Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-31 / 205. szám, csütörtök
SZÜLŐK, NE V/E LÖK F Ó R UM A A „CSALÁDI NYELV" Közhelyszerű megállapítás, mindenki által jól tudott dolog, hogy bár gyermekeink anyanyelvi ismeretei nagyon is sok forrásból származnak, a a nyelvi nevelésben mégis két tényezőnek van kulcsszerepe. Az egyik ilyen tényező a család, a másik pedig a gondozó- nevelő-oktató intézmények együttese, a bölcsődétől egészen az egyetemig. Tudom, ez a kettő is szorosan összetartozik, szervesen összefonódik egymással, sőt rászorul egyik a másikra, az alábbiakban azonban az egyszerűség kedvéért mégis csupán az egyikről, a családon belüli anyanyelvi nevelésről, a „családi nyelv“-ről szólunk, mondanivalónkat néhány jó tanács köré csoportosítva. Ne gügyögjünk! Nagyon sok szülő, nagymama, nagynéni, családi ismerős — mint a felsorolásból is sejthető, elsősorban nőkre gondolunk — szinte önkéntelenül valamilyen furcsa, gügyögő, selypítő gyermeknyelvre vált át, midőn egy-, két, vagy hároméves kisgyermekkel kezd beszélgetni. Na, mit hozott az Ilonka néni ennek a otosz tiszfiúnak? Micsoda tidesz dejek! Mitoj megy a óvodába ez a dönölfl tiszlány? Ehhez hasonló mondatokkal, kérdésekkel) rohamozzák meg a kicsiket, azt mondván, hogy így a gyermekek jobban megértik őket. Merő tévedés! Cáfolatképpen — anélkül, hogy bármit hozzá kellene fűznöm — hadd idézzek néhány sort egy több mint négy évtizede megjelent idevágó munkából: „Teljesen téves azt gondolni, hogy a tökéletlen utánzásban elíormátlanított szót jobban érti a gyermek, mint a szó tiszta alakját. Eltorzított szava csak azt jelenti, hogy még nem képes hű utánzásra ... De nem baj, ha a fejlett beszédben szereplő szavakat csak tökéletlenül tudja utánozni, lassanként majd képessé válik a tökéletesebb utánzásra. Hangutánzó képessége csak úgy fejlődik és éri el mihamarabb teljes kifejlődését, ha elég ingert kap a fejlődésre. Ha a gyermek előtt tisztán és határozottan ejtjük a szavakat, ezek mind megany- nyi ingerként hatnak rá és ösztönszerűen arra viszik, hogy a tiszta kiejtést mindjobban megközelítse és végre egészen elsajátítsa“. (Dr. Kenyeres Elemér: A gyermek beszédének fejlődése.) . k Becsüljük meg, ne nevessük ki a gyermekek sajátos szemléletű, egyéni alkotású szavait, fordulatait! E tanács látszólag ellentmond az előzőnek, valójában azonban éppen annak szerves folytatása, kiegészítése. A szülőnek ugyanis, amikor a helyes és szép beszédre tanítja gyermekét, egyrészt az a szerepe, hogy jó példát mutasson (tehát ne gügyögve, hanem helyesen és szépen beszéljen), másrészt az, hogy sikerélményt nyújtson a gyermeknek. Ahelyett, hogy minduntalan kijavítaná, fölényesen leintené egy- egy hibásan ragozott, egyéni módon képzett, akár komikus hatású szó vagy nyelvtani alak miatt, inkább meg kell dicsérnie ötletességéért. És hozzáte- hetem: nem pusztán pedagógiai okokból jogos és kívánatos Ilyenkor a dicséret, hanem azért is, mert egy-egy félresí- keredett szó vagy mondatka már nem a puszta utánzás terméke, hanem a gyermek egyéni alkotóképességének megnyilvánulása. „Minden gyermek született szófacsaró, versfaragó és költő —. írta Kosztolányi Dezső — s úgy vélem, ezt a szóalkotó képességet nem regu- lázni, hanem minden erővel fejleszteni kell ahhoz, hogy gyermekünk felnőtt korára alkotó fantáziájú, gazdag szókincsű, művelt emberré váljon. Azt hiszem, akkor járunk el helyesen, ha egy-két példával is megvilágítjuk, mire gondolunk. Nos, ha bepillantunk a gyermeknyelv világába, mit tapasztalunk? Szinte minden gyermeknek vannak olyan szavai, fordulatai, amelyek a köznyelvi normával ellenkeznek ugyan, de amelyeket mégis valamilyen sajátos egyéni látásmód, egyszersmind gyermeki báj leng körül. Ahelyett, hogy ég a villany, a napsütésre as^ociálva azt mondják: süt a villany. És még nem is szóltunk az olyan ragozási tévesztésekről, mint pl. Elviszem a kabát (ehelyett: kabátot), ez a tiem? (Az enyém szóalak hatására), nem fázolsz? Miért kéne az efféle, „hibás“ formulák miatt leinteni vagy megszégyeníteni a gyermeket? E szóaikotásbeli, ragozásbeli furcsaságok legnagyobb részét rövid idő alatt úgyis kinövi, elfelejti, s ha néhány esetleg megmarad — akár úgy, hogy eleinte tréfából, később már megszokásból a szülők, a felnőttek is átveszik —, ezek nagyon szépen beilleszkednek a családi nyelvhasználatba, egyéni színt adván neki. Igen gyakori például, hogy a családban használatos becenévi alakok a kisgyermekektől származnak. Mindig türelmesen válaszoljunk gyermekünk kérdéseire! A gyermek szellemi fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy minden apró-cseprő kérdésére kielégítő választ kapjon. Gondoljuk csak meg! E kérdések jó része éppen egy- egy fogalom mibenlétének, egy- egy szó jelentésének megmagyarázására irányul. Apu, mi az, hogy család? A sokszor csacsi, sokszor csupán naiv kérdéseket sohasem szabad válasz nélkül hagynunk, s evégből nemegyszer még szótárak — különösen az értelmező szótár — fellapozásától sem szabad visz- szariadnunk. Bizony, nagy a szülő felelőssége és szerepe gyermeke szó- és fogalomkincsének fejlesztésében, e felelősséget s a vele járó munkát, fáradságot azonban vállalni kell. Szerettessük meg gyermekünkkel az olvasást! Közismert tény, hogy az olvasás igen nagy mértékben növeli a gyermek szóbeli kifejezőkészségét, sőt helyesírási készségét is. Az anyanyelvi önképzés egyik legjobb eszköze, formája az olvasás. Adjunk minél több jó könyvet a gyermek kezébe; olyanokat, amelyek megfelelnek életkori sajátosságainak, le is kötik, egyszersmind jó, értékes művek. Persze, olyan gyermekből, akinek szülei, nagyobb testvérei alig, vagy sohasem vesznek könyvet a kezükbe, elég ritkán lesz szenvedélyes könyvolvasó. Szerencsére ez a példa megfordítva is érvényes. Végül, de nem utolsósorban: Legyünk megértőek gyermekünk sajátosan ifjúsági nyelvi szavaival, kiszólásaival szemben! A szókincs nemzedéki ellentéteket, vagy inkább mondjuk így különbségeket is tükröz. Nem kell minden szót elfogadni, különösen nem átvenni (sokan így akarnak gyermeküknek kedvében járni!), de a túlzott szigornak sincs helye, még kevésbé eredménye. Ahogy minden nemzedéknek más az ízlésvilága öltözködésben vagy zenében, úgy más a szóhasználatban is. Szerintünk az a szülő jár el helyesen, aki csupán e szókincs kinövéseit igyekszik lefaragni. Lehetőleg ezt is türelmesen, szép szóval magyarázva, hogy nem minden ember pacák, krapek, mandró, ürge, fej, pók, tag, mókus, hapsi, muksó, csávó, suttyó, dinnye, szivar, csöves, bunkó, surmók, hanem mindig az alkalom, a környezet dönti el, hogy helyénvalók lelietnek-e ezek az erősen bizalmas hangulatot árasztó kifejezések vagy sem. Amelyik gyerek érzi az effajta szavak sajátos töltését, s ennek megfelelően csupán módjával él velük, arra jó lélekkel nem mondhatjuk, hogy parlagi módon, közönségesen beszél. És persze nekünk mindent meg kell tennünk, hogy gyermekünk az igazi magyar nyelvet ismerje és szeresse meg, azt a nyelvet, amelyen Petőfi és Arany, Kosztolányi és Móra, Németh László és Illyés Gyula írtak és írnak. „Családi nyelv“ — mint talán kiderült, nagyon összetett, sok forrásból táplálkozó, sok buktatót magában rejtő, tömérdek szülői energiát, erélyt, igyekezetei igénybe vevő valami. De nem haszontalan időtöltés sem beszélni róla, sem épségéért és akár egy életre kiható sajátos varázsáért minél többet — cselekedni. G. L. KÖRHINTÁN (Tóthpál Gyula felvétele) Halabala A közelmúltban megjelentem a ČEDOK néven ismert utazási irodában és érdeklődtem, hogy jutok el Hálabála városba, mert e különös nevű város megismerése a leghőbb vágyam. Arra a kérdésre, hogy honnan a jó hideglelésből gondolom, hogy ilyen város létezik valahol, amikor egyetlen lexikonban és útleírásban sem szerepel, elmondtam, hogy meghallgattam a Middle oj the Road nevű táncdál-együttest és egyik danájukból megtudtam a következőket: „Gyere, látogassuk meg bolondul, olyan bután és bolondul, Iá. togassuk meg a csodás várost, Halabalát, ahol a jű éget, a szellő alszik, a nap egyenesen ereidbe lövi forró nyilait, ez Halabala, ahol a hársak árnyékában az ördögök harangoznak, cin, cin, cin“. Ebből érthető, hogy azonnal Halabalába akarok utazni, mert szeretném látni a szundikáló szellőt, de főleg és elsősorban a hársak árnyékéban harangozó ördögöket, mert ezek létét én kb. ötven év óta tagadom és most kiderül, hogy tévedtem, mert igenis léteznek, és Halábálában tisztes harangozással keresik a mindennapi kénköves istennyilát, ami az ördögöknek olyan finom csemege, mint a földi halandónak a tejbegríz sok csokoládéval. Egyébként — közöltem a ČEDOK dolgozójával —a dal szerint Halábálában csábosán kelleti magát a bűn és minden szerelem eljön ebbe a városba, ahol kiadósan bűnözhet. Tehát én ezt látni szeretném, szeretnék erről riportot írni, egyrészt azért, mert a szerelem bűnei — plátói alapon — még ma is érdekelnek, másrészt azért, hogy erre figyelmeztessem olvasóimat, nehogy gyermekeiket Halabalába engedjék, mert a jó erkölcs a nemzet talpköve és e talpkő árnyékában itthon is lehet egyet s mást csinálni, de sokkal olcsóbban. A ČEDOK dolgozója továbbra is makacskodott és azt állította, hogy Halabala nevű város ezen a sártekén nincs, soha nem is volt, soha nem is lesz, de ha óhajtom, beprotezsál a legközelebbi elmegyógyászatra, meri van némi összeköttetése. Emelt fővel és rugalmas léptekkel távoztam, de javasolom, hogy az utazási iro dák dolgozói is hallgassák rendszeresen a táncdál- együtteseket, mert azoktól mindig lehet valami meglepően újszerű, eddig teljesen ismeretlen fogalmat tanulni, Persze most már soha többé nem tudhattam meg, hogy vannak-e harangozó ördögök Halabalában... PÉTERFI GYULA FÜGGŐBEN A 20. JÁTSZMA Reykjavikban a 20. játszmával folytatódott a sakkvilágbajnoki párosmérkőzés. Ezúttal az amerikai nemzetközi nagymester játszott világossal. A mérkőzés a 41. lépésnél függőben maradt. — Szpasszkij csak ritkán volt ilyen közel a győzelemhez, mint a 20. játszmában — mondják a szakértők. Szpasszkij, aki tudatosítja, hogy nemsokára véget ér a páros mérkőzés, az első lépéstől kezdve támadóan játszott. Fischer óvatos játékot választott, mert tudja, hogy a végső győzelemhez mindössze három döntetlenre van szüksége. A szakértők véleménye szerint a függőben maradt játszmában Szpasszkij egy árnyalattal esélyesebbnek látszik. — Remélem, hogyha Fischer elnyeri a világbajnoki címet, a jövő esztendőben létrejön a visz- szavágó — mondotta Max Euwe, a Nemzetközi Sakk Szövetség elnöke. — A világ két legjobb sakkozójának mérkőzése nemcsak a sakkelméletet gazdagítja, hanem a fekete—feliét* búbúk játékának a népszerűsítését is szolgálja. Kefet-SMkia KERÜLETI BAJNOKSÁG Sabinov—Svit 2:1, Valaliky— Poprad 1:1, Rudňany—Jun. Prešov 3:1, Medzilaborce—Kežmarok 2:1, jelšava—St. Ľubovňa 2:0, Svidník—Jun. VSS 2:0. 1. Rudňany 5, 2. Svidník, 3. Jelšava egyaránt 4—4 ponttal. I/A OSZTÁLY — KELETI CSOPORT Sobrance—Michalovce „B“ 3:1, Bardejov jun.—Giraltovce 2:0, Kamenica—Šar. Michaľany 2:0, Drieňov—Sol 1:1, Stakčín —Lipany 2:0, Král. Chlmec— Bystré 3:1, Veí. Šariš—Sečovce 3:0. 1. Sobrance 6, 2. Kráf. Chlmec 5, 3. Drieňov 4 pont. I/A OSZTÁLY — NYUGATI CSOPORT Stráže—Revúca 3:1, Levoča— Moldava 2:2, Smižany—Sp. Vlachy 2:1, Poproč—Hranovnica 3:0, Košice „B“—Harichovce 2:0, V. Ida—Krásna 1:1, Ľubica— Koš. Nová Ves 2:1. 1. Moldava B, 2. Harichovce 4, 3. Košice „B“ 4, 7. V. Ida 3 pont. I/B OSZTÁLY (ZEMPLÍN — VIHORLAT) Humenné „B“—Budkovce 0:0, Borša—Papin 2:0, Lastomír— Rokytov 3:1, Pavlovce—Michaľany 2:1, Belá—Malčice 3:3, Palín—V. Kapušany 5:2, Brekov— Nac. Ves 2:0. 1. Humenné „B“ 5, 2. Malčice 4, 3. Budkovce 4 pont... 11. V. Kapušany 2 pont. I/B OSZTÁLY (KOŠICE — GEMER) Seňa—Jasov 2:3, Myslava— —Haniska 3:1, Dobšiná—Čečejovce 1:2, Nová Myšfa—Gočovo 4:2, Košice—Barca 0:1, Drieno- vec—Čaňa 0:6, Slavošovce—V. Slaná 4:0. 1. Čaňa, 2. Čečejovce B—B pont, 3. Haniska 4, 11. Drieno- vec 2 pont. Olimpiai műsor A Csehszlovák Televízió mai adásainak időpontjai: 9.30—11.30, 14.55—17.25, 17.25-18.45, 19.45—19.55, 19.55—22.0(1. 22.00—23.00, 23.00—00.30. A Magyar Televízió 12.00—14.00, 14.55—18.45, 20.55—22.30 közvetíti az olimpia eseményeit. A XX. OLIMPIA ÖTÖDIK VERSENYNAPJÁNAK (csütörtök, 1972. augusztus 31.) MŰSORA: 10.00: az evezősük középfutamai 9.00: lövészet (futó vadlövés, sket- lövés) 20.00: a női tornászuk szaronkén- ti döntője (egyéni) 12.15: az öttusázók terepfutása 17.30: a férfi 100 méteres pillangó és a 4x200 méteres férfi váltó, valamint n női 400 \ méteres vegyesúszás döntőié 10.00, 12.30, 14.00 és 19.00: vízilabda-mérkőzések 10.00—17.30: az atlétika selejtezői, előfutamai 15.00 és 20.00: kerékpáros repülő- verseny és 1000 méter állórajttal 10.00: a férfiak három röplabdamérkőzése 14.00: két női röplabda találkozó 16.30 és 20.00: négy labdarúgómérkőzés 13.00—23.00: ökölvívó-torna 14.00: a cselgáncs nehézsúlyú versenyei 10.00: szabadfogású birkózás 6—8. fordulója 19.00: súlyemelés a 75 kg os súlycsoportban 15.30: és 19.30: fértt egyéni kard elődöntő és döntő 10.00 és 15.30: gyeplabda-mérkőzések 11.00—17.00: vitorlázás 8.00—18.00: lovaglás Motocross Duna Kup>a Nitrán rendezték meg a moto- cross Duna Kupa újabb fordulóját. Az egyéni versenyben a csehszlovák Stodülka győzött 2 ponttal, második honfitársa a 4 pontos Bobrovsky, harmadik a szovjet Man- prícfenon 6 ponttal. A csapatversenyt Csehszlovákia nyerte. A motocross Duna Kupa állása: 1. Csehszlovákia 132 p, 2. Szovjetunió 204 p, 3. Bulgária 297 p, 4. Románia 317 p, 5. Magyarország 358 p, 8. Jugoszlávia 489 ponttal. A sportfogadás hírei A Športka 35. játékhete I. húzásának nyereményelosztása I. díj: 1 nyertes 200 000 korona, II. díj: 100 nyertes á 11 515 korona, III. díj: 4278 nyertes á 365 korona, IV, díj: 71 005 nyertes á 40 korona. A II. húzás nyereményelosztása a következő: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 59 nyertes á 16 835 korona, III. díj: 3741 nyertes á 360 korona, IV. díj: 64 448 nyerte« á 40 korona. A Sazka nyereményei: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 17 nyertes á 4225 korona, III. díj: 207 nyertes á 800 korona. A csehszlovák röplabda-válogatott a lengyelek elleni győzelem után legutóbb kikapott a bolgároktól. Ez a felvétel még a lengyel találkozón készült. 1972. VIII. 31.
