikeresen használják fel a görény háziasított változatát, a sárgásfehér szőrű, piros szemű vadászgörényt. Ez az apró termetű állatka kiváló szolgálatot tesz a patkányirtásban, mert még a legnagyobb patkányok is eszeveszetten menekülnek előlük. Ezért a patkánylyukakba egyszerre több irányból engedik be a vadászgörényeket. Ha elszaporodnak az üregi nyulak. jelentős károkat okoznak az erdő- és mező- gazdaságban. Fegyverrel nagyon nehéz rájuk vadászni, mert veszély esetén villámgyorsan elmenekülnek. A vadászgörény azonban a legeldugottabb járatból is puskacső elé vagy hálóba hajtja az üregi nyulat. Baromfiólak közelében, illetve az apróvadas területeken gyakori ragadozó a vadgörény. Szűk bejáratú búvóhelyére a dúvadirtó kutyák nem követhetik. A vadászgörény ez esetben is sikeresen alkalmazható. A vadászgörények továbbá a hörcsögök pusztításában is nagy hasznot hajtanak. A felnőtt hörcsög szorult helyzetében az embert és a kutyát is megtámadja. A görényt azonban nem fél említi meg harciassága. A különösen káros rágcsálót a megfelelő pillanatban egyetlen mozdulattal elpusztítja. Nálunk sajnos kevés vadásztársulat foglalkozik a görény idomításával, .pedig kiváló tulajdonságait tekintve néhány példányt szinte mindenütt hasznos lenne tartani. —Ďrt — Az alkoholisták és környezetük Az alkoholizmus .— nagyon komoly probléma. Sokkal komolyabb, mint ahogyan egyesek hiszik. Az alkoholista ember pszichikal- lag zilált, gátlásközpontjai teljesen kikapcsolódtak. így természetes, hogy többnyire nem veszi figyelembe a társadalom erkölcsi és jogi normáit. Ha valaki hozzászokik az italhoz, ez előbb vagy utóbb feltétlenül alkoholizmushoz vezet. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint minden 16. rendszeresen ivó ember megrögzött alkoholista lesz. A statisztika azt mutatja, hogy az alkoholisták több mint 70 százaléka baráti társaságok hatására (ünnepek előtt, fizetésemelés alkalmából és más ürügyekkel rendezett ivászatok következtében) szokik rá a szeszes italokra. A részegeskedők mintegy 10 százaléka „a szülői ház hagyományait“ folytatva iszik. A többiek „minden ok nélkül“ kezdenek el inni... Arról azonban szó sincs, hogy minden ok nélkül, hiszen az alkoholizmus gyökerei között rendszerint megtaláljuk a serdülő fiatalok nevelésében elkövetett súlyos mulasztásokat. Bátran állíthatjuk, a krónikus alkoholizmus terjedését az is elősegíti, hogy a lakosság jelentős része nincs tudatában, milyen káros hatásai vannak az alkoholnak. Sem a részegeskedők, sem a laikusok nem veszik észre, hogy áz „egyszerű“ szészfogyasztó mikor kerül át az alkoholisták kategóriájába, ez az átmenet ugyanis rövid időn belül, általában két-három év alatt bekövetkezik. Előfordul, hogy olyan alkoholisták fordulnak segítségért az orvoshoz, akik az alkoholizmusnak már nem is az első vagy a második, hanem a harmadik, utolsó stádiumában vannak. Szakemberek kiszámították, hogy az 5—10 év óta Jdült alkoholizmusban szenvedő emberek 38 százaléka, a 11—20 esztendeje rendszeresen alkoholt fogyasztó emberek több, mint 44 százaléka kér orvosi segítséget. E számok alapján könnyen elképzelhetjük, milyen lesz a gyógykezelés eredménye. Az alkoholizmus első stádiumában ugyanis az elvonás eszközei hatásosak, a későbbi stádiumokban viszont távolról sem mindig eredményesek. A rendelkezésünkre álló adatok mindennél ékesszó- ]óbbak: az alkoholistáknak mindössze 7 százaléka megy elvonókúrára a család vagy a munkahely sürgetésére. És mi van a fennmaradó 93 százalékkal? Az ő útjukat elgyötört feleségek, gyermekek, rokonok kísérik végig ... Csupán egyesek kérnek önként elvonó kezelést. Ma már orvosi és törvénykezési vonalon egyaránt harc folyik az alkoholizmus, az első számú gyilkos ellen. Egyre nő az elvonó kezelők és a kijózanító állomások száma. Növekszik az intézeti elvonókúrán részt vevők rendelkezésére álló kórházi ágyak száma is. A kiút: a közvélemény széles körű és következetes részvétele az alkoholizmus elleni harcban. Itt nagyon fontos feladat hárul a munkahelyre, a családra, vagyis arra a környezetre, amelyben az alkoholista él és dolgozik. A részegeskedők legnépesebb tábora ugyanis a 25—40 éves korban levő dolgozókból kerül ki. A közvélemény nyomása, kényszerítő ereje lehetővé teszi, hogy már korai stádiumában megállapítsuk az alkoholizmust, sőt azt is, hogy megelőző intézkedéseket . léptessünk életbe. Az ivás és az alkoholizmus problémájához komplex módon kell közeledni. Ebbe a munkába feltétlenül be kell vonni szociológusokat és közgazdászokat, irodalmárokat és képzőművészeket, kereskedelmi és élelmiszeripari szakembereket, pszichológusokat és pedagógusokat is. A mielőbbi gyakorlati megvalósítási igénylő intézkedések komplexumában két irányzatot látni: az első a részegeskedés és az alkoholizmus korai felderítésével, a másik pedig a kezdeti stádiumban alkalmazott kényszerelvonó kezeléssel van összefüggésben. Most a széles körű „nyomozás“ áll előtérben, azért, hogy kényszerítő eszközökkel tisztázni lehessen, kik alkoholisták. Ennek a munkának a tüdőszűréshez és a különösen veszélyes fertőző betegségek megelőzéséhez kell hasonlítania. Az orvosi egyetemek és az egészségügyi szakiskolák tantervébe fel kell venni az alkoholizmus témakörét is. hogy az orvosoknak olyan diagnosztikai fegyver legyen a kezükben, amely nélkül ma még nem lehet felismerni, hogy a beteg tulajdonképpen kezdeti szakaszban levő alkoholista. (LITYERATURNAJA GAZETA) Korszerű közlekedési eszközök A moszkvai Kreml előtt látható a szovjet SIL—119 mikrobusz Óránként 250 kilométeres sebességet ér el a sugárhajtású vasúti kocsi Megkezdődött a Zarja típusú új siklóhajók nrozatgyártása A szovjet technika állandóan valami újjal büszkélkedhet: nemrégiben mutatták be Moszkvában a kzúti, a vasúti és a vízi közlekedési eszközök legújabb prototípusait. A moszkvai Lihacsov Gépkocsigyár egy új mikrobuszt gyártott, mely elődeitől lényegesen elegánsabb karosszériájával, kényelmesebb belső berendezésével és kiváló dinamikai tulajdonságaival különbözik. Az erős motor 150 kilométeres óránkénti sebességet biztosít. A 18 személy szállítására alkalmas jármű légkondicionáló berendezéssel van ellátva. A szovjet vasutak dolgozói jelenleg próbálják ki a Dnyepr vasútvonalon a sugár- hajtóművel ellátott vasúti kocsit. A Jak—40 típusú repülőgépmotorral felszerelt kocsi a próbautak során 250 kilométeres óránkénti sebességet ért el. E' kísérleti darabot ukrajnai tudósok és technikusok fejlesztették ki. Az új sínjármű vezetőfülkéje a repülőgép pilótafülkéjéhez hasonlít. Ezért semmi furcsa sincs abban, hogy e korszerű jármű vezetőjének személyzeti lapján nem a szokásos „mozdonyvezetőü megjelölés szerepel, hanem a „pilóta“. A hajóutak kedvelői számára a moszkvai hajógyár új típust fejlesztett ki: megkezdte a Zarja siklóhajó sorozatgyártását. A vízi jármű törzsének különleges formája lehetővé teszi a víz felszínén való siklását. Negyven utassal a fedélzetén nem süly- lyed 40 centiméternél mélyebbre, és eléri az óránként 40 kilométeres sebességet. (NBI) hossza 50—60 centiméter. Szárnyvégződése, mint a sasféléknél általában, széles és tompa. Kellő magasságot elérve akár órákig képes repülni. Tollazata a környezethez alkalmazkodik. Fejének felső része, valamint a nyak hátsó része rozsdabarna. Csőre sötét, feketés színű, Alsóteste sötétbarna. Könnyen felismerhető azonban a ,,hijjé-kek-kek“ jellegzetes, halk hangjáról is. A szirti sas minden esetben magas, nehezen megközelíthető sziklára rakja fészkét. Fészekalja legtöbbször csak két tojás, esetenként azonban több is lehet. Költés idején a hím gyakran felcseréli a tojót. A fiókákról kikelésük után ugyancsak mindkét szülő gondoskodik. Hazánkban ez idő tájt mindössze 20 párat tartanak nyilván, ezért szigorúan védett madár. Forró László PHMDENRtil A szirti sas Megéri a fáradságot Vannak akik úgy tartják, hogy nyáron teljesen felesleges a méhcsaládok gondozása. Pedig helytelen az olyan nézet, hogy a természetes raj könnyebben boldogul, mint a helyesen előkészített mesterséges. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy mindkettő a népessége, az ereje szerint használja ki a méhlegelő t. A természetes és a mesterséges rajt egyaránt át kell vizsgálni. A íiasítás minősége, terjedelme szerint lehet legjobban megítélni az anya petézési lendületét. A fia- sításos lépek száma mellett érdemes feljegyezni a fiasí- tás terjedelmét is. A lépessé- get léputcával mérjük. A lé- pet teljesen takaró métereket vegyük csak számításba. Hordástalan időben kísérjük figyelemmel a családok élelemkészletét. Még a nagy termelő családokban is előfordulhat, hogy a bő helyhez jutott anya kiterjedt fiasítá- sa elfogyasztja a tartalék élelmét. Az olyan vidékeken, ahol az akác után nincs megfelelő méhlegelő, egy hónap alatt akár 8—10 kg apadás is előfordulhat egy- egy családban. Az elfogyasztott élelmet minden esetben pótolni kell. Etethetünk szörppel, megfelel azonban a kristálycukor is, vagy a puha cukorlepény, amelyből egyszerre 2—3 kilót adhatunk családonként. Kristály- cukorból 2—4 kilót, a család nagysága szerint. Ez a mennyiség 2—3 hétig biztosítja a család fennmaradását. Fontos megjegyezni, hogy a kristálycukrot nem tanácsos vízzel locsolni, mert megikövesedik. —mp— (AQUILA CHRYSACTOS j A legnagyobb ragadozó madaraink egyike. Kifeszített szárnyai elérik a 200—230 centimétert. A szárny tollainak méhészet niEimETa MINDENKINEK
